Typographia, 1965 (97. évfolyam, 1-12. szám)
1965-01-01 / 1. szám
A LÁNYOKNAK—ASSZONYOKNAK !Kilipitt kabát afloat? Divatos a derékban karcsúsított redingot, az egyenes, a kissé bővülő köpeny; divatos az egysoros és a kétsoros gombolás, a zseb nagy és kicsi, rávarrott vagy bevágott. Lehet viselni övét a derékon, de el is maradhat, szőrme van: a galléron, a manzsettán, a kabát alsó szegélyén, a fejen (kalapként) és a nyakon lálnak , mikor mennyi telik. 1. Empir vonalú (mell alatt elvágott) bordó kabát, rejtett gombolással. Drapp-barna tweed hatású szövetből készült egyenes vonalú kabát, két oldalán bőrgombokkal. Függőleges bevágott zsebe van, öve, amely tetszés szerint elöl vagy hátul viselhető, a bőrgombokra gombolódik. Mindkét kabáthoz szőrmekalapot visel a maneken. 2. Konfekciókabát serdülőknek. Spriccelt hatású világosszürke szövet, négy bevágott, zsebfedővel díszített zsebbel és sötétszürke golyógombokkal. 3. Sötétkék-fekete-szürke buklóköpeny. Bő hátú, gallér nélküli forma. Saját anyagból készült széles sálja levehető. 4. Enyhén trapéz vonalú világosdrapp köpeny, saját anyagából behúzott gombokkal, kávészínű panofix sálgallérral és turbánnal. Felnőttek hajápolásáról A hajápolás legfontosabb tényezője a tisztaság. Olyan gyakran kell tehát mosni, hogy mindig tiszta legyen, alkalmazkodni kell a külső körülményekhez, a munkaviszonyokhoz. Aid olyan munkát végez, hogy por, korom, pihe nagyobb mennyiségben kerül a fejbőrére, helyesen teszi, ha hetenként mossa. Kevébé szennyező munkát végzők, különösen ha hosszú hajat hordanak, megelégedhetnek kéthetenkénti mosással is. Ennél ritkábban mosni nem ajánlatos, mert tudvalévően a haj fényét és rugalmasságát a rajta levő faggyútól kapja, ez pedig bizonyos idő múlva elbomlik, kellemetlen szagú lesz. Azoknak, akik a fentiek miatt gyakrabban kénytelenek fejet mosni, ajánlanánk, viseljenek rövid hajat, még ha nem is divat, mert egyszerűbb a mosás, gyors a szárítás, rövidebb ideig tart a fésülködés, így az is, kinek kevesebb ideje van önmaga számára, ápoltnak hat mindig. Az egészséges haj mosása történhet pipereszappannal 40—45 fokos vízben, fontos csak az, hogy a víz lágy legyen, nehogy a képződött mészszappantól szürke maradjon a haj. Persze igen jól használhatók és ma divatosabbak is a folyékony vagy por alakú hajmosószerek, a megadott használati utasítás szerint. Nagyon fontos az alapos és gondos öblítés. Az utolsó öblítést végezzük híg ecetes vízzel (két evőkanálnyi egy liter vízre) vagy citromoldattal (fél citrom leve egy liter vízben) így nagyon szép fényes lesz a haj. Szőkék, ha hajszínüket meg akarják tartani, vagy barnák, ha világosabb árnyalatú hajat akarnak, öblítsék kamillafőzettel hajukat és szárítsák. (A kamillafőzet úgy készül, hogy egy-két evőkanálnyit dobunk egy liter forrásban levő vízbe, elvesszük a tűzről, ha órát lefedve állni hagyjuk, leszűrve használjuk.Löszhajúak ne használják, mert sárgít! Mosás után melegített törülközőkkel töröljük jól meg a hajat és szárítsuk. TYPOGRAPHIA HELYESÍRÁS (4°) A való utótagú kapcsolat egybe-, illetve különírása a gyakori problémák közé tartozik. Vegyük tehát közelebbről szemügyre. Akkor, ha a való utótag főnevesült (az előtaggal), egybeírjuk: ennivaló, innivaló, harapnivaló stb., de melléknévi szerepében különírjuk a való-t: enni való gyümölcs, inni való orvosság stb., ha a szókapcsolat átvitt értelmű, akkor melléknévként is egybeírjuk: ennivaló (’kedves’) gyermek. Eddig rendben. Korrigálás közben mégis