Betű, 1952 (84. évfolyam, 1-12. szám)

1952-01-10 / 1. szám

Ötéves tervünk harmadik évének sikeréért. Dolgozóink, sztahanovistáink használják fel az elmúlt év tapasztalatait Ha visszatekintünk az elmúlt 1951. év eredményeire, büszke örömmel ál­lapíthatjuk meg, hogy a Szovjetunió felbecsülhetetlen támogatása mellett pártunk vezetésével, dolgozó népünk nagy lépést tett előre a szocializmus felépítésének útján. Az elmúlt tervév sikereire gondolva, mindnyájan mély­ségesen egyetértünk Rákosi elvtárssal, aki azt mondotta: „ ... felemelt tervünk reá­lis és ellenségeink minden kétkedése és gáncsoskodása dacára végrehajt­ható.” Pártunk II. kongresszusa által fel­emelt és jóváhagyott tervünk sikeres teljesítésének és túlteljesítésének egyik legdöntőbb biztosítéka volt az 1951. évben széles körben kibontakozó szo­cialista munkaversenymozgalom. Ipa­runkban, a nyomda és papírfeldolgozó iparban is napról napra, hétről hétre egyre szélesebb alapokra helyeződik a munkaverseny. Dolgozóinknak 75—78 százaléka kapcsolódott be az egyéni versenyvállalási mozgalomba. Mindez nagyban elősegítette iparunk tervtelje­sítésének eredményességét, azt, hogy kevés kivétellel minden nyomda- és papírfeldolgozóipari üzem " túlteljesí­tette évi tervét! Ehhez az eredményhez hozzásegí­tette dolgozóinkat művezetőink, osz­tályvezetőink megjavult munkája. Jó eredményeik elismerése és megbecsü­léseképpen 62 művezetőnk nyerte el a sztahanovista oklevelet, illetve jel­vényt. Amit a munkafegyelemért meg tenni kell Rákosi elvtárs, november 30-i be­szédében élesen vetette fel a munka­­fegyelem kérdését. Ha mi iparunkat vizsgáljuk a­ munkafegyelem tükrében, azt látjuk, hogy reánk is nagymérték­ben vonatkoznak Rákosi elvtárs meg­állapításai. Számos példát sorolhat­nánk fel a Globus, a Hungária, az Akadémia, az Egyetemi, a Pátria nyomdából és sok más üzemünkből is. A munkafegyelem megszilárdításával szorosan összefügg a minőségi mun­ka megjavítása is. Sok esetben elő­fordul az a súlyos hiba, hogy a mun­kaverseny — amely főleg még a szá­zalékok emeléséért folyik — a minő­ség rovására megy. Ezt a körülményt ellenségeink felhasználják a munka­­verseny elleni propagandájukban Mikor szakszervezetünkben Csernov elvtárs, szovjet mérnök előadást tar­tott, az egyik művezető megkérdezte, hogy a szovjet művezetők hogyan old­ják meg a jó minőségi munka biztosí­tását. Csernov elvtárs így válaszolt: „Ha a verseny folyamán romlik az áru minősége, akkor ez a munka­­verseny egy üres tojáshéjat sem ér. Minden munkaversenynek vég­ső célja a termelés fokozása, a minőség javítása és a munka ter­melékenységének emelése.. Ezt a tanítást komolyan meg kell szívlelniük dolgozóinknak és a mun­kafegyelem további elmélyítésével, a szakmai tudás fejlesztésével, a minő­ségi munka mind magasabb fokát kell biztosítanunk. Jó eredmények a sztálini műszakiaan Az egész ipar tervteljesítésének ha­talmas lendületet adott Rákosi elvtárs november 30-i beszéde. Fokozott mun­kakedvvel indultak harcba a dolgozók, hogy teljesíthessék a Sztálin elvtárs születésnapjára tett vállalásaikat. Számos üzemben „sztálini műszakot" tartottak dolgozóink, amelyeknek so­rán kimagasló eredmények születtek. Az Athenaeum-nyomda négy-négy­tagú werk- és lapszedőbrigádja Herdó művezető elvtárs kezdeményezésére párosversenyre lépve, sztálini műsza­kot tartott, amelynek célja 300.000 betű kiszedése volt. A versenyt a­ linószedő-brigád nyerte, 348.599 betű teljesítésével. Jelentős eredményeket értek el a Papír­ nyomda és a Papír neműgyár dolgozói is a sztálinii műszakban. A Papírnemű­gyár üzemátlaga 131,9 szá­zalék volt ezen a napon, az előző napi 127 százalékkal szemben. De oldala­kon keresztül sorolhatnék azokat az üzemeket és vállalatokat, amelyeknek dolgozói a sztálini