Typographia, 1961 (93. évfolyam, 1-12. szám)
1961-01-01 / 1. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! 1. szám 93. évfolyam . A NYOMDA-, A PAPÍRIPAR ÉS A SAJTÓ DOLGOZÓI SZAKSZERVEZETÉNEK HIVATALOS LAPJA * 1961. január 1 AZ ÉV ELSŐ NAPJÁN Jó kívánságokban ilyenkor nincs hiány. Boldog új évet kívánunk hozzátartozóinknak, ismerőseinknek, barátainknak, dolgozótársainknak, s e jókívánságokban, üdvözlő sorokban, kézszorításban benne van a remény, az újrakezdés öröme, hogy amit kívánunk, óhajtunk, az valóra is válik, hogy az új esztendőben több örömben, vigasságban, kevesebb gondban, bánatban lesz részünk. Remélni mindig reméltük a boldogságot. Reménykedve köszöntöttük egymást akkor is, amikor az újévi boldogságvárás a munkanélkülinek azt jelentette, hogy másnap talán majd keresethez jut, a dolgozónak, hogy nem veszti el az állását, az éhezőnek, hogy jóllakhatik. A háború éveiben a békét, a nyugalom napjait vártuk, s most a béke megtartásában bízva gondolunk mindarra, amit az új esztendőben el szeretnénk érni. Mostani újévi jókívánságainkban azonban nemcsak reménység, de nagy-nagy bizonyosság és öröm is van. Öröm, mert biztosabbnak tudjuk, világosabban látjuk magunk előtt az utat, a célt — a szocialista Magyarország megvalósulását — öröm, hogy tudjuk bonni a magunk helyét, munkánk értelmét, öröm, hogy sikeresen befejeztük a népgazdaság hároméves tervét — a nyomdaipar, a papíripar és a sajtó dolgozói is becsülettel kivették részüket a munkából—, s hogy sorra-rendre megvalósultak vagy megvalósulóban vannak sokunk egyéni elképzelései, vágyai, tervei. S a boldog új évet kívánó szavakban most erősebb a hit, a reménység is, hogy a világ népeivel összefogva bizton megőrizhetjük a békét, hogy tovább munkálkodhatunk a szocializmus építésén, magunk s embertársaink boldogságán, gyermekeink jövőjén. A kommunista és munkáspártok moszkvai nyilatkozata s a világ népeihez intézett Kiáltvány új reménységet gyújtott a szíveikben. S jó tudni, hogy a kommunista és munkáspártok most még szilárdabb egységben állnak ort a béke vártáján, s kiáltó szavukra a népmilliók még határozottabban útját állják a háborús gyújtogatóknak. Az év első napján a békés jövő gondolatával szőjük terveinket. S tudjuk, most még inkább érezzük, hogy a békés jövő, az új boldogság kovácsai mi vagyunk. Egyikünk a szedőgépnél vagy a könyvkötészetben, másikunk a papírgyárakban, vagy a szerkesztőségekben. Különböző módon, s mégis együtt, nem utolsó sorban mint nagy múltú munkásszervezetünk tagjai, együtt munkálkodunk, fáradozunk a többi között azoknak a feladatoknak elvégzésén, amelyeket szakszervezetünk XXXVI. kongresszusa kitűzött. Az ország most kezdi a második ötéves tervet. A siker éppúgy, miint eddig a szakszervezet jobb munkájától is függ. Lássunk munkához újult erővel, jó kedvvel és lelkesedéssel, s az újévi jókívánságok valóra válnak. Mi új esztendő alkalmából szakszervezetünk minden tagjának és tisztségviselőjének jó egészséget, eredményes munkát kívánnak a központi vezetőség, az apparátus összes munkatársai és a Typographia szerkesztő bizottsága. Somogyi Miklós elvtárs látogatása az Athenaeum Nyomdában December 22-én kedves vendége volt az Athenaeum Nyomdának. Somogyi Miklós elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT elnöke Barinkai Oszkár, a VII. ker. Pártbizottság első titkárainak és Terényi László főtitkárnak kíséretében barátságos beszélgetést folytatott a dolgozókkal, majd üzemi aktívaértekezleten választ adott a felmerült kül- és belpolitikai, valamint szakszervezeti és termelési kérdésekre. A beszélgetés a késő esti órákig tartott. Mit tesznek üzemeink a dolgozók jobb élet- és munkakörülményeiért Az év utolsó napjaiban arra akartunk választ kapni üzemeink, vállalataink vezetőitől, szakszervezeti bizottságaitól, hogy az elmúlt 1960-as évben szociális, kulturális, egészségügyi téren mit tettek dolgozóink érdekében. Sokszor halljuk, nem éppen jóindulatú egyesektől: »Mit ad nekünk a szakszervezet?!« És a kérdésre válaszolnak a tények, melyek alább következnek. Ezek a válaszok elsősorban azoknak szólnak, akik keveset kérdeznek, de annál többet tesznek azért, hogy a szakszervezet kollektív erejét a maguk becsületes hozzáállásával gyarapítsák. Kollektív társadalmat építő munkákban az ember is kollektív lénnyé formálódik. Érdekli tehát, hogy ebben a forradalmi harcban itt és ott hogyan alakul társainak élete is, kik mit tesznek azért, hogy a szakszervezetünkhöz tartozó vállalatokon belül is lépést tarthassunk a fejlődéssel. Ezek a gondolatok kísértek el utunkon azokhoz a vállalatokhoz, melyek alább adnak választ kérdéseinkre. A Budai Dobozgyár dolgozóinak kilencven százaléka nő. Természetes, hogy elsősorban aziránt érdeklődtünk, hogyan könnyítenek a dolgozó nők helyzetén. Kosztekanity Jánosné szb - titkár így válaszol: Megszerveztük a csökkentett munkaképességűek osztályát és ide helyezzük át a szülés előtt álló anyát már a terhesség félidejében. Ugyancsak itt dolgoznak azok a nők is, akik betegség vagy baleset következtében még nem teljes értékű munkaerők. Mátraszentimrén saját üdülőnk van, ahol 1960-ban 57-en üdültek családostul, ezenkívül 40-en a SZOT- és a Dániel úti üdülőben nyaraltak. Bevezettük a napi 10 perces kondíciótornát. A munka közben végzett szakszerű torna felüdíti dolgozóinkat, utána vidámabbak, és a munka is jobban megy. 1961-re átszervezzük az üzemi konyhát, hogy többször adhassunk sült tésztát hetenként az étkezőknek. Könyvtárunkat új könyvekkel gyarapítjuk. Sokat foglalkoztat bennünket a mosodaprobléma, de ennek megoldása nehéz, mert dolgozóink, nagy része távolról jár be, s félő, hogy nem vennék igénybe. Egyelőre egy padlókefélőt veszünk kölcsönzés céljára. Fontosnak tartjuk a balesetelhárítás ügyét s ezért 1961- ben balesetvédelmi őrjáratokat szervezünk. Terveink nagyjában ezek, de sok minden jön még hozzá. Ha túl leszünk az éven, melynek jó befejezése most mindnyájunkat lefoglal, akkor az új év teendőit együtt tárgyaljuk majd meg üzemünk dolgozóival. A Franklin Nyomdában már a termelés iránt érdeklődtünk. Az ország egyik legrégibb nyomdaüzeme külföldön is híres az általa készített tudományos és szakkönyvekről, matematikai és egyéb tárgyú művekről, melyekhez szinte speciális felkészültségű munkásgárdája, műszaki személyzete és technikai berendezése van. Vértes Ferenc igazgató szívesen ad tájékoztatót: 1960- ban az első háromnegyed évet a tervezetthez képest 101%-ra teljesítettük. Ez 1959-hez viszonyítva 9%-os emelkedést jelent. Örülünk, hogy ezt az eredményt az 1959-nél kisebb létszámmal értük el — természetesen egyrészt helyes szervező-nevelő munkával, másrészt több mint 10 millió forint értékű beruházással, új és modern gépek munkába állításával. 