Typographia, 1933 (65. évfolyam, 1-52. szám)
1933-01-06 / 1. szám
Budapest, 1933 január 6 Hatvanötödik évfolyam inv.m, 351 H 1» szám A MAGYARORSZÁGI KÖNYVNYOMDÁSZOK ÉS BETŰÖNTŐK EGYESÜLETEINEK HIVATALOS KÖZLÖNYE Megjelenik minden héten pénteken. Előfizetési ár egy félévre 5 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Telefonszám: 30-1-33 SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL, BUDAPEST VIII. BÉRKOCSIS UCCA 1. SZÁM FÉLEMELET 4. AJTÓ, GUTENBERG-OTTHON Kéziratok nem adatnak vissza. Hirdetés ára: milliméter soronként 30 fillér. A hirdetés díja mindenkor előre fizetendő Országos Vidéki Bérszabályzati Bizottság határozatai Jegyzőkönyv a bizottságnak 1932 október 5-én Wiesenberger Vilmos elnöklete alatt tartott üléséről. Jelen vannak: Várnai Dezső, Angermayer Károly, Debreczenyi István, Dózsa György és Markovics Kálmán bizottsági tagok a Főnökegyesület, Rothenstein Mór, Gyürey Rudolf, Guttmann Jakab, Brumiller László, Bernhardt Mór, Zarnóczay Béla és Kapusi János bizottsági tagok a szakszervezet képviseletében. Elnök üdvözli a megjelenteket, az ülést megnyitja és bejelenti, hogy a napirend előtt Markovits Kálmán kíván bejelentést tenni. Markovits Kálmán bejelenti, hogy a Főnökegyesület Vidéki Nyomdász Szakosztálya a mai napon tartott ülésében ezen szakosztály elnökévé Várnai Dezsőt, alelnökévé dr Werner Istvánt és előadójává Dózsa Györgyöt választotta meg, míg az Országos Vidéki Bérszabályzati Bizottság egy lemondás következtében megüresedett tagsági helyére Steiner Ferencet választotta meg. Tudomásul szolgál. — Elnök fölkéri Gyürey Rudolf előadót a napirend tárgyainak ismertetésére. 1. Fellebbezések: a) Előadó ismerteti H. H. gépszedő fellebbezését, amelyet nevezett a Pécskerületi Békéltető Bizottság 1932. évi február hó 22-én hozott határozata ellen nyújtott be, amelyben közli, hogy a teljesített három különóra helyett a békéltetőbizottság csupán két különóra díját ítélte meg, annak dacára, hogy a különóra elvégzése fellebbező által igazoltatott. Javasolja, hogy a bizottság a fellebbezésnek helyt adva, a fellebbező részére ítélje meg a harmadik különórát, minthogy kétségtelen, hogy ennek teljesítése megtörtént. Határozat: A bizottság a fellebbezésnek helyt ad és megsemmisíti a I’écskerületi Békéltető Bizottság február hó 22-én hozott határozatát, kimondván, hogy a két megítélt különórán túl egy további különóra kifizetésire kötelezi a P. L Kv. rt.-ot. — 2. Előadó ismerteti H. H. gépszedő fellebbezését, amelyet az a Pécskerületi Békéltető Bizottság ezévi június hó 10-én hozott határozata ellen nyújtott be és melyben megváltoztatni kéri a határozatot azért, mert a békéltető bizottság a március hó 26-án teljesített különóra díját nem ítélte meg, illetve panaszát elutasította azzal, hogy azt elkésve adta be a bizottsághoz. Javasolja, hogy a bizottság a fellebbezést utasítsa el és hagyja jóvá a Pécskerületi Békéltető Bizottság június hó 10-i határozatát, mivel beigazolást nyert, hogy H. H. gépszedő panaszát szabálytalanul, illetve megkésetten nyújtotta be a Békéltető Bizottsághoz. Határozat: A bizottság a fellebbezést elutasítja és helybenhagyja a Pécskerületi Békéltető Bizottság június hó 10-én hozott határozatát. — b) Előadó ismerteti a Miskolci Nyomdai Munkások Helyi csoportja által a Miskolckerületi Békéltető Bizottság 1932 április hó 13-án tartott ülésén hozott határozat ellen benyújtott fellebbezést, amely szerint a Békéltető Bizottság a bérszabályzat 22. pontjának 2. bekezdésében foglalt főnöki jogkör gyakorlásával kapcsolatban megállapította, hogy a főnöknek minden korlátozástól mentesen joga van bármilyen időpontban, bármilyen