Typographia, 1939 (71. évfolyam, 1-52. szám)

1939-01-06 / 1. szám

1939 RÖVID KÖZLEMÉNYEK Üzenet Kedves Schaffer bácsi! Anyukám és én nagyon örülünk a karácsonyi segélynek! Schaffer bácsi és Apukám minden szak­társa fogadja szívből köszönetünket. Boldog újévet kíván Kávássy Margit, a felsőgödi elemi iskola I. o. tanulója. Kedves lapodat, amint látod, lenyomtattuk, hogy ne csak mi, hanem korán elhalt drága Apukád minden szaktársa is elolvashassa a Te szívből jövő köszönetedet. Ez inkább nekik szól. Ilyenkor sok köszönetet kapunk szóban is, de mi nem várjuk. Azért mégis jól esett őszinte hálád. Légy csak mindig figyelmes és udvarias, jó kislány és akkor az életben job­ban fogsz boldogulni. Köszönet nem jár ne­künk, mert hiszen csak azt adjuk Neked és a többi kis árvatársadnak vissza, amihez Apu­kád is hozzájárult, amikor még élt és dolgo­zott. Pedig sem ő, sem a többi korán elhalt társa nem gondolt arra, hogy éppen saját gyermekének gyűjti az árvaalapot. Annál szebb, mert önzetlenül növeli minden jóravaló nyomdász minden esztendőben ezt az alapot, hogy az olyan kislányok, mint Te és a kis nyomdász árva fiúk is meleg téli ruhát, vagy ha vidéken laknak, ennek megfelelő pénzbeli segélyt kaphassanak karácsonyra. A Te köszönő szavaid arra is jók, hogy má­sok is lássák, hogy a nyomdai munkások még nehéz helyzetükben is igyekeznek könnyeket szárítani, segíteni azokat a családtagokat, akiket mindenki elhagyott. Ők nem hagyják el. A most elmúlt karácsonyra, mint minden évben, nemcsak a kis nyomdászárvák, hanem a­ munkanélküliek is különsegélyt kaptak. Mindezt megboldogult Apukád dolgozó szak­társai adják össze. Látod, kislányom, aki ezeket a sorokat írja, szintén munka nélkül van, de azért nem kell éheznie, mert dolgozó társai az Egyesületen keresztül segítik őt. És ha már egyáltalán nem kap többé munkát, szépen nyugalomba megy és ameddig él, megkapja segélyét. Nem kell kétségbeesnie. És ezért köszönetet sem kell mondania, mert, mint édesapukád, ő is hozzájárult, ameddig dolgozott, a segítőalaphoz. " Te is, kislányom, emelt fővel fogadhatod el karácsonyi segélyünket, mert ez nem meg­alázó alamizsna, hanem jószívvel gyűjtött adomány. Írásodból látom, Kávássy Margitka, hogy okos kislány vagy, azért beszéltem Veled úgy, mintha felnőtt lennél. Jókívánságaidat viszo­nozza Apukád öreg szaktársa h. s. Halálozás. Lettner Józsefné 55 éves bera­kónő december 27-én Budapesten meghalt, Werth László rokkant korrektor december 29-én Rákoshegyen meghalt. — Alpár Tiva­dar szedő (Veszprém), repülő-őrvezető a székesfehérvári helyőrségi kórházban 1938 december 26-án, 24 éves korában, fejtífusz­ban elhunyt.­­ Emléküket megőrizzük. Illetékeiket nem fizették be az alább felsorolt nyomdák (1938 december 31-ig bezárólag): Arany János XIII. 17, 24, Bernhardt, Biró M., Dénes és Varga, Dénes I., XII. 24, Dobó XII. 10, 17, 24, Erzsébet, Klein Vilmos, Kovács és Szegedi XII. 17, 24, Központi, Mojsza, Nagy S., Papir, Rothberger és Weisz, Springer XII. 24, Terézvárosi XII. 17, 24, Turul, Vészi, Vik­tória XII. 24. Kérelem. A nyomdai házipénztárosokat, va­lamint a kerületi és csoportpénztárosokat fel­kérjük, hogy az árvák felruházására begyűlt összegekkel sürgősen számoljanak el. A Budapesti Könyvnyomdászok Dalköre 1939 január 21-én, szombaton este 9 órai kezdet­tel nagy jelmezbált rendez a Vasas otthonában, melyre a szaktársak és szaktársnők figyelmét már most felhívjuk. Veszprémi levelező és pénztáros Lipóth Fe­renc szaktárs lett. Címe: Fodor-nyomda. Az árvák felruházására Steinherz Miklós 1.