Typographia, 1899 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1899-09-01 / 35. szám

SZEPTEMBER 1. TYPOGRAPHIA 1899 erre D. odavetőleg azt jegyezte meg, hogy „ez lelketlenség“. A rendőrnek sem kellett több, rögtön bekísérte a kapitányságra az izgatót ingben és kalap nélkül. Előzőleg azonban a kapitányság kapuja alatt úgy ütötte arczul az amúgy is gyenge lábon álló D. B.-t, hogy az néhány perczig ide­­oda támolygott. Így 12 óra felé végre reá is került a sor, kihallgatták. Ennek során D. B. szóba hozta a kapott pofont is, a­mikor a követ­kező párbeszéd folyt le : —­ Meg tudná uraságod nevezni a rendőri szám­láról ? — Nem, mert ijedtségemben erről megfeled­keztem. — Hát úgy, ha látná, megismerné ? — Aligha . . . — Hm, az baj. Micsoda is csak uraságod? — Nyomdász vagyok . . . — Úgy? maga nyomdász?! — kérdő fitymálva a hivatalnok. — Akkor csak menjen haza szépen. Ehhez nem kell kommentár. Németország. A nyomdász-szövetség II. negyedé­nek bevétele 367.57368 márka, kiadása 219.995­86 márka volt, vagyona a félév végén 2,254.633­ 85 m., a tagok száma 26.074. — A szövetség augusztus 18-ig a Dániában kizárt munkások részére 12.000 márkát küldött. — Július hónapban Németország­ban 122 Linotype szedőgép működött. — A német­­országi nyomdászok szövetségének, mely minta­szervezetnek nevezhető, szintén megvan a maga rendbontó eleme, még pedig „szervezett testületek“ alakjában. A „Gutenbergbund“, mely a szaktársak szabad akaratára bízza, hogy ármozgalom alkal­mával belátása szerint cselekedjék és a „Gewerk­schaft“, a­mely az árszabályközösséget nem ismeri el és azt az összességre nézve károsnak tartja, tehát két oly „testület“, melyhez Magyarországon is nagyon könnyen lehetne híveket találni, meg­tartotta évi összejövetelét, a­nélkül, hogy a német­­országi szövetségnek, melynek tönkretételén mind­kettő fáradozik, a legkisebb bajt is okozta volna. A dolog természeténél fogva az e fajta össze­jövetelekről nagyon ritkán jut valami a nyilvá­nosságra, mégis fölemlíthetjük, hogy a két „testü­let“ jelentése szerint, szervezetük mindig növekvő­ben van és folyton erősbödik úgy „erkölcsileg“, mint anyagilag. A „Gewerkschaft“ összejövetelén tett indítvány, mely szerint a szövetséggel való kiegyezés megkíséreltessék, nagy többséggel el­vettetett. A „Gutenbergbund“ pedig törölte alap­szabályaiból azt a szégyenparagrafust, mely a suszterolást megengedhetőnek tartotta és a helyett a főnökök és segédek közt megállapított árszabályt kívánja fejleszteni, mely paragrafusról a Guten­­bergbund hivatalos közlönye, a „Typograph“ úgy nyilatkozik, hogy minden marad a régiben, a veze­tőség most sem akarja a tagokat szabad akaratuk­ban meggátolni.­­ Tehát szabad tovább suszterolni és ármozgalmak alkalmával a nyomdatulajdonosok­nak szedőket közvetíteni, mert ha ez sem meg­engedhető, akkor nincs jogczím a további fenn­állásra. Utánzásra méltó. Hogy Németországban milyen viszonyok uralkodnak munkaadó és munkás között, láthatjuk a Corresp. augusztus 12-én megjelent számából. E lap szerint ez évben Németország 31 városában 53 nyomda munkásai 3—14 napi szabadságidőt kaptak teljes fizetés mellett, egyes helyeken pedig dupla fizetést; a számoló szedők­nek átlagos heti keresetük előre kifizettetett a szabadságolt időre. Valóban egészen hihetetlennek tartanók, ha a Corresp. nem a segédek lapja volna, hogy léteznek oly munkaadók is, kik munkásaik­nak egy kis pihenőt adva, gondoskodnak arról, hogy