sokszor bizonytalanságérzetünk támad, ezt pedig csak az ellenőrzésnek valamilyen formájával tudjuk eloszlatni. Valahogy úgy, mint ahogy számtanban az osztás pontosságát szorzással szoktuk ellenőrizni. Azt mondottuk: egybeírjuk a való-t, ha főnevesült az előtaggal, melléknévi szerepében pedig különírjuk. A főnév kérdőszava: ki?, mi?, a melléknévé: milyen? Nos, tegyünk próbát úgy, hogy ezekkel a kérdőszavakkal kérdezzük vissza az adott mondatokat. Ha a főnév kérdőszavát alkalmazhatjuk, a valót egybeírjuk az előtaggal, ha pedig a melléknevét, akkor különírjuk. Lássunk tehát néhány mondatot: A tűzrevaló kint hever az utcán. — Mi hever kint az utcán? — A tűzrevaló. (Főnév!) Hozott neki ajándékba egy fejre való kendőt. — Milyen kendőt hozott neki ajándékba? — Egy fejre való kendőt. (Melléknév!) (Ennél a példánál valaki azt mondta, hogy ő ezt így is visszakérdezheti: »Mit hozott neki ajándékba?" — és akkor a recept már nem is használható ... Valóban így is kérdezhetünk, csakhogy akkor mellékútra tévedünk. Akkor nem a főnév és nem is a melléknév kérdőszavát, hanem a tárgyét (kit?, mit?) használnánk — helytelenül. Az alapvető nyelvtanismeretre éppen ezért mindig szükségünk van, nehogy az ilyen egyszerű kelepcébe is beleessünk. — De folytassuk a példákat.) Az erdőőrök korbáccsal űzik el a jobbágyokat, ha jussuk szerint tűzre való gallyat szednének. — Milyen gallyat szednének a jobbágyok? — Tűzre való gallyat. (Melléknév!) A jobbnál jobb harapnivaló úgy csábította, hogy majd beleszédült. — Mi csábította úgy, hogy majd beleszédült? — A jobbnál jobb harapnivaló. (Főnév!) Azoknak »megnyugtatására", akik a helyesírást is dogmatizálni szeretnék, meg kell jegyeznünk, hogy kivétel bizony itt is van. Pl. Még Örzse is öntött magának néhány kortyra valót, csak Mihály nem nyúlt az italért. — Ez a legutóbbi való ugyan főnévi használatú, de nem alkot öszszetételt a kortyra határozóragos főnévvel, nem írhatjuk össze vele, mégpedig azért nem, mert esetünkben a néhány jelző nem erre az egész valós szerkezetre, hanem csak ennek a kortyra határozójára vonatkozik. Pl. a helyesírási szabályzat szótárában említett részvevő v. résztvevő főnevet sem írhatjuk egybe, ha az előtagot ennek külön bővítménye szétválasztja jelzett szavától: az értekezleten részt vevő elvtársak; a munkában részt vevők; stb. SOMOGYI DEZSŐ Új könyvek az olvasóknak Katona Kálmán: Papírgyártás. A könyv alapfokon ismerteti a papírgyártás nyersanyagait, a gyártás előkészítését, a papírgyártás különféle technológiáját. Foglalkozik a karton- és a lemezgyártással is. A hazai papíripari szabványok után megmintázott papíráruismerettel végződik a munka. (Műszaki könyvkiadó) Dr. Újlaki László: Döntőbizottsági szervezet és eljárás. A tudományos igényű feldolgozás a döntőbizottságok szervezeti problémáival (a döntőbizottságok szerepe és feladatai a népgazdaságban; helyük az állami szervek rendszerében; a döntőbizottsági rendszer; a döntőbizottságok szervezeti felépítése; szervezeti alapelvek; KDB irányító és ellenőrző tevékenysége, stb.), továbbá a döntőbizottsági eljárással (alapelvek, hatáskör és illetékesség, a felek, a képviselet, az eljárás szakaszai, tárgyalás, a bizonyítás, határozathozatal, szignalizáció, végrehajtás, jogorvoslat és felügyelet) foglalkozik. (Közgazdasági és Jogi Kiadó) Bodnár Ottó: Hogyan éljen a gyomorbeteg? A nagy tapasztalattal rendelkező szerző olvasmányos, közérthető formában mondja el, hogyan keletkeznek a gyomorbetegségek, elsősorban a gyomorhurut