—, Kovács József kályhásmaster —.70 P-t adományozott. A munkanélküliek ebédakciójára N. N. 4.—, a Függet­lenség személyzete 4.37, a Légrády-nyomda nappali sze­mélyzete 2.—, Surányi István 3.— P-t adományozott. Értesítés. A Kispesti Társaskör — a belügy­miniszteri jóváhagyás birtokában — 1939 január havában megkezdi működését. A vá­lasztmányi ülések minden hó első vasárnapján tartatnak Kispesten az Ángyási-féle vendéglő különhelyiségében (Kinizsi ucca). Figyelem. A Kispesti Társaskör vezetőségi tagjai 1939 január 8-án, vasárnap délelőtt hall órakor az Ángyási-féle vendéglő különhelyisé­­gében sürgős megbeszélést tartanak, melyre pontos megjelenést kér az elnökség. Szemüveget és látszerészeti cikkeket nyom­dászok jelentékeny engedménnyel Mayer Sán­dor látszerésznél (IV. Kossuth Lajos utca 15. az udvarban) szerezhetnek be. TYPOGRAPHIC Január 6 -NYOMDÁSZBÁL A VASASOKNÁL A BUDAPESTI KÖNYVNYOMDÁSZOK DALKÖRE 1939 január 21-én, szombaton este 9 órai kezdettel a Vasmunkásotthon már­­ványtermében rendezi utazóalapja javára nagyszabású álarcos és jelmezes arsonyi táncestélyét Belépőjegy előre váltva 1.20 P, a pénztárnál 1.40 P. Jegyek kaphatók az Egyesületben (Vili, Kölcsey ucca 2), a vasasoknál (Vili, Magdolna ucca 5), a dalosoknál és a Népszava-könyvkereskedésben (VII. Erzsébet körút oc­' „Grafikai Szemle.“ A huszonkile­ncedik évfo­lyamába lépett szakkulturális folyóiratunk legújabb száma karácsonyra megjelent — és mint máskor is az új évfolyam kezdetével — új megoldású lap- és oldalfejekkel és címekkel. Az első cikkben a magyar szakirodalom nesz­tora, a mi nagyszerű Novák László szaktár­­sunk a Nyomdász­ Évkönyv negyvenesztendős­­ jubileumával foglalkozik. Minden szava szak­mailag és irodalmilag egy -egy gyöngyszem. Az ő írása tanító és fölemelő. Ziegler Gyula szaktárs pompásan megírt és megindokolt dol­gozatot szentel a magyaros nyomdai stílusnak, melyet a szerkesztő kommentárja egészít ki. A „Fotomontana“ című cikkecske a mostani szám fedőlapjára vonatkozik. Csöndör György kollega saját egyszerű amatőr fényképészeti felszerelésével alakította ki a hatásos fotomon­­tázsos megoldású címlapot, olyan sikeresen, hogy remélhetőleg követői lesznek. „Magyar betűöntőkéről írt Schreiber Ede szalktárs érde­­kes< történelmi visszapillantást. A cikkhez tar­tozó illusztrációk szemléltetően mutatják a kezdetleges és modern betűöntési technika közötti óriási különbségeket. A „Nyomdabe­rendezés célszerűségét“ Székely Artúr II. szak­társ ablakkal kísért cikke ismerteti. Román Antal szaktárs, a­ki a szedőgépes munka terü­­letének egyik ismert szakirodalmi munkálója, ezúttal a gépszedő és a nyelv közötti adottsá­­gokat tárgyalja minuciózus alapossággal. „Azedogepmatricák elosztódása“ című cikket a szerelő géptechnikai hozzáértésével Wellisch Árpád szaktárs, a szerelői gárda egyik tollfor­gatója írta. Az —r — r jelzésű cikk a könyv­nyomtatás új testvéreljárásával, a vákuum­­és az anilinnyomtatással foglalkozik. A mély­­nyomtatás legidőszerűbb kérdéseit ifj. Novák L­ászló szaktárs világítja m­eg­. „A szedők?