műszak sikerével hozzájárultak a tervteljesítéshez. Vidéki üzemeink is kivették részü­ket a szocializmus győzelméért vívott küzdelemből. A kiváló munkát végző debreceni Alföldi-nyomdán kívül dicsé­rettel kell megemlítenünk a Szabad Győr­ és a Pécsi Szikra-nyomdákat. A Szabad Győr-nyomda dolgozói ti­zenötezer forint értékű anyagmegtaka­rítást vállaltak az elmúlt év végéig, s ezzel szemben már december 15-ig 19.530 forint megtakarítást értek el. Nagy János elvtárs, a Budapesti Vésnöküzem sztahanovistája megalakí­totta ü­zemében a Kovaliov-brigádot. A brigád öt pontban fektette le vállalá­sait. Fő céljuk a munkafegyelem meg­szilárdítása, a legkifogástalanabb mi­nőségi munka és az újítási mozgalom fejlesztése. Versenyre hívták ki az üzem valamennyi brigádját. Fejlődik Sztahanov-m­ozga­lm­u­n­k Műszaki vezetőink megjavult mun­kája: segítette előre Sztahanov-mozgal­­munkat. A fejlődést szemléltetően mu­tatja, hogy ma már 665-re emelkedett sztahanovistáink száma az 1951 ja­nuári 117 sztahanovistához képest. Ez elsősorban a szovjet termelési tapasz­talatok gyakorlati alkalmazásának kö­szönhető és annak a széleskörű mun­kamódszerátadásnak, amely sztahano­vistáink, élenjáró dolgozóink részéről gyengébb dolgozótársaik felé megnyil­vánult. Sztahanov-mozgalmunk erősö­dése azonban általános fejlődésünk üteméhez képest nem kielégítő, mely­nek oka elsősorban az, hogy nem megfelelő a sztahanovistákkal való egyéni foglalkozás. Sok okleveles szta­hanovista a jelvény megszerzéséig már nem juthat el, mert eredményei­ben visszaesik. Fel kell használnunk az elmúlt év jó munkaversenymozgalmi tapasztala­tait. Igen jól bevált a hosszúlejáratú versenyszerződések módszere. Jó ver­senyformának bizonyult az üzemek és vállalatok közötti párosverseny. Egész­séges volt ez a mozgalom ott, ahol a havi eredményeket rendszeresen ki­értékelték, mint például a Pátria— Hungária, Athenaeum—Szikra Lap— Egyetemi, Alföldi Nyomda—Papírne­­műgyár, Pesti Dobozgyár—Budai Do­bozgyár, Kőbányai—Pajtás—Jókai Nyomda között. Nagyban elősegítette terveink tel­jesítését az anyagtakarékossági moz­galom, s ehhez kapcsolódva a Gazda­mozgalom. A Közlekedési Nyomda dol­gozói például a múlt év utolsó ne­gyedében 11.893 kg papírt takarítottak meg. Az Otthon Nyomda dolgozóinak évi papírmegtakarítása Sztálin elvtárs születésnapjáig 30.550 forint értékű volt, a vállalt 30.000 forinttal szem­ben. Az Alföldi Nyomda dolgozói 14.300 forint értékű anyagot takarí­tottak meg Sztálin elvtárs születés­napja tiszteletére. Dolgozóink szép számmal kapcso­lódtak be a Vörösén- és Nazarova­­mozgalomba és sztahanovistáink, jól dolgozóink magukévá tették Röder Béla elvtársiak a gyöngébb dolgozók megsegítésére irányuló kezdeményezé­s annak azonban hibák i­s verseny­­mozgalmunkban. Dolgozóink egy ré­sze még mindig kampánynak tekinti a mun­kaversenyt. Még nem vált minden dolgozónak húsává, vérévé, hogy a verseny a szocializmus építésé­nek állandó eszköze, amelynek ép­pen az ad hallatlan erőt, hogy dolgozóink munkájuk szerves ré­szének tekintik. Üzemi bizottságaink beleestek abba a hibába is, hogy nem biztosították mindig folyamatosan a verseny nyil­vánosságát. Ez volt a helyzet a Franklin nyomdában, a Glóbusban, az Athenaeumban és sokáig az Állami nyomdában, ahol később az üzemi bi­zottság javított a munkáján s a rend­szeres kiértékelés révén megjavult a verseny. Gyengén működnek a tertibrigádok Az elmúlt év harmadik negyedévé­ben megalakultak üzemeinkben a tervbrigádok. Ezeknek a brigádoknak javaslataikkal, ötleteikkel segíteniük kell az üzem határidő előtti tervtel­jesítését. A tervbrigádok munkájának múlt évi kiértékelése után megállapít­hatjuk, hogy ezek­ a brigádok gyengén végezték munkájukat. Kevés üzemünk­ről mondhatjuk el, hogy