Udvarhely Szék, 2000. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)

2000-01-05 / 1. szám

2. oldal Kompromisszum a kereskedelmi felületek magánosításáb­an? Az udvarhelyi önkor­mányzat tulajdonába visszakerült kereskedelmi felületek bérbeadásakor sokan kiáltottak "farkast". Az Udvarhely Szék annak idején arról cikkezett: azért folyik a nyilvános lejáratás, hogy némelyek minél több felületet nyer­hessenek meg. Különösen a városközpontban, valamint a Kossuth utca kereske­delmi felületeinek egykori licitjei ürügyén lángolt fel a vita. Már a bérbeadási szerződések megkö­tésének idején sejteni lehetett, hogy hamarosan a bérlőknek alkalma nyílik a felületek meg­vásárlására is, ennek most jött el az­­ideje, az önkormányzati testület pedig elvileg jóvá is hagyta a helyiségek eladását. Ezzel a városvezetés új költ­ségvetési forrásokat remél, amit saját belátása szerint használhat majd az államiból visszaosztott, amúgy fokozatosan csökkenő költségvetés pótlására. Az 1999. december 29-i testületi ülésen arról is döntöttek, hogy az eladást a városi vagyon egyik kezelője, az Urbana Rt. bonyolítsa majd le, azonban az értékesítés módszertanáról egye­lőre nem sikerült dönteni. A heves vitákkal tarkított ülé­sen többen hiányolták, hogy a­­ konkrét döntéshez nincs elég információ. A határozat-terve­­­­zetet például nem kísérte a szó­ban forgó kereskedelmi felületek jegyzéke. A város magánvagyonát képe­ző ingatlanok eladásánál prob­lémát jelent majd az is, hogy az egykori tulajdonosok kezdemé­nyezésére folyik-e már valami­lyen szintű visszaigénylési eljá­rás. Bár az eladást szabályozó I rendelet tartalmaz valamit a­­ pénzbeli kártérítés lehetőségéről, s a volt tulajdonosok (különösen ingatlanok esetében) a ter-­­ mészetbeni visszaszolgáltatást­­ vennék jobb néven. (SZ. L.) Kedden a Haáz Rezső utca és a Budvár étterem­ közötti útszakaszon csőtörés miatt akadozott a gépjárműforga­lom. A szennyvíz feltört az úttestre, felnyomta a kanális­fedeleket, kellemetlen szagot árasztott. A szakemberek szerint a meghibásodást a lakók mu­lasztása okozta. A csőtörés nem akadályozta a lakosság hideg-, melegvíz-ellátását, csupán a gépkocsik for­galmát. A Makobs Kft., va­lamint a közüzemek munka­társai folyamatosan dolgoz­nak a hibák javításán, remé­nyeik szerint mára sikerül a meghibásodás kiküszöbölé­se. Szász Erdélyi Magyar Gazdák Egyesülete A termeléshez tudás kell Ha­­termelni akarunk, elsősorban tanulnunk kell - ezt jelentette ki Bodó Géza agrármérnök az Erdélyi Magyar Gazdák Udvar­helyszéki Egyesületének keddi közgyűlésén. A 31 udvarhelyszéki meg­alakult gazdatársulást csupán 11 község gazdái képviselték. Ez bizonyos fokon érdektelenséget bizonyít - mondotta Bodó Géza, ugyanakkor azzal magyarázható, hogy a gazdakörök még a mega­lakulás fázisában vannak. A meg­jelent gazdák kis létszáma már az elmúlt két-három évben is meg­szokott jelenség volt. Az érdekte­lenség egyik feltételezhető oka: a gazdaköri mozgalom a 20-as, 30- as években virágzott. A negy­venes években Udvarhelyen és környékén 125 gazdakör tevé­kenykedett, több mint tízezres lét­számmal. De akkor a kormány komoly anyagi segítséget nyújtott a termelőknek... Az elmúlt idő­szakban anyagi segítséget sehon­nan sem kaptak a gazdakörök, elért eredményekről csak­­ az oktatás terén lehet beszélni. Az itt elért eredmények biz­tatóak, hiszen az elmúlt esz­tendőkben huszonegy környék­beli település 478 gazdája vég­zett el szaktanfolyamot és vizs­gázott sikeresen. A különböző­­ területeken szervezett tanfolya- I mokhoz a Magyarországi Új kéz­fogás valamint az Illés Alapít­­­­ványtól várnak anyagi segítséget.