1961- ben a termelés emelkedését 100'/o-ban létszámemelés nélkül tervezzük elérni. Ennek érdekében dolgozik szocialista brigádmozgalmunk, az egyéni és páros munkaverseny is. Megszerveztük az üzemi törzsgárda-mozgalmat. November 7-i ünnepségünkön avattuk fel a törzsgárda 180 tagját, akik arany-, ezüst- és bronzfokozatú éremben részesültek. Az utánpótlásról is gondoskodunk. 20 fiatal kéziszedő részére tartunk matematikai szedőtanfolyamot, ahol a hallgatók a képleteket nemcsak szedni, de megoldani is megtanulják. Ennek következtében a munka érdekessé válik előttük, és így annak minősége és termelékenysége is emelkedik. A Hírlapkiadó Vállalat nem termelő üzem, de dolgozói legjobb tudásukkal szolgálják népünk kulturális felemelkedését, és ezzel erősítik népi demokráciánkat. Az ő munkás életükbe is szánt, összhangot visz be a szakszervezet munkája. Erről beszélt nekünk Gács Dezsőné, a TT-s: Balatonlellén saját üdülőnk van. Dolgozóink számára eddig még mindig elegendő helyet tudtunk biztosítani, és élnek is a lehetőségekkel. 1960-ban 40 dolgozó volt az NDK-ban csereüdülésen és 50-en vettek részt egy háromnapos bécsi kiránduláson. Hat dolgozónk jutalomüdülésen volt a Szovjetunióban. Rendszeresen istápoljuk betegeinket, s ahol segítségre van szükség, ott a szakszervezeti bizalmi javaslatára kérés nélkül is megszervezzük a pénzbeli támogatást. A nők otthoni munkájának könnyítésére bevezettük az előre rendelhető vacsorát, melyet az egész család részére is igénybe vehetnek minimális áron. Könyvtárunk, klubnapi öszszejöveteleink látogatottak. 4000 Ft értékű könyvet vásároltunk 1960-ban. Szeretnénk 1961-ben még több csereüdülést szervezni, még több segítséget nyújtani dolgozótársaink szociális és kulturális igényeinek kielégítéséhez. Ebben valamennyien segítségünkre lesznek. A Másolópapírgyárban aránylag kicsiny a létszám. Az üzem jelentősége azonban annál nagyobb. Jancsók Erzsébet szb-titkár kalauzolt végig a kilencszeres élüzem munkatermein, és adott tájékoztatót a szakszervezet munkájáról. Ebben az évben 14 dolgozónknak csökkent a munkaideje heti 42 órára. Modern elszívóberendezés készült a kazánházban. Viszonylag kicsiny, de jó mosdó-zuhanyozó áll a dolgozók rendelkezésére. Az étkeztetésnél bevezettük a menürendszer mellett az étlap szerinti rendelést is. 20 dolgozónk üdült a SZOT és a Dániel úti üdülőkben. Rendszeres a rákszűrés, tüdőszűrés és szervezett a beteglátogatásunk is. Van egy mosodánk, ahol a vállalat egy személyt alkalmaz. Itt minimális térítés ellenében egy-két nap alatt habtisztán, szárazon kapják vissza a dolgozók ruháikat. Könyvtárunkra 1500 Ft-ot költöttünk és 1961-re ugyanennyiért vásárolunk könyveket. Szaktanfolyamunkon 15 fő részesül továbbképzésben. A termelésben szépen haladunk. A III. negyedév végén úgy álltunk a tervvel, hogy ha így dolgozunk tovább, akkor 24 napi nyereségrészesedésünk lesz. Ezt a jó munnkát szeretnénk fokozni 1961-ben. A Zrínyi Nyomdában Erdélyi János főmérnökkel és Fábos Jánosné szakszervezeti bizottsági taggal beszélgettünk. 