Typographia, 1884 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1884-05-16 / 20. szám

Megjelen minden pénteken ELŐFIZETÉSI ÁRA Negyedévre 1 frt osztv. ért. HIRDETÉSEK árszabály szerint számíttatnak TYPOGRAPHIA A M­AGYARORSZÁGI KÖNYVNYOMDÁSZOK ÉS BETŰÖNTŐK KÖZLÖNYE Kéziratok nem adatnak vissza SZERKESZTŐSÉG IV. Egyetem-utcza 4. szám KIADÓHIVATAL VIII., Sándor-utcza 32. szám 20-ik szám Budapest, 1884. május hó 16-án XVI. évfolyam Felkérjük szaktársainkat, Hogy a Légrády-féle üzletből kilépett szaktársaink javára megindított gyűjtéseket még rövid ideig folytatni, s a begyült pénzeket Lili Sándor úrhoz (Franklin-nyomda) küldeni szíveskedjenek. Sopronban a Littass-féle nyomda zártnak tekintendő. Meghívás. A »Budapesti könyvnyomdászok és betűöntők egyletének« önképzö­­osztálya f. é. junius hó 8-án, délelőtt 10 órakor, a Széchenyi-sétatér vendéglőhelyiségében ? gyűlést tart, melyre az önképzö-osztály t. tagjai minél nagyobb számban való megjelenésre kéretnek.­­ Napirend: 1. Határozathozatal egy 1885-ben az orsz. kiállítás alkalmával Budapesten tartandó III. országos nyom­­dászgyülés ügyében. 2. Egy 11 tagból aUÓ bizottság választása a nyomdászgyüléshez való előkészületek megtétele végett. 3. Netam indítványok és interpellatiók. Budapest, 1884. május hó 11-én. A választmány.^ Felhivás. A »Kassai könyvnyomdászok egylete« foly<S évi ápril­is 20-án tartott rendkivüli közgyűlése, a miskolczi szaktársak fo^mo^vany által indíttatva, azon határozatot hozta, hogy_ mindazok, kik még ideig egyletünknek nem tagjai, a következő hat héten belül e gy pünkösd vasárnapjáig, az egyletbe 3 frtnyi leszállított beiratási dg mellett felvétetnek. A felvételi jelentkezések Nagy Sándor egyleti pénztárnokhoz (Werfer nyomda) intézendők Az üzleti Penz TM °­ k urak felszólittatnak ezen kedvezményt az illető szaktársak tudom­sára hozni. , , Az elnökség.Kassa, 1884. ápril 21. Olvasóinkhoz. A folyó hó 11-én tartott szerkesztő-bizottsági ülésen az eddig viselt szerkesztői állásomról leköszöntem. E lépésemre nem elvi nem nézet­eltérések, hanem kizárólag üzleti s más egyéb elfoglaltságaim kény­szerítettek, melyek miatt a szerkesztés nehéz feladatának, érzem, nem bírtam volna megfelelni. Fogadják mindazok kik e lapok,Xľ kérem soken szellemileg támogattak, őszinte köszönetemet, s ez uttal^TM Őket, hogy utódomat is jóakaratu támogatásukban részesíteni kegyes ^Budapest, 1884. május 11. Záhonyi Alajos. Záhonyi Alajos uz e lapok szerkesztéséről lemondván, az e ho 11-én tartott szerkesztő-bizottsági határozat következtében én vettem át a szerkesztést. Midőn e lépésre elhatároztam ,^agal· tudatával bírtam a nehézségeknek, melyek - különösen a jelenSzám­ak által jól ismert viszonyok közt - a szerkesztéssel együtt járnak tudatával bírtam annak is, hogy a kollegák egy része nem fog munkámban támogatni, ámde másrészt biztat az a általános őzés, a kollegák együttműködése az egylet ervében ““ sokára el fog éretni, s majd akkor lapunk nagyobb, a méltán meg­illető támogatásban fog részesülni; ebben a reményben fogadtam én el a szerkesztői állást, s hiszem, hogy e reményem, habár csak lépést haladunk is a czél felé, teljesülni fog. AwUfcest P A lap az egylet közlönye lévén, természetesen az egylet érdekeit fogja képviselni ezutánra is, de e mellett tere az­ egyleti életben fel­­merülő elvek körüli különböző nézetek közlése végett a. k^ak Sza­­bad rendelkezésére fog állani. Kötelességem kijelenti“ még “S £ hogy _ a viszonyoknak megfelelően­­ a szerkesztésben a magyar »­W .««”, “S támogatásukat irányomban is tartsák meg, annál inkább mert a lap mindnyájunké, az egyleté lévén, emelkedése mindnyájunk érdeke. Budapest, 1884. május 11. Zaka Lajos­ Az országos egylet ügye. A legutóbbi választmányi ülésen a kassai egylet átirata s a nyitrai kollegák nyílt levele felolvasása alkalmából ismét szóba jött az orszá­­gos Nyomdász-egylet ügye, s a választmány, visszavonva február havi határozatát, a következő határozatot hozta: »Mindkét irat az önkepzo­­osztálynak a­» ékt ki azon czélból, hogy gyűlést hívjon «gyhe, mely az 1885. é. . .