Udvarhely, 2014. június (1. évfolyam, 53-72. szám)

2014-06-04 / 55. szám

2 Aktuális ÖNSEGÉLYEZŐ MEZŐGAZDASÁGI BIZTOSÍTÁSI ALAP Egybegyűjtenék az erdélyi gazdákat Az országos szinten előbb-utóbb létrejövő nagy közös helyett, regionális szintű, az erdélyi és székelyföldi termelőket tömörítő önsegélyző mezőgaz­dasági biztosítási alap létrehozását sürgeti Keresztes Vencel, a Burgabotek igazgatója. A csíkszentmártoni agrárszakember úgy véli, a termelőktől hektáronként elvárt 5 eurós hozzájárulás nem számítana sok­nak, főleg ha baj ese­tén, a mezőgazdasági károk megtérítésébe - közel 80-90 százalékos hányaddal - az Euró­pai Unió és az állam is beszállna. A természeti katasztrófák okozta agrárkárok fede­zésére erdélyi szintű mező­­gazdasági biztosítási alap lét­rehozását sürgeti Keresztes Vencel, a csíkszentmártoni Burgabotek Mezőgazdasági Társulás igazgatója. Az alcsíki agrárszakember amondó, a székelyföldi gazdáknak erdé­lyi társaikkal összefogva nem kellene megvárniuk, míg a mezőgazdasági károk fedezé­sére létrejövő országos alap­ban Románia más régióinak gazdáival egy kalapba söprik őket. A mezőgazdasági szakem­ber lapunk kérdésére vála­szolva elmondta, előrelépést egy olyan regionális szintű mezőgazdasági biztosítási alap (fondul mutual) létreho­zásában lát, mely - a törvény által előírt méret-hatékony­sági feltételeket is teljesítve - az erdélyi növénytermesztő gazdákat és termőföld-terü­leteiket is egyaránt védené. Szerinte az összefogást a közös mezőgazdasági adott­ságok, gazdálkodási hagyo­mányok, sőt még a nagyjából megegyező birtokméretek is indokolnák, erősítenék. Hektáronként 5 eurós indulásnak talán elég - Sajnos, az államvezetés felelőtlensége is, hogy a mai napig nem igénylik a terme­lői szervezetek képviseletét, nem igénylik a párbeszédet, és nem tettek semmit azért sem, hogy a brüsszeli pénze­ket e téren is hatékonyabban lehessen lehívni. Márpedig nagy dolog, ha a mezőgaz­dasági károk megtérítéséhez az Európai Bizottság 50-60 százalékkal és 30 százalékkal a román állam is hozzájárul, míg a többit befizetéseikből a gazdák biztosítják. Ebben ki­csik és nagyok egyaránt szo­lidárisan részt vesznek, a kár­térítési alapból pedig azokat a károkat térítik meg, amiket a biztosítók nem akarnak le­fedni, vagy nem hajlandók kockázatot vállalni - közölte Keresztes Vencel. Úgy véli, a mezőgazdasági biztosítási alap létrehozása a gazdákat két oldalról is véde­né, hisz a jelenlegi lehetősé­gekkel párhuzamosan futó, de inkább azokat kiegészítő agrárbiztosítási lehetőséget kínálna. A természeti csapás miatt bajba került gazdákat így egyik oldalról a keres­kedelmi biztosítók, másik oldalról az önsegélyező me­zőgazdasági biztosítási alap segítené.­­ A hozzájárulás nagysá­gát információm szerint hek­táronként évi 5 euróban ha­tároznák meg. Ez szerintem kevés, de indulásnak talán jó. Úgy gondolom, a szerve­zési forma hasonló lenne az egykori, az 1989-es rendszer­­váltás után létrehozott erdé­lyi fejlesztési alapéhoz, amit szintén a termelők befizeté­seiből összegyűlt tőkéből ad­minisztráltak. A gond inkább e téren is a gazdák bizalmat­lanságával és tájékozatlan­ságával van - hangsúlyozta lapunknak Keresztes. Erdélyi alap, vagy közös kalap Az agrárszakember amon­da: a gazdáknak azelőtt kell helyezkedniük, céltudatos társulásokat létrehozniuk, mielőtt az állam az ország déli, keleti, és nyugati részé­ben élőket is egy nagy közös biztosítási alapba söpri.