Betű, 1953 (85. évfolyam, 1-3. szám)
1953-01-12 / 1. szám
A SZOT VI. TELJES ÜLÉSE Összeül a szakszervezetek XVIII. kongresszusa Kristóf István elvtárs, a SZOTdecember 20-i ülésén mondott főtitkári beszámolójában elemző, mélyreható módon mutatott rá az idei tervév feladataira. Arra, hogy szakszervezeteinknek — s így a mi szakszervezetünknek is — az egész dolgozó nép érdekében segíteniük kell a párt politikájának megvalósítását. Sok-sok részletére lehetne utalni a beszámolónak és a vitának, főként azokra, amelyek a nyomdai, papírfeldolgozóipari és kiadóvállalati dolgozókat közvetlenül is érintik. Ilyen pl. a munkaverseny szervezésének, a gépkihasználási mozgalomnak, az újító és más munkamozgalmaknak, a minőség megjavításának, vagy a szakszervezeti vezetés módszereinek kérdése. A bürokrácia és a szociáldemokrata maradványok elleni küzdelem. Vájjon nem olyan kérdések-e ezek, amelyekkel foglalkozni pártbeli és pártonkívülielvtársainknak, szaktársainknak egyaránt kötelessége? Kristóf elvtárs, referátumának főként azokban a részeiben, ahol Gerő elvtársnak, a Központi Vezetőség november 29-i ülésén elmondott beszédére és Rákosi elvtársinak az országgyűlés december 15-én tartott felszólalására hivatkozott, megadja a kétségbevonhatatlan választ. Mit mondott Rákosi elvtárs? ..Tervteljesítésünket hátráltatta, hogy a szocialista munkaverseny kérdését helyenként elhanyagolták. A gépek főbb kihasználása, a munka jó megszervezése, a munkafegyelem terén is még mindig sok a kívánnivaló." Gerő elvtárs beszédében megállapította, hogy ..... a szakszervezet a munkaverseny gazdiájának szerepét csak kismértékben, hiányosan tölti be", majd így szabta meg a munkaverseny továbbfejlesztésének módját: „Pártszervezeteink, szakszervezeteink, DISZ-szervezeteink egyik legfontosabb feladata, hogy megszabadítsák a munkaversenyt a bürokratikus kinövésektől, a felajánlásoknak felülről, a dolgozók tudtán kívül való deklarálásától, hogy a munkaversenyt mind szélesebb és hatalmasabb tömegmozgalommá bontakoztassák ki országunkban és nem utolsósorban iparunkban , hogy felkarolják, támogassák, segítsenek valóra váltani az újítók, az élenjárók, a fejlettebb, korszerűbb termelési eljárásokat kezdeményezők javaslatait és ezzel segítsenek egész termelésünket magasabb színvonalra emelni. Tegyék eleven valósággá, igazi széles tömegversennyé a Gazda-, a Röder-, a Deák-, a Loy-mozgalmat. Elevenítsék fel a gépek jobb kihasználására irányuló mozgalmat, mely jelentős kezdeti eredményeket hozott, de amely mozgalomról utóbb mintha kissé megfeledkeztünk volna. Emeljék az elmaradókat az élenjárók színvonalára“ A mi viszonyainkra tökéletesen ráigenek ezek a megállapítások. Üzemi funkcionáriusainknak, a vállalatvezetésnek, de maguknak a minisztériumi szerveknek és szakszervezeti központunknak a hibájából is sok esetben akadozott a munkaverseny és nem éltünk a gépkapacitás kihesználásának lehetőségével. Bár újítási megbízottaink, hogy csak a Dp. Szikrára és az Athenaeumra hivatkozzunk, kétségtelenül értek el eredményeket, nem történt-e meg, hogy beadott és használható újítási javaslatok egyik-másik helyen heteken-hónapokon át hevertek az íróasztali fiókban, vagy eltévedtek a bürokrácia útvesztőjében? Most, amikor az idei műszinttervhez beadott javaslatok ügye egyre