UVATERV Híradó, 1978 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1978-01-01 / 1. szám
A metrótervezés további feladatairól tanácskozott az V. pártalapszervezet A metrótervező iroda pártalapszervezetének taggyűlésén november 29-én az MSZMP Budapesti Bizottsága Végrehajtó Bizottságának a metróberuházás tapasztalatairól és a további feladatokról szóló határozatát ismertette Balázs Ferenc, a pártbizottság titkára. A jelentést az MSZMP Budapesti Bizottság Végrehajtó Bizottsága október 19-én tárgyalta Giltner Andornak, a fővárosi Tanács elnökhelyettesének előterjesztése alapján. Az MSZMP Budapesti Bizottsága az elmúlt években rendszeresen figyelemmel kísérte a metró építését és a növekvő feladatok jobb megoldása érdekében határozatot hozott 1973-ban, 1975-ben és 1976-ban. A határozatok a metróberuházást eredményesnek ítélték. Az egyes szakaszok határidő előtt, vagy határidőre készültek el, az előirányzott költségkereten belül. A minőség elfogadható, eltekintve a legutóbbi szakasztól, ahol több helyen minőségi kifogás adódott. Az üzembe helyezett vonalakon kielégítő színvonalú, biztonságos az utasszállítás. A kelet-nyugati vonalon szerzett üzemeltetési tapasztalatokat sikerült hasznosítani az észak-déli vonalnál. Az eredmények ellenére néhány probléma újra és újra jelentkezik. Megoldásra váró feladatok: a döntéselőkészítés színvonalának javítása, a jóváhagyási eljárások gyorsítása, a döntési lépcsők számának csökkentése, a munkák további gépesítése - egyrészt a nehéz fizikai munka csökkentése érdekében, másrészt a munkaerőhiány pótlására -, a beruházásszervezés (különösen az építőipari kivitelezés) ütemezésének, szervezettségének, a vállalatok együttműködésének javítása, jobb minőségű munkavégzés, az átadás előtti munkacsúcsok elkerülése -, hogy csak a legfontosabbakat említsük. A metróberuházás volumene 1972-től több, mint kétszeresére emelkedett és fokozódott komplexitása. Ma már a vonalépítést út-, felüljáró- és áruházépítés kíséri. A metróberuházás közlekedési létesítményépítésből városfejlesztési tényezővé nőtt. Egyidőben több vonal építését tervezzük, és időszerűvé vált a metróüzem műszaki hátterének (javítás, oktató bázis) kiépítése is. Az e tényezők figyelembe vételével kidolgozott javaslatok között számos nagy jelentőségűt találunk. Ilyen például, hogy kezdeményezni kell a metróberuházás központi fejlesztési programmá nyilvánítását, és a rendelkezésre álló idő alatt kiérleltebb, megalapozottabb, több változatot tartalmazó terveket kell készíteni. A javaslatok a közmű- és mélyépítőipar fejlesztését, a tipizálás, előregyártás fokozását is szorgalmazzák. A tervezésben a kívánatosnál nagyobb mértékű munkamegosztás alakult ki, ez nehezíti az áttekintést, a koordinálás nagy energiát köt le. A főtervező UVATERV súlyos elhelyezési gondokkal küzd, a metrótervezők többsége ideiglenes fabarakkokban végzi munkáját, állapítja meg a javaslat. Feladatul tűzi ki, hogy az UVATERV tervezési teljesítményét az 1976. évi 52,3%-ról 1980-ig 80-85%-ra kell emelni. Az UVATERV vezetése az ehhez szükséges feltételeket (létszám, elhelyezés) a KPM támogatásával fokozatosan teremtse meg. A jövőben az üzemgazdasági tervezést a Mi 7iRÖBER-nek kell végeznie. A kivitelező és tervezővállalatok fokozzák együttműködésüket, a kivitelezők nagyobb részt vállaljanak a részlettervezésből, elsősorban az organizációs, felvonulási, melléklétesítményi és technológiai tervezésből. Az építés ütemének gyorsítása érdekében a KÉV-METRÓ-nak további építésgépesítést, munkaerő-átcsoportosítást kell végrehajtania. A javaslat leszögezi, hogy a jövőben az üzembe helyezéseket minden esetben előzze meg a műszaki átadás-átvételi eljárás. Az érdekeltség bővítésében a fővállalkozási társulás