UVATERV Híradó, 1980 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1980-11-01 / 11. szám

Harmadik negyedévi eredményeinkről tárgyalt a vállalatvezetői értekezlet Az irodavezetők részvételével tartott értekezletet vállalatvezetőségünk októ­ber 6-án. Pogány András gazdasági igazgató beszámolt vállalatunk harmadik negyedévi létszám- és teljesítményter­­vének teljesítéséről. Megállapította, hogy szinte minden egységünk fegyelme­zetten betartotta a létszámgazdálkodási intézkedéseket, túllépés csak a VII. irodán, a Gazdasági osztályon és az üdülőkben volt. Összesen 16,4 fő volt a létszámmegtakarításunk augusztus vé­géig. Fegyelmezetten hajtották végre az irodák a nem fizikai állományú nyugdí­­j­asok foglalkoztatására vonatkozó intéz­kedéseket, és összességében is kedve­ző a nyugdíjasok foglalkoztatási tervének teljesítése, irodáink a III. iroda és a titkárságok kivételével nem lépték túl kereteiket. Vállalatunk 102,9 százalékra teljesí­tette harmadik negyedévi termelési ter­vét. Ez egybevetve az előző két negyed­évvel 111,9 százalékos vállalati teljesí­tésnek felel meg. Az előzetes becslések szerint várhatóan 108,1 százalékra tel­jesítjük 1980. évi tervünket. A jövő évre kötött szerződésekről is beszámolt gazdasági igazgatónk. Szep­tember 30-ig 120 millió forintos belföldi és 40 millió forintos exportmunkára írtunk alá szerződést, vagyis teljesít­­ménytervünk 35 százaléka szerződéssel lekötött. További 60 millió forint ér­tékű megbízásra a szerződéskötés fo­lyamatban van. A „ piacfeltárásban” jelentős erőfeszítésekre lesz szükség — mondta gazdasági igazgatónk­­ már csak azért is, mert az irodák szerződéses állományában is jelentős eltérések van­nak, például a­z­ iroda állománya 40 millió, a IV. irodáé csak 27 millió fo­rint. Dr. Kozáry István műszaki igazgató kedvezőnek ítélte létszámgazdálkodá­sunkat, de emlékeztetett rá, hogy szep­temberben álltak munkába ösztöndíja­saink, akik módosítják a vállalati lét­számot. Javasolta: jó lenne a tervezett egy százalékosnál nagyobb létszámmeg­­takarítást elérni ebben az évben. Be­számolt létszámgazdálkodással foglal­kozó munkabizottság tevékenységéről, valamennyi irodavezetővel egyeztetik a javasolt létszámstruktúra- és az eset­leges szervezeti változtatási javaslatot. Skoda Lajos elismerését tolmácsolta az irodáknak az egyenletes és fegyelme­zett tervteljesítésért. Hangsúlyozta, hogy a létszámgazdálkodást nem lehet és nem is szabad kampánymunkaként végezni. Minden új felvételnél mérle­gelni kell, hogy az a vállalat távlati céljainak megfelel-e. A vállalatvezető­ség is keresi a racionális megoldásokat. Nem kell a kialakult vállalati szerve­­zetet konstansnak tekinteni, minden ész­szerű változtatás, amely a vállalat ha­tékonyságát javítja, végrehajtható. A jövő évi munkaellátottságunk valóban nem felhőtlen — mondta igazgatónk —, éppen ezért nem szabad jelentéktelennek minősíteni egyetlen, a vállalathoz érke­ző megbízást sem. A hazai piac beszű­külése arra ösztönöz bennünket, hogy keressük a további exportmegbízások lehetőségét. A kibővített vállalatvezetői értekezlet ezt követően ^sidí­i Dénes líbiai rezidens jelentését hallgatta meg. Jelenlegi líbiai érdekeltségeink: az 500 kilométeres vasút hátralevő számlázása, a gariani csatornázási tervek kiegészítő módosí­tásai és számlázása, egy vízügyi főisko­la és laboratórium, két tejüzem mély­építési munkáinak tervezése és a Sie­mens cég mellett alvállalkozóként a tripol jelzőlámpás forgalomirányítás tervezése. Kilátásunk van további útvo­nalak és kisebb repülőterek tervezésére, az utóbbihoz azonban hazai kivitelező társulására is szükség volna. A