szélesebb arányokat ölt, nem kötelessége-e mindanynyiunknak, hogy a dolgozók kezdeményezéseit kibontakozáshoz segítse? A kérdés a feleletet is magában hordja. Mi sem jellemzőbb a dolgozók aktivitására, mint az a tény, hogy az ez évi műszaki intézkedési tervekhez a Csomagolóanyaggyárban több mint 60, a Papírneműgyárban 40, a Közlekedési nyomdában több mint 30 javaslatot nyújtottak be a dolgozók. Mindent el kell követnünk, de nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is, hogy a legjobbakat, a sztahanovistákat már ne csak százak, de ezrek kövessék és a mi üzemeinkben a száz százalékon aluli teljesítmény a fehér hollónál is ritkább legyen. Természetesen ez gazdasági és egyben hangsúlyozottan politikai kérdés is. Az újabb feladatok a szakszervezeti vezetőktől és aktivistáktól is a vezetésnek és a politikai, szakmai ismereteknek még magasabb színvonalát követelik meg. Különösen a határozatokhoz való viszonyt kell javítani: alaposan tartományozni a párt, a kormány, a SZOT és saját szakszervezetünk fontosabb határozatait, megszabni azok végrehajtásának helyi módszereit, rendszeresen ellenőrizni a végrehajtást és szigorúbb fegyelmet követelni, felelősségre vonni a mulasztások elkövetőit. Erősíteni kell a harcot a szociáldemokrata maradványok ellen, amelyek nemcsak az üzemekben garázdálkodó jobboldali elemek és követőik képében mutatkoznak, hanem a politikailag fejletlen munkások és vezetők nézeteiben, rossz, laza munkamódszerében is. A szociáldemokratizmus elleni küzdelem elengedhetetlen szükségesség a mi területünkön, ahol a régi, bukott, jobboldali vezetők kártékony tevékenységének még az irmagját is ki kell irtanunk. A SZOT VI. teljes ülése elhatározta a szakszervezetek XVIII. kongresszusának összehívását. A kongresszus napirendje a párt Politikai Bizottságának határozatában lefektetett irányelveknek megfelelően olyan kérdéseket tárgyal, amelyek a szakszervezeti munka jobbá tételét szolgálják, egyben útmutatást adnak a termelés fellendítésére, a mindenirányú érdekvédelemre, a kulturális nevelés ügyének további javítására. A kongresszusra a szakszervezeti taggyűléseken és a vezető szervek gyűlésein alaposan fel kell készülni. Fel kell készülni oly módon, hogy az alapvető szakszervezeti feladatok megtárgyalásánál kibontakozhassak a tagság és a funkcionáriusok aktivitása. Biztosítani kell azt is, hogy a napirend vagy a határozati javaslat módosítására vonatkozó indítványok eljussanak a kongresszushoz. Olyan előkészítő munkára van szükség, ami biztosítja a szakszervezetek XVIII. kongresszusának teljes sikerét és biztosítja azt, hogy az annak nyomán megjavított szakszervezeti munka, révén is közelebb jussunk a szocialista Magyarországhoz. Vállalataink, újmunkasikerekkel köszöntötték az 1953-as évet Értékes javaslatok az Athenaeum műszaki intézkedési tervében Gerő elvtárs az MDP Központi Vezetősége ülésén feltárta azokat a hiányosságokat, amelyek múltévi termelésünkben megjmutatkoztak. Műszaki vezetőink a műszaki gazdasági bizottság tagjainak bevonásával csúcsbrigádot alakítottak és a termelés fellendítésének előfeltételeit a következőkben határozták meg: 1. A termelő berendezés jobb kihasználása. 2. A folyamatos gyártás körültekintő, alapos megszervezése. 3. Az anyagtakarékosság fokozottabb kiterjesztése. 