Udvarhely Szék, 1999. január-június (2. évfolyam, 1-26. szám)
1999-01-08 / 1. szám
2. oldal külpolitikai tallózó 1999. január 8 - 14.----- Újabb amerikai-iraki légi összecsapás Amerikai harci repülőgépek kedden Irak légterében összecsaptak iraki vadászgépekkel. Az AFP által amerikai katonai források alapján jelzett harci eseményről most még csak annyi ismert, hogy az úgynevezett déli repülési tilalmi övezetben történt. A járőröző amerikai gépek ezúttal nem iraki légvédelmi ütegekre, hanem iraki katonai repülőgépekre nyitottak tüzet - pontosabban: indítottak „legkevesebb egy“ levegő-levegő rakétát -, miután észlelték, hogy az iraki légierő megsértette a számára előírt repülési tilalmat. A járőrözésben részt vevő valamennyi amerikai repülőgép sértetlenül visszatért a Perzsaöbölben tartózkodó Carl Vinson repülőgép-anyahajóra. Amerikai védelmi illetékeseknek nincs értesülésük arról, hogy valamelyik amerikai rakéta célba talált-e egyáltalán. A Pentagonban elmondták, hogy Irak szemlátomást igyekszik felmérni, milyen határozottsággal érvényesíti az Egyesült Államok és Nagy-Britannia az Irak számára 1991-ben előírt repülési tilalmat az ország déli, illetve északi térségében. Az irakiaknak az a taktikájuk, hogy a gépeik rövid időre berepülnek a tilalmi övezet légterébe, és ha fenyegetve érzik magukat, azonnal visszafordulnak. Irak nem ismeri el a Washington és London által kikényszerített repülési tilalom jogi érvényét, és arra hivatkozik, hogy az ENSZ soha nem hozott ilyen redelkezést. A nyugati szövetségesek délen Kuvait védelmében, északon pedig a kurdok védelmében tiltották meg a Huszein-rezsim légierejének a repüléseket. December végén több incidens is történt, amikor az iraki légvédelem tüzet nyitott a járőröző amerikai, illetve brit gépekre, azok pedig a földi légvédelmi tize-A bászrai légvédelmi egység egyik tagja készenlétben, az amerikai repülések felújítása után gercet támadtak rakétákkal, illetve lézerirányítású bombákkal. Amerikai védelmi minisztériumi illetékesek közlése szerint a keddi légi incidens vizsgálata során megtekintett video-, illetve meghallgatott hangfelvételekből arra lehet következtetni, hogy egy iraki gép lezuhant azok közül, amelyekre mintegy fél tucat levegő-levegő rakétát lőttek ki az amerikai gépek. Feltételezések szerint az iraki gép lezuhanását nem rakétatalálat, hanem az okozhatta, hogy elfogyott az üzemanyaga. Kína embert küld a világűrbe A Kínai Népköztársaság a közeljövőben legénységgel ellátott űrhajókat akar a világűrbe küldeni. Az első utazást még az ezredforduló előtt vagy az új évezred elején végre akarja hajtani. Közös műszaki zászlóalj alakul Ukrán-román-magyar műszaki zászlóalj alakul Kárpátalján, Ukrajna nyugati, Magyarországgal és Romániával határos megyéjében, ahol tavaly november elején óriási árvíz pusztított. A hírt Olekszandr Kuzmuk ukrán védelmi miniszter jelentette be kedden. Ankara átvenné az irányítást Törökország kedden azt követelte, hogy átvehesse a polgári légi forgalom irányítását az Égei-tenger egész területe felett, és azzal vádolta Görögországot, hogy műszakilag nem tudja ellátni az athéni irányítótorony által felügyelt légi övezet irányítását. Athén 1952 óta felügyeli az Égei-tengeri térség légterét. Jelcint Párizsba várják Borisz Jelcin január 28- 29-én hivatalos látogatást tesz Franciaországban - jelentette be a francia külügyminisztérium szóvivője. Az orosz államfő október közepe óta egészségügyi gondjai miatt valamennyi külföldi látogatását lemondta. Sajtóértesülések szerint az orvosok most ismét engedélyezték a hosszabb repülőutat a 67 éves elnöknek. Emberjogi kontroll kellene Brüsszelből Régi reflexek Kelet-Európában Az Európai Unió Bizottságában, azaz „kormányában” talán fel kellene állítani az emberi, demokratikus jogok „minisztériumát”, amely megvizsgálná, hogy a csatlakozni kívánó országokban hogyan működnek a demokratikus intézmények. Ez éppúgy tevékenykedne, mint a többi brüsszeli testület, amely a csatlakozás gazdasági kritériumai teljesítését ellenőrzi - modta Konrád György író. A bécsi Der Standard szerdai számában kivonatosan ismerteti az író nemrég Bécsben