ártandó országos nyomdasz-gyűlés, de főkép az országos egylet alakításának módozatait vegye tanácskozás alá, esetleg egy végrehajtó bizottság választását ejtse meg«. , , Úgy látszik, hogy ezt, a vidékiek által oly nagyon kívánt orszá­­gosítást mégis csak el fogjuk érni valaha, habár a fővárosi kollegák közül sokan vannak, kik aggódva néznek ez ügy fejlődése elé, s annak létesülését határozottan ellenzik. E nézeten kívül van még két más nézet, melyek mindenikének nagy számmal vannak pártolói: az egyik nézet az, hogy csak a rokkant­pénztár, másik pedig az, hogy az egész egylet tétessék országossá. Az először említettek — a jelenkek — azt hiszik, hogy az országossá tétel által a budapesti egylet anyagi érdekei szenvednek, mert a vidékiek — csak úgy mint most a kerületi egyle­tekbe — nem fognak nagy számmal belépni, s a most meglevő, a budapesti egylet tagjai számához képest jelentéktelen számú tagok a kezelési költségeket fogják aránytalanul szaporítani. A másik nézet pártolói elégnek tartják egyelőre a rokkant­pénztár országossá tételét, annál is inkább, mert ezt csak kezdeményezési alapul akarják létrehozni, mely alapon történhetik majd később a tovább­fejlődés; érvük még az is, hogy a vidékről is több helyről csak az óhaj nyilvánult, mert kívánságuk csak az, hogy ők is részesülhes­senek rokkant-segélyben, a­mit önerejükből — tőkét nem bírván gyűj­teni — nem bírnak elérni. , ,, Lássuk a harmadik nézetet, az egész egylet országossá tetetet­t nézetet azok vallják, kik nem akarnak megállni a fél után, kik a munkát egyszerre akarják elvégezni, szép az igyekezet, de a munka nagyon is nehéz. ... .____ Ez a három az, mi a fővárosi kollegák közt el van terjedve, hogy melyik fog győzni, az az idő kérdése. A mozgalom azonban megindult, a választmány is belátva, hogy a mindenünnen hangzó óhajoknak többé kitérni nem lehet és nem is szabad, megtette a lépést, hogy az ügy rendes medrében tovább fejlődhessék, s e végből az ügyet — mint fentebb említők — az önképző-szakosztálynak adta­­ át, hogy az az előleges lépések megtételéről intézkedjék. Az önképző-osztály tehát az országos egylet érdekében junius 8-ikára egy tag­gyűlést ül össze, melynek tárgya kizárólag az ez üg­gyel való foglalkozás, s egy bizott­ság választása leend. . . . Ennyire haladt jelenleg az országos könyvnyomdász-egylet alakí­­tásának, vagy helyesebben a magyarországi összes könyvnyomdász-egy­letek egyesítésének kérdése. Hogy miként dőljon el e nagy kérdés, arra néz.M jelenleg még óhajunkat sem nyilváníthatjuk egész határo­zottan, mert a vidéki egyletek óhajait sem tudjuk, s mert több egylet, mint pl. az erdélyi, még semmiféle nyilatkozatot sem tett ez ügyben­­, mindenesetre kívánjuk azonban, hogy e nagy munka, melyhez hozzá kezdtünk, s melynek esetleges áldásait mi fogjuk élvezni, vagy keserű levét mi fogjuk meginni, a kollegák mindnyájának megelégedésére dőljön el, s ha nem is tehetjük az egész egyletet, de legalább a rokkant­pénztárt tegyük országossá. Hosszú még az idő, több mint egy év, mely a kérdés létesülheté­­sétől elválaszt: e hosszú idő alatt, his­szük, hallani fogjuk úgy a vidék, mint a főváros különböző nézeteit, s e nézetekből majdan minden egyes kollega jobb meggyőződést meríthet magának, s e jobb meg­győződésével hozzájárulhat a munka létesítéséhez. Az országos nyomdász-egyletet illető első nyilatkozatot a napok­ban vettük. A nyitrai kollegák ugyanis, ragaszkodva az ez ügyben eddig is tanúsított bámulatos kitartásukhoz, egy felhívást küldtek be, mely a budapesti kollegákhoz van intézve az országos nyomdász­­egylet ügyében. E felhívást egész terjedelmében nem közölhetjük, minthogy részben feleslegessé tette azt a budapesti választmány ha­tározata következtében megindult mozgalom; részben pedig azért, mert határozott elvi megállapodást, a megoldandó kérdés mikéntjéről nézetet nem tartalmaz. Egyes passzusaiban apellál a fővárosiak kollegialitá­sára, s kéri őket, hogy segítsék a vidékieket az ügy diadalra juttatá­sában, annál is inkább, mert a vidéki egyletek a mostani szervezet mellett - daczára, hogy 28-30,000 frttal s mintegy 300 taggal bírnak — csak vegetálnak, erős gyökeret verni nem bírnak. Ez volna körül­belül a felhívásnak értelme, a­melynek, hiszszük, a fővárosi kollegák amúgy is támogatói lesznek. . . . . , , Reméljük azonban, hogy nemsokára határozott írányú javaslatokat is fogunk hallani az országban levő kerületi egyletektől. A »Hírlapszedők Köre« közgyűlése. Az alig néhány hó előtt alakult »Hirlapszedők Köre« megalakulá­sakor a kollegialitás emelését, s a fővárosi napilapok munkásainál ren­dezettebb viszonyok létesítését tűzte ki fő feladatául. E két fő adathoz fűződött még Budapest többi nyomdászainak ama reménye, hogy a kollegák közt az együvé tartozás szellemet emelni, s a rég óhajtott békét helyreállítani fogja. És e reménynek meg is felelt any-

Next