4. A minőség megjavítása. 5. Munkavédelmi intézkedések. _ Az ÜB a dolgozók bevonására célbrigádokat hozott létre, melyekben sztahanovistáik, a párt és a szakszervezet aktívái vesznek részt. Célbrigádjaink az osztályvezetők ■irányításával működnek. A nyilvánosság fokozására szalagplakátokat készítettünk és felhasználtuk a mikrofont »,1amelyeken keresztül államnidóan ébren tartottuk és tartjuk a dolgozók érdeklődését. Eddig 91 javaslat érkezett be, közülük 50-et elfogadtunk. Vág György elvtárs, a mélynyomó rotációs gépterem papírseléjijének csökkentésére. Bartha István elvtárs, a gépterem és a könyvkötészet együttes munkájának megjavítására tett javaslatot, olyan értelemben, hogy az illesztők és oldalmérték elhelyezése üzemi szabvány szerint történjen. A linó- osztály korrektorai egy összetett szavakból álló szótár elkészítését indítványozták. Szőke Imre elvtárs szükségesnek tartja, hogy a brosúrákat közvetlenül a tűzőgép mellett akasszák be. Műszaki vezetőink részére Pallós János elvtárs, a tervosztály vezetője szeminiáriumjellegű tanfolyamot tartott; ismertette a műszaki fejlesztési tervet, annak lényegét, fontosságát és a benyújtott javaslatok értékelési módját. Az Athenaeum műszaki intézkedési terve a dolgozók részvételének gyümölcseként valósul meg Frank Ferenc Magyar Fotó BISZ-szervezete a jó minőségért A Magyar Fotó DISZ-szervezete 32 fiatalt tömörít. Jórészt fotoriporter-gyakornokokat, de részben laboránsokat és adminisztrációs dolgozókat is. A fotóriporterek kötetlen munkaidőben, a laboránsok három műszakban, az irodaiak 8 5-ig dolgoznak, emellett két külső telepe is van a vállalatnak. Nem könnyű tehát módot találni az időpontok összehangolására, az egységes szervezeti élet megteremtésére. Mégsem riadnak vissza a nehézségektől, mert hatékonyan segíti őket a párt s mert szakmai és mozgalmi területen egyaránt szorosan együttműködnek a szakszervezetettel. — Négyhónapos munkatervünknek súlyponti része a szakmai tanulás és a marxistaleninista elmélet elsajátítása — mondja Bürger Gertrud DISZ- titkár. — Összejöveteleink keretében a fényképezés történetével és a színes fotó gyakorlati technikájával foglalkozó előadássorozatot indítottunk. Többen közülünk a képzőművészeti gimnáziumban létesített gyakornoki iskolába járnak s a legutóbbi negyedévben 3,8-as tanulmányi átlagot értek el. A közösségi szellemet havi rendszeres és csoportos színház- és mozilátogatások útján is erősítjük. — Nemrégiben a DISZ országos értekezletén kapott útmutatás szellemében tartottuk meg taggyűlésünket s a fiatalságra, mint a párt aranytartalékára háruló nagy politikai feladatok mellett, a minőség kérdése az, ami különös hangsúlyozást nyert ezen a taggyűlésen. Hiszen mi sokfelé járunk, ismerjük az üzemek életét s jó munkánktól függ, hogy milyen lesz az újságokban és folyóiratokban közölt képanyag. Ezért is szükséges, hogy a szakszervezettel mind a munkaverseny, mind a minőség megjavításának vonalán, a gazdasági és mozgalmi munka minden területén együttműködjünk. A szakszervezettel való jó kapcsolatunknak másik értékes megnyilvánulása: DISZ-szervezetünket könyvjutalmakhoz juttatta az SZB,amelyeket az e havi taggyűlés alkalmával osztunk ki. Könyvjutalmat kap a fiatalok munkaversenyének első helyezettje, továbbá az, aki a politikai oktatásban