Betű - Typographia, 1956 (88. évfolyam, 1-9. szám - 1-2. szám)
1956-01-01 / 1. szám
Számvetés a Magyar Sajtó Napján Írta: Vadász Ferenc, a MUOSZ főtitkára, a szakszervezet elnökségi tagja Ha a sajtó napján számvetést készítünk, annak ellenére, hogy lapjaink és újságíróink munkájában még jelentkeznek hibák, gyengeségek, meg lehet állapítani: sajtónk éppen a nehézségek leküzdése által évről évre fejlődik, hatékony, nélkülözhetetlen segítőjévé válik pártunk politikájának, a szocialista építőmunkának. Az irodalmi és művészeti életben lábrakapott jobboldali nézetek káros hatása nem hagyta érintetlenül újságírásunkat sem, mégis azt kell mondanunk: az az elvi harc, amely újságíró társadalmunkban folyik, mind alkalmasabbá válik arra, hogy legyőzze a ingadozást, a kishitűséget, a borúlátást és újságírásunkat dolgozó népünk nevelőjévé, lelkesítőjévé, országépítő munkánk, békeharcunk szervezőjévé tegye. A novemberi párthatározatok sikeres végrehajtása különösen nagy és fontos feladatokat ró újságainkra, az országos, a megyei és üzemi lapokra egyaránt. Elismerés illeti a sajtó munkásait, hogy széleskörűen, meggyőző módon ismertették és ismertetik ezeket a határozatokat, és a dolgozókat arra ösztönzik, hogy ezek útmutatása szerint munkálkodjanak szocialista jövőnkért. Az eredményekkel azonban még korántsem lehetünk elégedettek. Viszonylag kevés olyan cikk jelenik meg, amely elméletileg sokoldalúan és emellett népszerű, közérdekű formában magyarázná olvasóinak — például az iparfejlesztésről, szóló határozattal kapcsolatban —, hogy egy-egy iparágban mik a legjárhatóbb, bevált útjai a termelékenység növelésének, az önköltség csökkentésének, a technika fejlesztésén kívül hogyan mozdíthatja mindezt elő a tartalékok felhasználása, a technológiai és munkafegyelem megszilárdítása, a munkaszervezet ebbé tétele, stb. Óvakodnunk kell ezúttal is a kampányszerűségtől, s valamennyi újságírónk lelkiismereti ügyévé, kommunista kötelességévé kell tennünk, hogy a novemberi párthatározatokat rendszeresen tanulmányozza, azok megvalósítását nem általánosságban, hanem részleteiben is segítse elő. Lapjainknak sokkal inkább, mint eddig cselekvően kell beavatkozniuk a társadalmi élet, a termelés, a kulturális élet folyamatába, figyelemmel kell kísérniük az új és jó kezdeményezéseket, azokat erősíteniük és segíteniük kell úgy, hogy közben bátran, elvszerűen, pártosan bírálják azt, ami visszahúzó, káros, ami nehezíti előrehaladásunkat. Tervszerűbbé kell tenni a lapmunkát oly módon, hogy egy-egy ipar, üzem, termelési ág fejleményeit nyomon kövesse, hogy lapjaink rendszeresen ellenőrizzék az eredményeket és azt is, vajon a bírálat tárgyává tett hibákat kijavítják-e, nem ismétlik-e meg. Ahhoz, hogy a párt politikáját segítő írásaink elérjék céljukat, hassanak olvasóikra, szükséges, hogy néhány műfaji kérdés tisztázódjék. Újságíróink körében sok szó esik arról, hogy publicisztikánk sokszor szürke még és egyhangú, nem tud hatni az olvasó érzelmeire és ilyenformán nem töltheti be rendeltetését. Alkotó viták, értékes hagyományaink és a tapasztalatok hasznosításával el kell érnünk, hogy cikkeink, eszmei tartalmuk, ideológiai színvonaluk biztosítása mellett színesek, olvasmányosak legyenek, kiérződjön belőlük a kommunista újságíró szenvedélyessége, az olvasóra is kiható meggyőződése, lelkesedése. Lapjainkban igen sok formális, semmitmondó tudósítás jelenik meg, olyan tudósítás, amelyből az olvasó keveset tud meg. Sokszor csak azt, hogy egyegy esemény hol játszódott