Betű, 1949 (81. évfolyam, 1-37. szám)

1949-01-07 / 1. szám

­JANUÁR 7 ffietli Az Athenaeum, az Egyetemi-nyomda és a Papírművek Rt. lettek az új élüzemek A november hónap munka­ver­seny eredményei alapján a­ Szak­­szervezeti Tanács Termelési Osztá­lya az Ath­enaeum-nyom­dát, az Egyetemi-nyomdát és a Papír­művek Rt. papírfeldolgozó üzemet élüzem jelvénnyel tün­tette ki. Ezzel az eredménnyel a két öthó­­napos munkaversenyü­nk novemberi »finise« újabb sikereket hozott a nyomda- és papírfeldolgozó iparunk számára. A versenyben résztvevő 36 nyomda és papírfeldolgozó üzemeink három versenycsoportban: a­ nagyüzemi nyomdák csoportja, b) középüzemi nyomdák csoportja, c) papírfeldol­­g­ozó üzemek csoportja, szorosan egymás mögött teljesítették túl havi előirányzatukat. Mindhárom csoporton belül fej­fej melletti versengés folyik az ön­költség csökkentéséért és a terme­lékenység emeléséért. Az eredmények kiértékelése két döntő szempont figyelembevételé­vel történt. Az első az üzem teljesít­ményének, az üzem versenymozgal­mának és eredményeinek összeha­sonlítása a csoporton belüli többi üzem eredményeivel, a másik érté­­kelési szempont az üzent előző hó­naphoz viszon­yított változása­i— fejlődése, vagy esetleges visszaesése — alapján. A verseny folyik a cso­portokon belül az üzem üzemmel és folyik az üzem önmagához viszo­nyított eredményei alapján, tehát minden üzem önmagával is ver­­senyben van. A munkaverseny helyezési sor­rendje a novemberi eredmények alapján: a) nagyüzemi nyomdacsoportban: 1. Athenaeum-nyomda élüzem, 2. Állami-nyomda, 3. Szikra-nyomda (Honvéd-u­); b) középüzemi nyom­d­a csoport: 1. Egyetemi-nyomda élüzem, 2. Posner-nyomda; c) papírfeldolgozó üzemi csoport: 1. Papírművek Rt. és üzem, 2. Samum Alteese, 3. Bates. A novemberi termelési­­eredmé­nyeink általában az előirányzat fe­lett utam­nak, örvendetes a hónapról­­hónapra mutatkozó lassú javulás. Természetesen még sok tennivaló va­n a termelékenység emelése és az önköltség csökkentése terén, de üzemeink dolgozóinak nagy része felismerve a lehetőségeket, egyre jobban veszi ki részét a szocializ­must építő munkából. Brigádjaink egyre nagyobb tért hódító moz­galma, élmunkásaink és újítóink fokozott részvétele a termelékeny­ség növelésében biztosíték a további sikerek elérésében. A nyomda- és papíripari munkás­ság szeretettel köszönti az Athe­­naeum­-nyomda, Egyetemi-nyomda és a Papírművek Rt. él üzemek dol­gozóit ez alkalomból, ígérve, hogy ebben a munkában fokozott erővel együttesen építik tovább a magyar dolgozók szocialista országát. Terényi László : December 31-ével véget ért a má­sodik öthónapos munkaverseny­­ciklus. A legtöbb üzemben az ered­mények most vannak kiértékelés alatt. Üzemeink, melyek az elő­irányzatukat túlteljesítették távirat­ban hozták ezt a Szakszervezet tu­domására. »A Forrás-nyomda dolgozói öröm­mel jelentjük, hogy az öthónapos tervelőirányzatot 15 százalékkal túlteljesítettük. A terv további sike­res teljesí­tséért fokozottabb erővel és szocialista hittel dolgozunk« — írják a Forrás öntudatos szak­társai­ A Papyrus csevegyár jelentése tudatja velünk, hogy az öthónapos részlettervet december hó 10-ével teljesítette. »Népi demokráciánk gazdasági fellendítését minden igyekezetünk­kel elő akarjuk mozdi­tni. Ezen az ú­on rendíthetetlenül haladunk to­vább és ernyedetlenül szorgalmaz­zuk szociális!