Udvarhely, 2014. május (1. évfolyam, 33-52. szám)

2014-05-05 / 33. szám

Napirenden 3 MINDENNAPI A műanyagból sült kenyér H­a abból indulunk ki, hogy egy mesterség elsőd­leges szimbóluma az annak űzéséhez használt­­ szerszám (vájárnak a csákány, ácsnak a szeker­­­­ce, doktornak a sztetoszkóp, tolvajnak az álkulcs­­ stb.), elgondolkodtató, hogy ma Csíkszerdában­­ (Gyergyószentmiklóson, Székelyudvarhelyen) férfiak \ (nők, serdülők) maguk eszkábálta csáklyával (kallódó \ drótból hajlított, embernyi hosszúságú botra erősített \ horoggal) járják az utcákat. Ez a szerszám (ahogy a \ szelektív gyűjtést szolgáló edények aljának lefeszíté­­­­séhez használt csavarhúzó vagy a földbe süllyesztett konténerekbe belógatott gyermek is) arra való, hogy­­ felpüffedt hasú szemeteszsákokat halásszanak ki vele­­ a kukából, amelyek zsigerei (üvegek, PET-palackok,­­ sörös- és konzervdobozok) még pénzzé tehetők. Fél­­­napos bajlódás árán megtöltik az ipari logisztikából csórt (bálázott ruha, műtrágya, termény vagy sitt­­ tárolásához használt) „tonnás” zsákjaikat, elcipelik az átvevőhöz, leadják. Furcsa asszociációkat ébreszt egy ember látványa, aki termeténél tizenháromszor nagyobb terűt visz a hátán (a pillepalack kilójáért 40 bánit, legtöbb egy lejt fizetnek, s ha alapul azt vesz­­szük, hogy egy kétliteres flakon súlya 14-20 gramm, félezer ilyen adja ki egy kenyér árát), erős kontraszt­ban környezetével, például amint legújabb generációs okostelefonokkal teli kirakat előtt halad el (mint va­lami időutazó pákász). Felkavaró továbbá, hogy az rácsos-hálós, gyűjtőedényekre szabott ketrecekben (amelyeket az eufemisztikus „hulladékgyűjtő szige­tek” kifejezéssel kell illetni) emberek (akkor viszont: hajótöröttek, száműzöttek) ücsörögnek, felpattan­nak, ha valaki közeledik, elkunyerálják tőle a konyhai szemetet, és azonnal beletúrnak. Nem sok megalá­­zóbb dolgot látni ennél a mindennapos, krumplihéjas, többszereplős lakónegyedi viviszekciónál (ideértve mindegyik résztvevőt). Egyértelműen álszent dolog rácsodálkozni arra, hogy egyre több a guberáló, életét a szemétből tengődő ember. Ugyanakkor az a hallga­tólagos egyezség sem túl keresztényi, ahogy senki sem vesz tudomást arról, ami történik (intézményesen még attól is eltekintve, hogy a kukázók fényes nappal, rendszeresen törvényt sértenek, lopják a hulladék­­gazdálkodással megbízott - sokszor önkormányzati - cégek tulajdonát, megkárosítva azokat). A kukázó­­kat lehet sajnálni (mert szótári értelemben nyomo­rultak), meg lehet próbálni, hogy az ember közömbös maradjon irántuk (például ha nem reggel, hanem este későn visszük le a szemetet, mert jó eséllyel már nincsenek ott), lehet dühös lenni rájuk (mert előfor­dul, hogy agresszívak, szétszórják a még számukra is értéktelen hulladékot, és egyáltalán: nem konvenció mentén képzelik el a szemetesek fosztogatását), lehet domború felsőbbrendűség-tudattal nézni rájuk (mert nem hajlandóak áldozatot hozni azért, hogy helyzetü­kön változtassanak), illetve lehet időhúzásra játszani, mert egyszer csak valaki, akinek ez a dolga (és aki nem mi vagyunk) megoldja majd a helyzetet (tüneti keze­lésként például az új hulladékgazdálkodási törvény, amely megtiltaná, hogy engedéllyel nem rendelkezők üveget, fát, műanyagot, fémet, más egyebet adjanak le). Egyvalamit