le, kik voltak jelen, de arról már semmit, hogy mi volt az esemény lényege, igazi tartalma, mi történt, mi hangzott el olyan, ami általában hasznos és előrevivő. A riport mennyiségileg is kevés lapjainkban; színvonala és érdekessége sem ad okot az elégedettségre. Számos riportból hiányzik az alkotó ember, a maga teljességében, problémáival, örömével és gondjával. Különösen a szocialista versenyt tárgyaló riportok gyengék. Ritkán tudja meg belőlük az olvasó, hogy valójában hogyan is születnek az eredmények. Ábrázolás helyett gyakori a lelkendezés. Nem ismerjük meg belőlük a munkásokat,, akik e szocialista építőmunka során változnak, fejlődnek, s közben alakul a jellemük, magatartásuk, kitágy bennük a régi és az új, a viszszatartó és az előrevivő. A híranyag kevés és egyhangú legtöbb lapunkban. Az újságíró nem tartja komoly feladatnak, hogy híreket gyűjtsön, ezekkel foglalkozzék. Egyszóval még sok politikai-szakmai feladat vár megoldásra, ha azt akarjuk, hogy újságaink továbbhaladjanak, még közelebb kerüljenek az olvasóik értelméhez, szívéhez. Egy azonban biztos.Mint ahogyan már sok feladatot megoldottunk, megoldjuk ezeket is, ha munkánkat áthatja a párt iránti szeretet és bizalom, a dolgozó nép és országunk jövője iránti felelősségérzet. A sajtó napján, amikor számotvetünk egy-egy év eredményeivel, a magunk helyzetének reális felmérésén kívül helyes, ha visszatekintünk és emlékezünk példamutató nagy elődeink, a haladó és elsősorban a kommunista újságírók munkásságára, mert ez az emlékezés büszkeséggel tölthet el bennünket és erőt ad: újságírói hivatásunkat becsülettel kell betöltenünk. A szakszervezetek és az IBUSZ közös külföldi társasutazásokat szerveznek A Szovjetunióba és a népi demokratikus országokba a szakszervezetek az IBUSZ-szal közösen társasutazásokat szerveznek. A Szovjetunióba a társasutazás két útvonalon történik: 1. Kiev—Leningrád —Moszkva (időtartam 14 nap). Részvételi díj 3050 Ft. 2. Kiev —Moszkva (időtartam 13 nap). Részvételi díj 2850 Ft. Mindkét útvonalra az indulás fegyütőben történik, kb. március és április közepén. Az 1956. márciusi társasutazás Csehszlovákiába szintén két útvonalon történik. 1. Stary Smokovec, március 7 —17-ig. Részvételi díj 1800 Ft. 2. Tatranská Lomnica, március 19 — 29-ig. Részvételi díj 1800 Ft. Kérjük mindazokat, akik a fenti utazásokban részt akarnak venni, február 6-ig az üzemi (szakszervezeti) bizottságnál — név, foglalkozás, munkahely, beosztás, pontos lakcím megjelölésével — jelentkezzenek. A jelentkezést az üzemi (szakszervezeti) bizottságok legkésőbb február 10-ig küldjék be a Nyomda- és Papíripari Dolgozók Szakszervezete titkárságára. A második ötéves terv első hónapjában... Ismét fordult egy évet az időkereke. Ilyenkor a jó gazda módjára számvetést csinálunk. Visszatekintünk a megtett útra, de tekintetünk (és értelmünk) a jövőt fürkészi. A mi jövőnk a szocialista tervezés törvényszerűségeinek megfelelően nem véletleneken, nem esetlegességeken múlik; más szóval: nem magatehetlen játékszerei vagyuunk az eseményeknek, hanem biztoskezű formálói. A marxista—leninista szemléleti módból, tervező kutató módszereink jellegéből következik, hogy már jóelőre, tudatosan felmérjük lehetőségeinket, erőforrásainkat és meghatározzuk tennivalóinkat. Szilárd támaszunk a párt útmutatása, a dolgozók érdekében hozott párt-, minisztertanácsi és SZOT-határozatok. A Szakszervezetek Országos Tanácsának a novemberi párthatározat szellemében most lezajlott Vil. teljes ülése a termelési