a tervbrigá­dok munkája olyan komoly eredmé­nyeket hozott volna, mint például a Szikra Lapnyomdában, ahol a dolgo­zók által beérkezett javaslatok alap­ján lehetővé vált a terv feszítettebbé tétele és 80.000 forint értékben 23.000 tonna rotációs papír megtakarítása. Az Athenaeum-nyomdában az AB rendszeresen foglalkozik a tervbrigá­dokkal. Az osztályok javaslati könyve­ket fektetnek fel, ahová bevezetik a dolgozók javaslatait, a teljesítési ha­táridőt és felelőst jelölnek ki annak végrehajtására. Jól működik a Révai-nyomda, Bu­dapesti Szikra-nyomda, Csomagoló­­anyaggyár tervbrigádja is. Ebben az évben legfontosabb fel­adatunk, hogy már most biztosítsuk a terv zavartalan, sikeres végrehajtá­sát s a dolgozók a tervbrigádokon ke­resztül nyújtsanak komoly segítséget a műszaki vezetésnek. Ha az eddigi­nél jobban fognak működni a tervbri­gádok, akkor növekszik a termelé­kenység és nyomdáink, papírfeldol­gozó üzemeink más iparok termelő­üzemeivel együtt eredményesen fogják szolgálni nagy célunk mielőbbi meg­valósítását, a szocializmust. A Globus nyomda géptermi brigádja: Mihály Kálmán, Weisz Henrikné és Arany Aranka 1951. évi tervüket már novemberben befejezték, jelenleg 130—140%-os átlagteljesítésükkel az ez évi tervükön dolgoznak. 84. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM BUDAPEST, 1952 JANUÁR HÓ MEGJELENIK HAVONTA ÁRA 20 FILLÉR A NYOMDA- É­S PAPÍRIPARI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉN­EK LAPJA A nyugdíjtörvényről Az Országos Nyugdíjintézetbe be­olvadt nyomdász, könyvkötő és gra­fikus segélyzőpénztárak, valamint a Hírlapírók Országos Nyugdíjintézete volt tagjai részére a nyugdíjakkal kapcsolatban az alábbi tájékoztatást adjuk. Az előbbiekben felsorolt segélyző­­egyesületek és Hírlapírók Nyugdíjin­tézete azon tagjai felé, akik az Or­szágos Nyugdíjintézetbe átléptek, akár úgy, hogy korábbi szerzett jogaikat rögzítették, akár úgy, hogy az Or­szágos Nyugdíjintézetben további tag­­járulékot fizető tagságot vállaltak, az alábbiakat közöljük. A múlt év november 11 -én meg­jelent nyugdíjtörvény nagyjelentőségű gondoskodást tartalmaz, amely a dol­gozók számára megrokkanásuk, öreg­ségük stb. esetében biztosít járadé­kot. A nyugdíjrendelet népi demokrá­ciánk szociálpolitikai alkotásainak újabb nagyfontosságú vívmánya, amelyet a dolgozók nagy örömmel és lelkesedéssel fogadtak. A nyugdíjtör­vény az eddigi öregségi, rokkantsági, baleseti, özvegyi, árvasági segélyek folyósítását a múlttal szemben igaz­ságos és a" szocialista bérezés alap­elveinek megfelelő alapokra helyezi, így az új nyugdíjtörvény járandósá­gai lényegesen magasabbak, mint a régi járadékok. A nyugdíjtörvény intézkedik azok­ról is, akik a törvény életbelépése előtt már az Országos Nyugdíj­­intézet tagjai voltak. Ezek sorába tartoznak természetesen azok is, akik a nyomdász, könyvkötő és grafikus segélyzőpénztárakból, il­letve a Hírlapírók Nyugdíjintézetéből kerültek át az Országos Nyugdíjinté­zetbe. Ezekre a nyugdíj­intézeti ta­gokra vonatkozóan a nyugdíjtörvény úgy rendelkezik, hogy ez év január 1-től kezdődően meg­szűnik az Országos Nyugdíjinté­zetbe való járulékfizetés. A nyugdíjtörvény biztosítja a Nyug­díjintézetbe átlépett tagok számára azt az előnyt, hogy az öregségi, vagy rokkantsági és az ezekhez kapcsolódó egyéb járadékokat a nyugdíjbahelye­­zés esetén, vagy a nyugdíjtörvény alapján, vagy pedig az Országos Nyugdíj­­intézet alapszabályainak megfele­lően állapítsák meg. Az igényjo­gosult számára minden esetben­­ reánézve előnyösebb járadékot kell megállapítani. Az országos nyugdíjintézeti járadé­kot úgy kell kiszámítani, mintha a nyugdíjaztatás 1951 december 31-én következett volna be (tehát még a nyugdíjtörvény életbelépése előtt). Vagyis, ha a nyugdíjat igénylő még