előzmények után mindenféle nyomdai munkálkodást végezni. Fellebbezők e határozat megmásítását kérik, mivel konkrét esetben arról volt szó, hogy a bepanaszolt a cég a gépmesterrel beigazíttatott egy formát, illetve rendszeresen végeztette a munkát olykép, hogy a munkaidő lejártával a beigazított formát a gépmester távollétében munkásnőkkel kinyomatta. Ismétlődő esetben a munkaközvetítő egy ily beigazított formának kinyomásához igényelt munkásnők közvetítését megtagadta azzal, hogy csak az esetben közvetít munkásnőket, ha a kinyomandó formához egy gépmester is közvetítve lesz. Bejelenti előadó, hogy e vitás ügyben úgy a munkáltató, mint munkásrész a Főnökegyesület és a szakszervezet véleményét kérte ki azzal, hogy ennek mindkét fél aláveti magát, mégis e vélemények beérkezte után a szóbanforgó munkáltató nem akceptálta ezt és panasszal fordult a békéltető bizottsághoz. Javasolja tehát, hogy arra való tekintettel, mivel mind a két fél szabálytalanságot követett el, a Miskolckerületi Békéltető Bizottság határozata semmisíttessék meg és mondassák ki, hogy oly esetben, ha a munkáltató igazítja be a formát, joga van nyomási munkát gépmester nélkül, munkásnőkkel végeztetni, míg az esetben, ha a gépmester igazítja be a formát, az a továbbiakban gépmester nélkül nem végezhető. Határozat: A bizottság a Miskolc kerületi Békéltető Bizottság határozatát megsemmisíti és sajnálattal állapítja meg, hogy úgy a munkáltató rész, mint a munkásrész eltért a szabályoktól. Kívánatosnak tartja, hogy a jövőben a szabályoktól való ily eltérés meg ne történjen. A konkrét panasszal kapcsolatban kimondja a bizottság, hogy amennyiben valamely nyomóformát a munkáltató igazít be a gépen, úgy joga van a nyomási munkát a gépmester igénybevétele nélkül a szükséges munkásnőkkel elvégeztetni, míg az esetben, ha valamely formát a gépmester igazít be, úgy csak a gépmester közbenjöttével végezhető a nyomási munka. — c) Előadó ismerteti a Sch. S. miskolci cég által benyújtott föllebbezést, amelyet az a Miskolc kerületi Békéltető Bizottság határozata ellen nyújtott be. A Békéltető Bizottság ugyanis arra kötelezte föllebbezőt, hogy egy újonnan fölszabadult szedőjét, akinek kilenchónapi munkában állás után fölmondott, az egy év lejártáig megtartsa. Föllebbező a bérszabályzat 23. pontjában foglalt „lehetőleg“ szó magyarázatát kéri, mivel véleménye szerint ez vonatkoztatható oly esetre is, amikor munkahiány miatt kénytelen valamely cég az újonnan fölszabadultat elbocsátani. Javasolja, hogy miután a konkrét esetben a határozathozatal fölöslegessé vált, mivel az újonnan fölszabadult már letöltötte az egyévi időt és ma is a föllebbező cégnél áll alkalmazásban és így tulajdonképpen elvi jelentőségű magyarázatról van szó, halasztassék el az ügy végleges elintézése. Határozat, Tárgyalás után a bizottság kimondja, hogy a konkrét ügyben a határozathozatalt a legközelebbi ülésre halasztja amikor is a szerződő felek , előterjesztéssel, fognak élni a bérszabályzat 23. pontjának értelmezése tekintetében. — 2. Beadvány: Előadó bejelenti, hogy a Miskolc kerületi Békéltető Bizottság beadvánnyal fordult egy konkrét eset kapcsán a bizottsághoz, elvi döntést kérve egy oly esetre, amikor valamely üzem a rendkívüli Megállapodás értelmében rövidített munkaidőben dolgozik és schichtet kíván bevezetni. Ugyanis a konkrét esetben arról volt szó, hogy egy üzem hatórás munkaidőben dolgozott és schichtet kívánt bevezetni, amikor is a munkásrész arra az álláspontra helyezkedett, hogy a schicht munkaideje nem hatórás, hanem a bérszabályzat idevonatkozó pontja szerint állapítható meg. A Békéltető Bizottság, minthogy