Typographia, 1966 (98. évfolyam, 1-12. szám)

1966-01-01 / 1. szám

1966. JANUÁR I. VILÁG PROLETÁRJA­I. EGYESÜLJETEKI ÁRA: 20 FILLÉR »«.évfolyam * A NYOMDA­, A PAPÍRIPAR ÉS A SAJTÓ DOLGOZÓI SZAKSZERVEZETÉNEK HIVATALOS LAPJA * 1. szám­ ­ *­­ Békés, boldog új esztendőt / S­zép hagyományunk, hogy lapunkban, a 98. évébe lépő Typographiában az új év küszöbén köszöntjük tagságun­kat, akik magukénak vallják szakszervezetünket, hűsége­sek hozzá és segítik valóra váltani mindazt, ami a dolgozók, szervezett munkások érdekében történik. Új év, új feladatok. Természetes ez társadalmunk fej­lődésében. Mint ahogy az elmúlt évben, a következőben is, lesznek majd nagyszerű eredményeink, melyek örömet okoz­nak, nehézségek, melyek gondolkodásra és erőfeszítésekre késztetnek bennünket, s végül is sikeresen zárjuk majd az évet. Gondoljunk csak arra, hogy 1965-ben is számos nehéz­séget kellett leküzdenünk. Természeti csapások nem kímél­tek bennünket, száj- és körömfájás tizedelte állatállomá­nyunkat. A nagy dunai árvíz nem kímélte az emberek ott­honát, gyárainkat sem, mégis dolgozóink — büszkén tehet­jük hozzá —, honvédeink áldozatos, bátor helytállása, né­pünk összefogása, a párt és a kormány gyors intézkedései, dologi és anyagi segítsége elhárította a nagyobb bajt. • • Ö­römteli büszkeséggel szólhatunk a cellulóz- és papírgyár­tás, a feldolgozóipar, a nyomdaipar és a könyvkiadás dolgozóiról. Végleges, pontos számadatok még nincsenek birtokunkban, de azt tudjuk, hogy e munkaterületeken dolgo­zók becsülettel teljesítették és túlteljesítették az 1965. évi feladatokat, elősegítették második ötéves tervünk eredményes befejezését. Több szép könyvet, folyóiratot, újságot, sokféle papírt és papíripari terméket gyártottunk, segítve az ország ez irányú igényeinek jobb kielégítését. Tagságunk aktivitá­sát, a dolgozók és vezetők nagyszerű helytállását hirdetik eredményeink, még akkor is, ha egyes területeken, mint pél­dául a műszaki fejlesztés, egyes vállalataink és kiadóink jobb együttműködése tekintetében, a munka termelékenysé­gében még van javítanivaló. Jó dolog, hogy szakszervezeti bizottságaink, a bizalmiak, megértették az MSZMP 1964. december 10-i határozatának legfőbb célkitűzéseit: mozgalmi munkájukkal, a szocialista munkaversenyre történő mozgó­sítással siettek a vállalatok gazdasági vezetőinek segítségére. Az 1966. évi népgazdasági tervek, benne a mi papíripari, nyomdaipari, kiadói terveink, most is jelentős feladatok elé állítják az egész tagságot. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1965 novemberi ülésén kezdeményezte a gazdaságirányítási rendszerünk átfogó felülvizsgálatát. Az elképzeléseket — helyesen — a legszélesebb nyilvánosság, az ország népe elé tárta. A változtatások fő célkitűzése a dol­gozó nép jólétének emelése. A gazdasági intézkedések a nép­gazdaság érdekét szolgálják teljes egészében még inkább ak­kor, ha azokra már az előkészületek folyamán, később a meg­valósításnál minden erőnket összefogva, nagy figyelmet szen­telünk. N­apirendre kerül szakszervezeti mozgalmi munkánk eddigi módszereinek felülvizsgálata is, hogy azzal még inkább segíteni tudjuk a gazdasági munka irányítását, tagsá­gunk meggyőződésen alapuló aktivitását. Munkánkat úgy kell szervezni és alakítani, hogy mindenképpen összhangba ke­rüljön a népgazdaság fő célkitűzéseivel. A szakszervezetek vezető szerveinek, aktivistáinak, a központi vezetőségtől a bizalmiakig fontos feladata lesz továbbra is az eddiginél még