feladatokat, a műszaki színvonalat, az üzemegészségügyet illetően olyan feladatokat szabott a mozgalmi és szakmai vezetők elé, amelyeknek sikeres végrehajtása feltételezi a tudatos és lendületes cselekvést, erőink összpontosítását. Rákosi elvtársnak a plénumon elhangzott felszólalása nagyjelentőségű útmutatás a szakszervezetek számára. Az újévet követő napokban több gazdasági vezető és VB- elnök megküldte a szerkesztőségnek munkaprogramját, elképzeléseit. Ezekből az írásokból közlünk néhányat. Tanuljon belőlük minden nyomda-, papíripari, kiadóvállalati és szerkesztőségi dolgozó! A csepeli gyár fejlődése A múlt esztendő eredményei bíztatnak bennünket arra, hogy az 1958-as tervfeladatot teljesítsük, sőt ha lehet, túlteljesítsük. Emellett további nagy feladatok hárulnak ránk, mert a műszaki fejlesztést fokozottabban kell érvényesíteni mint eddig. Vállalatunk soksok milliós beruházásokat bonyolít le 1956-ban. Ilyen beruházás a modern erőtelep, melynek áramtermelése teljes egészében fedezni fogja kombinátunk energia- és hőenergia szükségletét. Moderál zsákgyártó gépeket rendeltünk. Ugyancsak tervezünk egy korszerű dobozgyárat, ahol a második ötéves terv folyamán, a jelenleg gyártott dobozmenyiség háromszorosát termelhetjük. Rendeltünk továbbá olyan korszerű papírgépet, amelyre 1958-ban már részszállítások történnek, s ez a gépegység kb. 20 százalékkal emeli majd az ipar termelését. Ezek a beruházások azt mutatják, hogy pártunk, kormányzatunk bízik iparunkban és bízik a Csepeli Papírgyár dolgozóiban is. Ezért az éves terv teljesítését úgy is vállaljuk, hogy az eddigi áramnehézségek ellenére év végére a termelési kiesést kiegyenlítjük. Tháli Sándor, a Csepeli Papírgyár Kossuth-díjas igazgatójuget meg akarunk valósítani. A felsoroltak csak egy kis részét képezik szakszervezeti bizottságunk 1956-os terveinek. Munkánkat az eddigieknél sokkal jobban, alaposabban kívánjuk elvégezni, hogy ezzel is hozzájáruljunk pártunk határozatainak teljesítéséhez. Minden téren támogatni fogjuk a pártszervezet eszmei-politikai és szervezési munkáját, hogy vállalatunk dolgozói meg-, növekedett lendülettel és felelősségérzettel fogjanak 1956-os tervünk sikeres végrehajtásához. Lenndvai Pálné, a Művelt Nép Könyvkiadó SZB-elnöke A technikai haladás jegyében Az üzemek terve sokrétűen veti fel a megoldandó kérdéseket és figyelembe veszi az üzemek sajátos jellegét is. Azonban a feladatok további differenciálódásában még egyéb hangsúlyos részek is vannak, amiket már a napi gyakorlat tár fel. Nyomdánk jellegét elsősorban az határozza meg, hogy termékei 70 százalékában könyvet gyárt. Külön figyelmet érdemel, hogy a magyar könyvexport és a művészeti kiadványok jelentős része is üzemünkben készül. Ennek a nagy kötelességünknek csak úgy felelhetünk meg, ha támaszkodni tudunk polgárzóinkra, azok alkotóményező munkájára.Emely előfeltétele a dolgozókrók áltló gondoskodás, a megfelelő huninkaelőfeltételek megteremtése, az egészséges újító-ésszerűsítőmozgalom fejlesztése, a munkavédelmi intézkedések végrehajtása. Üzemünk munkájának az év folyamán a technikai haladás jegyében kell fejlődnie. Ennek érdekében mind az offset, mind a klisékészítés területén tovább fejlesztjük a maszkolási eljárást. Növelni fogjuk színesklisé kapacitásunkat. Az Offset Nyomda segítségével bevezetjük a monométer eljárást és ezzel kapcsolatban kiszélesítjük a négyszínskála alkalmazását. A termelékenység növelése érdekében nagy reményt fűzünk a pillanatszáradó festékek bevezetésére. Az