Typographia, 1895 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1895-01-04 / 1. szám

Január 4.A jegyzékek szedéséről. I­eformes-től. — A folyó mun­kák szedése. Flogny-tól. — A latin nyelvek (latin, olasz, spanyol, portugál és román) szedése. La­­bouret-től —Történelmi adatok : Alexandre Lefranc, ki fillértől. — A főnökök 1894. évi kongresszusa, Degeorge-tól. — A kőnyomdászok lyoni kongres­­­szusa, Valette-től. — Formátumok. — A korrektúra mikéntje. Kilövési módok. — Semainier (heti naptár). Hirdetések. — Az Évkönyv igen csi­nosan van kiállitva, négy színben nyomott czim­­lappal s 14 illusztráczióval (a párisi könyvkiállitás, a lyoni kiállitás, Lefranc, stb.). — Az Évkönyv ára 1­50 frank, megrendelhető Müller Arnoldnál, 9. rue des Beaux-Arts, Paris. LEVE­L­E­Z­É­S, Pécs, deczember 25. A pécsi kerület fenti napon fennállásának 25-ik évfordulóján tartott díszköz­gyűlésének jegyzőkönyvi kivonata. Jelen voltak • Majorovits, Safcsák, Fiedler, Radnai, Rovatsak, Bodensteiner, Steiner, Pálfy, Máttyus, Rosenfeld, T­écsy, F­ischer, Sirovy, Koretzky, Vogrencsics, Orosz, Klein és Novák ; továbbá Miklós Gyula hírlapíró, Kovács János és Csapó Károly mint ven­dégek.1211 órakor Safcsák és Pálfy szaktársakból álló küldöttség ment az elnökért, meghívni a dísz­­gyülésre. Taizs József rövid váztatva megjelent és a tagok lelkes éljenzése közt elfoglalta az elnöki s^ket, melyre Majorovits alelnök a tagok nevében fölkérte. Taizs elnök köszöni a tagoknak bele­helyezett bizalmát és hosszabb beszédben a disz­­gyülést megnyitja és kéri Radnai jegyzőt, hogy az egylet 25 éves történetét — melyet Lascsák és Fiedler szaktársak voltak szívesek megírni — ol­vassa föl, melynek végeztével zajosan megéljenez­ték az elnököt és az egylet alapitó tagjait. Ezután fölolvastatott a Balatoni Sándor által a zalaeger­szegi szaktársak nevében irt hosszabb üdvözlő levél, és a nagykanizsai szaktársak, a veszprémi Krausz-nyomda személyzete, Lustgarten Samu (Csáktornya) és Marschik Mór (Mohács) által kül­dött üdvözlő táviratok. Miután még Sirovy indít­ványa, hogy a jelenlevők fényképeztessék le ma­gukat, egyhangúlag elfogadtatván, ennek köszönetet mond a vendégeknek megjelenésükért, a tagokat további kitartásra buzdítva, a díszgyűlést bere­keszti. Este 8 órakor a „Hét fejedelem“ ven­déglő földszinti termeiben 50 teritékü bankot, utána pedig táncz volt, mely csak reggel 1/25 órakor ért Radnai Vilmos.­ ypography RÖVID KÖZLEMÉNYEK. Halálozás. Frank Lajos, az aradi kerület rokkant tagja, január 2-án meghalt Aradon. Szenzácziós hír járta be szerdán a fővárost; Kurtz Károly nevű betűszedő, a­kit az idősebb szaktársak jól ismernek mint hóbortos, félbolondot, s a­ki megjárta már csupa bolondságból Amerikát is és többször suszterolt nálunk és Németországban rá akart lőni Cséry­re, az Athenaeum elnökigaz­­gatójára, a­miért az nem akarta megtenni őt al­igazgatónak. A merénylet azonban füstbe ment, kapta tehát magát és — megint csupa bolondság­ból — magát lőtte agyon. 