a munkásnak e szabadságolás alatt kenyere is legyen. Figyelemre méltó, hogy ez embertársi kötelességet legnagyobbrészt a középszerű és egész kis nyomdák tulajdonosai adják meg személy­zetüknek, míg a nagy vállalatok csak igen el­enyésző csekély számban vesznek részt a huma­nitás ilyforma megnyilatkozásában. Ajánljuk e követésre méltó példát főnökeink figyelmébe, hogy ne csak a rosszat, hanem a jót is kövessék. Gyárosok bojkottja Németország lőszergyárai árfelemelést határoztak el. Azon gyárosok, a­kik nem e határozat szerint járnak el, bojkottálva lesznek és úgy velük, valamint a tőlük vevőkkel minden összeköttetést megszüntetnek.­­ A német­­országi sodronyszeg-gyárosok szövetsége meg­küldte tagjainak azon gyárosok névjegyzékét, a­kik a szövetséghez nem tartoznak, persze azon megjegyzéssel, hogy a szövetség tagjainak köte­lessége azokkal az üzleti összeköttetést megszakí­tani. — Ha mi munkások ily határozatot hozunk és azt végrehajtani is kívánjuk, akkor ez legalább is erőszakos eljárás, a­mely büntetendő, míg munkaadóinknál ez az üzleti érdek védése. Francziaország. A „Typographia Francaise“ jul. 16-iki száma közli a franczia könyvmunkások szö­vetségének I. negyedévi pénzügyi jelentését, mely szerint január 1-től márczius 31-ig 17.903 frank bevétel volt, a kiadás pedig 13.878 frank. Utas­segélyre kiadtak 1340 frankot, sztrájkolók segélye­zésére és agitaczionális utazásokra kiadtak 9084 frankot. A szövetség vagyona 138.020 frank. — A központi bizottság a D­unában kizárt munkások részére másodízben már 100 frankot küldött s fel­hívja a szakegyesületeket gyűjtésre. — Julius 1-én Francziaországban balesetbiztosító törvény lépett életbe. Egynéhány nyomdatulaj­donos a heti illetéket munkásai béréből levonja; ennek meg­szüntetésére felhívja a központi bizottság a szak­társakat, hogy ezt ne tűrjék és azon szaktársakat, kik ez alkalommal rendszabályoztatnak, segélyezi. — Dijonban a szaktársak, Keufer szaktársunk támogatásával bérfelemelést értek el: 1000 betűért 53 centimes (eddig 48), napi 5 frank minimumot, a tanonczkérdés szabályozását és egy főnökökből és segédekből álló felügyelő-bizottságot. Az uj árszabály 1900. január 1-én lép életbe és hét évig érvényes. A dániai munkások harcza, mely az ottani munka­adók által lett előidézve, immár három hónap óta tart s nemhogy csökkenne, hanem mindig nagyobb és nagyobb mérveket ölt. Legutóbb az összes szabó­­segédeket, kocsigyártó - segédeket, czementgyári munkásokat, lakatosokat, valamint az összes vasút­építő munkásokat kizárták, úgy hogy a jelenleg kenyerétől megfosztott munkások száma meg­haladja az 52.000-et. A munkaadók testületei hang­súlyozzák, hogy csak a munkások szervezetei ellen törnek és azokat akarják tönkretenni az egyes munkások kiéheztetése által. — Minden öntudatos munkás kötelessége, dániai munkástársainkat tőle telhetőleg segélyezni. Beküldetett. Nemes Szabolcsvármegy­e futó­homokjáról és tirpák-taligásairól nevezetes Nyír­egyháza városa dicsekedhetik még azzal is, hogy nyomdászati viszonyai hátrafelé haladnak a rák módjára. Nevezett városnak van egy nyomdatulaj­donosa, kinél a vármegyei hivatalos lap nyomatik. Ez az úri­ember dicsekedhetik azzal, hogy neki a kontinensen legolcsóbb személyzete van. Bebizo­nyított dolog, hogy segédei, a­kik között három egyleti tag is van, 5, 6 és 7 forintnyi heti fizetés mellett dolgoznak naponta 12—14 órát, de szükség esetén 16—18-at is. Különóra-díjazást