vasút építését várhatóan 1981 őszén kezdik meg, ez tervezői művezetésben adhat munkát számunkra. Vályi László beszámolt a Siemensszel közös vállalkozás jelenlegi állásáról, ebben a munkában az UVATERV-en kívül a Metrimpex és az Úttröszt ér­dekelt. Dr. Kozáry­­ Ilván javasolta Ubiai piac­­törekvéseink felülvizsgálatát, megíté­lése szerint ugyanis a líbiai piac nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Skoda Lajos összefoglalójában megál­lapította, hogy a magyar szellemi ex­portban a legnagyobbak közé tartozó vasúttervezéssel indult ötéves kapcso­latunk Líbiával valóban kevesebbet nyúj­tott, mint amit vártunk tőle, de számos tapasztalattal szolgált a további, a fej­lődő országoknak végzett tervezéseink­hez. Tanulságait mindenképpen le kell vonni, és egy későbbi vállalatvezetői ülésen napirendre tűzni annak eldönté­sét, fenntartsuk-e Ubiai kirendeltsé­günket. IRODAI TERMELÉSI TANÁCSKOZÁSOKRÓL Az elmúlt hetekben zajlottak le az irodák és központi osztályok szokásos III. negyed­évi termelési tanácskozásai. A beszámolók - többek között - foglal­koztak a létszámcsökkentéssel és az ezt be­folyásoló munkaellátottság kérdésével. Az I. iroda vezetője bejelentette, hogy az iroda minden osztályán meghatározták a leggyen­gébb teljesítményt nyújtó és így legkönnyeb­ben nélkülözhető dolgozókat. A II. iroda ve­zetője felvetette azt a gondolatot, hogy a há­rom évre tervezett létszámcsökkentést az iro­dán esetleg koncentráltan, már 1981-ben kel­lene végrehajtani, mivel a tervidőszak első éve tűnik a legnehezebbnek a beruházások visszafogása miatt. A III. iroda vezetője, dr.Petúr Alajos véleménye szerint az iroda már ebben az évben oly mértékben csök­kentette létszámát, sőt a H-6 osztály meg­szüntetésével osztályainak számát is, hogy a további csökkentés a nyugdíjkorhatárt el­érők egyharmadával is teljesíthető. A IV. iroda munkaellátottsága - elsősorban a vas­­úttervezés profiljában — már ebben az évben is okozott gondot, a jövő évi leterhelés pe­dig az irodák közül talán itt a legalacso­nyabb, amit kedvezőtlenül befolyásol a nagy exportmunkák „kifutása” is. A VII. iroda tanácskozása új irodánk sajátos helyzetét és még tisztázatlan jövőjét tükrözte. A felsorolás végére került az V. és a VI. iroda, mert itt az irodavezetői beszámolók - túllépve az általánosításokon - nyíltan bí­rálták vagy dicsérték az egyes osztályok te­vékenységét, sőt dr. Herczegh Károly iroda­vezető név szerint is kritikával illette a fela­datokat felelőtlenül végzőket. Nyilván ennek volt köszönhető, hogy ezen a két irodán a dolgozók is őszintén feltárták vé­lményüket és nyátan elmondták a termeléssel, sőt a gaz­dasági vezetéssel kapcsolatos problémáikat is. Az V. irodán Kovács Gábor irodavezető­helyettes vállalta a létszámkérdés felvetését, azzal a logikus javaslattal, hogy azokon az osztályokon csökkentsék a létszámot, ahol nincs elég munka. A VI. iroda vezetője vi­szont átfogóbban, a szakágak aránytalansá­gát is javító céllal - elsősorban az építész­létszám csökkentésével - látta célszerűen végrehajthatónak ezt a feladatot. A tanácskozások foglalkoztak a munka­verseny kérdéseivel, a legfontosabb termelési eredményekkel és feladatokkal, valamint a szolgálati titok és az üzemi demokrácia fóru­mainak új szabályozásával. Külön színfoltot jelentett három irodán Skoda Lajos igazgató amerikai útjáról tartott szakmai élménybe­számolója. Elmondhatjuk, hogy a tanácskozások a dolgozók és a vezetés számára egyaránt hasz­nosak voltak, de céljukat csak olyan mérték­ben érték el, amennyire a fórum által nyúj­tott lehetőségekkel a gazdasági vezetők és a dolgozók éltek, dr.Füredy Jenő

Next