10 népgyülés tartozik vasárnap, 1895. január­­ i-án, délután 2 órakor a fővárosban. Napirend: Az álta­lános választási jog és az egyesülési és gyüleke­zési szabadság. A gyűlések a következő helyisé­­gekben tartatnak : II. ker., Haubert-féle vendéglő, Hattyú-utcza 1­. — III. ker., Zeller Antal féle kávé­ház, Laktanya-utcza 5, Ó-Buda. — VI. ker.,Huber­­féle vendéglő, Külső Váczi-ut 13. Ugyanott tartatik egy tót gyűlés is. — VII. ker., Wohlfart-féle ven­­déglő, Király-utcza 77. — VIII. ker., Örömvölgyi kávéház, Kálvária-tér. —­ IX. ker., Weber J. ven­déglője, Soroksári-utcza 31. — X. ker., Régi sor­házban, Kőbányán. — Kispest: Vendéglő a „Török császárhoz“. Ezenkívül a Nemzeti Tornacsar­nokban (Szentkirályi­ utcza) este 6 órakor nagy népgyűlés tartozik ugyanazon napirenddel. 5 órakor a kerületi gyűlések véget érnek. Este 6 órakor pedig a gyűlések látogatói a tornacsar­nokban tartandó gyűlésen megjelennek. Kevesek a fogházak! A budapesti fogházak a ven­dégek túlnyomó nagy száma következtében szűk­nek bizonyulnak ; a kormány tehát kénytelenítve van fogházakat építtetni. Tébolydaházak, hajlék­talanok menhelye, a zsandár, a csendőr, a rendőr és a militarizmus szaporítása, ez a strucz-madár politikának az eredménye! Éljen a magyar czivi­­lizáczió ! J­enkovits-Zaka sajtó, ör költségeinek fedezésére eddig a következő összegek folytak be : Kosmos személyzet 2.80, nappali személyzet 2.08, gépszemélyzet 3.50; Hazánk nappali személyzet 4.55 ; Czettel és Deutsch 3.25; Budapesti Hírlap 0.61; Hornyánszky 5.23; Magyar nyomda 1.—; Részv.­nyomda­szedők 8.20, gépszemélyzet 2.48 ; Sándor 2.08; a temesvári „Typographia“­­dalegylet 5.52 ; P. Lloyd nappali személyzet 3.70 ; Buschmann 2.20 ; Schlesinger és Kleinberger 1.30 ; újvidéki szaktársak 2.18; Kósch-nyomda Eperjes 5.98 , E. m. betűöntőde 2.80 ; Lévai-nyomda Ungvár 3.98 ; iglói szaktársak 1.38 . 70.62. Nagy-Kanizsán a szaktársak ezelőtt két héttel mozgalmat indítottak a kilencz órai munkaidő és a 10 frt minimum érdekében ; ez a mozgalom most, mint onnét írják, teljes sikerrel végződött, a­men­­nyiben az ottani négy nyomda mind elfogadta a segédek követelését. — Haladunk lassan , múltkor a lugosiak értek cselt, most a kanizsaiak , reméljük nemsokára a pozsonyiak mozgalma is szép ered­mén­nyel végződik. Az érdem jutalma? Az utóbbi napokban a napi­lapokat a következő kis hir járta be : »Kitüntetett csendőrök. Ő császári és apostoli királyi felsége f. évi deczember hó 1-én Bécsben kelt legfelsőbb elhatá­rozásával a f. évi április hó 22-én Hódmező-Vásár­helyen kitört lázongás elfojtásánál tanúsított »ki­magaslóan kötelességhű és vitéz magatartásukért« a m. kir. II. számú csendőrkerületbeli: Hubert Gyula őrsvezető, czimzetes őrmesternek az I-ső osztályú ezüst vitézségi érmet; Jeszenszki András és Biró Miklós csendőröknek a II. osztályú ezüst vitézségi érmet a legkegyelmesebben adományozni méltóztatott«. Hja, a tömeges emberölésért ordók­­kal dekorálják a »vitéz és kötelességhű« egyen­ruhába bujtatott nép­gyermekek mellét! De­ mi azért csak czivilizálódunk ! Ausztriai. Bécsben az utóbbi hetekben egy heten­­kint megjelenő lapot konfiskáltak, mert egy czikket közölt, mely testvérlapunkban, az „Arbeiter Zei­­tung -ban megjelent. A tartományi törvényszék a konfiskálást nem ismerte el, de az államügyész ez ellen protestált. Az ügy ezután a felső tartományi törvényszék elé került, mely a tartományi törvény­szék határozatát helyesnek ítélte. Az illető lap hir­adója ezután kártérítést indított az ügyészség ellen és most valami olyas történt, ami Ausztriában eddig hallatlan volt: A törvény elrendelte a lap kiadójá­­nak ,a bélyegek és a nyomtatási költségek meg­térítését ! A kiadó ez összeget börtönbüntetéseiket kiállott fegyenczek javára adta. Az uj kur.us. Weidner szaktársunkat, mint a Berlinben megjelenő „Sozialist“ szerkesztőjét, sajtó­­irjfyi kihágás, a társadalmi berendezés és a keresz­tény egyház gyalázása és osztály elleni gyűlölet szitása czimen egy évi börtönre ítélték. Mintha bizony mindez ártana a szoczializmusnak­­ Svájczból. Luzern kanton (megye) tanácsa az ez­előtt több hónappal eléje terjesztett munkásnő-véd­­törvény tervezetet elfogadta.