csak ezután helyeztetné magát nyug­­díj­állományba, abban az esetben sem kaphat kevesebb nyugdíjat, mint ami 1951 december 31-én — tehát addig, ameddig járulékot fizetett megil­lette volna. Itt, teljes mértékben ér­vényesül a szerzett jogok épségben tartásának elve. Azok, akik az ONYI-ban rögzítet­ték volt segélyzőegyesü­leti szerzett jogaikat, nyugdíjbamenetelük esetén természetesen ezt a rögzített össze­get kapják. Ha az Országos Nyugdíjintézetbe átlépett és ott tovább fizető tag, nyugdíját az új nyugdíjtörvény alapján számítják ki, abban az esetben 1946 augusztus 1 -től 1951 december 31-ig terjedő időre a törzsnyugdíj nem 2 százalékkal, hanem 4 százalékkal növekedik. Például: ha valakinek a törzsnyug­díja havi 1000 forintos fizetést alapul­­véve 300 forint,­­akkor a nyugdíjki­egészítés (ha az illető most megy nyugdíjba) nem 14, hanem 24 száza­lék. Tehát, havi 372 forint lesz. Nyugdíjigénybejelentéseket a jö­vőben minden esetben az SZTK me­gyei alközpontjánál, vagy más ki­rendeltségénél kell bejelenteni. A be­jelentés alkalmával feltétlenül közölni kell, hogy a bejelentőnek Országos Nyugdíjintézeti tagsága is fennáll, mert csak abban az esetben áll módjában az SZTK-nak az Országos Nyugdíjinté­zettől beszerezni a segélyzőegyesületi, illetve Hírlapíró Nyugdíjintézeti tag­ságra vonatkozó adatokat. Fentiekből látjuk, hogy milyen, kö­rültekintő és előnyös vonatkozásban nyert rendezést a dolgozók nyugdíj­problémája és ezen belül pedig vilá­gos, hogy a nyomdászsegélyzők és a Hírlapírók Nyugdíjintézetének volt tagjainak évtizedes befizetései alap­ján s­zerzett jogai épségben marad­nak. A Pénzjegynyomda művezetői csatlakoztak Deák János kezdeményezéséhez Deák János elvtárs MÁVAG-gyári művezető felhívását örömmel fogadták az ország minden részében a műveze­tők. Egyre többen és többen jelentik be csatlakozásukat a mozgalomhoz, mindig több lesz azoknak a művezetők­nek a száma, akik harcot indítanak a munkafegyelem megszilárdításáért, a művezetők jogairól és kötelességeiről szóló minisztertanácsi határozat érvé­nyesítéséért. A mi üzemünkben i­s van még elég tennivaló a munkafegyelem terén. Még mindig sok azoknak a száma, akik hét óra előtt blokkolnak ugyan, de a mun­katerembe, már csak csöngetés után érnek fel. Ötéves tervünk üzemünkre is nagy feladatokat ró. Ahhoz, hogy ezt a ter­vet teljesítsük és túlteljesítsük minden percre szükség van. Ezeknek az értékes perceknek a felhasználása érdekében tartottak megbeszélést művezetőink, ahol elhatározták a Deák mozgalomhoz való csatlakozásukat. A megbeszélés eredményeként a kö­vetkezőket javasolták: A későnlövőknek a művezető ré­széről történő ellenőrzésének meg­könnyítésére, minden munkaterem­ben az ellenőr, vagy a normaátvevő stb. írja fel naponta azoknak a ne­vét, akik a munkaidő megkezdésekor munkahelyüket még nem foglal­ták el. Az osztályok közötti felesleges jár­­kálások megszüntetése érdekében az ellenőrzött osztályokon az ellen­őr, a többi osztályokon a normaát­vevő naponta listát készít azokról, akik a terembe beléptek feltüntetve a belépés idejét és célját. Ennek a listának a kiértékelését a művezető végzi el. Fokozott figyelmet fordítanak még a művezetők a műszaki fegyelem betartására is. A felsorolt szempon­tok figyelembevételével művezetőink élni fognak a munkafegyelem ellen vétőkkel szemben a törvényadta rendbírságolási jogukkal. Ezek az intézkedések meg fogják hozni a kívánt eredményt. Biztosítéka­ink­,dk a kommunisták és az élenjáró dolgozók támogatása, amelyben műve­zetőinket részesítik. Ennek a feladatnak jó elvégzése reményében kezdjük az új évet, n­agy tervünk harmadik évét. Lajos Ferenc, a Pénzjegynyomda levelezője. Elvtársak! Mindennap induljatok harcba a terv teljesítéséért és túlteljesítéséért

Next