és a fekély. De nemcsak a baj okát és fejlődését vázolja, hanem megnyugtató módon ír gyógyításukról is. Külön érdeme a könyvnek, hogy részletesen foglalkozik a gyomorbeteg életmódjával, diétájával, mindennapi tevékenységével. Meggyőzően bizonyítja be, hogy a gyomorbetegségek nagy része megelőzhető, illetve a már bekövetkezett betegség könnyen fékentartható, ha a beteg megfogadja kezelőorvosa tanácsát és a neki megfelelő életmódot folytatja. (Medicina Kiadó) Noina Hirosi: Légüres övezet. A szerző regénye egy japán kaszárnya fojtó levegőjében játszódik, a «■légüres övezetben«, ahonnan a mindenütt kísértetiesen egyforma szoldateszka jóvoltából kiszorult az emberiesség, az értelem és a szabad akarat legapróbb csírája is. Barbár, műveletlen és korrupt altisztek, piperkőc és tolvaj tisztek kényére-kedvére kiszolgáltatott, baromi módon kezelt fiatalok gyötrődnek a kaszárnya falai között, köztük a regény szenvedő hőse, akit tolvajlás vádjával és több évi fegyházzal terhelten tartanak szörnyű kordában feljebbvalói. Ez az egyszerű japán fiú csak rúgásokat kapott az élettől, s ugyanez az osztályrésze a kaszárnyában is, sok tortúra között. A fiatal hős maga módján lázadóvá válik ebben a környezetben, s társaival együtt apró ravaszkodásokkal, burkolt szabotálással igyekszik lazítani béklyóin. A történet akkor végződik, mikor a vágóhídra szánt század elindul a front felé. E megrendítően szép és igaz könyv a japán irodalom új hajtásainak egyik legméltóbb reprezentánsa. (Európa Kiadó) A GUTENBERG MŰVELŐDÉSI OTTHON januári programja Ismeretterjesztő előadások (kezdete du. V26): 8-án: Csontok, ízületek elöregedése; 15-én: Amerikából jöttem, Polgár Dénes előadása; 24-én: Szőnyi István művészete. Belépődíj nincs, az előadásokat filmvetítés követi. Zenebarátok. 24-én, vasárnap du. V23 órakor mikrőlemez műsor: Bajazzók — Parasztbecsület. Jegyek ára 4 Ft. Kisfilmkedvelők Klubja (az előadások kezdete du. V26 és V28 óra). 11-én: Sport, szépség, melódia. 25-én: Igaz-e?. Bérleti előadás. Irodalmi műsor. 23-én, pénteken du. V16 ó.: Rákosi—Simon—Baranyi est. 31-én, vasárnap de. V2II o.: Irodalmi délelőtt mikrolemezekről (Bajor Gizi, Tímár József, Somlay Artúr, Horváth Ferenc, Avar István stb. hangjaival). A mikrolemezes irodalmi műsorra a belépődíj 3 Ft. Gyemekműsor (vasárnap de. V2I0 órakor). 17-én: Robinson család, matiné. 31-én: Bohóckarnevál. Jegyek ára: 3, 4, 5 Ft. Szombat Délutáni Színház. 23-án, szombaton du. órakor: Doktor úr. 3 felvonásos vígjáték. Bérleti előadás, egyes jegyek válthatók 3 Ft-os árban. Filmelőadások: 1965. január 7—13- ig: Korzikai testvérek (színes szélesvászlú francia—olasz film), 14—20-ig: Ha egyszer húsz év múlva (szélesvásznú magyar film), 21—27-ig: Sándor Mátyás (színes szélesvásznú olasz—francia—spanyol film), 26-tól febr. 3-ig: Gól büntetésből (színes szovjet film). A Kellner Sándor Művelődési Otthon január hazi műsora Ismeretterjesztő előadások (kezdete du. V26 óra). 5-én: Vigyázat a kémek!; 19-én: A tudomány mártírjai. Belépődíj nincs. Gyermekműsor: 10-én vasárnap du. 713 és V25 órakor: Az álruhás hercegnő, mesemozi. Jegyek ára: 1,50 Ft. 31-én, vasárnap du. 723 órakor: Bohóckarnevál. Jegyek ára: 3 és 4 Ft. Zenei műsor: 21-én, csütörtökön du. 726 órakor: Mario Lanza énekel mikrolemezekről. Jegyek ára: 4 Ft. 24-én, vasárnap du. 724 órakor: Magyar nóta- és népdaldélután (Boross Lajos, Solti Károly, Kovács Apolónia). Jegyek ára: 10 és 12 Ft. Filmművészeti Klub (kedden du. 6 órakor). 