Typographia, 1994 (126. évfolyam, 1-12. szám)
1994-01-01 / 1. szám
A NYOMDÁSZSZAKSZERVEZET LAPJA ÁRA: 5 FORINT 126. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM Érdekvédelmi körkép Egyeztető tárgyalások, viták után a véleményeltérések ellenére a parlament elfogadta a társadalombiztosítási alapok 1994. évi költségvetését. Eszerint az egészségbiztosítás 336 milliárdból gazdálkodhat 1994-ben, melyből 164 milliárdot a fekvő-járóbeteg-ellátásra, 51 milliárdot gyógyszerre, 30 milliárdot pedig táppénzre fordíthat. A döntéssel kapcsolatban Simsa Péter, az egészségbiztosítási önkormányzat alelnöke elmondta: az elfogadott törvény sérti a biztosítottak érdekeit, nem az ésszerűségre, hanem a politikai és hatalmi érdekek kiszolgálására épül. A törvény ellentétes a tb-önkormányzatokról szóló törvénnyel is. Ezért nincs kizárva, hogy az önkormányzatok elnökségei és közgyűléseik az Alkotmánybírósághoz fordulnak, továbbá mérlegelik, hogy az új parlamentnél kezdeményezik a tb-költségvetési törvény módosítását. A nyugdíjbiztosítás 372 milliárd forintból gazdálkodhat 1994-ben. A parlament döntése értelmében a nők nyugdíjkorhatára 1995. január 1-jétől egy évvel növekszik, azaz 56 éves korukban mehetnek nyugdíjba. Ám a fokozatosság érdekében, aki 1994. december 31-ig betölti a nyugdíjkorhatárt, illetve jogosultságot szerez korkedvezményes, korengedményes vagy előnyugdíjra, átmeneti járadékra, arra még az 55 éves korhatár érvényes. A nyugdíj-megállapításhoz szükséges valorizáció kérdésében a parlament úgy döntött, hogy akinek 1993. december 31. és 1995. január 1-je között állapítják meg a nyugdíját, annak az 1988. évi keresetét 118,5 százalékkal, az 1989. évi keresetét 86,9 százalékkal, az 1990. évi keresetét 52,2 százalékkal szorozzák fel. A nyugdíj kiszámításnál alkalmazott degresszió kérdésében is elvetették a képviselők az önkormányzatok kedvezőbb javaslatát, s ehelyett január 1-jétől az átlagkereset teljes összegét 14 ezer forintig számítják be, 16 001 forinttól 18 000 forintig a kereset 90 százalékát, 18 001 forinttól 30 000 forintig pedig 80 százalékát veszik alapul. A degressziós tábla ennél magasabb összegeinél nem történik változás. S bár a kormány lemondott a járulékalap-szélesítés nagyobb mértékéről, az önkormányzatok teljes egészében ellene voltak. Január 1-jétől 44 százalékos járulékot kell fizetni a választott tisztségviselők tiszteletdíja után. Ilyenek például az alapítványok, a társadalmi szervezetek, azok szövetségei, társasházi szövetkezetek, egyesületek, továbbá a helyi (települési) önkormányzatok választott tisztségviselőinek a tiszteletdíja, valamint a társadalmi megbízatás alapján dolgozó polgármesterek járandósága. A táppénzhez jutás feltételeit is szigorították. A táppénz az előző évi átlagkeresetnek 65 százaléka, és azoknak jár, akik két évi folyamatos biztosítási idővel rendelkeznek. A megszakítás nélküli keresetképtelenség 31. napjától pedig a kereset 75 százaléka jár majd. * Bár a parlament elfogadta a szociális törvény módosítását, az továbbra sem tartalmaz valódi szociális jogokat a rászorulóknak. Január elsejétől a népjóléti miniszter kivételes méltányosságból gyermeknevelési támogatásra való jogosultságot állapíthat meg legfeljebb kétévi időtartamra annak is, aki legalább három kiskorú gyermeket nevel, s azok közül az egyik 3 éven aluli. A parlament megszavazta a kormány azon javaslatát, miszerint