nagyobb segítséget adni a gazdasági vezetés munkájához, egy pillanatra sem feledkezve meg a dolgozók ügyes-bajos dol­gainak, panaszainak gyors és eredményes elintézéséről, ér­dekeinek hathatósabb védelmezéséről. Az új évben és a következő években egyaránt megtisz­telő feladatunk a termelési tervek teljesítése és egyes terü­leteinknek, így a papírgyártás terén, a tervek túlteljesítése. Változatlanul nagy figyelmet igényel termékeink minőségé­nek hatékony emelése, az önköltség csökkentése, a belső tar­talékok feltárása és hasznosítása, az importanyagokkal való takarékosság, a lelkes, odaadó, jól szervezett, fegyelmezett munka. Kiváló eszköz ehhez számunkra a szocialista munka­­versenymozgalom már eddig is jól bevált formáinak szer­vezése és az üzemi demokrácia maradéktalan érvényesítése. Szakszervezeti bizottságaink azért szorgalmazzák, hogy az üzemeknél, vállalatoknál az év eleji tervismertető értekezle­teket időben megszervezzék, hogy a dolgozók, szervezeti mun­kásaink minden területen megismerhessék feladataikat, részt vehessenek annak meghatározásában, hogy milyen módon segítik majd elő az eredmények gazdagítását. G­yarapodásunk függ attól, hogyan dolgozunk a következő évben. Bízhatunk mindazokban, akik nap mint nap új értékekkel gyarapítják népgazdaságunkat. Bízhatunk ab­ban, hogy szervezett dolgozóink megértéssel fogadták a kor­mány 1966. évre vonatkozó és az ország politikai, gazdasági erejének növelését célzó intézkedéseket és azok elképzelés szerinti megvalósításában messzemenő segítséget nyújtanak. Szakszervezeti mozgalmunknak az ország fejlődése iránt érzett kötelességbeli feladata olyan bensőséges, testvéri ösz­­szefogás elősegítése, hogy minden dolgozónk, munkakörétől, beosztásától függetlenül nagyobb felelősséget érezzen, ne csak a saját, hanem munkatársai, az egész vállalat és ezen ke­resztül az egész ország ügyei, problémái iránt. Segítsük elő, hogy mindenki nagyobb odaadással végezze tevékenységét. Az ország gondjai mindannyiunk gondja, és a nehézségeket, problémákat, vagy jól megértett feladatokat, amelyek előt­tünk állnak, nekünk kell megoldani, ezt helyettünk senki nem végzi el. Az eddig elvégzett eredményes munka tudatában indulunk i­ az új esztendőnek. Köszöntjük szakszervezetünk minden -LB- tagját kedves hozzátartozóikkal együtt. Őszinte szívvel kívánjuk, hogy a következő évben is erejük teljében, egész­ségben, meggyőződéssel teli optimista hittel áthatva, sike­rekkel munkálkodjanak. A szakszervezet központi vezető­sége nagyra értékeli a szakszervezeti bizottságok, bizalmiak, választott tisztségviselők, aktivisták, egész tagságunk és dol­gozóink munkáját, s meggyőződése, hogy az újonnan előt­tünk álló feladatok elvégzésében továbbra is lelkesen, mint eddig, példamutató munkával, s a mindennapi élő szó haté­kony erejével segítik a szocializmus építését. T. L. "A központi vezetőség megtárgyalta a nyomdaipar, a papíripar és a könyvkiadás 1966. évi tervét és az ezzel kapcsolatos szakszervezeti feladatokat A szakszervezet központi vezetősége 1965. december 3-án egész napos ülést tartott. Az ülés napirendjének egyetlen, de je­lentős pontja: A nyomda-, a papíripar és könyvkiadás 1966. évi terve és a végrehajtást segítő szakszervezeti feladatok. Az ülésen részt vett Földi László, a könnyűipari minisz­ter első helyettese, dr. Siklós Margit, a Kiadói Főigazgatóság helyettes vezetője, Haiman György, a Nyomdaipari Tröszt vezérigazgatója, Manek Gyula, a Papíripari Vállalat