­­ Nem lenne jó, ha a déli­ekkel egy helyre tartoznánk. A székelyföldi gazdák ön­magukban viszont kevesen vannak ahhoz, hogy az alap létrehozási­ feltételeinek ele­get tegyenek, hiszen egy-egy önsegélyező alap az ország mezőgazdasági termelőinek és területeinek - a jelenlegi szabályozás szerint - mini­mum 30 százalékát kellene lefedje. A székelyföldi, erdé­lyi és partiumi termelők vi­szont közösen már képesek lennének egy ilyen méretű alapot létrehozni - állítja a Burgabotek vezetője. Keresztes úgy véli, a gaz­dák tájékoztatását, infor­málását szolgáló munkából a közösséget képviselő tör­vényhozóknak - parlamenti képviselőknek és szenátorok­nak - és megyei mezőgazda­­sági szakembereknek is ki kell venniük a részüket. Török: még nagyon az elején vagyunk A természeti csapások el­leni védekezést, amúgy Török Jenő, a Hargita megyei Mező­­gazdasági Igazgatóság vezető­je is fontosnak tartja. A szak­ember lapunk érdeklődésére leszögezte: az egyre kiszámít­hatatlanabb és szélsőségeseb­bé váló időjárás miatt művelt területeikre is tanácsos volna biztosítást kötniük a gazdák­nak, azonban ezt a székelyföl­di, Hargita megyei termelők többsége még túl költséges­nek találja. Török úgy véli, a vetésterületeken keletkezett károk enyhítésére a kialaku­lófélben levő mezőgazdasági biztosítási alap is jó megoldást kínálhat, ráadásul a kártérí­tési alaphoz európai uniós tá­mogatás is kapcsolódna. Bár a szakember szerint az alap létrehozása még nagyon kez­deti állapotban tart, úgy tud­ja a biztosítás kiterjed majd a kártevőkre, a karantén beteg­ségekre és a mezőgazdasági területeket érintő természeti katasztrófákra is. ___________• Demján Levente • Kovács László Erdélyi mezőgazdasági biztosítási alap létrehozását sürgetik Tűzzel írt képek a parla­mentben. Kiállítás nyílt hétfőn Elekes Gyula képzőművész munkáiból a román parla­mentben. A székelyudvarhelyi művelődési ház igazgatója 22 zománcmunkát állított ki a képviselők házának előcsarno­kában. Mint Elekes elmondta, maguk a képviselők keresték meg a kiállítás ajánlatával, amelynek szívesen eleget tett. A kiállított zománcmunkákat 2005 és 2013 között készítet­te a képzőművész. „Jó volt a kiállítás fogadtatása, nemcsak az RMDSZ-es, hanem más párt képviselői is jelen voltak, vagyis­­ aki érdeklődik a kultúra iránt" - mondta Elekes Gyula. A 22 zománcmunka jövő hét végéig tekinthető meg a parlamentben. Kórházmenedzsert keresnek Május 25-én lejárt a jelentkezési határidő a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház menedzseri állására, amelyre egyetlen sze­mély sem nyújtotta be jelentkezését. A Hargita Megye Tanácsa aó alárendeltségébe tartozó intézmény vezetői tisztségé­nek megpályázására a széles körű tájékoztatás érdekében a hirdetés magyarul és romá­nul is több helyen megjelent.­­ A Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház stratégiai fontosságú intézmény me­gyénkben, számunkra na­gyon fontos, hogy szakmailag felkészült, kompetens veze­tőt találjunk a kórház élére. Újra meghirdetjük a vizsgát, és reméljük, hogy jelentkezik olyan rátermett vezető, aki kellő felelősséggel és hozzá­értéssel tudja vezetni a me­gyei kórházat - nyilatkozta a téma kapcsán Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke. A kórház adminisztratív tanácsa június 5-én ülésezik, ahol megszavazzák a mene­dzseri vizsga új szabályzatát, a vizsga újabb időpontjáról tájé­koztatják a közvéleményt. 2014. JÚNIUS 4.

Next