ép helye“ címen Juhász Béla szak­társ, aki gyakor­latias szakdolgozataival már népszerűvé vált, ismét hasznos szaktanácsot nyújt. Laupál Antal szaktárs, jónevű felvidéki szakírónk, a „Duplex-autotípiák nyomtatásáról“ értekezik. Az Évkönyv-pályázatról Kun Mihály szaktárs számol be. Az érdekesen összeállított „Feljegy­zések“ című rovatban többek között László Dezső, Venkovits Károly és Weisz Rezső szak­­társak írásaival találkozunk. A karácsonyra megjelent számról tehát megállapítható, hogy tartalmilag gazdag és tanulságos; mutatja, milyen gonddal válogatta össze a szerkesztő szaktárs a cikkeket, melyeknek szerzői szak­tudásuk javát terjesztik. A mellékletek és a borítékon bemutatott példák a szaktanfolya­mok hallgatóinak dicséretes munkásságát tol­mácsolják, a lap nyomdatechnikai kiállítása a Világosság-nyomda gondos, tiszta munkáját hirdeti. _ _ Sz. A. N­. A régiségére nézve második lengyel újság. Az 1937-i párizsi világkiállítás sajtópavillonjá­­ban a lengyel csoport látogatójának figyelmét az a körülmény vonta magára, hogy Królewiec (Königsberg), Kelet-Poroszország fővárosa két­száz év előtt egyike volt a legjelentékenyebb újságipari központoknak. A Prasa novemberi kötege sok érdekes tudnivalót tartalmaz erre a­ tárgyra vonatkozóan. A Poszta Królewiecka című hetilap (Königsbergi Posta) 1718-ban ala­­píttatott Królewiecken és 1720 júniusig rende­sen megjelent, amint azt a königsbergi egyetem könyvtárának tulajdonában lévő köteles példá­nyok két teljes gyűjteménye is bizonyítja. E gyűjtemények egyike Frigyes Vilmos porosz király magánkönyvtárához tartozott. Ez az újság , a Merkuriusz Polski (Lengyel Merkur, Krakow-Warszawa, 1661), régiségére nézve a második lengyel újság volt. A Poszta nyolc oktáv oldalon jelent meg Jan Dawid Cankier lengyel nyomdász kiadásában. Munkatársai helybeli lengyelek (porosz mazúriak) voltak. Ezeknek a kolóniája Królewiecben olyan népes volt, hogy saját templommal és lengyel iskolá­val rendelkeztek. A Poszta Królewiecka kifo­gástalan lengyel nyelven volt szerkesztve és gót betűkkel volt nyomtatva, mint akkoriban a Kelet-Poroszországban megjelent összes len­gyel­ könyveik. A lengyel újság megalapítását Königsbergben az könnyítette meg, hogy ebben a nagy tengerészeti városban a helybeli keres­kedőknek az összes országokkal fenntartott kapcsolatai révén a lap a legváltozatosabb é­s legérdekesebb­­ hírek közlésével lephette meg olvasóit. Az újság nagyon el volt terjedve Len­gyelországban, mert a terjesztést a lengyel király egy külön kiadott engedélydekrétum­mal lehetővé tette. ^ Követendő példa! A veszprémi Egyházme­gyei Könyvnyomda vezetősége az idén is, mint eddig minden évben, karácsonyi ajándékot adott személyzetének. Kezdő eszperantó tanfolyamot indítunk 1939. évi január hó 7-én este 6 órakor Egyesületünk segédmunkás-termében. A tanfolyam teljesen díjtalan és a legújabb pedagógiai módszer szerint lesz tanítva. Könyv nem kell, csak ceruza és füzet. Jelentkezni lehet minden pén­teken 2 órától fél óráig a segédmunkások ter­mében és a tanfolyam kezdésekor. A tanfolyam vezetősége. Az árvái:­ Javára Boczán József 1—, Tót László könyv­­kotam. 