és aki a szakmai iskolán, a legjobb eredményt éri el. Ifjú énekeseink és színjátszóink résztvesznek a kultúrversenyen és ez a megmozdulásunk is természetesen a szakszervezettel közösen történik. — Jó munkájukért — úgy vélem — dicséret illeti Kecskés Neili gazdasági felelősünket, Cséke Etelka oktatási felelőst és Pálfi Irén oktatási aktívát, aki egyben szemináriumi bizalmi is. Ifjúgárdistáinknak még javítaniuk kell s e téren különösen fontos feladat vár agit-prop. titkárunkra és ifjzigárdavezetőnkre, Keleti Évára. A Magyar Foto jellegétilletően különleges vállalat, de amit az itteni fiatalok minden más üzemünk DISZ-mozgalma részére is átadhatnak, az röviden így foglalható össze: mindig többre, jobbra, szebbre, egyszóval maradandóra törekedni! Amint azt Bürger Gertrud elvtársnő is teszi. A dolgozó nép gyermeke, aki rövidesen talán az egyetemre kerül, hogy művészettörténetet és esztétikát tanuljon, így válik mindennapi munkájában is értékesebb emberré, harcosabb és öntudatosabb kommunistává. Remete László január 21-én országos nőfelelősankétol tartunk Felhívjuk nőfelelőseink figyelmét, hogy január 21 én, szerdán d. u. fél 5-kor országos nőfelelősankétot tartunk. Az értekezlet célja, hogy eddig, munkánk értékelése mellett széles körben ismertessük azokat a jó módszereket, amelyeket egyes üzemekben nőbizottságaink már eredményesen alkalmaznak. 86. ÉVFOLYAM, 1. SZE X, BUDAPEST, 1953 JANUÁR,12. MEGJELENIK HAVONTA ÁRA 20 FILLÉR A KÖNNYŰIPARI MINISZTÉRIUM ÉS A NYOMDA- ÉS PAI*íi^íj^títt\l»RUGÓZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA Minőségjavító munka a Másoló papírgyárban Sztálin elvtárs arra tanít bennünket, amikor meghatározza a szocalizmus gazdasági alaptörvényét, hogy az egész társadalom állandóan növekvő gazdasági és kulturális szükségletei maximális kielégítését biztosítsuk a szocialista termelés szüntelen fejlesztése és tökéletesítése útján, a legfejletteb technológia alapján. Ez ránk, termelésben dolgozókra azt a megtisztelő és felelősségteljes feladatot -rójai, hogy a szükségletek maximális kielégítését ne csak mennyiségben, hanem minőségben is teljesítsük. A magasabb színvonalú minőség a legtöbb esetben nagyobb mennyiséget is jelent, mint ezt minden dolgozó saját használati cikkein keresztül is lemérheti. Természetesen áll ez a tétel a termelési eszközökre is. Ezért pártunk és kormányzatunk fő célkitűzéseinek egyike a termelésben a minőség szüntelen javítása. A Másolópapírgyár főleg irodai sokszorosításhoz szükséges anyagokat gyárt és az elkészíthető másolatok száma közvetlenül mérhetővé teszi a minőséget. Lássuk, az elmúlt éviben milyen eszközökkel igyekeztek a Másolópapírgyár dolgozói gyártmányaik minőségét megjavítani. A minőség javítása harci kérdés, minden tényezőt, mely ezt befolyásolja, figyelembe kell venni és a helyes irányban kell megmozdítani. E tényezőket 3 főcsoportba lehet sorolni: 1. Ember. 