vezér­igazgató-helyettese és a sajtó képviselői. A napirend szerinti beszámo­lót Gerlach Ferenc, a szakszer­vezet közgazdasági osztályának vezetője tartotta. Bevezetőben jelentést tett az 1965. évben várható legfőbb termelési ered­ményekről a szakszervezethez tartozó iparágakban és a könyvkiadás terén. A Papíripari Vállalat alap­anyag tervét várhatóan 96%-ra teljesíti, tehát kb. 3600 tonná­val lemaradtak, mert a kül­kereskedelem a szalmacellu­lózból nem tudta a tervezett mennyiséget az első félévben értékesíteni. Papírgyártás terén a tervezett 173 000 tonnát vár­hatóan 900 tonnával teljesítik túl, a papírfeldolgozó ipar pe­dig 100 százalék körül fogja teljesíteni tervét. Növekedett a papíripari export volumene. A termelékenységi tervelőirány­zat teljesítése is várható. Mind­ez együttvéve kb. 16—18 napi nyereségrészesedést jelent a papíriparban. A Nyomdaipari Tröszt anyag­gal növelt termelési értékter­vét várhatóan 100,4%-ra, ton­natervét 101% körül fogja tel­jesíteni. Az egyes kiemelt cik­kek közül könyvnél közel 101 százalék, folyóiratnál és napi­Gerlach Ferenc ezután be­számolójában áttért az 1966-os év tervfeladataira és az azok­kal kapcsolatos szakszervezeti tennivalókra. Hangsúlyozta, hogy a gazdasági és politikai munka előterébe továbbra is az MSZMP 1964 decemberi ha­tározatát kell állítani, hason­lóan szem előtt tartva a párt Központi Bizottságának a gaz­daságirányítási rendszer re­formjával kapcsolatban ki­adott irányelveit. A továbbiakban iparágan­ként és a könyvkiadás terén részletezte az 1966. évi terve­ket és feladatokat. A Papíripari Vállalat össz­­mennyiségben 9%-kal termel többet, mint amennyit 1965- ben ténylegesen elért. Alap­anyagból kb. 5%-kal kell töb­bet termelni, a papírfeldolgozó ipar terve: 147 200 tonna, mely 17,5%-os emelkedést jelent. A Nyomdaipari Tröszt 1966. évi feladataival kapcsolatban a következőket mondotta: A Tröszt termelési értékét 1965-höz viszonyítva 3%-kal, tonnatervét 1,7%-kal emeli. Ezen belül könyvből 2,4%-os (export-könyvek), napilapból 1,2%-os emelkedést, folyóirat­ból és dobozból az 1965-ös szint teljesítését irányozták elő. Az exportfeladatot 6,8%­Szöllősi Ernő, a szakszerve­zet elnöke nyitotta meg az ülést, üdvözölte a megjelente­ket, majd javasolta, hogy dr. Lévai Lászlónak, a központi számvizsgáló bizottság tagjá­nak tragikus hirtelenségű ha­lála alkalmából az elhunyt em­lékét, a központi vezetőség jegyzőkönyvben örökítse meg: lapnál 101,5%, doboznál 100% körüli teljesítés várható. A tröszt vállalatai exporttervü­ket 108%-ra teljesítik. A ter­melékenység a tervezett 2,6%­­hoz képest 5,5%-os emelkedést mutat. Az eredmények és az export után biztosított nyere­ség kb. 14—15 napi nyereségré­szesedés kifizetését teszi lehe­tővé a nyomdaiparban, termé­szetesen éppúgy, mint a papír­iparban, szintén differenciál­tan. A helyi iparhoz tartozó nyom­dák értéktervüket 101% körül fogják teljesíteni. Ezt elősegí­tette a megváltozott profil ki­alakítása és újabb megyei na­pilapok készítése. A könyvkiadásra 1965-ben­ jellemző volt, hogy egyrészt az évek óta kialakult szinten folyt, másrészt munkájukon érződött a takarékosságra való törekvés. Az év folyamán 2200 művet adtak ki, 37 322 ív ter­jedelemben, több mint 33 mil­lió példányban. A tervet vár­hatóan 100,8%-ra teljesítik. Hangsúlyozta az előadó a tan­­könyvkiadás jelentős eredmé­nyeit: 690 féle tankönyv ké­szült el 16 millió példányban. hal kívánják növelni, a terme­lékenység 2%-os növekedésé­vel számolnak. Az