rendszerének fokozatos bevezetése tűnik megoldásnak. A társulást - a tapasztalatok hiánya miatt - kísérleti jelleggel kell bevezetni egy olyan kisebb létesítménynél, amely műszakilag és pénzügyileg jól elhatárolható, továbbá reális kockázatot jelent a részt vevő négy-öt vállalat számára. Addig is feladathoz kötött jutalom kitűzését kell a beruházónak kezdeményeznie. Az előterjesztést az MSZMP Budapesti Bizottság Végrehajtó Bizottsága elfogadta, és a végrehajtás egyes kérdéseire határozatot hozott. Meghatározó fontosságúnak ítélte meg a központi fejlesztési program, a fővállalkozási társulás, a KÉV-METRÓ és az UVATERV fejlesztésére vonatkozó elképzeléseket. Az V. pártalapszervezet taggyűlésén elhangzott ismertetést vita követte. Skoda Lajos igazgató a határozat jelentőségét hangsúlyozta, több hozzászóló elégedettségét fejezte ki a határozattal kapcsolatban. A taggyűlést azzal zárta Bernwalner József alapszervezeti titkár, hogy a jövő évek munkájának alapját teremtették meg. 1978. ÉVI GAZDASÁGI TERVÜNK A DEMOKRATIKUS FÓRUMOKON A pártvb és az szb együttes határozattal október 26-án bocsátotta ki megvitatásra az alaptervezetet, és javasolta elfogadásra az ún. 3. sz. tervvariánst, amely 1978-ra 0,5%-kal csökkenő létszám mellett 10491-os termelésnövekedést és 5% körüli átlagbéremelkedést irányoz elő. A tervjavaslatot a vállalati nagyaktíva értekezleten gazdasági igazgatónk ismertette, és az aktívák továbbították a IV. negyedévi osztályszintű termelési tanácskozásokra. A hozzászólások, észrevételek alapján kialakult módosított tervjavaslatot december 5-én az irodavezetőkkel kibővített vállalatvezetőségi ülés, december 7-én a szakszervezeti bizottság tárgyalta. A közel 40 észrevétel, módosítás, kiegészítés mellé az szb írásba foglalta állásfoglalásait. E szerint a termelés 104%-os emelését munkaellátottságunk, irodáink gazdálkodási készsége, dolgozóink szorgalmának ismeretében realizálhatónak ítélte. A hazai megbízások teljesítését elsőrendűnek tartva az exportmunkák részarányának növelése mellett foglalt állást. Az szb a dolgozók 80%-ának véleményével megegyezően a 0,5%-os létszámcsökkentéssel megvalósítható 5%-os átlagbérnövekedéssel értett egyet, és mintegy 70%-át alapbérben javasolta kiosztani. Helyesnek ítélte az szb az „R” alapból történő kifizetéseknek a tervezett bérnövekedéssel azonos emelését. Egyetértett az „R” alap vállalati, szakszervezeti és KISZ-hatáskörbe utalt részeinek összegével. A tervteljesítés nélkülözhetetlen feltételének, a munkakörülmények javításának érdekében a külső és belső erőforrások koncentrálását kérte, és felhasználását a fontossági sorrend helyes megállapítása alapján javasolta az szb. Egyetértett az étkezési hozzájárulás emelésére, a lakásépítés támogatására irányuló törekvésekkel. A kizárólagosan szakszervezeti diszpozícióba utalt jóléti és kulturális keret felhasználására az szb készített költségvetési tervezetet. A szociális, kulturális, sport-, üdültetési és segélyezési célokra rendelkezésre álló 2,7 millió forint összhangban van az szb 1978. évi ún. bélyegpénzes költségvetésével, és megfelelő pénzügyi fedezetet biztosít. A terv közművelődési fejezete helyesen tükrözi a közművelődési határozat célkitűzéseit. Az szb komoly reményeket fűz az Üzemi Akadémia örökébe lépő vállalati Művelődési bizottság munkájához, amiben a szakszervezet is közreműködik. A vállalat 1978. évi tervét december 20-án a párt végrehajtó bizottsága, december 22-én a szakszervezeti bizalmiak és a Vállalati Szakszervezeti Tanács együttes ülése vitatta meg és fogadta el. Elmondhatjuk, hogy a december 30-án véglegesen jóváhagyott, reális terv méltó az alapításának 30. évfordulóját ünneplő vállalatunkhoz és elismerést szerzett kollektívánkhoz. Vályi László