Typographia, 1967 (99. évfolyam, 1-12. szám)
1967-01-01 / 1. szám
A legszebb vidéki napilap: a SOMOGYI NÉPLAP December 15-én hirdették ki a »Legszebb vidéki napilap« címért indított verseny eredményét. A szakszervezet székházában tartott díjkiosztáson Szántó Jenő, az elnökség tagjának megnyitója után Csollány Ferenc, a Hírlapkiadó Vállalat igazgatója adta át az okleveleket és pénzjutalmakat A verseny első díját — oklevelet és 5000 forintot — a Somogyi Néplapot előállító nyomdai kollektíva nyerte. A második díjat, oklevelet és 3000 forintot — a Kisalföldet, a harmadik díjat — oklevelet és 2000 forintot — a Dél-Magyarországot készítő Győr-Sopron megyei, illetve Szegedi Nyomda dolgozói kapták. Dicsérő oklevélben részesült a Nógrád és a Vas Népe c. napilapot előállító Nógrád megyei, illetve Vas megyei nyomda kollektívája. Az öt megyei napilap szerkesztősége kiemelkedő munkája elismeréséül külön oklevelet kapott. A díjazottak nevében László Tibor, a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat igazgatója válaszolt az elismerő szavakra és fogadta meg: a jövőben is az lesz a céljuk, hogy szépen tördelt lapot adjanak az olvasókezébe. * A »legszebb vidéki napilap« címért indított verseny lassan hagyományos vetélkedéssé válik, hiszen immár nyolc éve, hogy Debrecenben elhangzott az első felhívás, és azóta évről évre nagyobb eredményeket hoz. Az idén már valamennyi megyei lap szerkesztősége és nyomdai kollektívája jelentkezett: a versenyben értékeljék munkájukat. Dicsérendő ez, hiszen a nyomdászokat és szerkesztőket mindig fűtötte az akarat, hogy a tartalomnak legjobban megfelelő formát megtalálják. Tudjuk, hogy egy lap úgy képes naponta barátjává válni az olvasónak, ha a tartalom mellett méltó formában jelenik meg, ha a szerkesztőktől, tördelőktől, klisékészítőktől és gépmesterektől a hasábok és oldalaik gondos összeállítását, világos áttekinthetőségét, megfelelő csoportosítását, tiszta, nyugodt olvashatóságát, tagoltságát, a lényeges és kevésbé lényeges szétválasztását kapja. Követelményei ezek a szerkesztésnek, a nyomdai munkának, és jó látni, hogy megyei lapjaink évről évre egyre jobban megfelelnek ennek. Nem könnyű jól szerkesztett és szép napilapot készíteni. A szerkesztőknek és nyomdászoknak a nyolc órán belüli munkaidő összes kötöttségeivel számolni kell, igen gyakran zavarva a rohanó, élet, a világ eseményeinek váratlan bekövetkezéseitől. Ilyenkor aztán kezdődik minden elölről, öszszedőlnek az eltervezett hasábok, és percek alatt kell új egyensúlyt teremtve, új művet létrehozni, hatásos és jó újságot alkotni. És nem egyszerű a vidéki városkában szép lapot készíteni. Ki tudná számon tartani, hogy nyomdagépeink, szedőgépeink állapota, a betűtípusok szegénysége miatt hányszor hiúsulnak meg az elképzelések, a szépet adni kívánó emberi, szakmai törekvések. A legjobbnak — úgy tűnik — sikerült a nehézségeiket legyőzve, leleményességgel, sok önállósággal, gondossággal megtalálni a szép és méltó formákat. Gratulálunk a győzteseknek és hisszük, hogy eredményeik ez évben is valamennyi megyei lap előállításán munkálkodó szerkesztőségi és nyomdai kollektívát még szebb lapok készítésére ösztönzik. Nyugdíjasaink találkozása A szakszervezet elnöksége mellett működő nyugdíjasszakosztály kis ünnepség keretében adta át újabb 34 nyugdíjasnak a Hűségért című aranynyomású díszes szakszervezeti tagkönyv borítót és a 25, 40, 50 éves tagság elismerését méltató emléklapot. Nagy István elnöki megnyitója után Kovács János, a nyugdíjasszakosztály elnöksége és a Typographia aktivistái nevében köszöntötte a