persze nem ismernek. Igaz ugyan, hogy a nyomdavezetőt tisztességesen megfizeti, hanem ennek aztán fő­­kötelessége abból áll, hogy a 6—8 emberből álló segédszemélyzetet Kongó-vidéki szerecsen rab­szolga módjára kizsákmányolja. Ezek a szeren­csétlen flótások mind „benszülöttek“, kik még a szélrózsa egyik irányában sem voltak. Eme tudat­lanságukat tehát nagyon könnyű főnöküknek javára fölhasználni. Igazán elszomorító helyzet, hogy mig a másik nyomdában — mely özvegy asszonyé — rendes munkaidő mellett, árszabály szerinti díja­zással vannak alkalmazva s csakis egyleti tagot állítanak munkába, addig a nagyobbiknak mondott, fent említett nyomdában ilyen hallatlan suszter­módnál is komiszabb dolgot visznek véghez. — Történt a hetekben, hogy egy dalegylet közre­működésével rendezett tánczmulatsági meghívóra „lant“ jelvényt alkalmaztunk. Ezt a suszter-nyomda személyzete mint hallatlan helytelen dolgot nagy­ban kifogásolta s azt széles körben helytelennek nyilvánította. Nohát tisztelt suszter és csizmadia atyamesterek! Először is tartsák szén kötelessé­güknek, hogy kivétel nélkül egyletünk tagjai közé lépjenek. A rendes munkaidőn kívül ingyen ne dolgozzanak. Dolgozzanak szorgalommal és becsü­letesen, de rendes fizetéssel. Akkor majd mint kollegáktól szívesen fogjuk venni a helyes kritikát. De így, suszter-czéhhel szóba nem állunk s kriti­kájukra nem reflektálunk. Tóth Sándor, Varga János, gépmester, betűszedő. Köszönetnyilvánítás. Alulírott köszönetet mon­dókba Részvény­nyomda személyzetének, valamint az’ Ébredés dalkörnek, a kilépésem alkalmából ren­dezett bucsuestélyért. Gerbán József, utcza 9. szám) czimzendők, hol a viaticum kifize­tését is teljesítem naponként délben fél 1-től fél 2-ig, este fél 7-től 8-ig. Vasárnap délben fél 1-től fél 2-ig. Nyugtázások. Egyleti járulékaikat befizették Budapesten (az 1899. év 33. hetéről): Államnyomda, Adria, Árpád-nyomda, Athenaeum, Bagó, Brózsa. Buschmann Ferencz, Bendtner, Budapesti Hírlap, Czettel és Deutsch, Egyetemi nyomda, Engel, Európa. Első magyar részvény-öntöde. Fővárosi nyomda, Fischer és Mika, Franklin. Fried és Krakauer, Fuchs, Gonda és társa, Gelléri és Szé­kely, Gutenberg, Hamburger, Hedvig, Hungária, Hunyady M., Hornyánszky, Krausz, Kosmos. Köz­ségi ny. (aug. ö-ről), Kertész, Károlyi, Kaufmann, Kollmann, Korvin t., Kunosi, Légrády, Löblovitz, Löw, Löbl Dávid, Minerva, M. H., Márkus, Mar­ko­vits és Garai. Nagy Sándor, Neumayer, Neu­­wald, Poldini, Posta-nyomda, Pollák. Pesti könyv­­nyomda-részvény­társaság, Pátria, Pallas, Pester Lloyd, Posner, Pressburg, Révai és Salamon, Rigler, Rózsa, Radó, Schlesinger és Kleinberger, Szent-Gellért­ ny., Szt.-László, Stephanáum, Ver­­bőczy, Várnai, Városi nyomda. Wendt, Wodianer. —­ Postán : Selmeczbányai fiók 30.10, brassói kerü­let 67.30. Munkanélküliek segélyében részesültek az 1899. év 34. hetében 7 nap , 80 kr.: Böhm Ferencz, Brett Zsigmond, Berger Oszkár, Breitner Vilmos, Bugyi István, Dús Márton, Éliás Ferencz, Fried­­ler Samu, Fizély Ferencz (B.-Bánya), Gaál János, Gemeter József, Goldstein Laj­os, Goldstein Jakab II , Grosz Dezső (B.