Betű, 1953 (85. évfolyam, 1-3. szám)

1953-01-12 / 1. szám

A SZOT VI. TELJES ÜLÉSE Összeül a szakszervezetek XVIII. kongresszusa Kristóf István elvtárs, a SZOT­­december 20-i ülésén mondott főtitkári beszámolójában elemző, mélyreható módon mutatott rá az idei tervév feladataira. Arra, hogy szakszervezeteinknek — s így a mi szakszervezetünknek is — az egész dolgozó nép érdeké­ben segíteniük kell a párt politi­kájának megvalósítását. Sok-sok részletére lehetne utalni a be­számolónak és a vitának, főként azokra, amelyek a nyomdai, pa­pírfeldolgozóipari és kiadóválla­lati dolgozókat közvetlenül is érintik. Ilyen pl. a munkaver­­seny szervezésének, a gépkihasz­nálási mozgalomnak, az újító és más munkamozgalmaknak, a mi­nőség megjavításának, vagy a szakszervezeti vezetés módsze­reinek kérdése. A bürokrácia és a szociáldemokrata maradvá­nyok elleni küzdelem. Vájjon nem olyan kérdések-e ezek, amelyekkel foglalkozni pártbeli és pártonkívüli­­elvtár­sainknak, szaktársainknak egy­aránt kötelessége? Kristóf elv­társ, referátumának főként azok­ban a részeiben, ahol Gerő elv­­társnak, a Központi Vezetőség november 29-i ülésén elmondott beszédére és Rákosi elvtársinak az országgyűlés december 15-én tartott felszólalására hivatkozott, megadja a kétségbevonhatatlan választ. Mit mondott Rákosi elvtárs? ..Tervteljesítésünket hátráltat­ta, hogy a szocialista munkaver­­seny kérdését helyenként elha­nyagolták. A gépek főbb kihasz­nálása, a munka jó megszerve­zése, a munkafegyelem terén is még m­indig sok a kívánnivaló." Gerő elvtárs beszédében meg­ál­l­apította, hogy ..... a szak­­szervezet a munkaverseny gaz­­d­iájának szerepét csak kismér­tékben, hiányosan tölti be", majd így szabta meg a munkaverseny továbbfejlesztésének módját: „Pártszervezeteink, szakszerve­zeteink, DISZ-szervezeteink egyik legfontosabb feladata, hogy meg­szabadítsák a munkaversenyt a bürokratikus kinövésektől, a fel­ajánlásoknak felülről, a dolgozók tudtán kívül való deklarálásától, hogy a munkaversenyt mind szé­lesebb és hatalmasabb tömeg­­mozgalommá bontakoztassák ki országunkban és nem utolsósor­ban iparunkban , hogy felkarol­ják, támogassák, segítsenek valóra váltani az újítók, az élen­járók, a fejlettebb, korszerűbb termelési eljárásokat kezdemé­nyezők javaslatait és ezzel se­gítsenek egész termelésünket magasabb színvonalra emelni. Tegyék eleven valósággá, igazi széles tömegversennyé a Gazda-, a Röder-, a Deák-, a Loy-moz­­galmat. Elevenítsék fel a gépek jobb kihasználására irányuló mozgalmat, mely jelentős kez­deti eredményeket hozott, de amely mozgalomról utóbb mint­ha kissé megfeledkeztünk volna. Emeljék az elmaradókat az élen­járók színvonalára“ A mi viszonyainkra tökélete­sen ráigenek ezek a megállapí­tások. Üzemi funkcionáriusaink­nak, a vállal­atvezetésnek, de ma­guknak a minisztériumi szervek­nek és szakszervezeti közpon­tunknak a hibájából is sok eset­ben akadozott a munkaverseny és nem éltünk a gépkapacitás kihes­znál­ásának leh­et­őségé­­­vel. Bár újítási megbízotta­ink, hogy csak a Dp. Szikrára és az Athenaeumra hivatkozzunk, két­ségtelenül értek el eredménye­ket, nem történt-e meg, hogy be­adott és használható újítási ja­vasl­atok egyik-másik helyen heteken-hónapokon át hevertek az íróasztali fiókban, vagy elté­vedtek a bürokrácia útvesztőjé­ben? Most, amikor az idei műszint­­tervhez beadott javaslatok ügye