UVATERV Híradó, 1988 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1988-06-01 / 6. szám

Külön szekció az Uvaterv részére SOFT*NET - PROGRAMOZÁSI RENDSZEREK '88. A Neumann János Számítógéptudományi Társaság szervezte a Programozási rendszerek '88. című konferenciát, amelyet április 20—23. között rendeztek meg a szekszárdi Babits Mihály Művelődési Központban. A szervezők és a résztvevők komoly érdeklődését és elisme­rését váltották ki vállalatunknak az automatizált műszaki tervezés terén elért és itt bemuta­tott eredményei. A SOFT­*NET konferenciára még a múlt év végén kellett jelentkezni. Élve a lehető­séggel, számítástechnikai főosztályunk tizen­három előadást jelentett be, amelyek kivo­natát megküldte a tervezőbizottságnak. A szervező­k minden témát bemutatásra alkal­masnak találtak, ezért úgy döntöttek, hogy tekintettel az automatizált műszaki tervezés (AMT) aktualitására és a várható érdeklődés­re, külön szekciót alakítanak az Uvaterv ré­szére. A szekcióülésre ápr­is 21-én 14 óra­kor került sor. Az előadások nagy száma és az idő rövidsége miatt néhány előadást poszteren mutattunk be, de számos más de­monstrációs anyagot is vittünk magunkkal. Az ötlet tetszett a szervezőknek (nem szo­kásos ugyanis a Neumark-konferenciákon a poszterbemutató), ezért felkértek bennün­ket, hogy a demonstrációs anyagokat már délelőtt állítsuk ki; ehhez külön termet biz­tosítottak, és az információs hálózaton ke­resztül értesítették a konferencia résztvevőit a kiállításról. Szekcióülésünket Horváth János (ÉVM) vezette. Az előadások, amelyeket Babos Já­­nosné, Erdősy Miklós, Jakab György, Jancsó Ferencné, Kürmös György, dr. Marton Mi­­hályné, Párkányi Lászlóné és Szűcs Gábor tartott, az AMT alkalmazásainak széles területét mutatták be, mindenki ma talál­­hatta az érdeklődési körének megfelelő té­mát. A sok előadás és az élénk vita követ­keztében a konferencia talán leghosszabb szekcióülése lett a miénk. A vitában a kon­ferencia jellegének megfelelően elsősorban számítástechnikai szakemberek vettek részt, s a számítástechnika és műszaki tervezés, a tervezéstechnológia, a minőség és haté­konyság, az alkalmazott programozástechni­kai módszerek, eszközök, továbbá program­nyelvek kerültek előtérbe. Végül is eljutot­tunk a számítástechnikai szakértői rend­szerekig, amelyek várhatóan a közeljövő fontos fejlesztési irányát adják meg a terve­zésautomatizálás területén. Jólestek az elnök elismerő zárószavai is, amelyek főként az AMT gyakorlati alkalma­zását és sámítástechnikai felkészültségün­ket emelték ki. Vállalatunk számítástechni­kai eredményeinek, illetve szakembereinek elismeréseként értékelhetjük azt is, hogy a szervezőbizottság Jancsó Ferencnét, számí­tástechnikai főosztályunk vezetőjét kérte fel egy másik szekció elnöki tisztének ellátására. A konferencián hasnos információkat szereztünk a magyarországi számítógép-háló­zatok helyzetéről és alkalmazásairól, ezen belül elsősorban a személyiszámítógép-háló­­zatokról, amelyek megítélése korántsem egyszes és egyértelmű. Megállapíthattuk azt is, hogy az Uvaterv számítógépes hálózata a legfejlettebbek közé sorolható. Jakab György A zajcsökkentési törekvések jegyében 15. AICB-KONFERENCIA Május 11-13. között az AICB Balaton­­füreden, a SZOT Szálló nagytermében tar­totta 15. konferenciáját, A zajcsökkentés helyzete és a gyakorlati alkalmazás lehető­ségei címmel. A három nap alatt harminc­kilenc előadás hangzott el a következő négy