­­ Az oktatási programok mellett az idei célkitűzések közt az úgy­nevezett bioprogram fejlesztése is szerepel. Ugyanakkor Európai Uniós támogatással a vidékfej­lesztési programokat is előnyben részesítik. A 2000. esztendő előre­láthatóan nem csak nálunk, de országos és európai szinten jelentős változásokat kell hogy hozzon, és reméljük, hogy fog is hozni, ami a mezőgazdaságban a termelést, feldolgozást és értékesítést illeti - mondotta Bodó Géza. Ebben a munkában a Románi­ai Magyar Gazdák Egyesületé­nek mint érdekvédelmi szerve­­­­zetnek fontos szerepe van. Gáspáry aktuális­­ fórum ----------------------- 2000. január 5-11. ----­- A hét kérdése: Mi a véleménye a hótalanításról! Megoszlanak a vélemények az utak­­járdák hótalanításáról. Az igazság az, hogy a központban és a főbb útvonalakon tiszta az úttest. A járdákat, a magánházak esetében a felelőtlen lakók, az intézmények esetében az igénytelenség hagyta havasan. PÉTER Attila - Csak a főbb útvonalakon takarí­tották el. A járdák a magánházak előtt le vannak takarítva, de az intézmények előtt nem. Péter István, technikus - A kevésbé forgalmas útvo­nalakon egyáltalán nem takarítot­ták el, a járdákról nem is beszélve. I. Zsolt, munkás - Itt nehéz eltakarítani, mert nap­pal sok az autó, éjjel azonban ke­vesebben dolgozhatnak a hóta­­lanítók közül is. László Tibor, állástalan - Nincsen eltakarítva. Nem tudom, ki a felelős, de ha az adót nem fizeted ki, máris kopogtatnak az ajtódon. Bencze Júlia, munkásnő - Nem úgy látom, mintha takarí­tanák a járdákat, az utakról nem is­­ beszélve. Néhány hóekét láttam, de az semmi. Kovács Dániel, munkás - Takarítani takarítják, csak állandóan havazik, és így nehe­zebb, meg a gumik sem olyan jók az autón. Lőrinc László, sofőr - Én gyalog járok, és a járdán alig lehet közlekedni. Alul jég van, fölötte az olvadt hó. Kis Mária, munkásnő - Én már öreg vagyok. Minden­nap lemenni az üzletbe is alig tudok, mert a járdán nagy a hó. Balási Dezső, nyugdíjas - A takarítást tapasztaltam, mert sokat járok autóval, azonban a járdákon, különösen a lakóne­gyedekben szinte lehetetlen a közlekedés. Az autósok mellett a gyalogosok is fontosak. Miklós Dénes, ács Ingyenebést helyett pénzt kaptak A téli ünnepekre, december 23-án személyenként 110 ezer lej értékű élelmiszercsomagot osztottak szét az ún. népi konyhán étkezők között - nyilatkozta Csűrös Irén, a Gratis Kft. főkönyvelőnője -, első­sorban amiatt, mert ebben az időszakban szünetelt az intézmény tevékenysége. Az udvarhelyi Gratis Kft. által működtetett ingyenkonyhának 250 rendszeres kosztosa van, ami ritkaság megyei szinten. A rászoruló csalá­dok nagy többsége (80%) roma nemzetiségű, csupán 20%-a magyar. Az intézmény működtetése havonta 75 millió lejbe kerül, ennek az összegnek egy része azonban a közhasznú munkák által megtérül, ezt főleg tavasszal és ősszel veszik igénybe. Hótakarításra csak eseten­ként kérik fel a munkaképes kosztosokat. (SZÁSZ Emese) Beszélgető - olvasói levél -lh­tvámítás a Csereháti Napokról Az 1999. december 16-i, csütörtöki Udvarhelyi Híradó­ban több cikkben is foglalkoz­nak a Csereháti Napokkal, kü­lönösen kiemelten a következő is elhangzott: Asztalos Ferenc képviselő szerint “Egyesek uszításra használták a Csereháti Napokat”. “Parlamenti képvise­lőink felháborodással értesültek arról, hogy a múlt héten lezaj­lott Csereháti Napok