újítómozgalom továbbfejlesztésére nagy gondot fordítunk, mert az újítás közvetlenül befolyásolja a technikai haladást és a munka termelékenységének fontos eszköze. Fokozott figyelmet fordítunk a szakoktatás általánossá tételére. A legjobb munkamódszerek kidolgozását mérnökeink bevonásával tovább folytatjuk és az ifjúmunkások fejlődése érdekében fejleszteni kívánjuk a patronázs-mozgalmat is. Egyéni tervem, hogy ez évben többet foglalkozom könyvművészeti kérdésekkel. Véleményem szerint sok tisztázat■tanntézet van akörül, hogy a "könyvevészetben hogyan .',ütílett meg a szocialista ,ajítiizmus. Szükséges ennek a kérdésnek elvi és gyakorlati oldalát is megnézni és tisztázni. Készülök egy előadásra ebből a témából és több cikket is akarok írni a Papír- és Nyomdatechnikába. Valami olyan probléma izgat, hogy hol kell nyomdai díszeket alkalmazni. Úgy is fel lehet tenni a kérdést, hogy hol szabad díszíteni, vagy miért kell díszíteni. Ez a probléma egyébként a szocialista realizmus kérdését is érinti. Nem könnyű rá felelni. Szívesen vitatkoznék a kérdésről, mondjuk klubnapokon. Lengyel Lajos, a Budapesti Szikra Nyomda igazgatója Célunk a szakmai munka segítése és a fokozott érdekvédelem A Művelt Név Tudományos és Ismeretterjesztő Kiadó szakszervezeti bizottsága az 1956-os évben mindent megtesz, hogy a maga területén elősegítse a vállalat szakmai munkáját és a dolgozók minél teljesebb, minél fokozottabb érdekvédelmét. Ennek érdekében minden tekintetben szorosan együttműködünk a pártszervezettel és a vállalatvezetőséggel. Miután vállalatunknál a szervezettség száz százalékos, fő célunk a tb--k aktivizálása. A kultúrnevelési munka területén is jelentős feladatok várnak ránk. Több mint 1500 kötetes szakszervezeti könyvtárunk jobb kihasználása, a könyvtárosok és az olvasók közelebbi kapcsolatának kiépítése, a színház és más kulturális események látogatásának az eddiginél jobb és rendszeresebb megszervezése azok, ami II. évfolyam, 7. szám Budapest, 1956 január Ára 20 fillér Megjelenik havonta A NYOMDA, A PAPÍR ÉS A SAJTÓ DOLGOZÓINAK LAPJA Új folyóiratunk, a Könyvbarát Könyvbarát címmel új folyóirat indult januárban. A lap az olvasást, a könyveket szerető, művelődni vágyó emberekhez szól, nekik, a könyv barátainak segít tájékozódni a könyvek világában. A január 10-én megjelent első szám tartalma már képet ad a folyóirat profiljáról. „Karinthy Frigyes egyik arca” címmel Kolozsvári Grandpierre Emil elemzi Karinthyhumorának összetevőit. Kucska Péter kedvenc könyveiről, olvasmányairól ír, s elmondja, mit köszönhet a könyveknek. Hatvany Lajos a „Beszélő házaik” címen sajtó alatt levő művéből közöl egy részletet, mely Vitán Benedek rácvárosi lakását mutatja be írók leveleiből, költeményeiből vett idézetekkel. Az esztétika kérdéseivel sorozatban foglalkozik a folyóirat, az első cikk a természeti szép és a művészi szép fogalmát boncolja és magyarázza meg közérthető formában. Egy másik cikk az álirodalommal, a bestsellerrel, detektívregénynyel és olvasóikkal foglalkozik. „A könyv a nagyvilágban” rovatban szubrét, népi demokratikus és nyugati lapok könyvvel, irodalommal kapcsolatos híreit közli. A „Kérdeze-feletek” rovat az olvasók kérdéseire válaszol, az előttünk lévő számban ilyenekre: Mi a kódex, miért nevezik a leporellót leporellónak, miért abc az abc betűrendje stb. „A könyv történetéből” című sorozat első írása Assurbanipal ninivei könyvtáráról tudósít. Mosolygó világirodalom címmel irodalomtörténeti anekdotákat is közöl a lap. Ismerteti