Typographia, 1985 (117. évfolyam, 1-12. szám)

1985-01-01 / 1. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÁRA: 2 Ft 1985. JANUÁR 117. ÉVFOLYAM A NYOMDA­, A PAPÍRIPAR ÉS A SAJTÓ DOLGOZÓI SZAKSZERVEZETÉNEK HIVATALOS LAPJA 1. SZÁM ELŐRE TEKINTVE Írta: Lux János, szakszervezetünk főtitkára F­eladatokban és eseményekben igen gazdag esztendő elé nézünk. Szocialista társadal­munk fejlődésének jelentős határköréhez érkez­tünk 1985-ben, amikor felszabadulásunk 40. évfor­dulóját ünnepeljük, s csaknem ez időben tartja a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszu­sát. Ez utóbbi nemcsak a párttagság, hanem egész népünk, ezen belül szakszervezeti tagságunk szá­mára a legjelentősebb esemény. A kongresszus megállapítja hogyan töltötte be pártunk társada­lomirányító szerepét, számot ad népünk sikereiről, az elért eredményekről és utat mutat hogyan to­vább, miben kell előbbre lépnünk vagy másképpen csinálnunk. Tagságunk nagy várakozással tekint e fontos esemény elé, méghozzá nem karba tett kézzel, hanem annak sikere érdekében megteendő több­let-erőfeszítésekkel, amit a kongresszusi­ felszaba­dulási munkaverseny keretei között végzünk. Ez a munkaverseny most nemcsak a szocialista cí­mért küzdő brigádok, a különböző elismerésekért küzdő kollektívák versengése, hanem tagságunk egészének aktív igyekezete és cselekvése kell hogy legyen. Hallatlan nagy fejlődésen ment át az or­szág az elmúlt negyven év alatt. Nagy eredmé­nyek születtek, és ebben tevőlegesen részt vettek a nyomda- és papíripari munkások, a könyv- és lapkiadás dolgozói is. Szakszervezetünk egy év múlva tartja XLII. kongresszusát. Választási ciklusunk legizgalma­sabb korszaka elé nézünk. Nagy felelősséggel kell előkészítenünk a VII. ötéves tervet. Minden oldal­ról vizsgálva, a realitás talaján maradva megke­resni az optimális járható utat iparágaink, szak­máink eredményessége, az ott dolgozók boldogulá­sa érdekében. K­­ülönös gonddal kell felkészülnünk a gazda­sa­ságirányítás korszerűsítésének végrehajtása során a sajátos és felelősségteljes szakszervezeti feladatokra. Legutóbbi kogresszusunkon azt mon­dottuk, hogy a szakszervezeti munka egyre bonyo­lultabbá válik. Nos, a jövőben a gazdasági feltéte­lek, a vállalati struktúra változása még inkább ezt támasztja alá. Gazdálkodásunk merőben megvál­tozott. Legfontosabb eleme a hatékony gazdálko­dás, s ez most már nemcsak szó, vagy vágyálom, hanem konkrét valóság. Csakis akkor beszélhe­tünk előbbrelépésről, helyzetjavulásról, csakis ak­kor van meg a feltétele az életszínvonal javulásá­nak is, ha megalapozott gazdasági tevékenység van mögötte. Nagy a felelősségünk a vállalatirányítási me­chanizmus korszerűsítésében. Közös érdekünk, hogy olyan legyen a vállalatirányítás, amely a kockázatvállalás mellett a maximális hatékony­ságra törekszik. Félre kell tenni a rutinmunkát, a „zsebből vezetést." A kollektív bölcsességre hall­gatva, gondolkodva kell keresni az újat, az előbbre vivőt, ami mellett nem szorulhat háttérbe az emberekről, az értéket létrehozókról való ma­ximális gondoskodás. Lehet, hogy új formákat kell létrehozni, lehet, hogy másfélét kell keresni. Azt hiszem, rájöttünk, hogy nem a túlórapótló keresetkiegészítésről van szó, hanem új értéket teremtő valóságról, legyen az gmk, vagy leány­­vállalat. Van perspektíva, van elérendő cél. Az MSZMP KB irányelveiben megjelölte, pontosan körvonalaz­ta teendőinket. Jóllehet, még sok-sok vitának, ész­revétel-megfogalmazásnak, javaslatnak leszünk részesei, mindezek véglegessé majd a XIII. kong­resszuson válnak. Mégis a körvonalak mind tisz­tábbak, dolgozni lehet. A nagy feladatuk lesz a tanácsi, országgyűlési 1­V választások sikeres lebonyolításában, majd — s nem utolsósorban — a szakszervezeti alap­szervi választások előkészítésében és lebonyolítá­sában részt vevőknek. Kik azok, akik a legjobban tudják képviselni tagságunkat a különböző fóru­mokon, a bizalmi csoportoktól a kongresszusig, ahol felelősségteljesen kell számot adnunk