megjelenteket. Az elmúlt úr Magyarországon szakszervezeti tagnak lenni már önmagában is kiállást jelentett a munkásosztály ügye mellett — mondotta Kovács János. — De különösen bátor volt az a szaktárs vagy szaktársnő, aki szakszervezeti bizalmi, vezetőségi tagságot vállalt, mert szinte naponta kellett vitába szállnia a munkaadókkal társai érdekeinek védelmében. Ezután mai békés, szocialista építésünk eredményeiről s a jövő perspektíváiról beszélt, melyeket a IX. pártkongreszszus határozatai szellemében ismertetett. A felmoráltsága miatt távol levő Kimmel Emil főtitkár megbízásából Csaplár István, a szakszervezet központi apparátusának párttitkára üdvözölte nyugdíjasainkat. Kívánva nekik jó egészséget és hosszú békés életet. A beszédek elhangzása után a fehér asztal mellett elevenítették fel régi harcok emlékét. Felszólaltak: Koltai Pál, Totovics György, Schinkovits Ernőné, Csókási József, Győri István, Kolonitzky Gizella és Törcsvári Istvánné. Az összejövetel alkalmából a Bacsó Béla utcai általános iskola két növendéke József Attila és Juhász Gyula verseivel köszöntötte a részvevőket. ★ Az Athenaeum Nyomdában, mint minden évben, most is decemberben meghívták 150 nyugdíjasukat baráti beszélgetésre. Ezen a találkozón közel 140 nyugdíjas vett részt, akik nagyon kellemes, meghitt három órát töltöttek együtt mint az üzemi pártszervezet, a szakszervezeti bizottság és a vállalatvezetőség vendégei. A nyugdíjasok jó hangulatban emlékeztek vissza a vállalatnál eltöltött évekről. Elmondták élményeiket és értékelték, hogy a kormány és a párt határozatai alapján menynyire megbecsülik a nyugdíjasokat. 80 éve — amikor megszületett — a nyomdászok átlagos életkora nem érte el a 30 évet... Abban az időben a 80 éves ember pátriárkának számított, ritka volt, mint a fehér holló. Ma a 80 év tisztes öregkornak számít. Jó néhányan vannak még szakmánk dolgozói között is, akik élvezik szocialista rendszerünk megbecsülését. A múlt évszázad végén felkerekedett egy család Párkánynánán és Pestre költözött szerencsét próbálni. Azzal az elhatározással indultak a nagy útnak, hogy emberibb életet biztosítsanak maguknak. A családfő életében nem vitte többre, mint hogy hajtotta azokat, a lovakat, amelyek tejet hordtak szét reggelente a városban. De élt benne a nagy elhatározás, hogy fia, az a kisgyermek ember lesz. 1901-ben egy szép napon beállított vele a Hornyánszky-nyomdába, és elszegődtette szedőinasnak. Az értelmes kisfiú lelkesen tanulta a szép szakmát. Négy év után, amikor segéd úrrá avatták, munkakönyvet állított ki részére a hatóság. Innen első útja a szakszervezetbe vezetett, ahová belépett. Táguló szemekkel figyelte a szervezkedő munkástársait, s már egészen fiatalon bekerült azokba a harcokba, amelyeket a nyomdászok vívtak jobb, emberibb életükért. Dolgozótársai ott a Hornyánszkynyomdában alkalmasnak tartották arra, hogy képviselőjük legyen ügyes-bajos dolgaikban, s bizalmijukká választották. Ez a tisztség végigkísérte életén. Változás csupán annyi volt, hogy egy ideig mint főbizalmi képviselte munkástársait. Húsz évet töltött a Hornyánszkynál, majd az Újságüzemben dolgozott, ahol kitanulta a gépszedést. A »vaskolléga« akkor volt igazán elterjedőben, szükség volt az ügyes emberekre. 1928-ban elkerült a Légrády Testvéreik nyomdájába, ahol dolgozótársai rövidesen főbizalmijukká választották. Regényt lehetne írni azokról a naponként ismétlődő harcos kiállásokról, amelyekben megvédte a dolgozótársai, a közösség érde- HAT ÉVTIZED ÓTA SZOLGÁLJA A KÖZÖSSÉGET keit. Vége mégis az lett, hogy amikor a kormányfőtanácsos igazgató fiát a munkaközvetítő megkerülésével vették fel dolgozni, s ő ez ellen tiltakozott, rövidesen az utcára került. 