Typographia, 1972 (104. évfolyam, 1-12. szám)
1972-01-01 / 1. szám
1972. JANUÁR 1. VILÁGPROLETÁRJÁT, EGYESÜLJETEK!ARA: 1 FORINT 104. évfolyam * A NYOMDA, A PAPÍRIPAR ÉS A SAJTÓ DOLGOZÓI SZAKSZERVEZETÉNEK HIVATALOS LAPJA * I. SZÁM Szervezetien a közösségért írta: KIMMEI, EMI, z évek múlásával az emberek időnként összegezik munkájuk eredményeit, életük tapasztalatait. A számvetéseket nyomban újabb elképzelések, tervek alakítása, a célok megfogalmazása követi. Szakszervezetünk életében a nagy összegezések, a beszámolás a taggyűlések, a kongresszusok idején történik. Szervezetünk ez évben megtartott kongresszusán a tagság elé tárta összegezett tevékenységét, valamint tagjainak igényeit, elképzeléseit. Ezek figyelembevételével fogalmazta meg célkitűzéseit. Csupán néhány hónap telt el XXXIX. konresszusunk óta. A rövid idő ellenére az év végén, az új esztendő küszöbén mégis értékelünk és terveket fogalmazunk. Az idő, ha az életet szakaszokra is bontja, mégis egy folyamat, amelyben mindennek volt előzménye és mindennek van vagy lesz következménye. Ezért lehetséges most, kongresszusunk után néhány hónappal munkánkról írni és terveinkről beszélni. 1968 decemberében, mikor központi vezetőségünk az év végi összegezését tartotta, világosan és egyértelműen fogalmazta meg tagságának igényét és több vonatkozásban jogos és időszerű követelését. Néhányan akadtak akkor, akik a megállapításokat, az elképzeléseket demagógiával vádolták. Ironikus véletlen, hogy akadtak közöttük olyanok is, akik helyzetüknél fogva már régebben többet tehettek volna tagságunk, mindenekelőtt a nyomdászok, a nyomdaipar érdekében. Sajnos voltak közöttük olyan szaktársak is, akik még akkor sem ismerték fel a nyomdaipar súlyos gondjait, amikor az már egyre inkább társadalmi gonddá lett. Miért idéztük fel most az év végén ezeket a három esztendővel ezelőtti tényeket? Mindenekelőtt azért, mert a három évvel ezelőtt megjelölt feladatok közül — tagságunk össztevékenységének redményeképpen — sok minden sikeresen zárult az 1971-es esztendővel. Tagságunk majd minden csoportja, az újságírók, könyvkiadók, a papíripari munkások és a nyomdászok 1971-ben a szokásos évi bérfejlesztési lehetőségen felül kormányzatunk által jóváhagyott bérfejlesztést kaptak Ha nem is minden területen, de biztató tárgyalásaink 1972- re sem zárják ki az újabb lehetőségeket. A negyedik ötéves tervvel egyidőben a korábbinál nagyobb arányban folytathatjuk iparágaink műszaki fejlesztésével együtt tagságunk munkakörülményeinek javítását. Igaz, hogy nem a nyomdaipar kapja e célra a legmagasabb összeget. Mégis ezt tartjuk a legjelentősebbnek. A nyomdászok számára ez azt jelenti, hogy iparunk fejlesztésére kétszer annyit fordíthatnak az elkövetkezendő négy esztendőben, mint amenynyit költöttek az elmúlt két évtizedben. Pártunk és kormányzatunk gyorsan és érdemben intézkedett, amikor iparágaink valóságos helyzetét feltártuk. Ez a másik oka, amiért felidéztük a három esztendővel ezelőtti eseményeket. Az akkor megfogalmazott igények, kérések jogosságát az élet igazolta. Igazolta, hogy pártunk számára minden munkásréteg sorsa — köztük a nyomdászoké is — egyaránt fontos. De figyelmeztetett arra is, hogy akit a párt — akár az államigazgatás, akár a társadalom más területén — a dolgozó csoportok irányításával bíz meg, tegyen meg mindent, ami az ügy érdekében tőle elvárható. Szakszervezetünk tagsága ezt közvetlen vezetőitől meg is követelheti. Hiszen tevékenységével nap mint nap bizonyítja, hogy a közös ügy szolgálatában, az áldozatos munkában, pártunk politikájának megvalósítását segítve járul hozzá szocialista hazánk építéséhez, népünk még boldogabb jövőjéhez. Szakszervezetünk tagságának lehetőségei helyzetének javítására mind kedvezőbbek. Társadalmi, anyagi megbecsülése munkájának eredményeivel együtt növekszik. Ezek a tények további jó munkára, sikerekre ösztönöznek. A szocialista brigádok tanácskozásai egyik tanújelét adták annak, hogy mind jobb és mind eredményesebb tevékenységre leszünk képesek. A tanácskozásokon átgondoltabb munkaszervezést és termelés-irányítást sürgettek. Elmarasztalták a rendetlenséget és a hanyagságot. Mindezt nem valami