egyik fő fel­adat az export növelése. En­nek egyik feltétele a minőségi színvonal emelése. A helyi iparhoz tartozó nyom­dák értékterve 6,5%-kal maga­sabb az 1965. évinél. Legjelen­tősebb a felfutás a Komárom megyei Nyomdánál. A beruhá­zások között első helyen áll a Borsod megyei Nyomda építé­se. A felújítási keret felhasz­nálásánál szükségesnek tart­juk, hogy abból elsősorban a legelemibb szociális, munkás­­védelmi létesítmények biztosí­tására kerüljön sor. Külön fel­hívta a figyelmet a beszámoló e vonatkozásban a Szabolcs- Szatmár megyei, a Heves me­gyei, a Somogy megyei, a Ko­márom megyei és a Bács-Kis­­kun megyei nyomdák tartha­tatlan helyzetére. A könyvkiadás terve megkö­zelítően az ez évi terv. Hang­súlyozta a beszámoló, hogy a könyvkiadóknak 1966-ban na­gyobb gondot kell fordítani a kiadásra kerülő könyvek tar­talmi és formai színvonalának emelésére. A szakszervezet kü­lönböző tanfolyamok szervezé­sével kíván segítségére lenni a kiadóvállalatok dolgozóinak, a dolgozók szocialista nevelé­sének időszerű­­ kérdéseiről szóló határozat végrehajtása. Szakszervezeti bizottságaink gondoskodjanak arról, hogy a termelés végrehajtása során érvényesüljön a dolgozók szo­cialista tudatának formálása. A szakszervezeti bizottságok teljesítsék a kettős érdekvéde­lemből adódó feladataikat. 2. Tovább kell fejleszteni azokat a munkaverseny-formá­­kat, melyek a szocialista tudat kialakítása irányában hatnak. Ilyenek: a szocialista brigád­mozgalom, a szocialista munka műhelye, üzeme, vállalata címért folyó verseny, az egyé­ni munkaverseny, a Szép könyv verseny, a „Szakma ifjú mestere” mozgalom, a tan­ú tartalmas beszámolót és a közlésre adott irányelveket színvonalas vita követte. Kőműves Imre szóvá tette, hogy a könyvkiadás 1966. évi tervét minőségi szempontból nem tudja teljesíteni, mert nem kap minőségi papírt. Jó papír van, csak nem mindig arra, amire kell. A nem terv­­köty­ezett kiadók — sokszor a Kiadói Főigazgatóság megke­rülésével — tömegével jelen­tetnek meg öncélú és felesle­ges kiadványokat, kitűnő papí­ron, ragyogó minőségben.­ Ja­vasolja, hogy a központi veze­tőség utasítsa az elnökséget, folytasson ebben az ügyben az illetékesekkel tárgyalást. Korbély Géza ismertette, hogy a Budafoki Papírgyár te­tőszerkezetének rekonstruk­ciójával továbbra is sok prob­léma van, és egyáltalán nem olyan megnyugtató a helyzet, mint azt a beszámoló mondot­ta. Kérte a szakszervezet hat­hatósabb támogatását. Pavlovszky Ferenc megemlí­tette, hogy dolgozóink között beszédtéma a bérezés , más szakmákhoz viszonyítva. Hang­súlyozta, hogy a nyomdaipar­ban döntő a minőség megjaví­tása, amelyért most már tenni is kellene, mégpedig hatható­san. Földes György szóvá tette, hogy a terv részleteinek ismer­tetésében nem látja elég vilá­gosan a jövő év koncepcióját. Úgy vélte, hogy nemcsak az 1966-os tervről, hanem a har­madik ötéves tervről is beszél­ni kellene olyan vonatkozás­ban, hogyan és mivel akarunk eleget tenni a követelmények­­ne­­ ’a következő öt évben. A­­továbbiakban a minőségi tö­­megkönyvgyártás fontosságá­ról beszélt". Kontós­ Imre szóvá tette, hogy a szakszervezeti szervek­nek a közvetlen érdekvédelem­mel sokkal többet kell foglal­koznia. Nemcsak a tervről, ha­nem a dolgozók élet- és mun­kakörülményeiről is beszélni kell. Megemlítette, hogy a ki­adók dolgozói sok helyen mos­toha körülmények között dol­goznak. Javasolta, hogy egy bi­zottság vizsgálja felül a kiadói dolgozók munkakörülményeit. A fiatalok nevelésével kapcso­latban javasolta, hogy a szak­­szervezet hozzon létre egy ifjú­sági fórumot. Megemlítette a kiadók lektorainak helyzetét és javasolta, hogy a szakszervezet könyv­verseny, a „Legszebb vidéki napilap” címért folyó verseny. 