« államunk kiépítését. Ezek a táviratok bizonyítják, hogy a szocialistáa m­u­n­ka ve­r­sen­y­­ben a dolgozók előtt tudatossá vált, hogy termelőviszonyuk alapvetően megváltozott és hogy a munkásság ma már nem a tőkések hasznáért, hanem az egész ország dolgozóinak boldogulásáért küzd. A Nyomda- és Papíripari Dolgozók Szakszervezete Központi Kultúrcsoportja (Gutenberg Társaság) 1949 január hó 9-én, vasárnap dél­után 5 órakor a Segélyző Egyesü­let színpadtermében (VIII., Köl­­csey­ utca 2. szám) műsoros estet rendez, melyre a szaktársakat és hozzátartozóit meghívja. MŰSOR: 1. Vágvölgyi Irén verseket szaval. 2. Márton Jánosné zongorán ját­szik- Prokofjev: Prelüd. 3. Nem termelek. Paulovits István tréfás jelenete. Játsszák: A Köz­ponti kultúrgárda tagjai. 4. Énekel Kispál Mária hangver­senyénekesnő. Mascagni: San­tuzza románca a »Parasztbecsü­letből«. 5. Bellay Edit verseket szaval. 6. Le a protekcióval. Tahi László groteszk jelenete. Játsszák: A Központi kultúrgárda tagja. 7. Jászberényi Margit balettet táncol. 8. Maxim Gorgij: »Az Anya« című regényéből részleteket olvasnak fel. Bellay Edit és Fenyvesi Balázs. 9. Tóvízi Irén hangversenyénekes­nő énekszáma. 10. L. Lenes: A helyettes. Orosz vígjátéka. Játsszák: Bellay Edit, Bánhegyi Antal és Fenyvesi Balázs. 11. Halász Kálmán hegedűszólója. 12. Környei Lajos hangverseny­énekes három orosz dalt énekel. 13. A csomag. Paulovits István tré­fája. Játsszák: A Központi kul­túrgárda tagjai. Belépődíj nincs! Műsor ára 2 forint! Munkaverseny-vándorzászló a békéscsabai Tevan-nyomdában Az augusztus - vel megindult 8t­­hó­napos m­unka­ve­r­sen­y-s­z­akas­zban a békéscsabai Tevan-nyomda szak­társai munkaversenyre hívták föl a gyomai Kner-nyomda dolgozóit. A két nyomda között lezajlott ver­seny nagyban elősegítette munnka­­v­erseny-mozgalm­unk kiszélesítését. A termelés emelése, az önköltség csökkentése, a selejt leszorítása, az anyaggal és az energiával való ta­karékosság az alapvető feltételei munkaversenyünk eredményességé­nek. Iparunk számos üzemének dol­gozói erőfeszítésének és öntudatá­nak köszönhetők azok a sikerek, melyeket ezen alapvető feltételek figyelembevételével eddig elértünk. Mindezek mellett termelvényeink minőségi javítása a cél. A két nyomda dolgozói között lefolyt ver­seny csa­k ez utóbbi szemeiért tar­tásával érte el dícséretrem­éltó ered­ményeit, őszinte elismerés verse­nyük megszervezőinek, kivitelezői­nek, de további feladatuk legyen az önköltség csökkentése, a termelvé­­nyek o­lcsó­b­báté­te­le, mert a nyomda- és papíripari munkásság feladata, hogy állandóan olcsóbbodó nyomda- és papíripari termékekkel lássa el a dolgozókat, hogy azok ezen ke­resztül könnyebben jussanak hozzá a szocialista kultúrához. December 30-án bensőséges ün­nepség keretében a Szakszervezeti Tanács békés vármegyei titkársága által felajánlott vándorzászlót Vizs­­nyiczai elvtárs megyei titkár adta át a Tevrorn­yomda dolgozóinak. Felhívjuk az üzembizottságok és a bizalmiak