UVATERV Híradó, 1986 (10. évfolyam, 1-12. szám)
1986-01-01 / 1. szám
új számítógép — új alapokon Az UVATERV éves átlagban 0М1а1т [UNK] [UNK] forintot, olykor többet fizet ki a tervezéshez bérbe vett számítógépekért. Egészen friss adat: az országos közúthálózat-fejlesztés tervezési díjának egyharmadát a bérelt számítógép díja tette ki. Sorolhatnánk több adatot is, de e példaként kiemelt kettő önmagában is kényszerít két következtetésre. Saját számítógépünk, illetve központunk teljesítménye sok feladathoz már kevés, ugyanakkor mai szűkös munkaellátottságunk közepette is adódnak olyan feladatok, amelyek nagy teljesítményű számítógépért ,tcláltanak”. Egy új, a vállalat következő tíz esztendejének számításgépesítési, tervezésautomatizálási munkáját megalapozó gépbeszerzés előkészítése már korábban megkezdődött. A folyamat ma is tart. A vállalat félmilliárd forintnyi árbevételéből mintegy öt és fél millió dollárt tesz ki a tőkés deviza. A céloknak és a lehetőségeknek alárendelve kiválasztott géptípus, pontosabban a számítógépes rendszer alapjának beszerzéséhez 600 ezer dollárra volna szükség. A jogszabályok lehetővé teszik, hogy a „dollárkitermelő” vállalatok a munkavégzés helyén szükséges eszközöket, berendezéseket a szerződés terhére devizáért is beszerezzék. Csak hát egy nagy teljesítményű számítógépet nem lehet a helyszínre vinni. . . Marad a hagyományos út: devizatámogatást szerezni a tárcától és forinttámogatást kérni az OMFB-től, illetve különböző fórumoktól felmentést kérni a „a kötés terhére” történő beszerzés kizáró körülményei alól. Az elmúlt években gyakran kellett külső gépeket igénybe vennünk. Kinőttük az R-20-ast. Magyarországon hét, Nyugaton négy év alatt „írnak le”, vagyis cserélnek ki egy ilyen berendezést. De nem ez a meghatározó, hanem hogy egyre többször ütközünk a gép teljesítménykorlátaiba - mondja Jancsó Ferencné, a számítóközpont vezetője. - A két évtized alatt a különböző gépekre kidolgozott programkészlet minden akadály nélkül futtatható lesz a kiválasztott új gépen? - Nem lehet akadály! Programjaink ugyan csoportos feldolgozáshoz készültek, vagyis használatukkor a tervező nincs kapcsolatban a számítógéppel. Azokat a programrészeket kell megírnunk és a folyamatba illesztenünk, amelyek a tervező számára közvetlenül hozzáférhetővé teszik a számítógépet. A programokat (már az adatlaprendszer kialakításakor) felkészítettük erre a módosításra. Persze így sem lesz egyszerű feladat, hogy az interaktív tervezésre átálljunk. Az R-20-as folyamatos használata mellett s aközben is, hogy a vállalat készül egy új, nagy teljesítményű számítógép beszerzésére - különösen egy-egy irodán - folyamatosan szaporodtak a felhasználói célra orientált kisgépek és programok. Tervezik-e ezek összekapcsolását a központi számítógéppel? - A kisgépek és a központi gép összekapcsolása alapfeltétel. Vannak helyleg elvégezhető feladatok, és vannak olyanok, amelyekhez a nagy gép adatbázisának használatára van szükség. Többféle adatbázissal dolgozunk majd. Egyrészt azzal, amit az éppen végzett tervezés műszaki tartalma igényel, másrészt kialakulóban vannak Magyarországon azok a központi adattárak, amelyek hozzáférhetőségét a hálózaton keresztül meg kell majd teremtenünk. Példát is hadd mondjak: a jogszabály- vagy a földnyilvántartást nem kell magunknak megoldanunk. Postai kábelekkel csatlakozunk majd ilyen tartalmú adatközpontokhoz. A hálózatba szerveződésnek vannak vállalaton belül megoldandó feladatai is. A központi számítógépet mindenki számára elérhetővé kell tenni... Ebből a szempontból tehát még közelebb kerül egymáshoz két egyébként is közel levő munkahelyünk. A Lajos utcai metrótervező osztályok hátránya megmarad? - Nem az én feladatom, hogy nyilvánosságra hozzam a vállalatvezetőségnek azt a törekvését, hogy Lajos utcai részlegünk is a József Attila utcai épületben kapjon helyet, de biztatónak érzem, hogy ők sem lesznek kirekesztettek és hátrányos helyzetűek. - A vállalati eszközfejlesztési tevékenységnek mennyiben