-Bánya), Goldstein Ármin, Haller Lipót, ifj. Halmi Domonkos, Huber Antal, Illés Ferencz, Kaizer Gyula, Kovács István III., Kohn Ármin, Kasztner József, Kese Gergely, Kövér János, Klein Ágoston, Kápuszta Károly, Köhler János, Löwy Adolf I., Mattekovits István, ,Molnár Imre, Móricz Lajos, Müller Izidor, Muhay Árpád, Medetz Gusztáv, Németh István, Nenninger Emil, Nitsch Ágoston, Novothny Ferencz, Paulich János, Pajer Adolf, Póts Lajos, Pokornyi János, Prager Alfréd, Rácsay Imre, Reiner Béla, Roth Jenő, Schippert János, Schlesinger Ármin, Sirovy Vincze, Sümegi Lajos (Esztergom), Török Antal, Volperer János; 5 nap : Benedek Manó ; 3 nap : Kardos Albert; 2 nap: Löwy Adolf II., Weisz Károly II. Belépésre jelentkezett: Pillér Elemér, gépin., szül. Újpesten 1882 , félsz. u. o. 1899. aug. 5. — Herzmann Károly sz., szül. Budapest 1881, félsz. Budapest 1899. aug 5. — Szabó Róbert sz . szül. Budapest 1881., félsz. Budapest 1899. aug. 1. — Dankovits József sz., szül. P.­Szt.­Lőrincz 1881., félsz. Budapest 1899.­ aug. 5. — Reisz Zsigmond sz., szül. Budapest 1882., félsz. Budapest 1899. aug. 6. — Schwartz Lipót gépm, szül. Mistelbach (Ausztria) 1883., félsz. Budapest 1899. jan. 5. — Csadi István sz., szül. Budapest 1881., félsz. Buda­pest 1899. aug. 19. — Héger József szedő, szül. Budakest 1881, félsz. Budapest 1899. aug. 5. — Weisz Simon sz., szül. Markota-Bögöde 1881., félsz. Budapest 1899. aug. 5. — Weisz Ármin sz., szül. B.-Gyarmat 1882., félsz. Budapest 1899. julius 29.­­—Török Sándor sz, szül. Budapest 1877., félsz. Budapest 1895. aug. 1. — Beldegrün Bernát sz, szül. Budapest 1882., félsz. Budapest 1899. aug. 15. — Jerett Mór sz., szül. Ibianow 1882., félsz. Budapest 1899. aug. 26. — Schuck János öntő, szül. Budapest 1881., félsz. Budapest 1899. aug. 25. — Ellenvetések a megjelenés nap­jától számított 14 nap alatt a pénztároshoz inté­­zendők (VII., Dohány-utcza 40.). EGYLETI TUDÓSÍTÁSOK Magyarországi könyvnyomdászok és­­ betűöntők egylete. VII., Dohány­ utcza 40. sz. II. em. (Telefon-interurban 59—47.) Hétfőn, f. hó 4-én, este fél 8 órakor választ­mányi ülés. A jogügyi bizottság hétfőn este, a választmányi ülés előtt, ülést tart. A pécsi kerületet illető mindennemű levelezések és pénzküldemények lakásomra (Alsó Paturla­ Betegek névsora. Abineri József, 99 VIII/21-től, Kosmos Asztalos Gyula, 99 VII/19-től, Franklin ifj. Aigner J., 99 VI/19-től, P. r.-nyomda Andráskay József, 99 VIII/1-től, Hunyady Bleyer M., 99 11/12—VIII/26, Pallas ♦ Baán Béla (Bethesda), 99 VIII/13-tól, Singer Breitner Károly, 99 VIII/10-től, P. Lloyd Bihari János, 99 VII,9-től. Budapesti Hirlap ♦ Bittem­ann Andor. 4. Muzeum-ku­rat 9. 97 VI/11-től, Alk. Brém Endre, 99 VIII/4—VIII/18, Wodianer Csillag Fü­löp, 99 I/25-től, Czettel és Deutsch Csorba Ferencz, 99 VIII/21-től, Franklin Dusehák István, 99 VIII/18-tól, Budapesti Hírlap Dick Gyula, 99 VIII/7-től, P. Lloyd ♦Diamant Henrik, Kerepesi­ út 47, 99 VIlI/16-tól Faust Günther, 99 VIII/9-től, Szt.­István ♦Fésűs József, munkanélküli Goldfinger 1., 99 II/25-től, munkanélküli Groszmann István, 99 VII/31-től, Légrády Grünberger Samu, 99 VIII/3-tól, Wendt ♦ Grimberg Náthán, Dembinszky­ u. 19., 99 VII.26-tól, Franklin Goldstein Adolf II., 99 VIII/4-től, Posner Hebalik János, 99 VIII/13-tól, Újpest Horváth Alajos, 99 VII.18-tól, Államnyomda Hefner Bálint, 98 VII/27-től, Posner Haar M. Manó, 99 VIII 22-től, Czettel és Deutsch Jánossy Pongrácz, 98 IX/14-től, Athenaeum ♦ Járday Sándor, Országház­ u. 29, 99 VII.3-tól, Államnyomda ♦ Juszt H., Eötvös-utcza 43, 99 V/ 10-től, Márkus Káriszta József, 99 VII/28-tól, m. fogl. Kertész Kálmán, 99 VII/19—VIII,23, Patria •Korányi B., Fortuna-utcza 6, 99 IV/17-től, Egy. nyomda ♦ Kiss Nándor, Ranolder-utcza 76, 98 II/22-től, Wodianer

Next