figyelmét, hogy kü­lön­­órázni az üzemekben csak valóban elkerülhetetlen esetben sza­bad. Munkaszaporulat esetén okvetlenül munkanélküliek állí­­tandók be. A jövőben a különórázást a szakszervezet fokozot­tabban ellenőrizni fogja. Nyomda keres ipari­gazolvány őst C›|ját a Mal£ÖMvcxi4xlÍ9€xm A népszámlálás, amely napjainkban zajlik, fontos esz­köze annak, hogy áttekintésünk le­gyen országunkról. A tervgazdálko­dás, iparunk átállítása a szocialista termelésre, a szociális problémák, a lakásszükséglet, a megfelelő káderek­kel való kalkulálás, a mezőgazdaság problémái, szóval országunk teljes áttekinthetősége teszi szükségessé, hogy a népszámláláson keresztül mi­nél pontosabb képet kapjunk. A reak­ció mindezt tudja és meg is tesz min­dent, hogy fülbesúgással, becsapással, félrevezetéssel rábírja a hiszékenye­ket, hogy ne szolgáltassanak pontos adatokat. Mindent el kell követnünk ennek a támadásnak a visszaveré­sére. Napjainkban így válik egy aránylag egyszerűen statisztikai-ad­­minisztratív kérdésnek látszó ügy is fontos politikai kérdéssé. A reakció a népszámlálás megzavarásával ugyanis nem akar mást, mint hogy képtele­nek legyünk pontos képet kapni sa­ját országunkról és így nehéz fel­adattá váljék számunkra a fejlődés­ és előrehaladás további biztosítása. Az élet bármelyik területére nézünk, a harc mindenütt élesedik, a reakció mindenhol támadni igyekszik. Ezért kell éberségünket állandóan fokozni általában és most különösen a jelen­leg lezajló népszámlálás területén . Ismerkedjünk a normával A teljesítménybérezés egyik for­mája az időelemzésen alapuló nor­ma. Az eddigi bérezési rendszertől eltérően a munkavállaló bérét az elkészített darabszám és az arra fordított idő arányában kapja. E cikk keretében nagy vonalak­ban szeretném a szaktárcákat meg­­ismertetni a nyomdaipari időmérők és elemzők munkájával, hogy ezzel párhuzamosan rávilágítsak a mun­kálatok aprólékosságának szüksé­gességére, s egyben betekintést nyer­jenek a kiszámítás technikai kivite­­lébe is. Az időmérő egyik legfontosabb feladata a racionalizálás. Tehát mielőtt az időmérés és elemzés mun­kálatait elkezdi, alapos környezet­tanulmányt végez munkaterületén, hogy megállapíthassa, észszerű-e a munkamenet, üzembeosztás, stb­­.. Ezek megoldása után kezd hozzá a munkaműveletek elvé­gzéséhez szük­séges idő megállapításához. Az időelemző megfelelő tanulmá­nyozás után a munkaműveleteket elemekre bontja. Az egyes művele­tek ugyanis elemekből tevődnek össze. Ezekre az elemekre fordított munkaidő mérése az erre a célra szerkesztett századperces időbeosz­tással ellátott stopperórával rögzít­hető. A műveleteknek elemekre bon­tása kettős célt szolgál. Egyik cél a racionalizálást szolgálja: felismerni az egyes elemek esetleg fölösleges voltát, kiküszöbölhetőségét, a másik cél az időmérés teljes pontossága. Miután az időelemző megállapí­totta az elemeket, azokat papírra felírja. Elkezdődik az időmérés. Órával, papírral és ceruzával a ke­zében méri folyamatosan és több­ször egymásután az elemeket s a megfelelő helyekre a ráfordított időértékeket beírja. Tekintettel arra, hogy az időmé­rőnek kellő lélektani tapasztalatok­kal is kell rendelkeznie, mérés