1939 karácsonyát írtak ekkor, s a második világháború szele ugyancsak tépázta az akkori világot. A nyomdászoknál a papírkorlátozás következtében bevezetett oldaljövjedelem-csökkentés munkanélküliséget idézett elő... Mint megrendszabályozott, soron kívül került a Stádiumba, a BH-üzembe. Itt érte meg a felszabadulást, s azt, hogy a hírhedt nyomdaüzem a főváros egyik szép nyomdája lett Szikra Nyomda néven. Sajnos, számára a háború még azt a szomorúságot is hozta, hogy szeretett fia eltűnt a vérzivastarban. Szegény felesége nem is tudta sokáig túlélni ezt a nagy csapást... 1948-ban a szakszervezet tisztviselője lett. Itt dolgozott 1957. április 13-ig, nyugdíjba vonulásáig. De a nyugdíj számára azt jelentette — és jelenti még ma is —, hogy a nyugdíjasok bizottságában dolgozik a többi nyugdíjas társaiért... Szereti az embereket, kicsit jobban is, mint az átlag, így többet is tesz értük. Szinte alig volt szervezeti formája a nyomdászok mozgalmának, ahol ne lehetett volna találkozni a nevével. Tagja volt a nagyválasztmánynak, a Jótékonysági Körnek ellenőre, a Tipográfia Sportkörnek ellenőre, majd alelnöke. Igazán nagy munkája az árvák felruházása volt. Évente felkeresték a nyomdászárvákat, méretet vettek a gyermekekről, gondoskodtak a ruhák, cipők elkészíttetéséről. Sok éven keresztül a karácsonyi ünnepségeken segített a síró özvegyeket és árvákat vigasztalni. Amikor az ország minden részéből összesereglett árván maradt családok az Omnia mozi nagytermében átvették a közösség áldozatából részükre biztosított igen értékes segélyt, ő és társai jólesően vették tudomásul, nem hiába fáradoztak .... Decemberben töltötte be 80. életévét. Jól megérdemelt nyugállományban él szőkébb családjával — fiával és menyével — a szakszervezet szomszédságában, a Bacsó Béla utcában, ahol érdekes módon sok nyomdászcsalád él együtt. És ott végzi munkáját a nyugdíjasok bizottságában, ahová rendszeresen bejár. Itt most már sok idő van feleleveníteni a hősi harcok emlékeit. Kuklis Géza életével példázza a társadalomért munkálkodni kész közösségi embert, aki szereti az embereket és ezért természetes, hogy dolgozótársai, barátai, ismerősei is nagyon szeretik őt. Jó egészséget, hosszú életet kívánunk születésnapja alkalmából ! b. g. KUKLIS GÉZA TYPOGRAPHIA KEZDEMÉNYEZÉSÜK HELYES VOLT A Szentendrei Papírgyárban jól sikerült szabás-varrás tanfolyamot rendeztek. A tanfolyam, mely hat héten át tartott, 18 részvevőt vezetett be a szabás-varrás alapvető ismereteibe. Érdeme külön is, hogy tíz olyan ifjú leány volt a hallgatók között, akik ez alkalommal első ízben ismerkedtek a szabóollóval és a varrógéppel. A gyári KISZ és az szb nőfelelősének kezdeményezésére és szervezésében indult tanfolyamot Holecz Ferencné önzetlenül, társadalmi munkában vezette. A tanulásba rendszeresen vettek részt Kirhoff Sándorné KISZ-titkár, Rozsnyai Gyuláné nőfelelős és Mátyus Ferencné, a gyári vöröskereszt vezetője. Magatartásuk példásan segítette a fiatalokat a tanulásban. A tanfolyam eredményességét igazolja, hogy a tanulás végére minden hallgató egy-egy ruhadarabot önállóan szabott ki és varrt meg. A tanfolyam részvevői egyébként szakszervezeti vonalon értékes tevékenységet végeznek. A sikeres tanulást november 12-én barátságos összejövetelen zárták fehérasztal mellett, ahol már a férjek is ott voltak, sőt a pártszervezet és a szakszervezeti bizottság is képviseltették magukat. A jó kezdeményezéshez és a sikerhez gratulálunk. Az ilyen