fő témakörben: közlekedési zaj, ipari zaj, zaj- és rezgésszabályozás, a zaj emberekre gyakorolt hatása. A konferencia mintegy kétszáz szakem­ber részvételével zajlott. Az előadásokon kívül a SZOT Szálló első emeletén külön­böző hazai és külföldi cégek kiállították, illetve bemutatták zajmérő műszereiket, a hozzájuk tartozó számítógépekkel és szoft­verekkel együtt, valamint különböző típusú zajvédő falakat. Az utolsó napon a konferencia a jövőre vonatkozó ajánlásokat fogadott el, amelyek között megfogalmazták, hogy intenzíven kell védekezni a zaj ellen, a mérési módsze­reket mielőbb egységesíteni kell, a termék­­ismertetőkben a zajkibocsátás adatát meg kell jelentetni, csendes járműveket kell ki­fejleszteni, Európában egységesen csendes repülőgépeket kell üzemeltetni, a lakóterü­leteken csökkenteni kell a zajimmissziót. Az öt uvaterves (Trafnek Antal, Pócs István, Mátai József, Keresztes László, Var­ga Szabolcs) részvételével lezajlott konferen­cia előadásai sok hasznos ismeretet tartal­maztak. A következő ilyen rendezvény az angliai Brightonban lesz. K. L. Közlekedési tervezés, hídalapozás, számítástechnika SZAKMAI ESZMECSERÉK A DOPRAVOPROJEKT SZAKEMBEREIVEL Május harmadik hetében vendégünk volt a pozsonyi Dopravoprojekt tervezővállalat három szakembere, akik a két vállalat kö­zötti - már több mint egy évtizede létre­jött - egyezmény alapján érkeztek hozzánk. Az évenkénti cserelátogatásokra (tavasszal Budapesten, ősszel a szlovák fővárosban) a két vállalat vezetői által elfogadott, előre meghatározott munkatervek alapján kerül sor. Ezúttal a gyalogos- és kerékpáros-közle­kedés tervezési kérdéseivel, a nagyhidak ala­pozási témakörével, továbbá a számítástech­nika tervezési alkalmazásával foglalkoztak a konzultáción részt vevők. A napjainkban mind nagyobb szerepű és jelentőségű nem motoros közlekedés té­makörének fontosságát jelzi, hogy az ezzel foglalkozó eszmecserék már tavaly elkez­dődtek és csak idén ősszel fejeződnek be. A kétéves időtartamhoz az is hozzátarto­zik, hogy a kérdéseket rendkívül alaposan és komplexen tárgyalták, illetve tárgyal­ják a szakértők, a szükségesség felismeré­sétől kezdve, a különböző koncepciókon, tervfázisokon, egyeztetéseken, jóváhagyá­sokon keresztül, a teljes megvalósításig, beleértve a szakági fejlesztéseket, a kiszol­gáló létesítményeket, a városképi megjele­nést is. A nagyhidak alapozásának kérdésköre és a számítástechnika tervezési alkalmazása hosszabb idő után került ez alkalommal napirendre. Az előbbi témában új megoldá­sokat is be tudtunk mutatni: vendégeink az MO-ás autóút építésénél tanulmányozhatták a nagy átmérőjű fúrt cölöpökkel történő alapozást és az autóút Nagy-Duna-hídjának alapozásánál alkalmazott vasbeton szekré­nyek szerepét, süllyesztésük technológiáját. A számítóközpontban - az új gép bemuta­tásán túl - az éppen folyó munkákon lát­hatták üzemben is a gépet (például hídszer­kezetek ellenőrző programjának, hálóterve­zési programnak a futtatását). A nem motoros közlekedés céljait szol­gáló létesítmények szép példáit tekinthették meg Győrben és Veszprémben. A 71-es főút kerékpáros-forgalomtól való tehermentesí­tése érdekében a Balatonakarattya-Balaton­­füred közötti szakaszon megkezdődött ez irányú fejlesztéssel is megismerkedtek. A sűrű programban kérdések özöne ke­rült felszínre, amelyek megtárgyalásában nyolc óvaterves, továbbá a VÁTI és a Híd­építő Vállalat egy-egy szakértője működött közre. T. A. 9

Next