egyre szélesebb arányokat ölt, nem kötelessége-e mindany­­nyiunknak, hogy a dolgozók kezdeményezéseit kibontakozás­hoz segítse? A kérdés a feleletet is magában hordja. Mi sem jel­lemzőbb a dolgozók aktivitá­sára, mint az a tény, hogy az ez évi műszaki intézkedési ter­vekhez a Csomagolóanyaggyár­ban több mint 60, a Papírnemű­­gyárban 40, a Közlekedési nyom­dában több mint 30 javaslatot nyújtottak be a dolgozók. Min­dent el kell követnünk, de nem­csak szavakkal, hanem tettekkel is, hogy a legjobbakat, a sztaha­novistákat már ne csak százak, de ezrek kövessék és a mi üze­meinkben a száz százalékon aluli teljesítmény a fehér holló­n­ál is ritkább legyen. Természetesen ez gazdasági és egyben hangsúlyozottan po­litikai kérdés is. Az újabb fel­adatok a szakszervezeti vezetők­től és aktivistáktól is a vezetés­nek és a politikai, szakmai is­mereteknek még magasabb szín­vonalát követelik meg. Különö­­sen a határozatokhoz való vi­szonyt kell javítani: alaposan ta­rto­­mányozni a párt, a kor­mány, a SZOT és saját szak­­szervezetünk fontosabb határo­zatait, megszabni azok végre­hajtásának helyi módszereit, rendszeresen ellenőrizni a végre­hajtást és szigorúbb fegyelmet követelni, felelősségre vonni a mulasztások elkövetőit. Erősíteni kell a harcot a szo­ciáldemokrata maradványok el­­­len, amelyek nemcsak az üze­mekben garázdálkodó jobboldali elemek és követőik képében mu­tatkoznak, hanem a politikailag fejletlen munkások és vezetők nézeteiben, rossz, laza munka­­módszerében i­s. A szociáldemo­­kratizmus elleni küzdelem elen­gedhetetlen szükségesség­ a mi területünkön, ahol a régi, bukott, jobboldali vezetők kártékony te­vékenységének még az irma­gj­át is ki kell irtanunk. A SZOT VI. teljes ülése elha­tározta a szakszervezetek XVIII. kongresszusának összehívását. A kongresszus napirendje a párt Politikai Bizottságának határo­zatában lefektetett irányelvek­nek megfelelően olyan kérdése­ket tárgyal, amelyek a szakszer­vezeti munka jobbá tételét szol­gálják, egyben útmutatást adnak a termelés fellendítésére, a min­denirányú érdekvédelemre, a kul­turális nevelés ügyének további­­ javítására. A kongresszusra a szakszervezeti taggyűléseken és a vezető szervek gyűlésein ala­posan fel kell készülni. Fel kell készülni oly módon, hogy az alapvető szakszervezeti felada­tok megtárgyalásánál kibonta­kozhassak a tagság és a funk­cionáriusok aktivitása. Biztosí­tani kell azt is, hogy a napi­rend vagy a határozati javaslat módosítására vonatkozó indítvá­nyok eljussanak a kongresszus­hoz. Olyan előkészítő munkára van szükség, ami biztosítja a szakszervezetek XVIII. kon­gresszusának teljes sikerét és biztosítja azt, hogy az annak nyomán megjavított szakszerve­zeti munka, révén is közelebb jussunk a szocialista Magyaror­szághoz. Vállalataink, új­­munkasikerekkel köszöntötték az 1953-as évet Értékes javaslatok az Athenaeum műszaki intézkedési tervében Gerő elvtárs az MDP Köz­ponti Vezetősége ülésén feltárta azokat a hiányosságokat, ame­lyek múltévi termelésünkben megjmut­atkoztak. Műszaki vezetőink a műsza­ki gazdasági bizottság tagjai­nak bevonásával csúcsbrigádot alakítottak és a termelés fellen­dítésének előfeltételeit a követ­kezőkben határozták meg: 1. A termelő berendezés jobb kihasználása. 2. A folyamatos gyártás kö­rültekintő, alapos megszerve­zése. 3. Az anyagtakarékosság fo­kozottabb kiterjesztése. 