a szociális segéllyel támogatottak hagyatékából (a szociális támogatás összegéig) az önkormányzat részesül, s e jogosultságot hagyatéki teherként bejegyezheti. A törvény újraszabályozta a munkanélküliek jövedelempótló támogatásának feltételrendszerét is. Ezt az ellátást a munkanélküli-ellátásból kikerülők kaphatják, ha a család egy főre jutó jövedelme nem haladta meg a nyugdíjminimumot (6400 forintot). Az adható összeg ennek 80 százaléka, azaz 5800 forint volt. A jövőben erre a támogatásra jogosulttá válik az, aki a munkanélküli-járadék folyósításának megszűnése után nem tudott elhelyezkedni vagy elhelyezkedett, ám munkaviszonya ismét megszűnt és újabb járadékra nem szerzett jogosultságot, és továbbra is kapcsolatban marad a munkaügyi központtal. De a támogatás megvonható, ha az önkormányzat közcélú vagy egyéb munkát ajánl, de az érintett ezt nem fogadja el. Ebben az esetben a munkanélküli legalább 6 hónapig, de legfeljebb 1 évig nem részesülhet a munkanélküliek jövedelempótló támogatásából. * A kormány rendeletet alkotott a lakáscélú támogatások módosításáról. Ennek megfelelően a jövőben a szociálpolitikai kedvezmény összege a meglévő második gyermek után 300 ezer forint, a meglévő harmadik gyermek után 900 ezer forint lesz. A további gyermekek után járó összeg mértékéről a népjóléti és a pénzügyminiszter dönt. K. S. A papíripari dolgozók szövetségest keresnek Nyomasztó hírekről értesülhetünk korábbi tagszervezetünk, a Papíripari Dolgozók Szakszervezetének háza tájáról: válságos a papíripar és -feldolgozás helyzete, rengeteg az elbocsátás, a gyárakban maradók szégyenletes bérekért dolgoznak, s ilyen körülmények között ugyancsak beszűkült a szakszervezet mozgástere. Részletesebb tájékoztatásért Táll Lászlóhoz, a Papíripari Dolgozók Szakszervezetének elnökéhez fordultunk. - Elnök úr, milyen is valójában most az iparág helyzete? - A magyar papíriparban többféle kedvezőtlen hatás érvényesül, így a világméretű recesszió az iparban, súlyos termelési és értékesítési gondok, rendkívül nyomott papírárak és a keleti piac teljes összeomlása. - Milyen mértékben és ütemben történtek az elbocsátások? - Négy év alatt tizenháromezerről hatezerre fogyott a létszám. A különböző privatizációs tárgyalásokon szakszervezetünk igyekezett elérni, hogy a létszámleépítés ne draszti(Folytatás a 2. oldalon.) Szakszervezeti újságírók a szociáldemokratáknál Hol tart az MSZDP a szociáldemokrata pártok egyesülése óta? Milyen célokkal, reményekkel készülnek a parlamenti választásokra? Hogyan tekintenek a szakszervezetekre, mit várnak a szakszervezeti újságíróktól? A többi között ezekről a kérdésekről esett szó azon az év végi sajtóbeszélgetésen, amelyre a párt Dohány utcai székházában került sor Podkoniczky István, Borbély Endre alelnök, Raub János pártigazgató, a párt más tisztségviselői és a MUOSZ szakszervezeti szakosztályának tagjai, az ágazati szakszervezetek lapjainak szerkesztői között. Az elhangzott tájékoztatók nyomán kialakult élénk párbeszédből kirajzolódott a tavaszi nagy megméretés előtti helyzetkép, érzékelhetővé vált a teendők sora. A Király Zoltán nevével fémjelzett, újraszervezett párt önálló politikai arculattal és mondanivalóval kíván jelen lenni a közéletben. A szocdemek olyan társadalmi, gazdasági modernizációban érdekeltek, amelyben megvalósulnak az igazságosság, az esélyegyenlőség, a szolidaritás elvei, s alapvető