Udvarhely, 2014. június (1. évfolyam, 53-72. szám)

2014-06-18 / 64. szám

8 Aktuális ÚJ MŰTÉTI ELJÁRÁS AZ UDVARHELYI KÓRHÁZBAN A brachyterápia a betegek 100 százalékos gyógyulását célozza Az első öt beteget az elmúlt héten már megoperálták, ezzel kezdetét vette a szé­kelyudvarhelyi városi kórházban a kezdeti fázisban lévő prosz­tatarákban szenve­dők brachyterápiás kezelése. A módszer nem csak Romániá­ban, de egész Euró­pában újdonságnak számít. R­adioaktív anyagokat ül­tetünk be a kezdeti stá­diumban lévő prosztatarákos betegeknek - ismertette dió­héjban a brachyterápia eljá­rást dr. Szabó József, a szé­kelyudvarhelyi városi kórház urológus főorvosa. Azt mondja, az eljárás a prosztatarákos betegeknek a 100 százalékos gyógyulását célozza, és mondhatni, he­lyettesíti a klasszikus, több szövődménnyel járó proszta­taműtétet. Az is igaz viszont, hogy nem minden beteg kezelhető ezzel a beavatko­zással, csupán azok, akiknél kezdeti fázisban fedezték fel a kórt.­­ Azt is érdemes tudni, hogy a radikális műtétet - akár a nyílt műtétet, akár a brachyterápiát - eleve azok­nak a prosztatarákos bete­geknek ajánljuk, akiknek úgy látjuk, hogy kezelés nélkül is még legalább tíz éves életki­látásuk van. Ezért mondhat­juk ma már, hogy ha idejében felfedezzük a betegséget, a páciens gyakorlatilag nem prosztatarákban fog meghal­ni - mondta a szakember. Ám éppen azért, mert csak korai stádiumban alkal­mazható, a betegek túlnyo­mó többsége, mire orvoshoz kerül, már elkésett. Szabó doktor szerint az új eljárással műthető betegek a diagnosz­tizált prosztatarákosok mint­egy 15-20 százalékát teszik ki. Ebbe a csoportba több­nyire azok a személyek kerül­hetnek be, akik rendszeresen járnak prosztatarák-szűrésre, így időben sikerül diagnoszti­zálni náluk az elváltozást.­­ Az új eljárás tulajdon­képpen kevésbé invazív se­bészeti eljárás, amely há­romnapos kórházi bent fekvést igényel. De nem is az invazívitása a lényeg, hanem az, hogy kuratív, és a beteg a műtét után rövid idővel újra visszatérhet az addigi társa­dalmi szerepeihez, munkába tud járni, és vizeletcsepegte­tési illetve merevedési gon­dokkal nem kell küszködnie - ecsetelte a brachyterápia előnyeit dr. Szabó József. Európában sem túl elterjedt Romániában jelen pilla­natban három helyen végzik a brachyterápiát, Kolozsvá­ron öt éve egy sugárterapeuta végzi, Bukarestben pedig egy urológus, ám egyik sem állami kórház. Ebből a szempont­ból is kivételnek számít Szé­kelyudvarhely, mert itt Szabó doktor a városi kórházban műt. Az udvarhelyi kórház­ban ugyanis megalakult egy új, brachyterápiás laboratóri­um, amit a sugárfizikai intézet engedélyezett, és itt zajlanak ezek a beavatkozások. A brachyterápia Európá­ban sem mondható elterjedt beavatkozásnak: bár Ame­rikában nagyon rég végzik, Európában 12 éve kezdték, Magyarországon is csupán egy központban zajlik ilyen kezelés, de ott, a kontinensen egyedüliként, az egészség­­biztosító finanszírozza. Ám éppen ezért meghatározott számú beteget tudnak meg­operálni minden évben. A sta­tisztikák szerint az eddig ott megműtött 250 beteg közül háromnak volt három-négy éven belül kiújuló prosztata­rákja, a többi meggyógyult. Egyetlen hátránya az ára Mivel a hazai egészség­­biztosító pénztár nem finan­szírozza ezt az eljárást, az izotópot, a befecskendezett radioaktív anyagot a beteg kell kifizesse. Ám ez a bete­gek többségét nem tántorítja el a brachyterápiától. Szabó doktor szerint, mióta lehető­ség van erre a műtéti beavat­kozásra Székelyudvarhelyen, kilenc betegből hármat ope­rált a klasszikus módszer­rel és hatan választották a brachyterápiát. A többség te­hát eltekintett a költségektől, inkább az új eljárás előnyeire helyezte a hangsúlyt a dönté­se meghozatalánál.