Typographia, 1979 (111. évfolyam, 1-12. szám)

1979-01-01 / 1. szám

Ülésezett szakszervezetünk központi vezetősége Ajánlások a VI. ötéves tervhez 1978. december 13-án tartotta legutóbbi ülését szakszerveze­tünk központi vezetősége. A ta­nácskozáson meghívottként részt vettek Simon Ferenc, a Minisz­tertanács Tájékoztatási Hivatalá­nak elnökhelyettese, dr. László József, a Kiadói Főigazgatóság helyettes vezetője és dr. Lovász Kálmán, a Nyomdaipari Egyesü­lés elnöke. Szöllősi Ernő elnöki megnyitó­ja után első napirendi pontként Lux János titkár terjesztette elő a központi vezetőség által kije­lölt munkabizottság ajánlását a szakszervezet központi vezetősé­gének elképzeléséről a szakszer­vezethez tartozó iparágak és te­rületek VI. ötéves tervére. Az írásos előterjesztés — ame­lyet Lux elvtárs szóbeli indok­lással egészített ki — bevezető­jében hangsúlyozta: az V. ötéves tervben a nyomda- és papíripar dinamikusan fejlődött, a könyv­kiadás jól szolgálta a kongresz­­szusi célok megvalósítását, a lap­kiadók és szerkesztőségek dolgo­zói a párt politikájának megfe­lelően hajtották végre feladatai­kat ... A VI. ötéves terv sike­res előkészítésére az MSZMP kongresszusi programjának vég­rehajtása érdekében a központi vezetőség „Ajánlásokkal” kíván­ja segíteni a tervezést. Arra hív­ja fel az iparágakat és területe­ket irányító minisztériumok és felügyeleti szervek figyelmét, hogy a VI. ötéves terv készítése során szerezzenek érvényt a köz­ponti vezetőség ajánlásainak. A szóbeli kiegészítés hangsú­lyozta, hogy a beterjesztett ja­vaslat összhangban van az MSZMP KB legutóbbi ülésének állásfoglalásával, és kérte a köz­ponti vezetőség tagjait, hogy a vitában, hozzászólásaikban ők is számoljanak ezzel. Azt is kiemel­te, hogy az előterjesztés lénye­gében jelzője annak, hogy a szakszervezet tevékenyen részt kíván venni a következő ötéves terv készítésében. Első helyen a hazai szükséglet A termelési feladatokat ille­tően a központi vezetőségnek az a véleménye, hogy a papír- és nyomdaipar elsődleges feladata a hazai szükségletek kielégítése — emeli ki az ajánlás. Ennek érde­kében a felhasználói igényeket jobban össze kell hangolni a nyomda-, a papíripar, a könyv-, a lapkiadás, valamint a népgaz­daság lehetőségeivel. Az ipar­ágak és területek tervezésében az eddiginél jobban előtérbe kell helyezni a népgazdasági érdeke­ket. Kiemelte a szorosabb együtt­működést a nyomda- és a papír­ipar, valamint a kiadóvállalatok között, annak elősegítésére is, hogy a túlzott, a valós szükség­letet meghaladó igények meg­szűnjenek. A nyomdaipari ter­mékekben nagyobb mértékben kerüljenek felhasználásra a ha­zai papírok, csökkenjen az im­portfelhasználás. A termelés mennyiségi és minőségi növelé­sét, az átfutási idők csökkenté­sét, a hazai — sokszor igen fon­tos — igények kielégítését gyak­ran a gazdaságtalan exportmun­kák gátolják. Nagyobb teret kell kapnia a magyar szellemi ter­mékek exportja elősegítésének, de törekedni kell a gazdaságta­lan és elsősorban a népgazdaság­ra káros export megszüntetésé­re. Az előterjesztés részletesen tag­lalta a nyomda- és a papíripar közötti szorosabb együttműködés fontosságát. Ez egyik feltétele, hogy a VI. ötéves tervben foko­zottabban érvényesüljön a gaz­daságosság, az ésszerű takaré­kosság. Közösen kell törekedni például az alacsonyabb gramm­súlyú papírok felhasználására. Javítani kell a papíripari termé­kek nyomhatóságát és egyéb használati tulajdonságait. Szük­séges a papíripari melléktermé­kek gondosabb hasznosítása is. Az előterjesztés következő ré­sze a fejlesztő és a kutató mun­ka fontosságáról szólott a hazai anyagok felhasználásában, a gé­pek, berendezések hasznos idő­alapjának növelésében, a terme­lésirányítás programozásának fej­lesztésében, a magasabb színvo­nalú munka- és üzemszervezés­ben. A tervezés során számolni kell a műszaki fejlődéssel, a technika jelenlegi szintjének emelésével. Az ajánlás kiemelte: szükséges a nyomdaiparban törekedni az egységes géppark kialakítására, emellett korszerű alkatrész- és a nyomdagépjavító bázis létreho­zására. A termelés egész folya­matában érvényesülnie kell a biztonságos munkakörülményekre való törekvésnek, az emberekről való gondoskodásnak. Felhívja a figyelmet, hogy a VI. ötéves terv feladatait a szak­szervezethez tartozó vállalatok­nak a jelenlegi létszámmal kell megoldani, ezért kiemelt feladat a munkaerő-gazdálkodás, a szak­mai képzés és továbbképzés. A munkaerőgondokat elsősorban létszámkiváltó