4. A minőség megjavítása. 5. Munkavédelmi intézkedé­sek. _ Az ÜB a dolgozók bevonásá­ra célbrigádokat hozott létre, melyekben sztahanovistáik, a párt és a szakszervezet aktívái vesznek részt. Célbrigádjaink az osztályvezetők ■irányításával működnek. A nyi­lv­án­osság fokozására szalagplakátokat készítettünk és felhasználtuk a mikrofont »,1­­amelyeken keresztül államnidóan ébren tartottuk és tartjuk a dolgozók érdeklődését. Eddig 91 javaslat érkezett be, közülük 50-et­ elfogadtunk. Vág György elvtárs, a mély­­nyomó rotációs gépterem papír­­sel­éjijének csökkentésére. Bar­­tha István elvtárs, a gépterem és a könyvkötészet együttes munkájának megjavítására tett javaslatot, olyan értelemben, hogy az illesztők és oldalmérték elhelyezése üzemi szabvány szerint történjen. A linó- osztály korrektorai egy összetett szavakból álló szótár elkészítését indítványoz­ták. Szőke Imre elvtár­s szüksé­gesnek tartja, hogy a brosúrá­kat közvetlenül a tűzőgép mel­lett akasszák be. Műszaki veze­tőink részére Pallós János elv­társ, a tervosztály vezetője sze­­miniáriumjellegű tanfolyamot tartott; ismertette a műszaki fejlesztési tervet, annak lénye­gét, fontosságát és a benyújtott javaslatok értékelési módját. Az Athenaeum műszaki in­tézkedési terve a dolgozók rész­­vételéne­k gyümölcseként való­sul meg Frank Ferenc­ ­ Magyar Fotó BISZ-szervezete a jó minőségért A Magyar Fotó DISZ-szerve­­zete 32 fiatalt tömörít. Jórészt fotoriporter-gyakornokokat, de részben laboránsokat és admi­nisztrációs dolgozókat is. A fotóriporterek kötetlen munka­időben, a laboránsok három műszakban, az irodaiak 8­ 5-ig dolgoznak, emellett két külső telepe is van a vállalatnak. Nem könnyű tehát módot ta­lálni az időpontok összehango­lására, az egységes szervezeti élet megteremtésére. Mégsem riadnak vissza a nehézségektől, mert hatékonyan segíti őket a párt s mert szakmai és moz­galmi területen egyaránt szo­rosan együttműködnek a szak­­szervezetettel. — Négyhónapos munkater­vünknek súlyponti része a szak­­mai tanulás és a marxista­­leninista elmélet elsajátítása — mondja Bürger Gertrud DISZ- titkár. — Összejöveteleink ke­retében a fényképezés történe­tével és a színes fotó gyakor­lati technikájával foglalkozó előadássorozatot indítottunk. Többen közülünk a képzőművé­szeti gimnáziumban létesített gyakornoki iskolába járnak s a legutóbbi negyedévben 3,8-as tanulmányi átlagot értek el. A közösségi szellemet havi rend­szeres és csoportos színház- és mozilátogatások útján is erősítjük. — Nemrégiben a DISZ or­szágos értekezletén kapott út­mutatás szellemében tartottuk meg taggyűlésünket s a fia­talságra, mint a párt aranytar­talékára háruló nagy politikai feladatok mellett, a minőség kérdése az, ami különös hang­­súlyozást nyert ezen a taggyű­lésen. Hiszen mi sokfelé já­runk, ismerjük az üzemek éle­tét s jó munkánktól függ, hogy milyen lesz az újságokban és folyóiratokban közölt képanyag. Ezért is szükséges, hogy a szakszervezettel mind a munka­­verseny, mind a minőség meg­javításának vonalán, a gazda­sági és mozgalmi munka min­den területén együttműködjünk. A szakszervezettel való jó kap­csolatunknak másik értékes megnyilvánulása: DISZ-szerve­zetünket könyvjutalmakhoz jut­tatta az SZB,­­amelyeket az e havi taggyűlés alkalmával osz­tunk ki. Könyvjutalmat kap a fiatalok munkaversenyének első helyezettje, továbbá az, aki a politikai oktatásban