elhangzott előadását. Az osztrák lap a magyar szerzőt a csatlakozni kívánó kelet-európai államok, egyik legtekintélyesebb értelmiségi személyiségének nevezi. „Az európai liberális demokrácia a kisebbségek szabadságjogainak védelmét jelenti az agreszszív és ellenséges többségekkel szemben” - emeli ki Konrád György, aki azt elemzi, hogy az új (kelet-közép-európai) hatalmi elit gondolkodásmódjában - pártállásától függetlenül - mennyire hasonlít a korábbi korszak vezetőihez, és hogy ezt a helyzetet miként kellene orvosolni. Az új (kelet-közép-európai) demokráciák nem az égből potytyantak a földre. Ügyeiket nem kisdedek, hanem olyan emberek intézik, akik életük jelentős részét totaliter vagy autoriter rendszerekben töltötték. Akiknek a szemben álló partnerhez való viszonyát a teljes győzelem, a sarokba szorítás, a megfélemlítés, a színpadról való eltüntetés reflexei vezérlik, így ezek a régi-új politikusok és tanítványaik viszszaesnek az ellenségeskedő, ideológiai nyomásgyakorlás régi gyakorlatába. Az új demokráciák parlamenti váltógazdaságát nem a közép körüli csekély ingadozás, hanem a nagy kilengések jellemzik. Az új vezetők (akárcsak ’89 előtti elődeik) gyengén állnak a toleranciával, más vélemények megtörésével. A Führerelv álcázottan tovább él, személyiségzavaroktól nem mentes politikusok hajlamosak a megvető nyilatkozatokra a szabad értelmie sségről, a kritikus sajtóról. A kormányfőt pedig környezete olyan nimbusszal igyekszik felruházni, mint amilyet az 1989-es fordulat előtt a pártfőtitkárok élveztek. „1989 óta én még nem láttam magyar miniszterelnököt ilyen tulajdonságok, vagy ha tetszik, karakterhibák nélkül...” - mondta. Milosevics, Lukasenko, Meciar nem idegen bolygók szülöttei, valószínű, hogy a jövőben is akadnak követőik, ahogyan Budapesten, Prágában, Varsóban is vannak, akik a választások nyomán a kormányváltozásokat hajlamosak rendszerváltozásokként értelmezni. Akik néhány százalékos többséget jogcímnek tekintenek minden hatalom megszerzésére, ezáltal a közéleti vita kormánydöntésekkel való eldöntésére. Akik a közszolgálati tisztségekbe, állami vállalatok élére pártfunkcionáriusokat állítanak, így a pártvezető kezében összpontosítva, ha nem is minden hatalmat, de annak egészségtelenül nagy hányadát. Antikommunista frazeológiával is lehet olyan gyakorlatot folytatni, mint amilyen a posztsztálinista, kelet- európai egypártrendszerekben szokásos volt - summázza Konrád. Szerinte a fentiek orvoslására olyan testület, egyfajta európai alkotmánybíróság kelllene, amely pártoktól, politikai részérdekektől függetlenedve, nemzeti elfogultságok és reálpolitikai érdekek fölé emelkedve működne. Népszabadság Udvarhely Szék Kiadja az IMPAR Kft. Felelős kiadó: Molnos Zoltán, Főszerkesztő: Szőke László, Főszerkesző-helyettes: Majla Sándor Szerkesztőbizottság: Ádám Levente (számítógépes tördelés), Barabás Zoltán, Bokor Attila, Csizmadia Attila, Demeter Melinda, Fosztó Zoltán, Gáspáry István (fotó), Haáz Sándor, Hollósy László, Kovács Ágnes, Kovács Győző (Internet), Lukács Zsolt (sport), Lőrinczi Enikő, Pál Júlia, Szabó Attila, Száva Enikő. Szerkesztőség címe: Győzelem utca 12. szám, Székelyudvarhely, Tel/Fax: 066-218112, 218377, e-mai: primaradio@nextra.ro Nyomda: Palatino, Marosvásárhely, Tel: 065-252281, Terjesztő: Norma Kft., Székelyudvarhely. ISSN 1454-2501 A megjelent írások nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség véleményét. Kéziratokat nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza. Bill Clinton üdvözölte az európai pénzt Bill Clinton elnök írásos nyilatkozatban csatlakozott azon amerikai kormányzati illetékesek kórusához, akik szerint az Egyesült Államoknak nincs miért aggódnia, hanem éppen ellenkezőleg, üdvözölnie kell a közös európai pénz születését. Az amerikai elnök szerint az euro megteremtésével a 11 európai ország történelmi jelentőségű lépést tett a kontinens gazdasági és pénzügyi uniójának teljesebbé tétele útján. Az elnök Amerika hosszú távú érdekének nevezte az európai gazdasági unió sikerét, a dinamikusabb Európa kialakítását, hiszen - mint fogalmazott - a piacait megnyitó, szilárd és gyors gazdasági növekedést biztosító Európa az egész világnak hasznára válik. Előzőleg Robert Rubin amerikai pénzügyminiszter méltatta az euro bevezetését. Amerikai nem kormányzati pénzügyi szakértők ugyanakkor olyan aggodalmakat hangoztatnak, hogy a közös európai pénz megfoszthatja az Egyesült Államokat a nemzetközi pénzügyi rendszerben a dollár révén élvezett kitüntetett helyzetétől, legalábbis részben átvéve a dollártól a fő tartalékvaluta szerepét és az ezzel járó előnyöket. 