a folyóirat a könyvkiadók első negyedévi terveit. Abból az alkalomból, hogy a Corvina Könyvkiadó angolul, németül, franciául is megjelentette Barcsay Jenő Kossuth-díjjal jutalmazott munkáját, a Művészeti anatómiát, beszámol a folyóirat a kiadás és nyomtatás körülményeiről és megismerteti az olvasót az offsetnyomás alapelveivel. Az Irodalmi tájékoztató rovatban 37 frissen megjelent könyv kritikáját közli és egyes ismertetésekhez bibliográfiát is ad, felhívja az olvasók figyelmét a szóbanforgó szerző egyéb munkáira, illetve a tárggyal foglalkozó más művekre. A könyvtárosok szaklapja A könyvtáros címmel jelenik meg januártól. Ez a bővebb terjedelmű folyóirat, a Könyvbarát teljes anyagát is magában foglalja. Katona Jenő főszerkesztő Mi van a Szolnoki Papírgyár műszaki intézkedési tervében ? A technika fejlesztésére vonatkozó párt- és kormányhatározatok alapján dolgozóink 1955. szeptember 8-ig 167 javaslatot továbbítottak a vállalat vezetőségéhez. E javaslatok közül — saját erőnkből — 36- ot még az elmúlt év folyamán meg is valósítottunk. E megvalósított javaslatok legjelentősebbjei: Csővázas nyersanyagraktár építése, magasnyomású felfutó szekrény építése a II. sz. papírgéphez, önálló szalmaellátásra való berendezkedés. Vállalatunk műszaki vezetői 1955. szeptember 30-án megalakították a műszaki tanácsot. A műszaki tanács feladatává tettük, hogy a dolgozók javaslataival való foglalkozás kampányszerűségét megszüntesse. Üzemrészenként irányelveket dolgoztatott ki a műszaki tanács, hogy a dolgozók figyelmét ráterelje a megoldandó problémákra. Ezen intézkedésünk eredményeként újabb és újabb javaslatok érkeztek dolgozóinktól s az elfogadott javaslatok száma a mai napig 236-ra emelkedett. A dolgozók javaslatai közül 79-et építettünk be gyárunk 1956. évi műszaki intézkedési tervébe, melyekből 18-at a most folyó évnegyedben valósítunk meg. Jelentősebb javaslatok: a cellulózfőzők hőszigetelése energiatakarékosság céljából. Kúpos őrlő és hidropulper beszerelése a nyersanyagelőkészítő üzembe a minőség javítására. Új nagyteljesítményű Worthington-szivattyú szerelése a kazánházba. A folyó évre be nem ütemezhető többi javaslatot a műszaki tanács gyárunk második ötéves tervének következő éveire ütemezte be. A dolgozókról történő fokozottabb gondoskodást szolgálják azok a folyamatban levő és a következő évek során megvalósuló beruházások, amelyek gyárunk második ötéves tervében szerepelnek. Ezek legjelentősebbje: a már építés alatt levő üzemi konyhát, orvosi rendelőt, öltözőket és mosdókat magában foglaló szociális épület építkezésének befejezése, újabb üzemi lakóépületek építése, valamint oxigénes légzőkészülék beszerzése a gázos üzemrészben dolgozók részére. E beruházásokra az 1956. évi beruházási tervünkben 862 ezer forintot irányoztunk elő. Ugyancsak kommunális beruházás (elsősorban üzemi lakások építése) céljából, 1957—58 folyamán másfélmillió forint áll majd rendelkezésünkre. Dolgozóink érdekeit tartottuk szem előtt, amikor a szolnoki honvéd kórházzal szociális szerződést kötöttünk a különleges ápolást igénylő betegeink ellátására. Ugyancsak e célok érdekében a megyei kórházzal megállapodásunk van, a poros munkahelyeken foglalkoztatottak negyedévenkénti tüdővizsgálatának rendszeres elvégzésére. Üzemünk dolgozói az 1956. évi vállalás alapján 90 százalékban felajánlást tettek. Az anyagok megtakarításával 746 ezer forint megtakarítást ajánlottak fel. Az importanyag megtakarítási vállalás értéke 467 ezer forint. Balogh Károly VB-elnök.