2. Gép. 3. Anyag. Végső fokon a két utóbbi az elsőből ered, mert a gépeket is az ember kezeli és gyártotta, szintúgy a nyersanyagokat. Mégis más-más munkát kell kifejtenünk e tényezőknek kedvező irányba való befolyásolása körül. Az ember közvetlen befolyását a minőségre elsősorban politikai felvilágosító munkával tudtuk javítani, a versenymozgalomnak a minőségi vállalások felé történő irányításával, értve ezalatt nemcsak a selejtcsökkentést, hanem a már selejtmentes áru tényleges minőségét. Segítséget nyújtottunk a pontos technológiai előírásokkal és azok betartásának ellenőrzésével. A lehetőség szerint ragaszkodtunk gyártmányaink egyenletességéhez, mert az egyenetlenség egyik leggyakoribb és indokolt minőségi kifogásolás. A szakmunka-sok és műszakiak szakmai továbbképzése szintén jelentős tényező. A műszaki ellenőrzés támpontvizsgálatainak szoros rendszere, a gyártási dokumentáció kidolgozása és vezetése, továbbá a műhelyelszámoláson keresztül az anyagnormák betartásának ellenőrzése is jó szolgálatokat tettek. A gépkarbantartási terv szigorú érvényesítése, a Nazarovamozgalom, számtalan apró újítás és észszerűsítés szintén segítségünkre volt a jobb minőség elérésében. Az év folyamán — egy régi gép újjáépítéséből — új precíziós működésű impregnálógépet és több anyagelőkészítő készüléket állítottunk fel, amelyek ugyancsak hozzájárultak a minőség megjavításához. Talán a legnehezebb terület a nyersanyagok jobb minőségéért folytatott és folyó harcunk. Elsősorban azt vizsgáltuk, melyek a minimális követelmények, ami mellett a szóbanforgó nyersanyagból még minőségi árut gyárthatunk. A vizsgálatokat igyekeztünk tudományos alapokra helyezni és e cél érdekében együttműködést kerestünk — és találtunk is — egyetemi tanszékekkel, kutatóintézerekkel. Második lépés volt a nyersanyaggyártó vállalatokkal folytatott többszöri tapasztalatcsere útján elérni a szükséges standard mécrőség szállítását. Ez nem ment könnyen. A szállítmányokat szigorúan és részletesen ellenőriztük; ha nem ütötték mega megállapított mértéket, visszautasítottuk. Ezzel a módszerrel sikerült az év folyamán import, illetve nyugati import megtakarításokat is elérnünk, anélkül, hogy az a minőség rovására ment volna. Természetesen az elért néhány eredmény korántsem jeleníti, hogy minden minőségi kérdésünket megoldottuk, nagyon sok javítanivalónk van még. Mindössze azért soroltuk fel a minőségjavítás néhány bevált módját, hogy szaktársaink munkájukban ezeket is alkalmazva, jobb minőséggel eredményesebben folytathassák békeharcukat. Nemes Andor A Szikra Lapnyomdában (A Szabad Nép január 2-i számából) A Szikra Lapnyomdában az év minden napján folyik a munka. A szedőterem, az öntöde, a gépterem dolgozói a másnapi „Szabad Nép"-en dolgoznak. Néhány hónapja, augusztus 203 óta két emelet magas, 30 méter hosszú, hat egységből álló gépóriás nyomja a párt központi lapját — feleannyi idő alatt, mint a régebben használt hét rotációs gép. A nyomda dolgozói állandó kapcsolatban vannak az új rotációs gép készítőivel, a Piamaggyár dolgozóival. Elküldik újításaikat, javaslataikat a német elvtársaknak, hogy újabb rotációs gépek készítésénél felhasználhassák azokat. A Piamaggyár dolgozói viszont a maguk tapasztalataival segítik a Szikra nyomdászait, hogy még szebbé tegyék a „Szabad Nép” nyomását. A nyomda dolgozóinak legjelentősebb újítása azt eredményezte, hogy az öntöde által kiöntött lemezek tisztítási idejét 3 órával megrövidítették, másrészt egy oldallemez kiöntésének 38 másodperces maximális idejét 30 másodpercre leszorították. A Szikra Lapnyomda öntői jó munkájukkal — a magyar nyomdaiparban elsőnek — érdemelték ki, a „sztahanovista műhely rész” címet