3. A vállalatok készítsenek intézkedési tervet, és azt 1966 január végéig termelési tanács­kozásokon tárgyalják meg. A termelési tanácskozások kis termelési egységenként kerül­jenek lebonyolításra. 4. A központi vezetőség a be­számolót és a szocialista mun­kaverseny irányelveit tárgyal­ja meg, és hívja fel az elnök­séget, hogy azokat a közeljövő­ben országos szb-titkári érte­kezleten ismertesse. 5. Az 1966. évi tervfeladatok­ról és a végrehajtást segítő szakszervezeti feladatokról a Typographia adjon tájékozta­tást, teremtsen számukra megfelelő szervezeti keretet. Javasolta, hogy a központi vezetőség tűz­ze napirendre a Typographia szerkesztőségének munkáját. Haiman György hangsúlyoz­ta, hogy a nyomdaipar mai helyzete, mint szakszervezeti probléma is, rendkívül fontos. Az 1966-os tervek előkészítésé­ben a nyomdák alapos mun­kát végeztek, komoly akciókat szerveztek a minőség megjaví­tása érdekében. Ezeket kell se­gítenie a szakszervezeti moz­galomnak a maga eszközeivel. Manek Gyula ismertette azo­kat a lényeges változásokat, amelyek a papíriparban az utóbbi két évben bekövetkez­tek. Ennek eredményeképpen ma m­ár nem mondható feszes­nek a terv, a teljesítendő fel­adat. Hangsúlyozta, hogy ör­vendetes változás állott be a szemlélet terén is, elsősorban minőségi vonatkozásban. Gárdon József arról a nagy és megoldatlan problémáról beszélt, amelyet a papíripar­ban az anyagmozgatás jelent. Megemlítette, hogy a nemré­gen szakmásított feldolgozó­­iparban kevés és nem megfe­lelő a beiskolázás. Dr. Siklós Margit hozzászólt Kőműves Imre, Földes György és Haiman György felszólalá­sához, majd megemlítette, hogy a munka­versenyről ki­adott irányelvekben van né­hány ellentmondás a könyvki­adókkal kapcsolatban, ezért kérte ezeknek helyes megfo­galmazását. Terényi László hangsúlyozta, hogy a realitáson alapuló op­timizmus feltétlenül szükséges az ilyen fontos téma megvita­tásakor. Kiemelte: abban, hogy az 1965-ös évet jól zárjuk, so­kaknak erőfeszítése benne van. Munkások, parasztok, szellemi dolgozók közös erőfeszítéssel, jól dolgoztak. Szepesi Mihályné mint egyik legfontosabb szakszervezeti feladatról, a szocialista brigád­­mozgalom továbbfejlesztéséről beszélt. Még több brigádot kell szervezni, még több fiatalt kell bevonni a brigádmozgalomba, még rendszeresebben kell ér­tékelni a brigádok munkáját. A hozzászólások után Ger­lach Ferenc megadta a válaszo­kat, majd a központi vezető­ség a határozati javaslatot, a felszólalásokban javasolt ki­egészítésekkel elfogadta. Az 1965-ös év eredményei Az 1966-os év tervfeladatai Hozzászólások Határozatok Gerlach Ferenc ezután arról szólt, hogy a tervfeladatok megoldása nemcsak a gazdasá­gi vezetőktől, hanem a szak­­szervezeti szervektől is szerve­zettebb, átgondoltabb, felelős­ségteljesebb munkát kíván, ugyanakkor sokkal jobban kell támaszkodni a dolgozók öntu­datában, alkotó kezdeményezé­sében rejlő tartalékokra. A mozgalmi szervek feladatát, határozati javaslatként a kö­vetkezőkben foglalta össze: 1. Előrehaladásunk szem­pontjából létfontosságú kérdés -Az új esztendő alkalmából szakszervezetünk minden tagjának és tisztség­viselőjének jó egészséget, eredményes munkát kíván a központi vezetőség és a Typographia szerkesztő bizottsága

Next