1980-ban megtettük az első lépést rekonstrukciós tervünk végrehajtására. Átszervezéssel részben "csökkentettük az egyes osztályok zsúfoltságát. Egy szintre hoztuk a rotációs kötészetet a rotációs géptermekkel, és így megkönnyítettük a dolgozók számára az anyagmozgatást, meggyorsítottuk a kötészet munkáját. Ezzel egy időben némileg csökkentettük félemeleti kötészetünk túlzsúfoltságát. Az ívnyomó gépterem egy részében és több üzemrészben korszerű világítást vezettünk be. A világítás további korszerűsítésére, a cinkográfia szellőző berendezésének, valamint a mélynyomó- és maratóhelyiségek korszerűsítésére a jövő évben közel egymillió forintot irányoztunk elő. Az 1960-ban beállított korszerű összehordó gépeket, vágógépeket, fűtőgépeket, valamint nyomógépeket 1961-ben még további új és modern gépekkel szaporítjuk, és az új technika is elősegíti majd, hogy dolgozóink egészséges és még jobb körülmények között munkálkodhassanak. Fábos Jánosné a szakszervezet szociális munkájáról beszél: Saját üdülőnk van a Dániel úton, ahol a hétvégi pihenésen kívül 1960-ban 50-en, a SZOT- és egyéb helyeken pedig 120-an részesültek üdültetésben. Van egy mosókonyhánk, ahol ingyen moshatnak a géppel dolgozóink és minimális díjért kölcsönzőnk padlókefélőt, porszívót. Előre rendelt vacsorát vihetnek haza azok, akik erre igényt tartanak, sőt tisztított burgonyát, valamint tortalapot is rendelhetnek. Ez idén kétszer volt egy-egy csoportunk az NDK-ban csereüdülésen, és 1961-re már folyik az előtakarékoskodás hasonló csereüdülésekre. Márkus Lajos A Kossuth Nyomdában 1960-ban 7 millió forintot fordítottak új gépek beszerzésére. A közelmúltban beállított gyorsmaratógép az előzőnél sokkal egészségesebb munkakörülményeket teremtett, és háromszorosára emelte a kliséüzem termelékenységét Névadó ünnepség a Pénzjegynyomdában November 25-én a Pénzjegynyomda gyönyörűen feldíszített klubtermében a KISZ és a szakszervezeti bizottság névadó ünnepséget rendezett. Bányai György és neje, a nyomda két fiatal kislistájának újszülött leánykáját jegyezte be ez alkalommal Katalin névvel az V. kerületi tanács megbízottja az anyakönyvbe. Lélekemelő volt, amikor az üzem által patronált iskolaúttörőinek sorfala között a kisdeddel a karján bevonult a szakszervezeti titkár, Juhász Gyuláné, a névadó mama, és Kerner Alajos vállalati igazgató, a névadó papa. A zenegép Mozart Bölcsődalát játszotta, és az anyakönyvi bejegyzés után a szülők és a névadó szülők ünnepélyes fogadalmat tettek, hogy minden tudásukkal és tehetségükkel szocialista szellemben nevelik fel az újszülött gyermeket. A vállalat dolgozói, a KISZ, a szakszervezeti bizottság különböző ajándékokkal kedveskedett a boldog szülőknek, akik örömmel fogadták a kis ruhákat, rugdalódzót, selyembrokát paplankát, gyermekágyat és a rengeteg virágot, amelyekkel munkatársaik köszöntötték őket. A szakszervezet központi vezetőségének üdvözletét és ajándékát Huschmann Ágostonná adta át. Az ünnepélyes névadó befejezéseképpen a KISZ-szervezet megvendégelte az ünneplőket. A Typographia szerkesztősége üdvözletét küldi az ifjú szülőknek és a Pénzjegynyomda valamennyi dolgozójának. A névadás ünnepélyes pillanata