Betű, 1955 (87. évfolyam, 1-12. szám)
1955-01-01 / 1. szám
2 A nyomda- és papíripar művezetői konferenciájának határozata A nyomdaipar művezetői január 11-én, a papíripar művezetői január 12-én konferenciát tartottak, hogy megbeszéljék a felszabadulási verseny érdekében szükséges legfontosabb tennivalókat. A két konferenciát a szakszervezet az iparigazgatóságokkal közösen hívta össze, s azokon a következő határozatot fogadták el: „A nyomda- és papíripar műszaki vezetői hálatelt szív■ vei gondolnak azokra a hős szovjet katonákra, akik tíz ével ezelőtt vérüket hullatva szabadították fel hazánkat. Hálánk jeléül a január 1-én megindult felszabadulási munkaversenyben részt veszünk és az irányításunk alatt dolgozó elvtársakat segítjük vállalásaik teljesítésében. Egyben arra szólítjuk fel a nyomda- és papíripar összes műszaki vezetőit, hogy minden erejükkel támogassák a haza felszabadulásának tizedik évfordulójára indított munkaversenyt.“ HÍREK A NYOMDA- ÉS PAPÍRIPARBAN az idén több mint kétmillió forintot fordítottak új bőrcsődék és napközi otthonok építésére s a résiek bővítésére. A szakszervezet az Athenaeum Nyomda és a Vörös Osilap Nyomda napköziotthonának és bölcsődéjének vezetőit megdicsérte kiváló munkájukért, a gyermekeket pedig értékes ajándékokkal jutalmazta. ISMÉT KIFOGÁSTALAN, ÁLLAPOTBAN VAN a Szentendrei Papírgyár medergalériás vízműve. A vízművet, amit a tavalyi áradás tönkretett, egymillió forintos költséggel hozták rendbe. AZ ÚJONNAN MEGINDULT BETŰ lapfejét Szilágyi Sándor elvtárs, az Athenaeum Nyomda mesterszedője tervezte. A FRANKLIN- ÉS A BP. SZIKRA NYOMDA bevezette a Nyomdafestékgyár új, „mechanogén“ feketefestékét, mellyel kiváló minőségben fekete klisényomást végeztek és bebizonyították, hogy az eddig használt amerikai gázkorom helyett, jó minőségű festék készíthető hazai anyagból is. A VÁLASZTÁSI NYOMTATVÁNYOK határidőre való minőségi elkészítéséért a Minisztertanács nagyobb összegű pénzjutalomban részesítette az Állami Nyomda és a József Attila Nyomda dolgozóit. BEFEJEZŐDÖTT a Kartonlemezgyár bölcsődéjének építése. Több, mint egymillió forintos költséggel létesült. Erre az évre csak a parkosítási munkálatok maradnak hátra. A LÁBATLANI PAPÍRGYÁRBAN az öltöző- és fürdőhelyiségeket átadták rendeltetésüknek. műszaki Átadásra került a Papíripari Anyagellátó Vállalat Soroksári úti gépesített hulladékválogató telepe. A telep létesítése másfélmillió forintot igényelt. Feladata szerint ezen a telepen a Papíripari Anyagellátó Vállalat és a MÉH által begyűjtött hulladékokat gondosan átválogatják használhatóság szempontjából nemesítik és a papírgyárakat a külföldi nemesrost-anyagot helyettesítő papírhulladékkal látják el. A KLISÉGYÁR decemberben a volt Hungária Nyomda átalakított helyiségeibe költözött. Az új helyiségek mind termelési szempontból, mind az emberről való gondoskodás szempontjából kiválóan megfelelnek rendeltetésüknek. ELKÉSZÜLT az Alföldi Nyomda 25 személyes bölcsődéje. Az Állami Nyomda bölcsőde-építési munkálatai folyamatban vannak. A Rózsa Ferenc utca 50. számalatti kultúrotthonban január 5-én a Nyomdaipari