a bérszabályzatban ily esetre intézkedést nem talált, ez ügyben határozatot nem hozott és azt elvi döntés végett terjeszti elő. Javasolja, hogy a bizottság mondja ki, miszerint oly üzemben, ahol rövidített munkaidő vezettetett be, a schiect is csak azonos, rövidített munkaidőben végezhető, illetve munkáltató jogosult a schicht-munkát is a rövidített munkaidőben végeztetni és ennek megfelelően díjazni. Határozat: Oly esetben, amikor valamely cég a fennálló rendkívüli megállapodás értelmében rövidített munkaidőben (napi 6 óra) foglalkoztatja személyzetét és schichtet kíván igénybevenni, ezen schicht munkaidejét is jogosult napi 6 órában megállapítani! — 3. Kérelmek, a) A Miskolci Nyomda rt. a bizottság hozzájárulását kéri ahhoz, hogy Gortvay Tivadar tanoncot, aki főreáliskolai érettségit, tett, kétévi tanulási időre szerződtethesse. Határozat: A bizottság a kérelemnek helyt ad és Gortvay Tivadarnak a Miskolci Könyvnyomda rt. üzemében szedőtanoncként kétévi időtartamra való szerződtetését engedélyezi, b) Báthori Lajos (Szeged), aki nyolc gimnáziumot végzett, a bizottság hozzájárulását kéri ahhoz, hogy a Délmagyarország nyomda rt. üzemében (Szeged) 3 évi időtartamra szerződtethető legyen. Határozat: A bizottság a kérelemnek helyt ad és Báthori Lajosnak a Délmagyarország nyomda rt. üzemében (Szeged) szedőtanoncként háromévi időtartamra való szerződtetését engedélyezi. — 1. Jelentések: A Főnökegyesület titkára jelenti, hogy a Kaposvár kerületi Békéltető Bizottság, valamint a Békéscsaba kerületi Békéltető Bizottság működése már hosszú idő óta szünetel és így ezen kerületekhez tartozó nyomdavárosok esetleges békéltetési ügyei elintézést nem nyerhetnek. Szükséges volna, hogy a bizottság ezen békéltetők működését hivatalosan is megszüntesse és a földrajzilag legközelebb eső békéltető bizottságokat jelölje ki olyanokal, amelyek ezen körzetek békéltetési ügyeit is elintézzék. Javasolja, hogy a Kaposvárkerületi Békéltető Bizottság körzetébe tartozó nyomdavárosok csatoltassanak a Pécskerületi Békéltető Bizottsághoz, míg a Békéscsabakerületi Békéltető Bizottsághoz tartozó nyomdavárosok esetleg Debrecen körzetébe volnának csatolandók. Határozat: A bizottság kimondja, hogy a Kaposvárkerületi és a Békéscsabakerületi Békéltető Bizottságok működését megszünteti. A Kaposvárkerületi Békéltető Bizottság körzetébe tartozó nyomdavárosokat a Pécskerületi Békéltető Bizottsághoz utalja, míg a Békéscsaba kerülethez tartozókat a Debrecenkerületi Békéltető Bizottság hatáskörébe teszi át.. Ezen határozatokról úgy a Pécskerületi, mint a Debrecenkerületi Békéltető Bizottság értesítendő. — Elnök — több tárgy nem lévén — az ülést bezárja. Az Oktatásügyi Bizottság tanulmányi kirándulásainak legközelebbi programpontja 1933 január 15-én, vasárnap délelőtt — a budapesti csatornarendszer és a szivattyútelep megtekintése Találkozás ‘A10 órakor a soroksári úti HÉV- megállónál, amely a 11-es és a 23/A villamosokkal érhető el. Tekintettel arra, hogy a csatorna megtekintésére csak korlátozott számú résztvevőt befogadó pontonok állanak rendelkezésünkre, a jelentkezést január 12-én le kell zárnunk. Jelentkezni Brumiller szaktársnál lehet az említett időpontig. A nép pártja a mi pártunk! Ez a kristálytiszta igazság, ez a megdönthetetlen megállapítás, ez a vitathatatlan tény száll a magyar proletariátus felé pártunk ezidei, dicsőséges küzdelmekről, páratlan harci készségről és a cél felé történelmi felelősséggel való előretöréséről tanúskodó jelentéséből. A nép pártja a mi pártunk! Ezt igazolja a mi pártunk közel ötvenesztendős története, amelynek távlatában a vérrel, könnyel és verejtékkel