és aki a szakmai iskolán, a legjobb ered­ményt éri el. Ifjú énekeseink és színjátszóink r­észtvesznek a kultúrversenyen és ez a meg­mozdulásunk is természetesen­­ a szakszervezettel közösen tör­ténik. — Jó munkájukért — úgy vélem — dicséret illeti Kecskés Neili gazdasági felelősünket, Cséke Etelka oktatási felelőst és Pálfi Irén oktatási aktívát, aki egyben szemináriumi bi­­zalmi­ is. Ifjúgárdistáinknak még javítaniuk kell s e téren különösen fontos feladat vár agit-prop. titkárunkra és ifjzi­­gárdavezetőnkre, Keleti Évára. A Magyar Foto jellegét­­ille­tően különleges vállalat, de amit az itteni fiatalok minden más üzemünk DISZ-mozgalma részére is átadhatnak, az rövi­den így foglalható össze: min­dig többre, jobbra, szebbre, egy­­szóval maradandóra törekedni! Amint azt Bürger Gertrud elv­társnő is teszi. A dolgozó nép gyermeke, aki rövidesen talán az egyetemre kerül, hogy művészettörténetet és esztétikát tanuljon, így válik minden­napi munkájában is értékesebb emberré, harcosabb és öntudato­­sabb kommunistává. Remete László január 21-én országos nőfelelős­ankétol tartunk Felhívjuk nőfelelőseink figyel­mét, hogy január 21 én, szerdán d. u. fél 5-kor országos nőfelelős­­ankétot tartunk. Az értekezlet cél­ja, hogy eddig, munkánk értéke­lése mellett széles körben ismer­tessük azokat a jó módszereket, amelyeket egyes üzemekben nő­­bizottságaink már eredményesen alkalmaznak. 86. ÉVFOLYAM, 1. SZE X, BUDAPEST, 1953 JANUÁR,12. MEGJELENIK HAVONTA ÁRA 20 FILLÉR A KÖNNYŰIPARI MINISZTÉRIUM ÉS A NYOMDA- ÉS PAI*íi^íj^títt\l»RUGÓZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA Minőségjavító munka a Másoló papírgyárban Sztálin elvtárs arra tanít ben­nünket, amikor meghatározza a szoc­alizmus gazdasági alaptör­vényét, hogy az egész társada­lom állandóan növekvő gazda­sági és kulturális szükségletei maximális kielégítését biztosít­suk a szocialista termelés szün­telen fejlesztése és tökéletesítése útján, a legfejletteb technológia alapján. Ez ránk, termelésben dolgo­zókra azt a megtisztelő és fele­lősségteljes feladatot -rójai, hogy a szükségletek maximális kielé­gítését ne csak mennyiségben, ha­nem minőségben is teljesít­sük. A magasabb színvonalú minő­ség a legtöbb esetben nagyobb mennyiséget is jelent, mint ezt minden dolgozó saját használati cikkein keresztül is lemérheti. Természetesen áll ez a tétel a termelési eszközökre is. Ezért pártunk és kormányzatunk fő­­ célkitűzéseinek egyike a terme­­­lésben a minőség szüntelen ja­vítása. A Másolópapírgyár főleg iro­dai sokszorosításhoz szükséges anyagokat gyárt és az elkészít­hető másolatok száma közvet­lenül mérhetővé teszi a minősé­get. Lássuk, az elmúlt éviben mi­lyen eszközökkel igyekeztek a Másolópapírgyár dolgozói gyárt­mányaik minőségét megjavítani. A minőség javítása harci kér­dés, minden tényezőt, mely ezt befolyásolja, figyelembe kell venni és a­ helyes irányba­n kell megmozdítani. E tényezőket 3 főcsoportba le­het sorolni: 1. Ember. 