emberi joggá válik az állampolgárok szabadsága, méltósága és létbiztonsága. Az MSZDP nemrég ünnepelte megalakulásának 103. évfordulóját. Magától értetődik, hogy a párt számára fontosak az értékes tradíciók. Ugyanakkor - ahogyan a beszélgetésből kiderült - a jelen gondjaira, azok enyhítésére, a jövőre koncentrálnak, a jövő nemzedékéért éreznek felelősséget. A párt vezetői hangsúlyozták, hogy fellépnek minden olyan törekvés ellen, amely veszélyezteti az ország stabilitását, küzdenek a társadalom bármely csoportjának - szociális, vallási, faji, nemzetiségi, etnikai alapon történő - kirekesztése ellen. Kizárnak minden együttműködést a szélsőséges nézeteket képviselő politikai erőkkel. A kérdésekre adott válaszokból meggyőződhettünk arról, hogy a szocdemek - hagyományaik szellemében - képviselik a bérből és fizetésből élők, a volt és leendő munkavállalók, a saját erőből próbálkozók és a kisebbség érdekeit. Feladatuknak tartják a munkavállalói ellenőrzés és részesedés demokratikus megszervezését. Ezért kiemelt szövetségesnek tekintik a szakszervezeteket, és általában az érdekvédelmi, szakmai és civil társadalmi szerveződéseket. K. S. Utolsó napok a Blaha Lujza téren Volt egyszer egy ólomszedés Népszavás tervezőszerkesztő kollégánktól hallottuk a hírt: a Szikra Lapnyomda Blaha Lujza téri üzemét hamarosan bezárják. A magasnyomtatással készülő újságok közül a Népszavát, és a Szikra saját lapját, a Pesti Riportot szedik már csak itt. (január 10-ig. A szerk.) Az első emeleten, ahol korábban jobbára az üzemi lapok készültek, szomorú látványban van részünk. Az egykori élettel teli, szedőgépek kattogásától zajos terem most olyan, akár egy kísértetkastély. Eggyel följebb viszont nyoma sincs a letargiának. Legalábbis, ami az önfeledten nevetgélő szedőlányokat illeti. Még mi az előbbi, első emeleten szerzett borús élményeink nyomán bátortalanul téblábolunk, s köszönni is elfelejtünk, ők fennhangon emlékeztetnek arra, amit az illendőség ilyenkor diktál. Amikor elmondjuk, hogy mi járatban is vagyunk, a mestőrhöz irányítanak bennünket. Ő szemmel láthatólag ki sem látszik a munkából, így aztán udvariasan a csoportvezető asszonyhoz, Horváth Zoltánnéhoz passzolja át az ólom-ofszet végnapjait megörökíteni igyekvő kis csapatunkat. Ő éppen egy nyugdíjas szakit győzköd arról, hogy csak nyugodtan vegye ki a szabadságát, hiszen úgysincs nagyon munka. A nyugdíjas dolgozók szerződését február 28-áig hosszabbították meg, de hogy addig itt leszünk-e még, azt én nem tudom megmondani. A Népszavával búcsút mondunk az utolsó politikai napilapnak is. A Pesti Riportnál folyamatban van az átállás a Mackintosh-technológiára, addig biztosan maradunk, amíg a Riport ólom-ofszettel készül. Mintegy kétszáz nyomdai dolgozót érint a Szikránál a változás, s az előzetes ígéretek szerint senki sem marad munka nélkül. - Nem ért bennünket váratlanul a dolog - mondja Horváthné hiszen már tavaly januárban bejelentették, hogy nem gazdaságos a magasnyomás. ígérték, hogy mindenkinek biztosítanak helyet odaát a C-ben (a Visegrádi utcában), mostani bérének megfelelően. Hát természetesen először zúgolódtunk, nem nagyon tetszett a dolog, elvégre ez a munka a vérünkben van, s most idegen területen kell majd bizonyítanunk. Nekem például a fotózást ajánlották, amiről egyelőre csak annyit tudok, hogy hol kell megnyomni a fényképezőgépen a gombot... tj-Fotók: Tüttő Tibor