­­ A svájczi nemzeti tanács elhatározta, hogy a szövetségtanács kedvező alkalommal lépjen tárgyalásokba a külföldi ipar­államokkal a nemzetközi munkáskérdés szabályo­zásának újbóli fölvevése czéljából. — Zürichben legutóbb egy rendkívül erősen látogatott munkás­­unión elnök- és küldött­gyűlése egyhangúlag elha­tározta egy­ szoc­iáldemokratikus irányú napilap kiadatását Zürich város és megye részére. Humanizmus (?). A párisi tanács a párisi munka­­nélküliek részére 100,000 frankot szavazott meg. Ez az összeg kizárólag csak munkanélküli munká­sok, munkásnők és kereskedő-segédek között osz­tandó ki. Csinos olasz­rszági históriák. Olaszországban is ekszplodált, a korrupczió büdös bombája és maga körül óriási büdösséget áraszt szét. Giolitti volt miniszter okmányokat adott át a parlamentnek, a­melyekből kitűnik, hogy a jelenlegi miniszterelnök, Crispi, kedves »neje« és egy csomó képviselő (jól megjegyezni: országgyűlési képviselő !) egy raffi­­nirozott revolverező banda, mely a »Banca Romana« - tól (római bank) több milliót kisvindlirozott. Az okmányokból végül az is megtudható, — s ez ér­dekel bennünket leginkább — hogy a nevezett bank három év alatt (1882—1884.) csak 1.110,000 lira hallgatási pénzt adott a lapoknak ! — S így láthatjuk az egész vonalon, hogy a sajtó a piszok és a sár tengerében fetreng. Ez többé sokáig semmi­­esetre sem tarthat és ez a piszok, ez a sártenger a korrumpáltak fejei fölött csakhamar össze fog csapódni és aztán ez a ganéj el fog tűnni. Követésre méltó példa. A norvégiai kormány az állami műhelyekben a heti 53 órai munkaidőt hozta be. Ez az intézkedés 1075 munkást érint, kik közül azelőtt 216 munkás 60 órát, 723 56­2 és 136 54Va órát dolgozott hetenkint. A munkabérek maradtak az előbbiek. Átmegyek Babeuf összeesküvésén (1796), mely a politikai egyenlőség mellett a gazdasági egyen­­lőséget is előmozdítani akarta és mely tudvalevőleg Babeuf kivégeztetésével végződött és igy S­int Simon gróf (olv. : Sén Simon) és tanítványai tanai­­nak vázolásához jutottak. Saint Simon egy 1819-ben nyilvánosságra hozott on­ne ,­ében mondja. Hogy ha Francziaország 3000 jelesebb tudósait, művészeit, földmivelőit és munkásait hirtelen elvesztené, véleménye szerint egy ilyen veszteség Francziaországra nézve kiszá­­mithatlan kár volna s ennek következtében rögtön óriási változás állana elő. Megvilágítja a dolgot a másik oldalról is és azt mondja, hogy ha Francziaország királyi családja, a legmagasabb udvari és állami hivatalnokok, a papság és a felső tízezer vagyonos hirtelen meg­halna, véleménye szerint ez a veszteség Franczia­­országra nézve semmiféle tartósabb következmé­nyeket sem vonna maga után, mert elég ember akadna, kik e helyeket, és úgy, mint az előbbi tulajdonosok, betöltsék. Saint Simon a következő szabályt állította föl : »Mindenkinek az ő képessé­ge minden képességnek az ő munkája szerint«, mit