2. Gép. 3. Anyag. Végső fokon a két utóbbi az elsőből ered, mert a gépeket is az ember kezeli és gyártotta, szintúgy a nyersanyagokat. Mégis más-más munkát kell ki­fejtenünk e tényezőknek kedvező irányba való befolyásolása kö­rül. Az ember közvetlen befolyását a minőségre elsősorban politikai felvilágosító munkával tudtuk javítani, a versenymozgalomnak a minőségi vállalások felé tör­ténő irányításával, értve ezalatt nemcsak a selejtcsökkentést, ha­nem a már selejtmentes áru tényleges mi­nőségét. Segítséget nyújtottunk a pontos technoló­giai előírásokkal és azok betar­tásának ellenőrzésével. A le­hetőség szerint ragaszkodtunk gyártmányaink egyenletes­ségé­hez, mert az egyenetlenség egyik leggyakoribb és indokolt­­ minő­ségi kifogásolás. A szakmunka-­­sok és műszakiak szakmai to­vábbképzése szintén jelentős té­nyező. A műszaki ellenőrzés t­ámpon­t­vi­z­s­gá­l­a­t­ai­n­ak szoros rendszere, a gyártási dokumen­táció kidolgozása és vezetése, továbbá a műhelyelszámoláson keresztül az anyagnormák be­tartásának ellenőrzése is jó szolgálatokat tettek. A gépkarbantartási terv szi­gorú érvényesítése, a Nazarova­­m­ozgalom, számtalan apró újí­tás és észszerűsítés szintén se­gítségünkre­­ volt a jobb minő­ség elérésében. Az év folyamán — egy régi gép újjáépítéséből — új precíziós működésű im­pregnálógépet és több anyagelő­készítő készüléket állítottunk fel, amelyek ugyancsak hozzájárul­tak a minőség megjavításához. Talán a legnehezebb terület a nyersanyagok jobb minőségé­ért folytatott és folyó harcunk. Elsősorban azt vizsgáltuk, me­lyek a minimális követelmények, ami mellett a szóbanforgó nyersanyagból még minőségi árut gyárthatunk. A vizsgálato­kat igyekeztünk tudományos alapokra helyezni és e cél érde­kében együttműködést kerestünk — és találtunk is — egyetemi tanszékekkel, kutatóin­tézerekkel. Második lépés volt a nyers­anyaggyártó vállalatokkal foly­tatott többszöri tapasztalatcsere útján elérni a szükséges stan­dard mécrőség szállítását. Ez nem ment könnyen. A szállítmá­nyokat szigorúan és részletesen ellenőriztük; ha nem ütötték meg­­a megállapított mértéket, visszautasítottuk. Ezzel a mód­szerrel sikerült az év folyamán import, illetve nyugati import megtakarításokat is elérnünk, anélkül, hogy az a minőség ro­vására ment volna. Természetesen az elért néhány eredmény korántsem jeleníti, hogy minden minőségi kérdé­sünket megoldottuk, nagyon sok javítanivalónk van még. Mind­össze azért soroltuk fel a minő­ségjavítás néhány bevált mód­ját, hogy szaktársaink munká­jukban ezeket is alkalmazva, jobb minőséggel eredményeseb­ben folytathassák békeharcu­kat. Nemes Andor A Szikra Lapnyomdában (A Szabad Nép január 2-i számából) A Szikra Lapnyomdában az év minden napján folyik a mun­ka. A szedőterem, az öntöde, a gépterem dolgozói a másnapi „Szabad Nép"-en dolgoznak. Néhány hónapja, augusztus 20­3 óta két emelet magas, 30 méter hosszú, hat egységből álló gépóriás nyomja a párt központi lapját — feleannyi idő alatt, mint a régebben használt hét rotációs gép. A nyomda dolgozói állandó kapcsolatban vannak az új rotá­ciós gép készítőivel, a Piamag­­gyár dolgozóival. Elküldik újítá­saikat, javaslataikat a német elvtársaknak, hogy újabb rotá­ciós gépek készítésénél felhasz­nálhassák azokat. A Piamag­­gyár dolgozói viszont a maguk tapasztalataival segítik a Szikra nyomdászait, hogy még szebbé tegyék a „Szabad Nép” nyomá­sát. A nyomda dolgozóinak legje­lentősebb újítása azt eredmé­nyezte, hogy az öntöde által ki­öntött lemezek tisztítási idejét 3 órával megrövidítették, másrészt egy oldallemez kiöntésének 38 másodperces maximális idejét 30 másodpercre leszorították. A Szikra Lapnyomda öntői jó mun­kájukkal — a magyar nyomda­iparban elsőnek — érdemelték ki, a „sztahanovista műhely rész” címet

Next