­­ A klasszikus műtét alatti vérzéses szövődmények le­hetősége, illetve a beavatko­zás után hosszú ideig tartó, esetleges vizelettartási zavar, a kéthetes kórházi bent fek­vés, a merevedési problémák mind a brachyterápia mel­lett szólnak, ellene csupán az anyagi vetülete szól - fogal­mazott a szakember. A brachyterápiához, a speciális laboratóriumon túl, felszerelés is szükséges: 100-140 ezer eurós beren­dezéssel dolgoznak, ezt a for­galmazó cég bocsátotta Szabó doktor rendelkezésére úgy, hogy egy bizonyos számú beavatkozás elvégzése után Székelyudvarhelyen marad a felszerelés. • Forró-Erős Gyöngyi Kolozsvár és Bukarest után Székelyudvarhelyen is végeznek brachyterápiát ILLUSZTRÁCIÓ 37 esetben okoztak kárt idén a gazdáknak a vadállatok Újabb medve okozta károk helyszíni felmé­résére hívták a pórul járt gazdák a héten a Hargita megyei Kör­nyezetvédelmi Ügy­nökség munkatársait. A bundás ezúttal Bükklokán egy tehenet elpusztított, kettőt pedig megsebesített. Mint Both Józseftől, az ügy­nökség szakemberétől meg­tudtuk, az idén ez már a 37- dik vadkár-felmérési eset volt, ám azért hogy káresemények ne szaporodjanak, az állatok éjszakai őrzésének hatéko­nyabb megszervezésével a gazdák is sokat tehetnének. Egy tehenet megölve, kettőt pedig megsebesítve a Szépvíz községhez tartozó Bükktokán garázdálkodott a hétvégén a medve. Ez idén már a 37-dik, hivatalosan is jelentett eset volt, amelyhez a kárfelmérés és kártérítés érdekében a Har­gita Megyei Környezetvédelmi Ügynökségnek jelentettek - tudtuk meg Both Józseftől, az ügynökség vadkárokkal foglal­kozó szakemberétől. Elmondta, Hargita megyében az állatállo­mányban okozott legtöbb kár a medvék és a farkasok számlájá­ra írható, míg a növénytermesz­tő gazdák dolgát a vetéseket, burgonya ültetvényeket feltáró vaddisznók keserítik meg. A gazdáknak idén okozott károk kapcsán 24 alkalommal a medvetámadáshoz, 6 esetben a farkashoz, míg 7 esetben a vad­disznók okozta kártételek felmé­réséhez hívták a szakembereket. A medvék a leggyakrabban a szarvasmarha-, míg a farkasok a juhállományban okoztak ká­rokat, a vadak rovására írható káresemények pedig a megye va­lamennyi térségében előfordul­nak a Gyimesektől Farkaslakáig - vázolta lapunk kérdésére vála­szolva Both József, aki épp ezért - főként az állatok éjjeli őrzése kapcsán - különösebben is elő­vigyázatosságra inti a gazdákat.­­ A támadások a legtöbb esetben éjszaka történnek, mi­kor az állatokat visszaterelik a szálláshelyre. Ilyenkor szük­séges odafigyelni az őrzésre. Egyesek villanypásztort hasz­nálnak, ami elég hatásosnak bizonyult. Az állatokat ugyan­akkor lehetőség szerint ne az erdőben, vagy az erdő szélén legeltessék a gazdák, a nyílt területekre ugyanis kevésbé merészkednek a vadak - hang­súlyozta Both József. • Kovács László 2014. JÚNIUS 18.

Next