Egyesülés szedőtovábbképző iskolát indított. Előadó: Erdélyi Sándor mesterszedő. MEGALAKULT A MŰSZAKI KÖNYVKIADÓ. A Minisztertanács 1955 január 1-ei hatállyal elrendelte a Műszaki Könyvkiadó létesítését. Egyidejűleg 1954 december 31-i hatállyal megszüntette a Könnyűipari Könyvkiadót, a Nehézipari Könyvkiadót, a Közlekedési Kiadót, az Építőipari Könyvkiadót, és az Élelmiszeripari Könyvkiadót. A BETŰ MEGJELENÉSE ALKALMÁBÓL oly nagyszámban érkeztek üdvözlő levelek a szerkesztőséghez, hogy azoknak még kivonatos közléséhez sincs helyünk. Őrizzék meg a levélírók a most meginduló lapot jóakaratukban és fogadják a szakszervezet elnökségének és a szerkesztőségnek kommunista üdvözletét. MÄRER KLÁRA sokszoros gépíróbajnoknőnek (Lapkiadó Vállalat) a népművelési miniszter a „kiváló dolgozó“ kitüntetést adományozta. A LAND OG FOLK írja: a koppenhágai nyomdaipari munkások szakszervezetének általános gyűlésén egyhangú határozatot fogadtak el, amely elítéli Nyugat-Németország remilitarizálását, valamint követeli az általános leszerelést és az atomenergiát ellenőrző szerv létrehozását. AZ OSZTRÁK ÁLLAMI ,NYOMDA fennállásának 150. évfordulóját ünnepli. A KÖZELMÚLTBAN több külföldi küldöttség tanulmányozta nyomdaiparunkat és kiadóvállalatainkat. Csehszlovákiából, Lengyelországból és a Német Demokratikus Köztársaságból érkeztek hazánkba szakemberek. A MEGLEHETŐSEN LEROMLOTT ÓLOMANYAG FELJAVÍTÁSA ÉRDEKÉBEN a Betűöntőde megkezdi , és tervszerűen végzi a nyomdák ólomanyagának szabványossá tételét. Ugyancsak folyamatosan gondoskodik új kenyér- és címírások előállításáról. AZ OFFSET-NYOMDA által kezdeményezett érintőrács alkalmazását a Bp. Szikra Nyomda is átvette és Ék Sándor egyik ceruzarajzát kiváló minőségben, minden kézi beavatkozás nélkül reprodukálta. A LENGYEL FILMHÉTEN bemutatták a „Keresem az igazságot" című filmet, ami fordulatos játéktörténet keretében mutatja be a kommunista vezetés alatti szakszervezeteknek a kre-ikó fasiszta álszakszervezetek elleni harcát. EMBEREK! NE ENGEDJÉTEK! címmel kisfilmet készített a Híradó és Dokumentumfilmgyár. A nyugatnémet fegyverkezéssel foglalkozó fim is bizonyítja az új német fasizmus éledését. NEM A BÚTORÜZLETEK kirakataiban látható könyvkkliséről akarok beszélni, hanem a Budapesti Szikra Nyomdáról, ahol az elmúlt év legszebb könyve készült. Mert ki tagadhatná azt, hogy amíg a papírból, könyvkötő anyagból, nyomdafestékből összeáll a szép könyv, ahhoz idő kell, türelem, odaadás, szív — akárcsak a gyermek neveléséhez. Aki már látott rojtosra olvasott kéziratokat, legkülönbözőbb méretű fotók kíséretében a nyomdába érkezni és utána néhány hónap múlva kezébe vette a kézirat és a fotók alapján készült nyomdai műremeket, az érti csak meg igazán, miért jutott eszembe a nyomdával kapcsolatban a könyvbölcső szó. Nos, a Budapesti Szikra Nyomda is ilyen bölcső. Itt készül a magyar könyvek jelentős része. A színesábrájú általános iskolai tankönyvektől, az orosz remekíró-sorozat súlyos, pompázatos köntösű köteteitől a Munkácsy-albumig és Homoki-Nagy: Gyöngyvirágtól lombhullásig című kötetéig a magyar könyvkiadás és