önző céllal, hanem a közösség javára végzett még eredményesebb munka érdekében tették szóvá. A munkások szervezett ereje az élet minden területén, így a termelés folyamatában is csodálatos eredményekre képes. Ehhez az erőhöz, ehhez a tenni akaráshoz kell megteremteni a kedvezőbb feltételeket. Amikor az újságíró tollat fogott, amikor a papíripari munkás felszólalt, amikor a könyv- és lapkiadók dolgozói javaslatokat tettek, amikor a nyomdászok iparáguk gondjait feltárták, mind a közös célokért, a jobb munka- és termelési feltételek, a szükségletek mind teljesebb kielégítése érdekében nyilvánítottak véleményt. Ez a szervezett erő az üzemen túl is képes több iparág, illetve ágazat közös ügyében eredményesen közreműködni. Amikor visszatekintünk az elmúlt esztendőre , köszönetet mondunk pártunknak és kormányunknak azokért az intézkedésekért, amelyeket dolgozóink érdekében tett, ugyanakkor tagságunknak is köszönjük áldozatkész munkáját és megértő bizalmát. Szakszervezetünk központi vezetőségének nevében őszintén kívánjuk, hogy az új esztendő bővelkedjék még nagyobb munkasikerekben, amely népünk további felemelkedésével együtt segíti szakszervezetünk tagjainak boldogulását is. Agitáció Beszéljünk arról, hogy miképp beszéljünk! „A szakszervezet eszmei, politikai és kulturális tevékenységével fokozottan segítse a dolgozók gondolkodásmódjának, társadalmi, közéleti felelősségének növelését, szakmai és általános műveltségének emelését» (XXXIX- kongresszusunk határozata.) Az elmúlt esztendőben olyan események és feladatok követték egymást, melyek mozgásba hozták a szervezeteket, az ezekben tevékenykedő aktivistákat, s így egyre tartalmasabbá vált agitációs munkánk is. Gondoljunk arra, hogy az év első felében szerveztük meg a XXXIX. kongresszusunkat, melyet követett a szakszervezetek XXII. kongresszusa. Ugyancsak tavaly kezdődött a IV. ötéves terv. Központi vezetőségünk és alapszerveink tevékenysége a középtávú tervek kialakításában, az öt évre kötött kollektív szerződés, a szakszervezeti politikai tömegoktatás, a tisztségviselők tanfolyamának indítása — mind csak úgy valósulhattak meg, hogy az agitáció, a felvilágosító és mozgósító munka lépést tudott tartani az eseményekkel. Az említett feladatok során az agitáció különböző módszereivel és eszközeivel szervezeteink nemcsak részesei voltak a kidolgozásnak és végrehajtásnak, hanem hozzájárultak az üzemi demokrácia szélesítéséhez, a dolgozók tulajdonosi szemléletének erősítéséhez is. Az elmúlt hónapok tapasztalatai azt is mutatták: mindjobban érvényesül az a felismerés, hogy az agitáció, a jól végzett politikai munka a tömegkapcsolatok erősítésének, a vezetésnek és az irányításnak egyik alapvető és elengedhetetlen eszköze. Kísérthetőség A még eredményesebb agitációs munkának egyik feltétele, hogy az alapszervezetek közös és külön felelősségük alapján szorosabban működjenek együtt a helyi párt- és gazdasági szervekkel. Ami fontos azért is, mert az agitációnak az eddigieknél összehangoltabban, a sajátos körülményekhez jobban igazodva kell a megfelelő hatást biztosítania. Sokat kell tenni még a munka „reszort” felfogásnak megváltoztatására, az agitáció folyamatosságának biztosítására. Érvényesíteni szükséges azt az elvet, hogy az agitáció, a felvilágosító és nevelő tevékenység a szakszervezeti munka valamennyi területét átfogja. Az aktivisták teljes körű bevonásával és rendszeres tájékoztatásával biztosíthatjuk az agitáció szervezettségét és folyamatosságát. A testületek támaszkodjanak jobban a bizalmiak hálózatára és a szocialista brigádmozgalomban rejlő lehetőségekre. E téren számos eredményt könyvelhetünk el, amik kifejeződtek a konkrét gazdasági és szociálpolitikai kérdések magyarázatában, a helyi feladatokra való mozgósításban. Azonban mind a bizalmiak, mind a szocialista brigádok vezetői és tagjai az eddiginél többre képesek. Ehhez viszont szükséges, hogy informáltságuk a mozgalmi, és a gazdasági kérdésekben is időszerű, rendszeres, közérthető legyen. Ha ezt megtesszük, elősegítjük, hogy a bizalmiak, a szocialista brigádok tagjai az agitációs munka folyamatosságát biztosító pillérekké válnak. A szakszervezeti agitáció egyik