rendez­vénysorozat alkalmával táma­dások célpontjai voltak - Isten házában mondtak uszító szö­vegeket felebarátaik ellen ak­kor, amikor a földtörvényt cél­­bajuttató parlamenti vitán vet­tünk részt...” - mondták a repli­ka jogán a politikusok az Udvarhelyi RMDSZ sajtótá­jékoztatóján. A hang meglepő, és hasonlít a román média, s különösen a Transilvania Jurnal, és Ade­vărul lapok Csereháti Napok­ról szóló beszámolóihoz. Nyilvánosságra szeretném hozni ezzel kapcsolatban a kö­­­­vetkezőket: A Csereháti Napokról azok nyilatkozzanak, akik részt vet­tek ezeken a Napokon - kedves főszerkesztő úr!. Ugyancsak a 98-as számban elég tárgyi­lagosan beszámolt például Fü­­löp D. Dénes is­, aki “Ne hagy­juk, hogy jussunkat elvitassák” címmel írt cikket. Megjegyzem, ha nem volt hajlandóság Önökben arra, hogy a Meghívót teljességében közöljék (ezt a Hargita Népe megyei napilap megtette), ak­kor miért kell az egyház, a­­ templom és lelkipásztora tisz­tességét hamis hangokkal be­­mocskolni? Ne felejtsék, a temp­lomok voltak !népünk megtartói nehéz időkben (10 éve Te­mesváron is!), s nem a sajtó, a nyilatkozó politikusok!!! Nem replikázni és vitázni akarok, de nincs szükségünk ezekben a veszedelmes időkben “szájról-szájra” szálló mesék hangoztatására, olvasására és hallgatására. Tudom, ha a hírek “szájról-szájra” terjednek, a valóságból mesék lesznek. Sokat meséltek már a tanügyi törvényről és az elkobzott egy­házi javak meg egyebek vissza­szolgáltatásáról, azonban az idő halad, s minden a régi marad, a szó elszáll, s a tény megmarad Wass Albertet idézve: “a víz halad, a kő marad”. Végül szeretném, ha a mel­lékelt verset is közölnék, mely a Csereháti Napokon elhangzott, s melyet egyik sajtó sem ismer­tetett. Mi a templomban az Igékből, a versekből, a kórusok énekszámaiból, az elhangzot­takból levontuk a tanulságokat. Kérem, tegyék meg ezt Önök is, országgyűlési képviselők, fő­­szerkesztők és J.A.! Székelyudvarhely, 1999. dec. 26 Hegyi Sándor lelekipásztor Illyés Gyula: A magánszorgalmi kutyák Faluzási emlék - Legtöbbet mégis ők gyötör­tek. 4 A magánszorgalmú kutyák! Ámuldozva utáltuk őket. Ez volt mégis a legcsúnyább. Sem a házat és sem urát nem védték. Miért is dühöngtek? Úgy hörögtek, fölhömpö­­lyödtek, hangjukba fúltak, a buták. Aki csak utcájukba ért, szaggatták volna cafatokra, csontját, mindent megropog­­tatva, külön-külön leszopogatva egy köhejért, egy zörejért. A magánszorgalmú ebek. Ahogy végigfutva a láncot két lábra állva azt a táncot járták: vért, vért, vagy meg­veszek. Ahogy az éji falun át morse mód híreket csaholtak, messze beadva élőt-holtat, s mert nem téphették le a hol­dat, zokogtak, szörny-kanok s szukák! Ez volt mégis a legcsúnyább. A magánszorgalmú dögök, a nyírók-sírók, hogy a gazda, ő rúgta őket végre hasba, coki pokolba, ördögök! Udvarhely Szék Kiadja a Príma Press Kft.­­ Igazgató: Molnos Zoltán, Főszerkesztő: Szőke László, Főszerkesztő-helyettes: Derzsy András Szerkesztőbizottság: Csog Éva, Demeter Melinda, Gáspáry Lenke (szerkesztőségi titkár), Gáspáry István, Kovács Ágnes, László Csaba (Szentegyháza), Lukács Zsolt (sport), Péter Attila, Szabó Attila, Szász Emese. A szerkesztőség címe: Kossuth út 6. szám, Székelyudvarhely, Tel/Fax: 066-218316, e-mail: tiszek@kabelkon.ro Nyomda: Palatino, Marosvásárhely, Tel: 065-252281, ISSN 1454-2501 A megjelent írások nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség véleményét. Kéziratokat nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza.

Next