nyomdaipar sok büszkesége. Tulajdonképpen a múlt esztendő legszebb könyvének történetéért jöttem ki a nyomdába. Azt szerettem volna megtudni, hogy kinek az érdeme. És végül be kellett érnem azzal — ami végeredményben nem kevesebb, hanem több, mint amit kutattam — hogy megismertem az üzem elmúltévi történetét. Hiszen ki merné magáról azt mondani: én készítettem ezt a könyvet. A nagy papírraktár sztahanovista-brigádjától, a szedőkön, klisékészítőkön, fényképészeken, nyomdai gépmestereken és könyvkötőkön át a vállalat igazgatójáig majd mindenkinek volt valami része a könyv elkészítésében. Szép lett a könyv? Már ott is eldőlt ez, amikor a papírt kiválasztották hozzá. Azon is múlott, aki meghatározta, milyen betűtípusból szedjék, annak is érdeme, aki sok kísérletezés után a legjobban sikerült kliséket biztosította. És így tovább, és így tovább. Ezért elválaszthatatlan ennek a könynek története a nyomda 1954. évi történetétől. ÚGY JUTOTTAK EL eddig a címig, hogy adóssággal indultak az esztendőnek. 1953 harmadik és negyedik negyedében nem teljesítették a tervet és így áthúzódott a múlt évre is. Csak a legnagyobb erőfeszítések árán tudták az első negyedévi tervet teljesíteni, de még így is baj volt az önköltséggel. Veszteséges üzemnek bizonyultak. A második évnegyedben teljesítették a tervet, de szépséghibával. Bizonyos cikkekből adósak maradtak a tornaterv teljesítésével. A harmadik negyedévben történt meg a fordulat. Sikerült leszorítaniuk az önköltséget, ugyanakkor sokat behoztak az előzőévi lemaradásból. Élüzemlett a Budapesti Szikra Nyomda is. December 20-án teljesítették 1954. évi termelési tervüket. Mindezt hogyan? Egyszerre igyekeztek segíteni a termelés politikai és technikai feltételein. A pártkongresszus idején a szedők mozgalmat indítottak az élüzem-cím visszahódítása érdekében. Az a vélemény alakult ki közöttük, hogy a párt ilyen ünnepi eseményéből a Szikra Nyomda csak mint élüzem veheti ki részét. A TECHNIKAI ELŐFELTÉTELEK megteremtése között szerepel: a különböző technológiák rögzítése, az átfutási idő csökkentése, a betű- és az öntőformakészletek feltöltése, sámlik, belövődeszkák biztosítása, a könyvkötészet munkafolyamatának teljes átszervezése oly módon, hogy lényegében futószalagon történjék a kötés. Ezek csak a legfontosabb dolgok — azok is csak vázlatosan. De elérték, hogy pl. a tankönyveket 5,2 nappal a határidő előtt tudták elkészíteni. És másodszor is elnyerték az oktatásügyi miniszter vándorzászlaját. Jó munkájukkal nemcsak maguknak szereztek dicsőséget, hanem a Szépirodalmi Könyvkiadót is hozzásegítették a legszebb könyveket kiadó vállalat cím elnyeréséhez. A külföldre kerülő reprezentatív kereskedelmi nyomtatványok határidőben történő, szépkivitelű előállításával exportunk is segítséget kapott az üzemtől Nagyszerű egyéni teljesítmények lendítették ezt a munkaütemet. Ságodi Ferenc gépszedő november havi eredménye alapján tizedszer nyerte el a sztahanovista címet. Orbán József, a vállalat főmérnöke rejtett tartalékok feltárásával és a technikai berendezések kiegészítésével biztosította a tervteljesítés számos