fejlesztésekkel le­het enyhíteni. Gondoskodni kell a korszerűsítés következtében fel­szabaduló létszám átképzéséről, szervezeti átcsoportosításáról. A dolgozókkal és a dolgozókért tervszerű bérpolitika legyen az érdekvédelmi munka alapja — hangsúlyozta az előterjesztés. A VI. ötéves tervidőszakra szóló vállalati tervekkel együtt öt év­re meghatározó részletes bérpo­litikai koncepciók, irányelvek ki­alakítása szükséges az adott sza­bályozási rendszer figyelembevé­telével, úgy, hogy az követke­zetesen és maradéktalanul meg­valósítható legyen és a hatéko­nyabb munkára ösztönözzön. A tervezés során vegyék figyelem­be, hogy a bérek és jövedel­mek növekedése a vállalatok eredményes és hatékony mun­kájának függvénye. A bérpoli­tikai terveket úgy kell kialakí­tani, hogy biztosított legyen a népgazdasági szinten előirányzott reálbér- és reáljövedelem-növe­kedés. A szakmai képzésről és to­vábbképzésről szólva kiemelte, hogy a reális és a való szükségle­tek felmérése nélkülözhetetlen, a technikai fejlődés figyelembevé­tele mellett. Indokolt olyan gya­korlati oktatóbázisokat létrehoz­ni, ahol lehetővé válik a maga­sabb színvonalú, a műszaki elő­rehaladással összhangban levő képzés és továbbképzés. A tervekben biztosítani kell, hogy javuljon és bővüljön mind a nyomda-, mind pedig a pa­píriparban a szociális ellátás. Azért is szükséges ezzel foglal­kozni, mert a szociális létesít­mények fejlesztése a korábbi években elmaradt az igényektől. Több vállalatnál csak a szab­vány minimális szintjének meg­felelő az ellátottság. A VI. öt­éves tervben az eszközök meg­fontoltabb koncentrálásával lé­nyeges javulást kell elérni a dol­gozók szociális ellátottságában. Befejezésül hangsúlyozta az írásos előterjesztés és a szóbeli kiegészítés, hogy a tervkészítés egész folyamatában érvényesül­nie kell a dolgozók aktív rész­vételének, véleményük, javasla­tuk, hasznos észrevételeik fel­­használásának. A szakszervezeti bizottságok a vállalati tervek ki­dolgozása során szerezzenek ér­vényt a központi vezetőség aján­lásainak. Ehhez kíván segítséget adni a tanácskozáson megvitatott ajánlástervezet is. További javaslatok A központi vezetőségi ülés vi­tájában felszólaltak: Miseje At­tila, dr. Lovász Kálmán, Ru­­zsinszky Sándor, Szántó Jenő, Földes György, Kimmel Emil, Bindis József, Gajda László, dr. László József, Bátor Mihály és Terényi László. Az előterjesztéssel és a szóbe­li kiegészítéssel a hozzászólók egyetértettek és rendkívül hasz­nos módszernek tekintik, hogy kellő időben, még a tényleges tervkészítést megelőzően foglal állást, ad javaslatokat a főbb kérdésekben a központi vezető­ség. Több kiegészítő javaslat is elhangzott az előterjesztéssel kap­csolatban. Szóvá tették például, hogy meg kell oldani a magyar ■nyomdagépjavítás helyzetét a VI. ötéves tervben. A gépbeszerzé­sekhez szükség lenne, hogy a mi­nisztérium egy koordináló szer­vezetet hozzon létre. A nagyobb fokú centralizálás mindkét kér­désben enyhíthetne a gondokon. Szinte minden hozzászóló be­szélt az importanyagokkal való takarékosságról, valamint a gaz­daságos exportról. Ehhez azon­ban arra is szükség van, hogy a magyar papíripar olyan terméke­ket gyártson, amelyek megfele­lőek, kielégítik a megváltozott szükségleteket. Szóvá tették még az új árrendszer bevezetésének fontosságát, a papírselejt csök­kentését, a kutatási feladatokat és különösen nagy hangsúllyal beszéltek a minőség javításának igényeiről. A központi vezetőség elfogadta azt a hozzászólásban felvetett javaslatot, hogy 1979. második felében ismét megvizs­gálja: mi történt az ajánlások­kal a tervkészítés folyamatában. A központi vezetőség második napirendjében elfogadta az elő­terjesztést a KV 1979. évi mun­katervére. Tudomásul vette a tá­jékoztatókat a szakszervezet 1978 évi nemzetközi tevékenységéről, a szakszervezet 1979. évi költség­­vetéséről, valamint a központi vezetőség két ülése között vég­zett munkáról. A tanácskozás Szöllősi Ernő zárszavával fejeződött be. Szakszervezetünk elnökségének ülése December 6-án tartotta legutóbbi ülését szakszervezetünk elnöksége. Első napirendi pontként megvitatta a javaslatot a központi vezetőség és az elnökség 1979. évi munkatervére, majd az előterjesztést a szak­­szervezet 1979. évi költségvetésére. Ezt követően tárgyalta meg, s fo­gadta el a jelentést a szakszervezet 1978. évi nemzetközi munkájáról. A továbbiakban egyéb kérdésekben és bejelentésekben hozott dönté­seket az elnökség.­ ­ El TYPOGRAPHIES.

Next