Udvarhely, 2014. május (1. évfolyam, 33-52. szám)
2014-05-05 / 33. szám
Napirenden 3 MINDENNAPI A műanyagból sült kenyér Ha abból indulunk ki, hogy egy mesterség elsődleges szimbóluma az annak űzéséhez használt szerszám (vájárnak a csákány, ácsnak a szekerce, doktornak a sztetoszkóp, tolvajnak az álkulcs stb.), elgondolkodtató, hogy ma Csíkszerdában (Gyergyószentmiklóson, Székelyudvarhelyen) férfiak \ (nők, serdülők) maguk eszkábálta csáklyával (kallódó \ drótból hajlított, embernyi hosszúságú botra erősített \ horoggal) járják az utcákat. Ez a szerszám (ahogy a \ szelektív gyűjtést szolgáló edények aljának lefeszítéséhez használt csavarhúzó vagy a földbe süllyesztett konténerekbe belógatott gyermek is) arra való, hogy felpüffedt hasú szemeteszsákokat halásszanak ki vele a kukából, amelyek zsigerei (üvegek, PET-palackok, sörös- és konzervdobozok) még pénzzé tehetők. Félnapos bajlódás árán megtöltik az ipari logisztikából csórt (bálázott ruha, műtrágya, termény vagy sitt tárolásához használt) „tonnás” zsákjaikat, elcipelik az átvevőhöz, leadják. Furcsa asszociációkat ébreszt egy ember látványa, aki termeténél tizenháromszor nagyobb terűt visz a hátán (a pillepalack kilójáért 40 bánit, legtöbb egy lejt fizetnek, s ha alapul azt veszszük, hogy egy kétliteres flakon súlya 14-20 gramm, félezer ilyen adja ki egy kenyér árát), erős kontrasztban környezetével, például amint legújabb generációs okostelefonokkal teli kirakat előtt halad el (mint valami időutazó pákász). Felkavaró továbbá, hogy az rácsos-hálós, gyűjtőedényekre szabott ketrecekben (amelyeket az eufemisztikus „hulladékgyűjtő szigetek” kifejezéssel kell illetni) emberek (akkor viszont: hajótöröttek, száműzöttek) ücsörögnek, felpattannak, ha valaki közeledik, elkunyerálják tőle a konyhai szemetet, és azonnal beletúrnak. Nem sok megalázóbb dolgot látni ennél a mindennapos, krumplihéjas, többszereplős lakónegyedi viviszekciónál (ideértve mindegyik résztvevőt). Egyértelműen álszent dolog rácsodálkozni arra, hogy egyre több a guberáló, életét a szemétből tengődő ember. Ugyanakkor az a hallgatólagos egyezség sem túl keresztényi, ahogy senki sem vesz tudomást arról, ami történik (intézményesen még attól is eltekintve, hogy a kukázók fényes nappal, rendszeresen törvényt sértenek, lopják a hulladékgazdálkodással megbízott - sokszor önkormányzati - cégek tulajdonát, megkárosítva azokat). A kukázókat lehet sajnálni (mert szótári értelemben nyomorultak), meg lehet próbálni, hogy az ember közömbös maradjon irántuk (például ha nem reggel, hanem este későn visszük le a szemetet, mert jó eséllyel már nincsenek ott), lehet dühös lenni rájuk (mert előfordul, hogy agresszívak, szétszórják a még számukra is értéktelen hulladékot, és egyáltalán: nem konvenció mentén képzelik el a szemetesek fosztogatását), lehet domború felsőbbrendűség-tudattal nézni rájuk (mert nem hajlandóak áldozatot hozni azért, hogy helyzetükön változtassanak), illetve lehet időhúzásra játszani, mert egyszer csak valaki, akinek ez a dolga (és aki nem mi vagyunk) megoldja majd a helyzetet (tüneti kezelésként például az új hulladékgazdálkodási törvény, amely megtiltaná, hogy engedéllyel nem rendelkezők üveget, fát, műanyagot, fémet, más egyebet adjanak le). Egyvalamit