kollektív tanulás nemcsak egyéni haszonnal jár, de közelebb hozza egymáshoz alz embereket, s az egymás megismerése segíti előre a kollektív szellem kialakulását. Ülést tartott a Szaktanács A Szakszervezetek Országos Tanácsa december 19-én ülést tartott, melyen Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára is részt vett. Az ülésen Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára beszámolt az MSZMP IX. kongresszusának munkájáról, és tájékoztatót adott az ott hozott határozatokról. Somoskői Gábor, a SZOT titkára a szakszervezetek XXI. kongresszusának előkészítéséről és a szakszervezeti szervek újjáválasztásával kapcsolatos teendőkről tartott beszámolót. A tanácsülés Brutyó Jánost, érdemeinek elismerése mellett — mivel fontos pártmegbizatást kapott — a SZOT elnökének tiszte alól felmentette és Blaha Bélát a SZOT elnökévé megválasztotta. BEFOGADÁSI ÉS TÉLAPÓ-ÜNNEPSÉG Az Egyetemi Nyomda már korábban felszabadult 16 ifjú kéziszedője: Albuczy Ildikó, B. Nagy Emma, Banyák Ferenc, Grantmeir Gyula, Kartai Gyula, Lázár István, Lómén Károly, Lukacsevics Sándor, Nagy András, Németh Mária, Rajnák Mária, Sturm Katalin, Szedlacsek Mária, Szátasi Jolán, Varga Sándor és Várnai György, most tartották felszabadulási ünnepélyüket, a hagyományos »einstand«-ot, a Vasas Klubban. A felszabadult fiatalok nevében Szitási Jolán mondott köszönetet a tanítómestereknek, a pártszervezetnek, a KLSZ-nek, a szakszervezetnek, a vállalatvezetőségnek, hogy minden segítséget megadtak részükre a tanulásban. Kérték az idősebb szakmunkások további támogatását, és ígéretet tettek, hogy továbbra is tanulni fognak, képezni fogják magukat, hogy jó szakmunkásokká váljanak. — Kopogtatok a felszabadult tanulótársaim nevében a nagy nyomdászcsalád épületének ajtaján és bebocsátást kérünk a nyomdászcsaládba, ígérjük, hogy a kedves, idősebb szakmunkásoktól kapott örökséget megőrizzük, és a nyomdászhagyományokat ápoljuk és továbbvisszük — mondotta Szitása Jolán. A vállalatvezetőség és az ézeim dolgozóinak nevében Zsigmond Géza főművezető köszöntötte a fiatalokat és adott jó tanácsokat útravalóul az ifjú nyomdászoknak. Majd szimbólumképpen az idősebb kollégák nyomdászjelvénnyel ajándékozták meg az ifjú kollegákat. ★ Az Egyetemi Nyomda szakszervezeti bizottsága kebelén belül működő nő bizottság Télapó-ünnepélyt rendezett december 11-én, vasárnap délelőtt az üzem dolgozóinak gyermekei részére. Az immár hagyományossá vált Télapóünnepélyt a nőbizottság évről évre megrendezi. Az Állami Bábszímház művészei szórakoztató műsorral gyönyörködtették a kicsinyeket, majd a Télapó személyesen ajándékozta meg a gyermekeket. (NOVOTNY) Évkönyveink a történelmet is tükrözik Az előfizetési ív körbejár. Sorakoznak az aláírások. Egymás után jelentkezünk az 1967- es nyomdászévkönyvre. Az asztalomon álló színes, kiskötetsorozatra esik tekintetem. Valóságos kis történelem mamái* a vászonba, műanyagba kötött »szakmai kalendáriumok« sora. 1944: haragosbarna színű fedele van. Benne egy sereg tájékoztató közlemény. Rendelet a háborús pótadóról. S egy tanulságos szabadságidő táblázat, amely szerint nyolcévi (mélynyomoknál tízévi) egy helyen eltöltött szolgálat után jár csak az évi 12 nap szabadság. 