akadályának elhárítását. Az offsetüzemben Földes György „kiváló munkás“, üzemvezető, Kamuts József és Jámbor József címmaratók, Koháry Jenő retusőr, Horvai József fényképész — de kevés a hely, hogy mindenki nevét felsorolja az ember, akik példamutató munkával járultak a sikerhez — értek el kimagasló teljesítményt. A BUDAPESTI SZIKRA NYOMDÁBAN a felszabadulási munkaverseny eredményeiben él tovább az 1954-es év lendülete. Adósság nélkül indultak ennek az esztendőnek. Adósság nélkül és jó reményekkel. Azzal a bizakodással, hogy ebben az évben is ők adják a legszebb könyvet a betűre, szépre szomjas olvasó Magyarország kezébe. Bajor Nagy Ernő A LEGSZEBB KÖNYV BÖLCSŐJÉNÉL BETŰ Négyhónaos börtönre ítélték Torelli lapszerkesztőt A LE DRAPEAU ROUGE- ban olvassuk: az olaszországi Modena város büntetőbírósága négyhavi börtönre ítélte Torelli lapszerkesztőt, mert lapjában megírta, hogy számos modenai tőkés önkényesen csökkentette munkásainak bérét, illetve elbocsátotta azokat. A bíróság szerint Torelli írásával „az osztályok közötti gyűlöletet szította“. Az új kollektív szerződések megkötésére készülünk A szakszervezet elnöksége megtárgyalta az új kollektív szerződések megkötésével kapcsolatos feladatokat. A minisztériummal közösen elkészítette az , irányelveket és azokat kiadta a válalatok igazgatóinak és ÜB-elnökeinek. Üzemenként központi szövegezőbizottságok alakulnak az igazgató, ÜB-elnök, főmérnök, főkönyvelő, munkaügyi osztályvezető bevonásával. Most az előkészítő munkálatok idején az egyes fejezetek megszövegezésére szakszervezeti funkcionáriusokból, aktívákból és élenjáró dogozokból bizottságot kell létrehozni. Az 1955. évi kollektív szerződések megkötésének módja a SZOT-elnökség határozata értelmében egyszerűbb lesz, mint az előző évek során volt. Az új kollektív szerződésekről a BETŰ következő számaiban részletes tájékoztatást adunk. Tíz éves felszabadulását ünnepli az Athenaeum Nyomda KÖZELEDIK hazánk felszabadulásának tizedik évfordulója, dolgozó népünk nagy ünnepe. Országszerte készülnek erre a napra. Az országos versenyhez az Athenaeum Nyomda is nagy lelkesedéssel kapcsolódott. — A TÍZ ESZTENDŐRŐL nehéz röviden beszélni, hiszen kötetre való regényt lehetne írni róla — mondja Horváth István, a nyomda főmérnöke. — Hol is kezdjem? Talán a legelején. Január 15-én szabadult fel a nyomda, és nyomban megkezdődött a munka. A város felszabadított részeiből egymás után érkeztek a dolgozók, azok, akik tudták, hogy rájuk itt nagy feladat vár. Mostoha körülmények között kezdtünk el dolgozni, fűtetlen, ablaktalan helyiségben. Nem volt se gázunk, se villanyunk, de vizünk sem. Nyomdagépeink nagyrészt összetörve, használhatatlan állapotban voltak. Áram hiányában, gyertyafény mellett, a pincében, kézzel hajtottuk azt a kis rotációst, amelyen azelőtt lapot sohasem nyomtunk. De készült a lap, és január 19-én már kint is volt az utcán. Ki tudná beírni azt az örömet, amellyel a hetek óta néma város, a párt első „szócsövét“, a Szabadság című lapot fogadta. Harcos idők következtek, hőstettek születtek, s megindult üzemünk újjáépítése. A Szovjet