12-én: Az operatőr művészete. 26-án: A rendező, a film alkotóművésze. Bérleti előadás. Táncest. 30-án, szombaton este 8 órától reggel 5 óráig. Jegyek ára: 10 Ft. KIADÓI KÖZLEMÉNYEK A lipcsei könyvművészeti kiállítást a korszerű kiállítási technika jegyében rendezik meg Az 1965. július 3-tól augusztus 8-ig Lipcsében megtartandó Nemzetközi Könyvművészeti Kiállítást a Messehaus am Marktban, a vásár legmodernebb épületében rendezik meg úgy, hogy az kiállítástechnikai szempontból is érdekesnek ígérkezik. A kiállítást a lipcsei könyvvásár újonnan megalkotott, egységes tárolóelemeivel alakítják ki, építész koncepciója alapján, aki már az előkészítés során a résztvevőkkel szorosan együttműködve fogja végezni munkáját. Történeti kiállítás Párhuzamosan a Nemzetközi Könyvművészeti Kiállítással, amelyet 1965. július 3-tól augusztus 8-ig a lipcsei Messehaus am Marktban tartanak meg, a Német Demokratikus Köztársaság nagy könyvtárai »Történeti bemutatót" rendeznek. Ez alkalmat nyújt a legértékesebbekből válogatott, mintegy 250 kézirat inkunábulum és régi nyomtatvány megtekintésére, amelyeket a berlini Német Állami Könyvtárban, a lipcsei Egyetemi Könyvtárban, a Gothai Területi Könyvtárban és más tudományos könyvtárakban őriznek. Ezáltal a könyvművészet hagyományaink városába látogatók a város 800 éves fennállásának ünneplése alkalmából egyedülálló bemutatón élvezhetik a régi könyvművészet legértékesebb példáit. A történeti bemutatót a könyvvásár házának IV. emeletén helyezik el, modern tárlókban, amelyek maradéktalanul érvényre juttatják a kiállítási tárgyak szépségét és sajátosságát Már beérkeztek az első küldemények »A népek barátsága" grafikai pályázatra. Mivel az 1959. évi, »Békét az egész világon" címmel rendezett pályázaton 34 ország művészei vettek részt, s most 43 országba küldtek meghívást a részvételre, ez alkalommal is sikeresnek ígérkezik a pályázat. A Shakespeare-pályázat A könyv művészeinek nemzetközi pályázatának feladata: William Shakespeare műveiből új kiadvány megtervezése. Bemutatandó egy kétrétbe hajtott papírlap, melynek első oldalán a főcím látható, míg a második és harmadik addal a kiválasztott betűtípusokat, az elrendezést, az iniciálékat, a díszítést s esetleg az illusztrálást, meg a színes megrajzolást mutatja be. Az eddigi jelentkezésekből arra lehet következtetni, hogy meglepően nagy érdeklődést váltott ki a pályázat. Az illusztrátorok nemzetközi pályázata A pályázat feladata, hogy a realista könyvművészetnek új impulzusokat adjon az egész világon. Az illusztrációk témáját az összes résztvevők Brecht ► Courage mama« és Solohov »Emberi sors« című művéből választhatják. Azonkívül minden országban a nemzeti irodalom két műve választható. A magyar grafikusok számára a kijelölt kiegészítő témák József Attila költeményei és Móricz Zsigmond »A boldog ember« című műve. 1965. január 1. Két pályázati felhívás . A Munka szerkesztő bizottsága abból a célból, hogy a szakszervezeti gyakorlati tevékenység tapasztalatait elősegítse — pályázatot hirdet. A pályázat témája a következő: Milyen tevékenységgel, kezdeményezésekkel, módszerekkel, és milyen eredménnyel segítette elő a szakszervezeti bizottság az 1964. évi terv teljesítését? Nyilvánvaló, hogy a terv teljesítése nemcsak az szb-titkár, vagy az szb termelési bizottsága számára ad teendőket. Sőt, az a szakszervezeti bizottság érhet el igazán jó eredményeket, amelyik az aktivistákat minél szélesebb körben bevonja a munkába. Tehát a pályázatok is foglalkozhatnak