arról, hogyan sáfárkodtunk a belénk helyezett bizalom­mal, mi az, amit az előző kongresszus óta elvégez­tünk, mit tettünk tagságunk érdekében és hogyan látjuk a jövő útját. Hogyan készülünk szakszervezetünk XLII. kongresszusára? Első dolgunk megérteni, megér­tetni a feladatokat. A cél világos, a módszerek ki­alakultak. A teendőket kell meghatároznunk. Mit kell tennünk azért, hogy szakszervezetünk minden­ben betöltse hivatását. A párt központi bizottsága úgy ítélte meg, hogy szakszervezetünk a többi ipar­ági ágazati szakszervezettel együtt nélkülözhetet­len szerepet tölt be szocialista társadalmunk építé­sében, a nemzeti összefogás erősítésében, a dolgo­zó tömegekkel való egyetértés és együttműködés megteremtésében. Ez a legfontosabb szempont. Az erőt, az egységben levő erőt kell demonstrál­nunk. Azt, hogy szakszervezetünk képes a hatéko­nyabb gazdálkodás aktív támogatására, az önálló tevékenységre, a vállalati önállóság erősítésére, s mindezek mellett a tagság kollektív és egyéni érde­keinek védelmére. A jövő év feladatait csak akkor tudjuk eredmé­nyesen elvégezni, ha felkészítjük tisztségviselőin­ket, a szakszervezeti bizottságot, a bizalmikat és főbizalmiakat munkájuk végzésére. Az aktivisták képzését, úgy is mondhatnánk nevelését perma­nens folyamattá kell tennünk. Nem elégedhetünk meg minimális ismeretanyag közreadásával, né­hány brosúraszerű kiadvány megjelentetésével. Biztosítanunk kell, hogy szélesebb látókörrel ren­delkezzenek tisztségviselőink, hogy könnyebben megértsék az összefüggéseket, és ezzel erőteljeseb­bé váljék a gazdasági vezetéssel való együttműkö­dés is. Ismerjék meg a politikai, szakszervezeti és szakmai kérdéseket, tágabb ismeretekkel rendel­kezzenek a közgazdasági, műszaki elgondolások­ban, és mindezek mellett jártasak legyenek a dol­gozókat érintő gazdaságpolitikai, szociálpolitikai, munkabiztonsági és kulturális kérdésekben. Ez az új esztendő is kötelezővé teszi számunkra, hogy a tisztségviselők szívügyüknek tekintsék a tagság ügyét. Szoruljanak háttérbe a látszatért végzett munkák, szűnjenek meg a kényszerűségből elvállalt funkciók. Feladat van elég, s nem leszünk tétlenek. T­eendőink és munkánk meghatározója, hogy mindezt békében végezhessük. Szakszerveze­tünk is részese annak a világméretű harcnak, ame­lyet a Szakszervezeti Világszövetség, a világ hala­dó erői ennek érdekében vívnak. Az Európában dolgozó valamennyi testvérszakszervezetünk nem­csak ismeri, hanem el is fogadja a béke és a lesze­relési kérdésekben elfoglalt álláspontunkat. Büsz­kék vagyunk arra, hogy a mi szakszervezetünk a kezdeményezője annak az európai konferenciának, amely az eljövendő évben összeül és egyik lényeges mondanivalója, hogy hitet tegyen a béke megvédé­se mellett. Szakszervezetünk létszámában nem tar­tozik a legnagyobbak közé, de hisszük, ha minden szervezett dolgozó mindenhol az egész világon ki­áll a békéért, ez is elrettenti a háborúra spekuláló imperialista köröket a világ pusztításától. E gondolatok jegyében kívánok minden szak­­szervezeti tagunknak jó erőt, jó egészséget, békés boldog új esztendőt! Eredmények a kongresszusi-felszabadulási 1985 JAN 1­6 munkaversenyben Az év befejeztével vállalataink összegezik gazdasági eredményei­ket, a kongresszusi munkaverseny­­vállalásokat azonban csak értéke­lik, mivel ez a versenyszakasz to­vább folytatódik. Az elmúlt idő­szakban a vállalatok és a szocialis­ta kollektívák elismerésre méltó eredményeket értek el. KNER NYOMDA A nyomda Merkur mélynyomó brigád hazai anyagra — például kemény alufóliára, vagy kombinált csomagolóanyagra — ugyanolyan minőségben nyomtat, mint az im­portból származó anyagokra. Mindezt nagyobb türelemmel, kö­rültekintőbb munkával érik el. A Formakészítő brigád import hal­le lemezek helyett magyar gyárt­mányú lemezekre készíti a skálá­kat. A gyulai Albrecht Dürer brigád — melynek tagjai kopogtatók, ön­tők, szedők — a több fordulós ki­adói korrektúrák megszüntetését vállalták és ezt becsülettel teljesí­tették. A