öntözött mag terebélyes fává nőtt és amellyel együtt nőtt és izmosodott a magyar munkásosztály öntudata, magabízása, élniakarása, erejének hatalmas intézményekbe formálódása, politikai, gazdasági és kulturális haladása. Kisebb-nagyobb vereségek, a harci front ideig-óráig való felgöngyölése, a haladás vonalának imitt-amott mutatkozó megtörése ellenére is a mi pártunk, a szociáldemokrata párt, sziklaszilárdan dacol a társadalmi küzdelmek ellenséges hullámveréseivel szemben, mert ereje a népben gyökerezik és a nép ma már tudja, hogy a szociáldemokrácia, a politikai szabadságot, a gazdasági egyenlőséget, a kultúra teljességét jelenti számára. Demagóg jelszavak, ravasz sakkhúzások, potemkin munkáspártok, a reakció terrorja az idő rohanó árjában mind eltűnnek A nép ösztöne érzi és az osztálytudat világossá teszi, hogy a felszabadulás felé vivő igazi utat a szociáldemokrácia programjának piros fénypontjai jelzik és nem a kérészéletű politikusok rikító színűre festett programpontjai. A magyar munkásosztály most ülésező parlamentje, amely még soha nem állott nagyobb, nehezebb és történelmibb feladat előtt, mint ma, egyöntetű megnyilatkozással demonstrálja, hogy abból a gazdasági és politikai zűrzavarból, amelybe a tízéves rendszer juttatta az országot, egyedül a szociáldemokrácia vezetheti ki a munka, a szociális haladás és a népjólét útjára. A pártgyűlés kifejezésre juttatja az egész ország közvéleménye előtt, hogy a munkásosztályban az életet őrlő, éhséget, nyomorúságot és kínlódást jelentő gazdasági válság esztendők óta tartó ostorcsapásai sem tudták megrendíteni a szociáldemokráciában való hitét. A reakció naivul arra számított, hogy a gazdasági válságot a tömegeknél követni fogja a politikai és a pártválság, ami a munkásmozgalom összeroppanását idézi elő. Pártunk jelentése büszkén jelzi, hogy bár a reakció elleni offenzíva helyett a munkásmozgalom az egész vonalon defenzívába kényszerült, az eddig elért osztálypozíciókat sikerült megtartani és újabb tízezrek tódultak a mi pártunk zászlaja köré. A számok tükrében is fölmagasodik a valóság, hogy a pártot fojtogató külső és belső nehézségek és a mostani idők mindent demoralizáló és dezorganizáló hatásai visszapattantak a párt izmos törzséről. Fölmérhetetlen az az eredmény, amelyet a párt a falusi szegénység megszervezése és öntudatra ébresztése körül elért. Isten háta mögötti községekben, amelyek azelőtt a helységnévtárban csendesen meghúzódtak, pártszervezetek alakulnak és szociáldemokrata képviselőket küldenek a községházára. Április 7-én nemcsak a városok, de a falvak népe is megmozdult a reakció ellen és ez a gigászi megmozdulás minden szép szónál hatásosabban érzékelteti, hogy az ország népe a szociáldemokráciában látja az ország megmentőjét. A pártszervezetek tagjainak szaporodása, az olcsó Népszaváért való lelkes és eredményes agitáció, a nőmunkásmozgalom intenzív és elismerésméltó tevékenysége, az ifjúsági mozgalom komoly elindulása, az oktatómunka elmélyítése és az agitációnak a kultúrgárdák szereplésével való elevenebbé tétele mind-mind azt igazolják, hogy a tömegek fölsorakoztatása mellett a belső megerősödés terén is cselekedetekben lerögzített eredmények vannak. A magyar munkásmozgalomnak a reakcióval való múlt évi küzdelmeiből kiemelkedik a Népszava betiltása. A Népszaváért országos harc indult meg és ebben a harcban a nyomdai munkásság ismét tettrekész elszántsággal vette ki a részét. A büntetések statisztikája, a falusi elvtársakat ért sérelmeknek több oldalra terjedő kirívó esetei mutatják, hogy Gömbös miniszterelnök úr dicső szózatában beharangozott „megkondítom a lélekharangot a