ké­sőbb Louis Blanc főműveiben alapul vett. Általában véve Saint Simon tana inkább radiká­lis-politikai, mint szoczialisztikus volt, miután ő csupán azzal elégedett meg, hogy az ellentéteket a henyelő nemesség és papság között egyrészről és a munkálkodó osztály között másrészről meg­világítsa és ismertesse. Tovább ment az ő tanítványa Enfantin (olv • Antantén), ki a fennálló állapotokat bírálva, rámu­tatott arra az óriási ellentétre, mely azok között, kik saját munkájuk után és azok között, kik más munkájának a jövedelméből élnek, létezik. Az­­ uralkodó állapotokat Enfantin bér-rabszolgaságnak­­ nevezte és oda nyilatkozott, hogy ez az állapot ép úgy el fog tűnni, mint ahogyan eltűnt a rab­­s­­zolgaság. Bazard (olv.: Bazar), Saint Simon második ta­­mtványa, azt mondta, hogy a magántulajdon mai alakját, mert az a munkásosztály határtalan kizsák­mányolásának egyedüli okozója, meg kell változ­tatni és azt mással helyettesíteni. Követelte az ös­­­szes születési privilégiumok eltörlését és a munká­sok emanczipálását; tiszteletet és élvezetet csak azok részére, kik a nemzetet eltartják, felvilágosít­ják és lelkesítik, azaz: a munkások, a tanultak és a művészek részére. »Követeljük, — m. B. — hogy azok arassanak, kik vetnek, hogy a munkásosztály munkájának gyümölcsét ne harácsolja össze a do­­logtalan osztály; azok t. i., kik semmit sem dol­goznak, semmit sem tudnak, magukon kívül senkit sem szeretnek.« így mondották ki a Saint Simonisták a szoczia­­lizmus legmagasabb alaptételét. A tudománynak lett azonban fenntartva ez alaptétel igazságának a bebizonyítása. A Saint Simonisták követelték az emberiség álta­lános testvérisü­lését a békességes munkálkodás őréi­ig 1301’ e közben azonban az egyes államok tovább állhatnak fönn. Az állam, mely a militarizmus és bürokratizmus alól magát emanczipálta és amely munkástársadalommá változott, legyen az egyedüli örökös, mig a mai örökösödési­ jogot­ esz­t mellőzendő. A Saint Simonistákról tehát bátran állíthatjuk, hogy ők voltak azok, kik a tudományos szoczializmus alapkövét letették. (Folytatás következik.) 1895. EGYLETI TUDÓSÍTÁSOK. Választmányi ülés vasárnap, egyleti helyiségben. d. e. 10 órakor, az Az 1894. évi deczember 26-án tartott közgyűlés szavazatszedő bizottságának jegyzőkönyve. Beada­tott 89 szavazat, ebből megsemmisittetett 12. Az országos kongresszus küldöttjeiként megválasz­tattak : Leitner Pál, Bauer Imre, Csebrenyák J., Stösser Adolf, Silberberg Ignácz, Lipp Károly, Rothenstein Mór, Feldmann I. Pál, Jászai Samu, Heinrich Károly. Póttagok: Wagner Károly, Neu­häusler Vilmos, Dezső Ferencz, Krehmann Lajos, Grünfeld Lipót. ___ Novitzky. Figyelmezteté­s. Mivel az utóbbi időben többször előfordult, hogy egyes utazó tagok igazolványukat azonnal be nem adták az egyleti pénztárnoknak, vagy annak elvesztét be nem jelentik, figyelmez­tetjük a szaktársakat, hogy ezekre annál inkább figyelmük legyen, mert az igazolványok be nem adásából származó hátrányokért egyedül őket éri a felelősség. Utólagos nem indokolt mentegetődzé­­sek nem fognak figyelembe vétetni. A jogügyi bizottság, Streck Béla urnak Kassán. B) és C) kérdőívekkel azért késtünk, mert azokat csak akkor akartuk ki­küldeni, ha az A) kérdőívek már kitöltve vissza­jöttek, de ha azt bevárnánk, akkor a statisztika nem jelenhetne meg soha, pl. Szegedről eddig se

Next