1948: Az előszó közli, hogy ismét megjelenik a nyomdászok évkönyve, »az ipar művelőinek mindenkor szívesen használt segédeszköze«. Három oldalon keresztül olvashatjuk a történelmi események során megváltozott budapesti utcanevek jegyzékét. Újabb szünet, 1959-ig. Terényi László bevezető írása bejelenti, hogy most már rendszeresen napvilágot lát a sorozat, mint »A Magyar Grafika és Papíripar Évkönyve«. Jön 1960, lila borítójával, majd az 1961- es, 1962-es és 1963-as műanyag borítók. Tavaly ismét vászonborításos lett. Az 1966- os tovább fejlődik, gazdagszik rézkarcillusztrációkkal, színes nyomott mellékleteikkel. Ami kissé elszomorító: a négyezres példányszám hét év alatt nem növekedett Pedig a szakmai statisztika szerint ennek többszöröse munkálkodik: a nyomda-, papíripar és a sajtó területén. PAPP REZSŐ (Pest megyei Nyomda, Vác) VIDÁM Leltár. Most, az előző év lezártával hadd nézzek vissza én is szeretett Typographiánk egy-két rovatára, tömörítve ezek mondanivalóit. Mert mondanivalónk mindig van. Állítólag sokkal több, mint amenynyit megírunk. De ez már világszerte így van ... Nekem pl. nagyon tetszettek a Typographia ún. állandó rovatai. Az elmúlt évre visszatekintve én így láttam némelyiket: Először: A címek. A címek jók. Különösen azok a címek kitűnőek, ahova azért megy az ember, hogy nyugtát írjon alá. Tudósításaink általában kiválók, hiszen mi magunk írjuk őket. A szigorú bírálat túlszedés miatt — sajnos — valamennyi számunkból kimaradt. Társadalombiztosításunk fejlődése. (LXVII.) Illetékesek szerint társadalombiztosításunk fejlődésének legbiztosabb alapja a társadalom. Dolgozó társadalmunk tehát biztonsan számíthat társadalombiztosításunk további fejlődésére. (Folytatjuk). Vidéki levelezőinkről, Daróczegyházáról írják: Községünkben — sajnos — semmiféle nyomda- vagy papíripari létesítmény nem található, s így ezek nem is üzemelnek. Magunkról a világon semmi érdekeset nem írhatunk, de ezt okvetlenül hozzák ki a Typographiában, mert különben mi a fr . . . csodának van a »Vidéki levelezőinktől« rovat! ? A minőségről ne isbeszéljünk. (Legrövidebb rovatunk, kizárólag a papírtakarékosság miatt! Meg egyébként is . . .) Javul a munkafegyelem. Hol? (Címek a szerkesztőségben diszkréció mellett megtudhatók.) Kiadói munka: Az ügyvitel felfejlődése e területen lehetővé teszi, hogy dolgozóinknak a kiadás ma már semmi komoly gondot nem okoz. Csak a bevétel. . . Helyesírás (67) (amikor kimarad): E lapunkban nem jutott hely a Helyesírásnak, írások hej, pedig ez ügyben mindig van’ helyesírásnak . . . Lányoknak, asszonyoknak. Engedjék meg, hogy az új év alkalmával ízléses divatholmik helyett a következőket ajánljuk, sőt kívánjuk: — Lányoknak — mielőbb egy türelmetlen vőlegényt. — Asszonyoknak — (minden keresetét) odaadó férjet. Rendezvények. A papíripar dolgozói — mint halljuk — az utóbbi hetekben, de lehet, hogy már hoszszabb ideje BAL-okat rendeznek. Vendégeket, sőt közreműködőket is szívesen látnak. Külföldi hírek. Tanganyikai—magyar korrektoregyezményt hoztak létre, melynek értelmében 1972-ben tanganyikai korrektorok látogatnak hazánkba. A magyar korrektorküldöttség a látogatást valószínűleg 1976-ban viszonozza. Az egyezményt hazánk részéről Pemete Ede nyomda- és könyvkiadóügyi miniszterhelyettes saját kezűleg, töltőtollal írta alá. Az elnökség határozataiból. Elnökségünk elhatározta, hogy mint eddig, a jövőben is be fognak nyújtani határozati javaslatokat, melyek azt célozzák, hogy minden ülésen (a párnáson ugyanúgy, mint a fapadoson) legyen meghallgatni és jóváhagyni való. A javaslatok mibenlétéT a felm’^^unk mindenkor kimerítően tájékoztatja a tagságot. (Már eddig is többen jelentkeztek, akiket a tájékoztatás kimerített.) Nemzetközi Híradó. A Dél-ausztrál Nyomda- és Papíripari Szakszervezet vezetősége elhatározta, hogy — mint külföldi levelezőnk írja — keresni fogja a kapcsolatok felvételét szakszervezetünkkel. Lap zártakor a keresés még tart. ★ És így tovább . Persze meg kel mondanom: a Typographia nyomtatott sorai mögött szakszervezetünk sok derék dolgozójának komoly munkája húzódik meg. És ez — úgy érzem — feljogosít arra, hogy Cyranóval együtt elmondhassuk: . . . mert magamat kigúnyolom, ha kell. . . Boldog új évet és jó egészséget mindenkinek. Köszönöm egész évi szíves türelmüket.. . (VÁRHEGYI) 1967. január 1. SZERKESZTŐSÉGI ÜZENET NI. I. A korrektori-revizori munkában az a módszer alakult ki, hogy a levonatok ellenőrzését mindig a legutolsó előzmény alapján végzik. Így például az I. tördelt levonatot a hasábkorrektúra alapján ellenőrizzük, a II. tördeltet (ha van ilyen) az I. tördelt alapján. A géprevizort az azt megelőző legutolsó levonat, illetve annak javításai alapján kell ellenőrizni. Helytelen lenne a revizortól azt kívánni, hogy a géprevíziónál a legutolsó előzményen kívül még korábbi előzményket is figyelembe vegyen. Ezzel egyrészt feltartaná a nyomógépet, másrészt pedig nem győzné elvégezni a több nyomógéptől hozzá érkező géprevíziók ellenőrzését. Egyébként szívesen fogadnánk, ha korrektori vagy revizori problémájával, vagy más elgondolással hozzászólna lapunk mostani számában megjelent korrektori vitaindító cikkhez. A GUTENBERG MŰVELŐDÉSI OTTHON januári programja Ismeretterjesztő előadások (kezdete du. fél 6). 6-án: Színes képek az Adriáról. Fábián Zoltán előadása. 13-án: Titkos háború a szocialista országok ellen. 20-án: Hajóval Afrika partjai mentén. Petneházy Zalán előadása. 27-én: Világnézeti Akadémia V. A történelem mozgatóerői. Az előadásokat filmvetítés követi. Belépődíj nincs. Zenebarátok. 24-én, kedden este fél 7-kor: Maria Callas és Tito Gobbi énekel részleteket mikrolemezekről. Jegyek ára: 4 Ft. Kisfilmkedvelők (az előadások kezdete este 6). 9-én: Orosz csoda TI. 23-án: Szeged híres város. Bérleti előadás. Egyes jegyek válthatók 2 Ft-os árban. Szombat Délutáni Színház (kezdete du. fél 3). 21-én: Scapin furfangjai címmel 3 fő venásis Molice vígjáték. Előadják az Ikarus Művelődési Otthon színjátszói. Bérleti előadás. Egyes jegyek válthatók 6 Ft-os árban. Matinék (az előadások kezdete vasárnap de. fél 11). 15-én: Csipkerózsika, színes amerikai rajzfilm. 29-én: Mese a fehér mórról. Magyarul beszélő színes, szélesvásznú román film. Jegyek ára: 2,50 Ft. "Magyarnóta délután 12-én, vasárnap du. fél 4-kor. Nincsen rózsa tövis nélkül. Közreműködnek: Vörös Sári, Solti Károly, Balázs Erzsi,* Jákó Vera, Palotás Erzsi stb. Jegyek ára 10—16 Ft. Filmelőadások: 5—8 ig: Gyilkosok szabadságon. Szélesvásznú jugoszláv film. 9—11-ig: Új kapitány. Szélesvásznú szovjet film. 12—18-ig: Hófehérke és a 7 vagány. Színes, szélesvásznú, nyugatnémet film. 19—25-ig: Bűntény a leányiskolában. Magyarul beszélő csehszlovák normál film. 26—február 1-ig: Állhatatos feleség. Szélesvásznú nyugatnémet film. A Kellner Sándor Művelődési Otthon januári programja Ismeretterjesztő előadások (kezdete du. fél 6). 3-án: Csokonai Vitéz Mihály. Gálos Ferenc tanár irodalmi előadása. 19-én: Rózsák földjén: Bulgária. Dr. Tóth Lajos előadása. 17-én: Kisfilmsorozat: Gyilkosság aknatűzben. Belépődíj nincs. Az előadásokat filmvetítés követi. Matiné. 15-én, vasárnap de. fél likor: A rózza és a farkas kisfilmsorozat. Jegyek ára: 2 Ft. Mesemozi. 29-én, vasárnap de. fél 11-kor: A ludik bírodalma rajzfilmsorozat. Jegyek ára: 2 Ft. Zenebarátok. 31-én, kedden du. 6- kor Jussi Björling főszereplésével részletek Verdi Trubadúr c. operájából, mikrolemezekről. Jegyek ára: 4 Ft. Jancsó Adrienne magyar népballada-műsora 28-án, szombaton du. fél 4-kor. Jegyek ára: 6—5 Ft.