UVATERV Híradó, 1988 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1988-06-01 / 6. szám
SZEMÉLYI hírek KINEVEZÉS Király Sándorné (2-303-as osztály), irányító tervező ÚJ MUNKATÁRSAINK Páli Éva telefonkezelő (gazdasági osztály), Pap Zoltán tervezőmérnök (2-205). NYUGÁLLOMÁNYBA VONULTAK Boda И/másik tervezőtechnikus (2-309), Fejes Sándorné adminisztrátor (2-305), Haigl Etelka tervezőmérnök (2-206), Szabó László tervezőtechnikus (2-103), Tóth Albertné tervezőtechnikus (2-107), Tóth Gusztávné szerkesztő (2-304). ÚJ CSALÁDTAGJAINK Szeretettel köszöntjük más nagy családunk újszülötteit: Farkas Péter (műszaki fejlesztési és propagandaosztály) Gábor; Hegedűs Józsefné (2-304) Emőke; Reichardt Tamás (2-110) Cecília; Reiner Gábor (2-201) Gabriella; Rév András (2-101) Szilvia; Török András (2-206) Nóra; Viola Sztricsevits Józsefné (2-203) Tamás nevű gyermekét. KILÉPTEK A VÁLLALATTÓL Arató Gáborné tervezőtechnikus (2-305), Gelencsér András irányító tervező (2-103), Kovács Éva beosztott operátor (2-013), Orosz Rudolf szerkesztő-technikus (2-201), Szentes László tervezőmérnök (2-106), Thúróczy Gábor tervezőmérnök (2-108). A vonal túlsó végén EGY VÖRÖSKERESZT-KITÜNTETETT - Kedves Vilma, a Vöröskereszt megalakulásának százhuszonötödik évfordulója az Ön számára kellemes emlékkel-élménnyel párosult... - Május elején szerte a világon megemlékeztek Henri Dunant mozgalomalapító munkálkodásáról, amellyel a háborúk áldozatainak s a természeti csapások sújtotta lakosságnak a segítségére akciókat szervezett. A Magyar Vöröskeret Országos Központja május 6-án 11 órakor tartotta emlékünnepségét, erre én is meghívást kaptam, s ott - nagy örömömre - a Vöröskeresztes Munkáért arany fokozatával tüntettek ki — mondja a telefonvonal túlsó végén Galambos Györgyné, az Uvaterv Vöröskere azalapszervezetének titkára. - Mióta titkára a vállalati alapszervezetnek? - Elődöm, Nagyné 1970-ben lemondott, akkor kooptáltak a helyére, s egy év múlva meg is választottak titkárrá. Vagyis tizennyolcadik éve. - Ez egyhetednyi idő a patinás világszervezet életében is. Mire képes egy vállalati sejtje, mire vállalkozhat? - Az egészségmegőrző program keretében szűrővizsgálatokat szervezünk, rákszűrést, cukorbetegség-szűrést, és emellett immár „klasszikus” feladatunk a véradások szervezése. - Nem akarom számszerű adatok keresésével terhelni, csak azt tudni, e mások bajai iránt sajnos egyre érzéketlenebb világunkban milyen eredményeket érhet el egy önkéntes segítő szervezet? - A vállalat létszámának csökkenése folytán csökkent véradóink száma, de közel sem a létszámcsökkenés arányában. Máris sok jelentkezőnk van az V. kerületi tervezésű véradóakcióra, s egyéb szervezéseink is eredményesek. Tavaly használtruha-csereberét kezdeményeztünk, ami várakozáson felüli sikerrel járt. Ezen felbuzdulva már túlvagyunk az idein is, ahol ötször cserélődött a készlet, és még így is maradt egy teherautónyi (amit végül az Erdélyből áttelepülteknek ajánlottunk fel). Szintén tavaly próbálkoztunk meg azzal, hogy segítsük a családanyák ünnepi vásárlását, s kértük az Úttörő Áruházat, telepítsen a kultúrtermünkbe egy ideiglenes ,Joiláruházat”. A tapasztalatok nyomán az idén is hívni fogjuk őket, de most már tudjuk, mit kell hozniuk, sőt azt is, hogy a KST-kifizetés idejére kell időzítenünk az akciót. Aktivistáink - akiknek jó része egyben nőfelelős is — ott vannak a nyugdíjasnapokon, és sok egyéb rendezvény szervezésében is szédkeznek. Annyi jó hagyomány szűnt meg, múlt el az életünkből, szeretnénk, ha a vöröskeresztes klubnap (ami tavaly elmaradt) újra visszatérne — az idén ez is szerepel a programunkban. - Milyen segítségre számíthat mindezekben a szervezet titkára? - Segítséget és irányítást kapunk a kerületi vezetéstől, maximális támogatásra és együttműködésre számíthatunk saját vezetőségünk minden tagjától, akik mindannyian magukénak érzik az alapszervezet gondjait. A vállalatvezetés lehetőséget és esetenként anyagi segítséget nyújt tevékenységünkhöz. Elvi irányítást a pártszervezettől kapunk, de segíti munkánkat a KISZ és a szakszervezet is. Régebben egy-egy iroda munkáját az irodai felelős fogta össze, akinek minden osztályon volt aktivistája. Szervezetünk olykor foghíjassá válik, hiszen a vállalati szervezet módosulása meg a létszámmozgás minket is érint, de a távozók helyére, szerencsére, mindig találunk újakat, akik szívesen vállalják ezt az igazán közösségi feladatot. 1 10 JAKAB SÁNDOR 1908-1988. A magyar útépítő mérnökök nagy családjának képviselői, köztük a volt és a még ma is uvaterves kollégák és barátok, szomorú szívvel állták körül április 21-én a Farkasréti temetőben Jakab Sándor mérnök virágokkal borított ravatalát. Halálának szomorú híre mélyen megrendítette azokat, akik vele valaha is kapcsolatban álltak. Lesújtotta azokat a munkatársakat, akik ma már ősz fejjel, de annak idején még fiatal emberként, irodája dolgozóiként tanulták meg tisztelni és becsülni a nagy tudású tervező, szervező és vezető mérnököt, s akik az ő példája nyomán váltak a szakág elkötelezett művelőivé, többen közülük a szakma későbbi vezetőivé. Jakab Sándor pályafutását dr. Jáky József professzor talajmechanikai tanszékén tanársegédként kezdte, majd adjunktusi munka következett 1938-ig. Ezután a Budapesti Államépítészeti Hivatal építésvezető mérnöke volt. Magánmérnöki irodát működtetett 1940—1948 között, amely közel 300 kilométer közutat tervezett. Az ÁMTI-ba 1948- ban lépett be, ahol az út- és vasútosztály vezetője, majd az ÁMTI jogutódjánál, az Uvatervnél szakági főmérnök lett, 1963-ig a vállalat névadó irodájának vezetőjeként dolgozott. Életének ezt a szakaszát, az ereje teljében levő Jakab Sándor legszebb éveit — ahogy a sírnál őt búcsúztató Hegyi Kálmán barátunk mondta — ma is legendába illően emlegetik azok a szerencsések, akik vele dolgozhattak. Az Uvatervben közel 10 ezer kilométer út tervezését irányította, egyben létesítményi főmérnöke is volt a 6-os főút paks—pécsi, a 3-as főút budapest—hatvani, a 22-es út miskolci szakasza építésének, részt vett a magyarországi autópálya-tervezés beindításában. Hasonló feladatokat látott el ipari fellegváraink (Dunaújváros, Sajóbábony, Kazincbarcika) mélyépítési tervezéseinél. 1963-ban vált meg vállalatunktól, ekkor végigjárta az osztályokat és elbúcsúzott tőlünk — ma is jól emlékszem a mindig nagyon szigorú ember ekkor először elérzékenyültnek látszó tekintetére. Pedig még sokszor találkoztunk vele. 1963—1970 között a Vaterv várostervezői irodájának vezetője volt. 1970-ben az Uvaterv egykori nagyrabecsült igazgatója, Gábor István hívta maga mellé az Utiberhez műszaki igazgatói beosztásba. 1972-ben ment nyugdíjba. Fáradhatatlan munkaszeretetét, gazdag ismerettárát a KPM közúti főosztályán tanácsadóként még hosszú évekig gyümölcsöztette, közreműködve az MO-ás autópálya-gyűrű koncepciójának kialakításában, valamint a Budapesttől délre levő Duna-szakasz hídjainak kijelölésében. Tudományos működését mintegy harminc cikke, két szakkönyve, magyar és idegen nyelvű előadásai, szakfolyóiratok szerkesztőségi, akadémiai albizottsági tagsága fémjelzik. Emlékét tisztelettel és szeretettel őrizzük az Uvatervben is. Vályi László