Hadsereg komoly támogatást nyújtott számunkra. Nemcsak munkával láttak el, kenyeret és élelmet adtak részünkre, hanem üzemünk helyreállításánál is segítségünkre siettek. A HELYREÁLLÍTÁS MUNKÁJÁNÁL, az összetört gépek kijavításában, a romeltakarításban, a nyomda minden dolgozója példamutatóan vette ki részét Különösen kitűntek: Ráth Lajos, Karácsonyi Imre, Deschelák Rudolf, Wagner Antal, Ferenci István, Pavlovszky István, Jung Mihály, Szőcs Lajos. Hősi munkát végeztek azok a dolgozók is, akik a talajvíz feltörésénél, sok helyen térdigérő vízben mentették a rotációs gépeket és az Athenaeum papíranyagát. Múltak az évek... A „romnyomdából“ virágzó üzem lett. A tíz esztendő alatt a párt és a kormány segítségével, a dolgozók harcos akaratára, munkájára támaszkodva, új gépek és felszerelések tömege került az üzembe. Van bölcsődénk, üzemi konyhánk, orvosi rendelőnk, kultúr- és klubtermünk, büfénk és sorolhatnánk még sokáig. Bizony, kitartó, kemény munkára volt szükség ahhoz, hogy ma egy negyedév során 750 000 kötet könyvet legyen képes üzemünk előállítani, emellett havi viszonylatban a lapok tömegét többmilliós példányszámban nyomjuk. Elbúcsúzom Horváth főmérnök elvtárstól, további jó munkát kívánva, és a délutáni műszak vezetőjét, Deschelák Rudolf elvtársat keresem fel. Arra kérem, mondjon valamit a nyomda felszabadulásával kapcsolatos emlékeiből. NYOMASZTÓ HANGULAT ült a nyomda egész óvóhelyén. A nácik már elmenekültek, amikor 1945 január 15-én, a Vörös Hadsereg előőrsei bebocsátást kértek az Athenaeum Nyomda Miksa utcai kapuján — emlékezik vissza Deschelák elvtárs. Felszabadultunk végre mi is, tört ki az öröm, s egyszerre zajos lett az egész bunker. Január 17-én már megjött az első hír, sőt felhívás a párttól. „Alakítsuk meg az üzemi bizottságot.“ E feladat elvégzéséhez még hozzá sem fogtunk, amikor megérkezett a másik üzenet: lapot kell kiadni, így döntött az Athenaeum Nyomda pincehelyiségében, gyertyafény mellett megalakult Budapesti Nemzeti Bizottság. LAPOT KIADNI?... Ilyen körülmények között? Hogyan lehetséges ez? ... Nem maradt idő a töprengésre, a futár már hozta a kéziratot. Rövid megbeszélés után elkezdődött a szervezés. Herdó József, Horváth István, Karácsonyi Imre, s még egypáran nekifogtunk a lehetőségek megteremtéséhez. Nehéz lenne ma leírni azt, hogy az a lap hogyan készült. Egy azonban biztos, amióta betű van, így még lap nem készült Magyarországon. A megáztatott szedés odafagyott a tördelőasztalra, a szedővasakat a benzineshordókból ideiglenesen összetákolt kályhákon melegítettük, hogy a kegyetlen hidegben oda ne tapadjon a kezünkhöz ... Végül Kiss Pál elvtársnál, az üzemi bizottság elnökénél érdeklődöm a felszabadulási munkaverseny eredményeiről. ILYEN NAGY LELKESEDÉSSEL talán még sohasem készültünk a munkaversenyre — mondja Kiss elvtárs. — Jól tudják dolgozóink, hogy a minőségi munkával és az önköltség csökkentésével önmaguk és családjuk békés, boldog jövőjét építik. . Az eddigi jó munka eredményét a következő adatok jelzik: 108 sztahanovista van, 21 dolgozónkat jutalmazták a „könnyűipar kiváló dolgozója“ kitüntetéssel, négyen részesültek kormánykitüntetésben. A munkaverseny néhány példáját ragadom ki. A Népszava és a Magyar Nemzet szedőszemélyzete a minőség megjavítására tett jelentős vállalást. Hiba nélküli műszakot tartanak. Az offset-osztály az állási idők komoly mértékű csökkentését vállalta. A földszinti gépterem dolgozói a termelékenység emelése mellett a szakmai utánpótlást biztosítják munkamódszerátadáson keresztül. A VII. kerületi nyomdaüzemekkel munkaversenyben vagyunk, amit havonként rendszeresen értékelünk.* Az Athenaeum Nyomda eredményeiben nagy része van a Soproni Béla igazgató elvtárs vezetése alatt tevékenykedő, kiváló műszaki gárdának, és a számviteli értelmiségnek. Szeretettel köszöntjük az Athenaeum Nyomda dolgozóit felszabadulásuk tizedik évfordulóján. Kívánjuk, hogy továbbra is az élvonalába legyenek a nyomdaipari termékek magas színvonaláért vívott nemes vetélkedésnek. Halmi Sári Ságodi Ferenc, a Bp. Szikra gépszedője már 1960 januárjánál tart Országos jelentőségű szakmai esemény színhelye volt december 22-én a BP. SZIKRA NYOMDA. Ságodi Ferenc délelőtt 9 óra 25 perckor befejezte második ötéves tervét és 1960 januári tervének teljesítéséhez kezdett. Dolgozótársai és a nyomda vezetői boldogan ünnepelték Sákősét , vtársai, szakmánk büszkeségét, a ritka munkagyőzelem 1955 január LEVELEK A SZERKESZTŐSÉGHEZ „Lapunk ismét betölti majd nemes és szép hivatását!“ 1955-ben lesz 60 esztendeje,, hogy eljegyeztem magam a nyomdászmesterséggel. Hatvan év hosszú idő! Ez alatt a hoszszú idő alatt, mint jóbarát hozzámnőtt a TYPOGRAPHIA majd a BETŰ. A BETŰ megszűnése után hosszú ideig fájdalmasan nélkülöztük megszokott lapunkat. Annál nagyobb most az örömöm, hogy újra eljön közénk. Biztos vagyok benne, hogy szakszervezeti lapunk ismét betölti majd nemes és szép hivatását. Neveli, oktatja szakmabeli fiataljainkat, lelkesítő szavával segíti szakmai kultúránkat, egyik lendítője lesz a szocializmus építésének és felvilágosító cikkeivel éles fegyvere a béke védelmének. Szeretettel üdvözlöm az újra megjelenő BETŰ-t, szakmánk harcos sajtóját. Székely Vilmos, az Athenaeum Nyomda revizora. ★ .. Ilyenről álmodni sem mertem volna“ Örömmel olvastam, hogy újra megjelenik a BETŰ. Mint a szakszervezetnek 65 év óta tagja, sok éven át tisztségviselője, jelenleg 84 éves rokkantja, vágyom arra, hogy a nyomdai dolgozók annyival örvendetesebb helyzetét régi újságunkból megismerjem. Hisz nekem is elég cikkem jelent meg a TYPOGRÁPHIÁ-ban. Most alkalmam van látni, hogy nemcsak a munkaviszony, hanem maga a nyomdaipar is olyan fejlődést mutat, amilyenről 15 év előtt, rokkantállományba vonulásom idején, álmodni sem mertem volna. Munkásságom utolsó éveiben napilapnyomda vezetője voltam, de nem képzeltem, amit ma látok. Moszkvában beszédet mond a magyar küldöttség vezetője, majd aláírnak egy nyilatkozatot, s azt én néhány órával azután eredeti fényképmásolatban itt látom az újságban. Aggkorom, betegségem a szobához köt, de nyomdászvérem arra késztet, hogy kérem, szíveskedjenek a BETŰ-t, nekem rendszeresen megküldeni. Nagy örömömre szolgálna a lap. Schulmann Ignác