köz­ben megállapítja a munkavállaló munkaintenzitását, azt az erőkifej­tést és akaratot, amellyel a dolgozó munkáját végzi. Kollektív szerződé­sünk meghatározza, hogy normának tekintendő az az idő, amely alatt­ jól begyakorolt átlagmunkás átlagtel­jesítménnyel erejének és egészségé­nek veszélyeztetése nélkül huzamo­sabb ideig el tudja munkáját látni. Az időmérő a munkás intenzitásá­nak becslését ennek alapján végzi. Miután az időelemző egyúttal szak­ember is, így el tudja bírálni, hogy a végzett munka átlagon aluli, vagy azon felüli teljesítménye. Termé­szetes, hogy döntő tényező ennek el­bírálásánál a termelékenység foka. A lemért egyes elemekre eső idő­értékeket ezután az átlagteljesít­ményre helyesbíti, mint norma­értékre. Következő lépés a gyakoriság megvizsgálása. Miután a norma mindig valamely egységre vonatko­zik, például egy könyv, egy ív, meg kell állapítani, hogy a mért elem hány egységre vonatkozik. Amikor a munkavállaló öt könyvet tesz maga elé, hogy azon valamilyen mű­veletet végezzen el, az időértéket egy könyvre kell vonatkoztatni, tehát gyakoriság, egység egyötöd lesz, ami azt jelenti, hogy egyszerre vesz maga elé­ öt könyvet, s miután ezt az időt mérjük, egy könyv oda­­készítésének ideje a mért idő egy­ötöde lesz. Vagy egy tízéves könyv összehordásánál, ha egy könyv az egység, az összehordó nő tízszer nyúl az ívért egy könyvhöz, tehát az »ívért nyúl« elemnek gyakori­sága 10/1 lesz. Ezután következik a fáradsági té­nyező megállapítása. Megvizsgál­juk, hogy a művelet mennyi fárad­ságot okoz a munkavállalónál fizi­­kai, szellemi szempontból, mennyire veszi igénybe az érzékszervét és így tovább. Nagyobb fáradsági tényezőt kell megállapítani egy nehéz súlyt emelő munkásnál, mint például egy garnitúrát összehordó munkásnőnél. Ezután az időelemet, tehát az egy elem elvégzésére fordított időt össze­szorozzuk a fáradsági tényezővel, a gyakoriság (egységgel) s megkapjuk a végső időértéket, az időe­g­ységet. A munkaműveletekben­ előforduló összes munkaelemeket így kiszá­mítva, összeadjuk az időegységet... Az időelemzésen alapuló­­ norma további szociális jellegét domborítja ki a veszteségi idők elszámolása, amelyet hozzáadunk a végleges idő­értékhez. Ezek a veszteségi idők a reggeli felfutási idő, a személyi szükségletekre fordított idő, az el­takarítási idő, stb. .. stb... így adódik ki valamely munka­­művelet normája, s ehhez viszo­nyítva mondható ki a munkavállaló százalékos teljesítménye. Sok mérés, alapos felkészültség, körültekintés, szociális szempont, nemzetgazdasági érdek összevetésé­ből jön létre a helyes norma­, öröm­mel kell megállapítani, hogy a dol­gozók nagy része megérti az idő­mérésen alapuló teljesítménybérezés előnyét, és szükségességét. Célunk a szocializmus építése. Új fogalom a munka megbecsülése. Mindenki úgy részesül a javakban, ahogy rakja a téglát a nagy épülethez. Ha ezt megértjük, biztos, hogy befejezzük a nagy művet, mely életünknek új értelmet, új tartalmat ad. Niedermann István Első Magyar Betűöntöde Rt. Budapest VI, Dessewffy­ utca 32 Telefon: 120-436 Divatos címírások Rézvonalak elsőrendű kivitelben Könyvkötőanyagok gazdag választékban

Next