1999. január elsejétől az Európai Unió tizenegy országában az euro válik a közös fizetőeszközzé. Bár 2002. január 1 -jéig az euro csak számlapénzként jelenik meg, hitelkártyával például már 1999. január 1-jétől lehet euróban fizetni. Az euro bevezetése a szakemberek szerint sikeres volt, és úgy gondolják, hogy sok tekintetben állás becsült összköltsége 100 milliárd dollár volt, a 2000. év várható költsége ennek akár nyolcszorosa is lehet. A ZDNet cikkírója az euro tanulságait gyűjtötte össze. Az euro grafikus szimbóluma a görög epszilon betű mintájára készült. Utal az európai kultúra és civilizáció görög eredetére, és egyben az Európa szó kezdőbetűje is. A párhuzamos vonalak a tervezők szándéka szerint az euro stabilitását jelképezik. Az euro hivatalos, bejegyzett rövidítése az EUR. Az euro hét különböző címletben kerül forgalomba 2002 január elsején. A bankjegyek előoldalán látható kapuk és ablakok az Európai Unión belül megvalósuló nyitottságot és együttműködést szimbolizálják. A hátoldalon hidak láthatók - ezek a kommunikáció jelképei. A bankjegyek terveit az Európa Tanács dublini ülése fogadta el 1996 decemberében. Az európai pénznem Elsejétől új, erősebb valuta a számítástechnikai környezet átállításának tapasztalatai "megelőlegezik" a 2000. év problémájával kapcsolatosan várható eseményeket. Míg az euróra való át- ■ " 20 20tuRO kiSHt 20 socst”-....,51r7 MdiM rjfc’ttR 5001$. pew '*T»t§tElP bmUl. «MBL gfE'#’ Ausztria még nem lesz MTO-tag Az osztrák parlament elnöke, Heinz Fischer szerint egész biztos, hogy Ausztria öt éven belül nem csatlakozik a NATO-hoz. A kormányzó Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) egyik alelnöke kedden a Der Standard című osztrák lapban megjelent interjújában üzent a kisebbik kormánykoalíciós partnernek. Megfogalmazása szerint az Osztrák Néppárt (ÖVP) végre felhagyhatna azzal az elavult koncepcióval, hogy csak egy katonai szövetségen belül lehet megtalálni a biztonságot. Fischer úgy véli, a biztonság megteremtése Európa számára igen összetett feladat. Mint mondta: az EU bővítése is hozzájárul a biztonsági övezet kiterjedéséhez. A szocialisták befolyásos politikusa nem tart attól, hogy az e kérdésről folyó vita miatt szétszakadna a koalíció. Fischer úgy érzékeli, hogy a néppárton belül is megvan az akarat az együttműködésre. Aznar-Schröder találkozó José-María Aznar spanyol kormányfő vacsorán látta vendégül a spanyolországi Marbella üdülőhelyen Gerhard Schröder német kancellárt. A magánjellegű találkozó az első a két ország vezetői között, mióta az EU decemberi bécsi csúcstalálkozóján nyilvánvalóvá vált az unió finanszírozására vonatkozó spanyol és német álláspont ellentéte. 182 párt működik Magyarországon Jelenleg 182 bejegyzett párt működik Magyarországon - közölte a Legfelsőbb Bíróság nyilvántartása alapján Horváth Miklósné, a legfőbb bírói testület illetékes tisztviselője. Közölte: a tavalyi évben a Magyar Nép Pártját, a Nyugdíjasok, Munkások, Szegények Pártját, a Nők Pártját, a Függetlenek Közösségét, a Nemzetiségi Fórumot, a Magyar Királyság Pártot, a Nemzeti Centrum Pártot, az Egészséges Magyarországért Pártot és a Szent Korona Lovagrendet jegyezték be a bíróságon, öt párt szűnt meg. 1990 óta a pártalakítási kedv lohadni látszik: 1995-től 9-12 új szervezetet jegyeznek be évenként. Új alelnök a Duna Televízióban Sára Sándor, a Duna Televízió elnöke december 15-vel, visszamenőleges hatállyal Marosi Barnát nevezte ki a tájékoztatási műsorokért felelős alelnökké Lugossy László helyére. Egyes információk szerint Sára Sándor további négy alelnök kinevezését, valamint főszerkesztőségek összevonását tervezi. Népszava