volt része a kisgépek beszerzése? - Semmiképpen sem spontán akciókról van szó. Más kérdés, hogy azokkal a gépekkel, amiket a költségkeretre be lehet szerezni, sok részfeladat oldható meg ugyan, de nem referenciái egy UVATERV-szintű vállalatnak. A tényszerűség kedvéért mondom: ráadásul olyan feladatokat oldottak meg velük, amikhez még a hatvanas években kidolgoztuk a programokat, s az R-20-ason futtattuk is ezeket. Amióta tervkötelezett a számítóközpont, lényeges szemponttá vált az irodák számára a nekünk járó altervezői díj. Megkockáztatom: ha nem kellene fizetni nekünk, utasítással sem sikerült volna a kisgépeket elterjeszteni. Nem vitathatók e folyamat előnyei. Igaz, vannak korlátai is. Eléggé szűk határok közé szorítja a feladatmegoldást és mérnökórákat is igényel azért. Ma az irodák számára az egyik legfontosabb szempont, hogy az árbevételből ne kelljen senkinek továbbadni. - Hogyan birkózik meg a számítóközpont a tervkötelezettséggel? - Nem birkózunk, hanem együtt élünk vele. Nem tartom rossz döntésnek annak ellenére, hogy nehéz helyzetbe kerültünk, mert annak alapján, amit a keserves helyzetben nekünk leadott munkákkal termelünk, legalább megbecsülnek bennünket. Nem vagyunk eltartottak. - Bevételi kötelezettségből vagy más okból adódóan vállal-e a számítóközpont külső megbízást? - Vállalunk és vannak is lehetőségeink ebben. De nem R-20-as gépünkkel. Jelenlegi számítógépes szolgáltatásaink óriási erőfeszítések árán tarthatók csak fenn, és egyre több feladat vállalása elől kell elzárkóznunk. A nagyobb nyugati tervezővállalatok tevékenységüket új szakággal, az automatizált műszaki tervezéssel bővítik. A vezető tervezővállalatok számítógépes programjaikat vagy szogláltatásként vagy önállóan eladják. Nekünk is vannak ilyen törekvéseink. - Az a döntés, amely alapján egy nyugati gyártmányú, körülbelül negyvenmillió forint értékű beruházással a következő tíz esztendőre a tervezés számítástechnikai hátterét meghatározza a vállalatvezetőség, jár-e kompromisszummal? - Olyan kiépítettséget választottunk, amellyel el lehet indulni, s amely bővíthető. Az alapelképzelés egy legalább 2 MByte-os, kb. 500 KIPS sebességű központi egység 600-800 MByte mágneslemez-háttérrel, három mágneslemezegységgel, két grafikus munkahellyel, tizenkét egyszerű terminállal, valamint nyolc személyi gép terminállal. Ez óriási előrelépés, de kompromisszum mégis van benne, mert a világpiacon ennél jóval nagyobb, gazdagabb felszereltségű vállalatokkal kell felvennünk a versenyt. Szerencsére a tervdokumentáció rajzos részét készítő berendezéseink már megvannak. - Ez azt jelenti, hogy egy magára valamit is adó tervezőintézetben részfeladatot személyi számítógépen megoldani barkácsmunkát jelent? - Legalábbis korszerűtlent. Nálunk ezt az igényt a kényszer szülte. Nem akarom lebecsülni, hiszen a hagyományos tervezést könnyíti. De nem jelenti a tervezéstechnológia olyan korszerűsítését, amivel új számítási módokat, gazdaságosabb tervezést, méretezést lehetne bevezetni. Nem kell titkolni: sokak véleménye szerint az UVATERV most éppen nincs abban a helyzetben, hogy ilyen nagy beruházásba fogjon. Mások szerint modellt másolunk erőnkön felül, mondván, egy ilyen jellegű vállalat tekintélye megköveteli ezt az áldozatot. Könnyelmű áldozat ez? - Remélem, nem vagyok egyedül azzal a véleményemmel, s igazol is az élet, hogy az UVATERV-nek elsősorban a nagyobb feladatok vállalására kell berendezkednie. Hazai munkáinkat illetően is. Kisebb feladatainkban is csak úgy tudunk versenyképesek maradni, ha feldolgozási módszereink korszerűek. Aki a piac törvényeit ismeri, tudja, hogy éppen akkor kell több áldozatra elszánni magunkat, amikor gyérül a kereslet. Ez összvállalati szempont. Ha bárki ellentmondást érez „nagygépes” törekvéseink és a kisgépek nyújtotta lehetőségek között, rosszul gondolkodik. A kisgépek adottságaik, lehetőségeik közötti felhasználása mindenképpen jó, sokakat állított a számításgépesítés mellé, olyanokat is, akik nagyon idegenkedtek 10