legfontosabb tevékenységi köréhez tartozik a mozgalom termelést elősegítő munkája, s az ehhez tartozó termelési agitáció. Ugyanakkor a jövőben is fontos a dolgozók élet-és munkakörülményének szociális és kulturális ellátottságával, a munkavédelemmel, a munkások jogait és kötelességeit rögzítő törvények és rendeletek, a kollektív szerződés ismertetésével kapcsolatos felvilágosító tevékenység folytatása. A választott szakszervezeti testületek a fentiek mellett adjanak a tagságnak rendszeresen számot a helyi gazdasági intézkedésekről, véleményezett szakszervezeti állásfoglalásról, s céltudatosan jelöljék meg egy-egy időszak helyi aktuális tennivalóit, amelyhez az agitáció eszközeit igazítják. Információ Az említett nagyobb összehangoltság, együttes, de különkülön felelősség is szükséges az agitációs fórumok és az azt megvalósító vezetők között. Egyes vállalatoknál és gazdasági vezetőknél tapasztalható, hogy egyszemélyi felelősségük alapján hozott intézkedéseiknél, döntéseiknél nem érzik a politikai munka szükségességét, nem látják feladatuknál saját döntéseik sokoldalú magyarázatát. Az utóbbi időben számos vállalat nagy leterheltségére s az ebből fakadó túlmunkára hivatkozva elmulasztotta a termelési tanácskozások, illetve munkaértekezletek megtartását. A közelmúltban számos olyan gyakorlattal találkoztunk, amely gátolta az agitációs munkát azáltal, hogy a mozgalmi szervek számára rövid idő állt egy-egy fontos anyag tanulmányozására, illetve — dolgozók előtti — megvitatására. (Például a IV. ötéves tervjavaslat, bérfejlesztés, kollektív szerződés, stb.) Így azután — a központi akarat ellenére — háttérbe szorult az üzemi demokrácia fejlesztése, csorbát szenvedett a termelési agitáció, s ennek kapcsán a dolgozók informáltságát tájékozatlanság váltotta fel. Lehetőségeink és eszközeink jobb alkalmazásával tudatosan segítsük a politikai, a gazdasági, az ideológiai feladatok megvalósítását. Alapszerveink agitációt végző tevékenységükben mindenkor vegyék figyelembe, hogy a dolgozók és a szakszervezet kapcsolata a munkahelyeken valósul meg, a politikai célok, elvek és a gyakorlat elsősorban a munkahelyeken esik egybe. Az üzemekben jelentkeznek legközvetlenebbül a szocializmus építésének feladatai, eredményei, vagy gondjai, itt érzékelhetők a dolgozók ezzel kapcsolatos észrevételei, igényei, állásfoglalásai. Éppen ezért tegyük agitációnkat alkalmasabbá arra, hogy közvetítse a dolgozók véleményét, hangulatát. Törekedjünk arra, hogy a vélemények, meghallgatásra találjanak, a felvetett kérdések pedig választ kapjanak. Gondoskodás Mai körülményeink között különösen fontossá vált az agitáció, a nevelőmunka, hiszen fejlődésünk mai szakaszában a tudat, a gondolkodás szocialista átformálása a követelmény. A szakszervezeti mozgalom elsőrendű falazlatának tartja a társadalmi fejlődés elősegítését, ami eredményezi a magasabb életszínvonalat, a kulturáltabb munka- és életkörülményeket, az emberekről való gondoskodás fejlesztését és sok egyéb, minden dolgozó közvetlen érdekének megfelelő tényezőt. Az előttünk álló mozgalmi és gazdasági feladatok is az agitáció erősítését kívánják, de mindez szükséges azért is, hogy a szocialista embertípus alakulásának folyamatát a mozgalom erejével erősítsük és támogassuk BANKOS ISTVÁN Legyetek zászlóvivői az újnak! „Javaslataitokkal járuljatok hozzá a munka ésszerűbb megadásra.” Ez olvasható — többek között — abban a felhívásban, szervezéséhez! Legyetek zászlóvivői az újnak, a jobbnak! De amellyel a KISZ decemberben lezajlott Vil. kongresszusa a tessétek, alkalmazzátok a korszerű technikát! Csatlakozzatok magyar ifjúsághoz fordult. Úgy gondoljuk, a felhívás szavai a mi a KISZ termelési mozgalmaihoz, alakítsatok ifjúsági brigádot iparágainkban, szakmáinkban dolgozó fiatalok számára is hát, és törekedjetek a szocialista frigid cím elnyerésére, én iránymutatóak, dúljatok a kiváló fiatal szakmunkás, technikus, mérnök és közgazdász címekért megrendezendő versenyeken, a szakma ifjú képünkön dr. Horváth István, akit a kongresszus első titkármestere mozgalom keretében tegyetek szert nagyobb szakmaként újraválasztott, beszámol a tanácskozás küldötteinek.