kopogtatók vállalásában 0,3 ezrelék hibaelőfordulás szere­pelt, az eredmény pedig 0,25 ezre­lék volt (a megengedett tűréshatár 1,0 ezrelék). A gyulai König Fri­gyes brigád az exportra kerülő gyógyszercímkéket selejtmentesen, minőségi reklamáció nélkül készí­tette. Igen magas minőségű teljesí­tést értek el a Fényképész és a Sal­vador Allende brigádokban is, ahol ugyancsak exportmunkákat végez­nek. OFFSET-1­s JÁTÉKKÁRTYA NYOMDA A nyomda dolgozói a kongresz­­szusi munkaverseny keretében 10 ezer tucat többlet kártya exportra történő elkészítését vállalták, ame­lyet teljesítettek, és ezzel 2 millió forinttal növelték a vállalat ered­ményét. Októberben — közvetett export megvalósításáért — a veze­tők és a munkások egyaránt sze­mélyenként 8 óra társadalmi mun­kát végeztek. RÉVAI NYOMDA A szocialista brigádok kongresz­­szusi vállalásai minőségi védnök­ségre, társadalmi munkára és Bu­dapesten a Kossuth Kiadóval, az egri üzemrészben pedig az Ifjúsági Lapkiadóval kötött szocialista szerződésre szóltak. Ezeken belül különösen figyelemre méltó, hogy a Kossuth Kiadóval kötött szocia­lista szerződés értelmében január­ra elkészítik a „Képek a felszaba­dult Magyarország 40 évéből" cí­mű, 320 oldalas (4 + 4 színű), 6 nyelven megjelenő kötetet 10 ezer példányban. Vállalásuknak megfe­lelően 1984 végéig 50 ezer pél­dányban elkészítették „Az ideigle­nes nemzetgyűlés és kormány meg­alakulásának jegyzőkönyve" című munkát. Kiváló minőségben készí­tik a politikai plakátokat is az MSZMP kongresszusára, Buda­pest felszabadulásának évforduló­jára és a forradalmi ifjúsági na­pokra. A nyomda dogozói számottevő társadalmi munkát is végeznek. PÉCSI SZIKRA NYOMDA Közismert, hogy innen indult a legszebben tervezett és gyártott megyei napilapverseny. Emellett a szocialista brigádok további válla­lást is tettek, amelyeket sikeresen teljesítenek. Ezekben kiemelt fel­adatként szerepel a tankönyvek, valamint az ünnepi és a téli könyv­vásári könyvek határidőben és jó minőségben való elkészítése. Eze­ken felül a szocialista brigádok 1200 óra kommunista műszakot és 1000 óra egyéb társadalmi munkát végeztek és­­ végezni fognak a nyomda, valamint Pécs városa cél­jaiért, köztük a munka- és környe­zetvédelem javításáért. (K. Gy.) Az elektronikus színvizsgálón dolgozó Mátrai Nándor munkáját a Révai Nyomdában a kiváló minőség jellemzi A Révai Nyomda Petőfi brigádjának tagjai a termelési tervek jó teljesíté­se mellett személyenként 30 óra társadalmi munkát is vállaltak A Zrínyi Nyomda Magyar Népköztársaság kiváló brigádja címet elnyert Közlöny brigádjának tagjai túlóra-megtakarításra is vállalást tettek (Fotók: Fejér Gábor, Ginák László) Ülésezett szakszervezetünk elnöksége Szakszervezetünk elnöksége 1984. december 19-én tartotta leg­utóbbi ülését a szakszervezet székházában. A tanácskozáson meg­hívottként részt vettek: Lakner Kálmán, az Ipari Minisztérium fő­tanácsosa, Dezső Imre, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalá­nak főosztályvezetője, Kapalyay Imre, a MUOSZ főtitkárhelyette­se, dr. Egyed Béla az MTESZ Papír- és Nyomdaipari Egyesületének főtitkára és Balogh Gáborné, a SZOT főmunkatársa is. Az elnök­ség első napirendként előterjesztést vitatott meg Ajánlások ágaza­taink VII. ötéves tervi fejlesztési feladataira címmel. A napirend előadója Hárai Tibor KV-titkár volt. Ezt követően a testület meg­vitatta és elfogadta a szakszervezet 1985. évi költségvetését. E na­pirend előadója Koszorú Györgyné, a pénzügyi és gazdasági osz­tály vezetője volt. A központi vezetőség és az elnökség 1985. I. félévi munkatervét Scheffer Pál, a szervezési osztály vezetője ter­jesztette az elnökség elé és a napirendhez kapcsolódóan szóbeli beszámolót mondott az 1984. II. félévbe­n hozott határozatok vég­rehajtásáról. Az elnökség a munkatervet és a beszámolót elfogad­ta. A testület a továbbiakban tájékoztatót vett tudomásul a János­­ünnepély tiszta bevételének vállalati felosztásáról, majd egyéb be­jelentéseket tárgyalt.

Next