viszont már nem lehet: átnézni rajtuk. Mert szaporodó jelenlétük az egyik legfontosabb 21. századi társadalmi változás kinyilatkoztatása, azé, hogy Európában kialakulóban van egy új osztály, valahol a szegények alatt. És ha az „aki nem dolgozik, ne is egyék” elvet tekintenénk fogódzónak: Hargita megye egykor virágzó bányavárosában ma sokaknak csak olyan száraz kenyérre futja, amihez ugyan a friss árának töredékéért lehet hozzájutni, de úgy csak úgy lehet megenni, ha hazaérve egyszer alaposan bevizezik, majd „újrasütik”. Ez problémamegoldó készség pedig szinte semmiben sem különbözik attól, hogy az ember fog egy hosszú botot, és drótból h hajlított horgot erősít a végére. • Bürüs János Botond GYULAI PÁLINKAFESZTIVÁL Kilenc éremmel díjazták az oroszhegyi pálinkákat Kilenc érmet nyert az idei, Gyulán megrendezett pálinkafesztiválon Ambrus Levente oroszhegyi pálinkakészítő, aki idén nem csak gyümölcspárlatait vitte magával a fesztiválra, a magyar rekorddal büszkélkedő gyulai tojásvárba ugyanis oroszhegyi hímes tojás is került. Ismét több elismerést zsebelt be az oroszhegyi pálinka a Gyulán megrendezett kisüsti pálinkafesztiválon, amelyet idén április végén tizenötödik alkalommal rendeztek meg a határ menti településen. A rendezvényről szám szerint kilenc éremmel tért haza Ambrus Levente oroszhegyi pálinkakészítő, aki elmondta, örül a helyezéseknek, hisz az érmek elismeréssel járnak, ugyanis amellett, hogy a verseny immár harmadik éve világkupává lépett elő, nem elhanyagolható tényező az sem, hogy a kistermelők pálinkái együtt mérettetnek meg a nagyvállalatok párlataival. Az oroszhegyi pálinkakészítő hagyományos, kisüsti pálinkáival idén 1 arany, 2 ezüst- és 6 bronzérmet hozott haza a III. Pálinka, Gyümölcs- és Borpárlat Világkupáról, amelyre 6 országból, 205 pálinkafőző összesen 639 pálinkát nevezett be. - Több mint öt éve rendszeres résztvevője vagyok a versenynek, de a fesztiválra a versenyen túl inkább a baráti kapcsolatok ápolása, a tapasztalatcsere miatt járok - mondta lapunknak Ambrus Levente, aki idén vilmoskörte kisüstijével arany-, vilmoskörte és szilva kisüstijével ezüst-, míg vadkörte, szőlő, birsalma, kökény, kajszibarack és körte kisüstijével bronzérmet nyert. A III. Pálinka Világkupán egyébként a romániai nevezők közül az első helyet vadmálna párlatával egy sepsiszentgyörgyi vállalkozás nyerte el, tudtuk meg Ambrus Leventétől. Oroszhegyi tojás is került a várba A pálinkafesztiválon egyébként elkészült a világ legtörékenyebb vára is, ami több mint ezer hímes tojásból készült, és amellyel a szervezők magyar rekordot állítottak fel, de a Guinessrekordra is pályáznak. A tojásvárba 3 oroszhegyi tojás is került, hisz mint a világkupára Oroszhegyről nevező Ambrus Leventétől megtudtuk, versenyminta pálinkáin kívül a sógornője által festett hímes tojásokkal érkezett Gyulára, így járulva hozzá a gyulai rekord felállításához. A világ legtörékenyebb várát húsvéthétfőn, a pálinkafesztivál zárónapján mérték le, eszerint a több mint 10 ezer hímes tojásból álló makett, 165 cm széles, 106 cm magas és 291 cm hosszú volt, amelyet több mint ezer ember épített fel. Berkeczi Zsolt berkeczi.zsolt@udvarhely.ma Pálinkáspoharak és laptopok. Munkában a fesztivál zsűrije FOTÓ: PALINKAFESZTIVAL.HU