5,— P,t juttatott. A rokkant szaktársak segélyezésére december 24-én 8.70 P folyt be. A .,Typographic vidéki pénztárosaihoz! Az 1938. év IV. negyedéről szóló elszámolási ív a december 31-ével végződő 53. héttel zárandó le és beküldendő a kiadóhivatalba. Kérjük a házi­­pénztáros szaktársakat, hogy az elszámolási ív heti rovatait adják össze és a negyedév vég­összegét is tüntessék fel. A névsornál a kon­dicionálás helyét is jelöljék meg. Kérjük továbbá, hogy az eszközölt kiadásokat ne külön papiroson, hanem a leszámolási íven részletez­zék és hogy a befizetőlap „Értesítőlap“ szelvé­nyét folyószámmal (évenként 1—52-ig) lássák el. Az éhező spanyolok karácsonyi megsegítése tárgyában a Svájci Munkások Segélyezési Bizottsága a következő jelentést adta ki: „Az október 20-tól november 28-ig Katalóniába szál­lított élelmiszermennyiség 106 tonnát (11 vágón) tett ki. Mostani küldeményünk különö­sen új ipari cikkekből: felső és meleg alsó ruháikból, nagym­ennyiségű kötött szIöverek­­ből, fiatal leánykáknak való ruházati cikkek­ből és az újszülötteknek szánt mindenféle szük­­séges dolgokból áll. De ebből a sok minden­féléből erősen kihat­ó a szárított főzelékfélék jellegzetes illata. Svájc áldozatkészsége a meg­támadott és szabadságukat hősiesen védő spa­nyolok iránt valóban megható. Annak ellenére, hogy az almatermés különösen gyenge volt, nagyon sok zsák szárított gyümölcsöt kül­­dött a spanyoloknak. Madridban valóságos éhínség uralkodik. A tél nagyon szigorú a fűtetlen házakban. Ne felejtkezzetek meg, írja a ■l.et.erl.tés, amikor karácsonyi vásárlásaitokat eszközlitek­ a 200.000 éhes és fagyoskodó spa­nyol gyermekekről! Gondoljatok a 2000 váran­dós spanyol nőre, akik ilyen rettenős helyzet­ben várják kicsinyeik világrajöttét! És ne feledkezzetek meg, svájciak, az éhező és fázó öregekről, akiknek életüket a bombázásoktól való állandó remegés közt kell bevégezni. Segítsetek mindnyájan még egyszer, hogy kará­csonyi küldeményünk Madrid számára ele­gendő legyen az ünnepi bőséges és tápláló ele­delre és annyi meleg ruhára, amennyi szenvedő spanyol léleknek csak lehetséges!“ (Oeuvre suisse d’entre­ aide ouvriére. Secretariat: II­on fr­yers trass­e 80. Zürich.) Dr Nádas Aladár szakorvos nemibetegeknek, nő- és belbetegeknek rendel délelőtt 11—1-ig és délután 3—7-ig. József körút 26. II. em. A GUTENBERG TÁRSASÁG 1939 január hó 15-én, vasárnap este fél 6 órai kezdettel az Egyesület szinpadtermében a nyomdászifjúság részére műsoros délutánt rendez melyre szeretettel meghívja a nyomdászcsalád minden fiatal tagját MŰSOR ____________________ Megnyitó. Elmondja Blaskó Nándor. Cigányper. Sala Domokos egyfelvonásosa. Márk Endre szavai. Reiner Oszkár hegedül. Kíséri Práder Jenő. || Szünet. Csend... várni... Vitéz Miklós színjátéka. || Konferansz. Hóman-nővérek énekkettőse. Gitáron kíséri Korém­ Mihály. Szavalat. Bunda. Vaszary János bohózata. Rendező Futó F. József. Pontos időben kezdünk. ||

Next