mindenféle olyan szakszervezeti tevékenységgel, amelyek közvetlenül vagy közvetve hatással voltak a termelési feladatok megoldására. A pályamunkák terjedelme 100— 300 gépelt sor legyen. Ha mód van rá, mellékelnek hozzá fényképeket.. A pályázatok, beküldésének határideje: 1965. február 15. A pályázatokat a szerkesztő bizottságnak, a SZOT Termelési és Kulturális Osztályának, két szakszervezetnek és két alapszervezetnek a képviselőiből álló bizottság bírálja felül. A díjnyertes pályázatok közlését 1965. májusi számunkban kezdjük meg. A legjobb dolgozatok az alábbi díjazásban részesülnek: I. díj külföldi üdülés, II. díj kéthetes üdülés, esetleg családos, III. díj, 20 kötetes kiskönyvtár, TV—X. díj könyv, illetve tárgyjutalmak. Felhívjuk a szakszervezeti bizottságok, titkárait és tagjait, hogy minél többen írják le tapasztalatukat, hogy azok elterjesztésével egész mozgalmunk hasznára lehessünk. A MUNKA SZERKESZTŐ BIZOTTSÁGA II. A Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület a papírgyártó és papírfeldolgozó iparban dolgozó fiatal technikusok részére pályázatot hirdet. A pályázat célja a fiatal technikusoknak az üzemi és egyesületi munkába való fokozottabb bevonása, szakmai tudásuk fejlesztése és ez irányú képességeiknek érvényre juttatása. Pályázni lehet 10—15 gépelt oldal terjedelmű munkával, amely a papíripar — célszerűen a pályázó munkaterületéről választott — valamely részfolyamatát kimerítő mélységgel, cikkszerűen ismerteti. A pályázat elbírálásánál előnyben részesülnek a számításokkal és ábrákkal ellátott munkák, illetve azok, amelyek forrásmunkákra, bibliográfiai adatokra hivatkoznak. Továbbá előnyben részesülnek azok a munkák, amelyek a műszaki fejlesztés, üzemszervezés, önköltségcsökkentés stb. terén javaslatokat, újszerű megoldásokat tartalmaznak. A pályázaton résztvehet egyénileg vagy párosan minden technikus, aki 30-ik életévét nem töltötte be és a papíriparban 10 évnél hosszabb ideje nem dolgozik. A pályázatok jeligések. A választott jeligét a pályázat első oldalán kell feltüntetni és a pályázat mellé lezárt és a jeligével ellátott borítékban meg kell adni a pályázó nevét, címét és munkahelyét. A pálzázatok az egyesület titkárságára: Budapest V., Szabadság tér 17. küldendő be, 1965. február hó 28-ig. A pályamunkákat a bíráló bizottság 1965. április hó 30-ig bírálja el. A pályázat nyertesei részére az alábbi díjakat tűzzük ki: I. díj 1500 Ft II. díj 1000 „ III. díj 500 „ A PAPÍR- és nyomdaipari MŰSZAKI EGYESÜLET VEZETŐSÉGE 1965 HOZZA MEG KEKÜNK A BÉKÉT! Amikor hallom, hogy a világban itt-ott fegyveres gyilkolás, lövöldözés támad, akaratlanul is a gyermekekre, édesanyákra, öregekre gondolok, akiknek életét egy gyilkos golyó pillanatok alatt kiolthatja. Szeretném megérni, hogy a háborútól ne kelljen többet rettegni. Jó lenne, ha gyilkos fegyverek helyett szerszám és könyvek készülnének, s a békés építkezés váltaná fel a háborúra készülődést a világon mindenütt. Szeretném, ha az 1965.év meghozná a még gyarmati uralom alatt élő országok népeinek is a szabadságot és függetlenséget, hiszen ezeknek az elnyomott népeknek is joguk van ahhoz, hogy maguk döntsenek arról, hogyan és milyen körülmények között akarnak élni. Joguk van az emberi élethez! Az eredményes békés munkához az egymás iránti tisztelet, megértés, szeretet és bizalom szükséges. Ez viszi előre a mi szocialista építésünket is, és ez a tudat adhat az embereknek magabiztosságot, alkotásvágyat. BÉRCZI JENŐ (Szolnoki Papírgyár)