viszont már nem lehet: átnézni raj­tuk. Mert szaporodó jelenlétük az egyik legfontosabb 21. századi társadalmi változás kinyilatkoztatása, azé, hogy Európában kialakulóban van egy új osztály, valahol a szegények alatt. És ha az „aki nem dolgozik, ne is egyék” elvet tekintenénk fogódzónak: Hargita megye egykor virágzó bányavárosában ma sokaknak csak olyan száraz kenyérre futja, amihez ugyan a friss árának töredékéért lehet hozzájutni, de úgy csak úgy lehet megenni, ha hazaérve egyszer alaposan bevize­zik, majd „újrasütik”. Ez problémamegoldó készség pedig szinte semmiben sem különbözik attól, hogy az ember fog egy hosszú botot, és drótból h hajlított hor­got erősít a végére. • Bürüs János Botond GYULAI PÁLINKAFESZTIVÁL Kilenc éremmel díjazták az oroszhegyi pálinkákat Kilenc érmet nyert az idei, Gyulán megren­dezett pálinkafeszti­válon Ambrus Levente oroszhegyi pálinka­készítő, aki idén nem csak gyümölcspárlatait vitte magával a feszti­válra, a magyar rekord­dal büszkélkedő gyulai tojásvárba ugyanis oroszhegyi hímes tojás is került. I­smét több elismerést zse­belt be az oroszhegyi pá­linka a Gyulán megrendezett kisüsti pálinkafesztiválon, amelyet idén április végén tizenötödik alkalommal ren­deztek meg a határ menti településen. A rendezvényről szám szerint kilenc éremmel tért haza Ambrus Levente oroszhegyi pálinkakészítő, aki elmondta, örül a helyezé­seknek, hisz az érmek elisme­réssel járnak, ugyanis amel­lett, hogy a verseny immár harmadik éve világkupává lépett elő, nem elhanyagol­ható tényező az sem, hogy a kistermelők pálinkái együtt mérettetnek meg a nagyvál­lalatok párlataival. Az oroszhegyi pálinkaké­szítő hagyományos, kisüsti pálinkáival idén 1 arany, 2 ezüst- és 6 bronzérmet ho­zott haza a III. Pálinka, Gyü­mölcs- és Borpárlat Világku­páról, amelyre 6 országból, 205 pálinkafőző összesen 639 pálinkát nevezett be. - Több mint öt éve rend­szeres résztvevője vagyok a versenynek, de a fesztiválra a versenyen túl inkább a ba­ráti kapcsolatok ápolása, a tapasztalatcsere miatt járok - mondta lapunknak Ambrus Levente, aki idén vilmoskörte kisüstijével arany-, vilmos­körte és szilva kisüstijével ezüst-, míg vadkörte, szőlő, birsalma, kökény, kajsziba­rack és körte kisüstijével bronzérmet nyert. A III. Pálinka Világkupán egyébként a romániai ne­vezők közül az első helyet vadmálna párlatával egy sep­siszentgyörgyi vállalkozás nyerte el, tudtuk meg Amb­rus Leventétől. Oroszhegyi tojás is került a várba A pálinkafesztiválon e­­gyébként elkészült a világ legtörékenyebb vára is, ami több mint ezer hímes to­jásból készült, és amellyel a szervezők magyar rekordot állítottak fel, de a Guiness­­rekordra is pályáznak. A to­jásvárba 3 oroszhegyi tojás is került, hisz mint a világ­kupára Oroszhegyről nevező Ambrus Leventétől megtud­tuk, versenyminta pálinkáin kívül a sógornője által festett hímes tojásokkal érkezett Gyulára, így járulva hozzá a gyulai rekord felállításához. A világ legtörékenyebb várát húsvéthétfőn, a pálinkafesz­tivál zárónapján mérték le, eszerint a több mint 10 ezer hímes tojásból álló makett, 165 cm széles, 106 cm magas és 291 cm hosszú volt, ame­lyet több mint ezer ember épített fel.­­ Berkeczi Zsolt berkeczi.zsolt@udvarhely.ma Pálinkáspoharak és laptopok. Munkában a fesztivál zsűrije FOTÓ: PALINKAFESZTIVAL.HU

Next