Udvarhely, 2015. április (2. évfolyam, 263-281. szám)
2015-04-22 / 275. szám
2 Aktuális NEM OLYAN AZ ÍZE, MINT RÉGEN Megnőtt a retek a piacon A tegnapi hagyományos heti piacon feltűnt, hogy minden zöldség nagyobb az átlagnál. A retkek olyan nagyra nőnek, mint egy-egy alma és vízízűek, a spenót levelei is hatalmasak. A kistermelőknél látni csupán „rendes”, megszokott zöldséget, bár ők egyre kevesebben vannak. Tegnap hat fokban álldogáltak és kínálták terményeiket a piacon a termelők és viszonteladók. Utóbbiból egyre többen vannak, román anyanyelvűek és ugyanazt a zöldséget kínálják minden asztalnál. A szokatlanul nagyra nőtt retkek kötése 2 lej, a zöldhagymáért is ugyanenynyit kérnek, a spenót kilója pedig 7-8 lej. Egy fej saláta 2-3 lej között mozog. Szintén a románok árulják többnyire a dughagymát is, kilóját 7-8 lejért. Az itthoniak, azaz a könyékbeli öregasszonyok jórésze kiszorult az asztalokról, így a piactéren a földről kínálják portékáikat. Megjelent a papsajt és a csalán, amelyekből finom főzeléket készíthetünk. Nárcisz- és egyéb tavaszi virágpalántákat is kínálnak, de tojás, tej, dió, cékla is kapható majd minden árusnál. „Május elseje után jelennek csak meg a palánták a piacon, és a legjobb május 10. körül kiültetni, mert akkor a mezei bolha sem támadja úgy meg” - mondja Duka Anna néni, aki rendszeres résztvevője a keddi piacoknak. „ A paradicsomot, paprikát, káposztaféléket csak május végén szoktuk kiültetni. Általában megvárjuk, hogy elmúljanak a fagyosszentek, Pongrác, Szervác, Bonifác, ami május 13, 14, 15-én vannak. A palánták még olyan kicsik, nem kedvezett az idő. Ilyenkor azokat a növényeket hozom ki a piacra, ami bent telelt földben a pincében, ilyen például a fokhagyma, gyöngyvirág, bazsarózsa, krizantém, ezeket ilyenkor szét lehet ültetni - mondja az idős asszony. Máréfalváról is többen érkeztek, az egyik asszony arról beszél, hogy bizony reggel óta jócskán megfázott. „Korán van még, de más években is voltak ilyen hűvös napok. Olyant is megértem, hogy május közepén lehavazott, igaz, délre már elolvadt és mindenhol folyt a hólé. A magokat már elültettem a kertben, de még alig dugták ki a fejüket. Egy hónap múlva, ha lesz belőlük eladni való palánta...” - mondja. Arról érdeklődöm, retket, zöldhagymát miért nem árulnak. Azt mondják a távolabbról érkezettek asztala felé mutatva, van itt elég. „Sokan vagyunk, nem lehet eladni. Mindenki azt nézi, hogy szép nagy legyen. Nálunk a kertben nem nő akkorára, de valószínű, hogy a mag is más” - mondják. A piac hátsó felében nagy mennyiségű facsemete és virágáradat várja az arra járót, elől pedig seprűk, kosarak. Vásárolgatnak, de mindenki fázik. Várják a tavaszt. __________• Nagyálmos Ildikó nagyai mos .ildiko@udvarhely. ma Nagyra nőtt ízetlen retek. Jobb híján ezt is megvesszük HAÁZ-SAROK Múltunk emlékei a levegőből A régészeti célú légifényképezés módszerei az I. világháború repüléseinek gyakorlati megfigyelései alapján bontakoztak ki. A régi korok letűnt emlékei iránt érdeklődő pilóták észrevették, hogy a magasból olyan történelmi objektumok maradványai fedezhetők fel, amelyek a földfelszínen haladva nem láthatóak, és a madárperspektíva nagyobb összefüggések felismerését is lehetővé teszi. Következő évtizedek folyamán továbbfejlődött a módszer, és létrejött az archeológiai lelőhely-felderítés speciális tudományága, a régészeti célú légifényképezés. Az elpusztult, föld alá került történelmi emlékek fizikai tulajdonságai általában hatást gyakorolnak a növényzetre. A betemetett falak fölött a növények színezete - a gyengébb vízháztartás miatt - világosabb lesz, mint a környezeté (negatív jelek), míg a betöltődött árkok, gödrök és más földbe ásott objektumok (temetkezések) feldúsult szervesanyag-tartalma a növényzet színének elsötétedésével jár (pozitív jelek). A télidőben végzett légifényképezés az erdővel borított területek felderítésében játszik fontos szerepet, illetve a földfelszín fölé ma már alig magasló épített emlékek (falak, földsáncok) maradványainak azonosításában (az objektum árnyéka a fehér hóban azonnal szembeötlik). Friss, vékonyabb hótakaró esetében, a betöltődött régészeti objektumok földjében élő mikroorganizmusok által leadott hő okozta olvadás hatására, kirajzolódhat a jelenségek formája. A Nyugat-Európában évtizedeken át nagy hatékonysággal alkalmazott régészeti légifényképezés néhány éve Európa keleti felében, így Erdélyben is egyre szélesebb körű felhasználásnak örvend a szakemberek körében. Alkalmazásának megvannak a korlátai, pl. a földművelés alól kivont, „elvadult” területek növényzete kevésbé jelzi a föld alatti emlékeket, mint a gabonaföldek, nagyon csapadékos időszakban pedig nem érdemes fényképezni, hisz a növényzet vízellátottsága kiegyenlítődik, és nem reagál a felszín alatt rejtőző jelenségekre. Udvarhelyszéken főként a római limes őrtornyainak a felderítésében alkalmazták a módszert, valamint a középkori várak, földsáncok és templomok kutatásában végeztünk felderítő jellegű repüléseket, mindeközben felfigyelve más jelenségekre is (pl. világháborús lövészárkok). A módszert jó eredménnyel és hatékonysággal alkalmaztuk a székelyföldi ún. hosszúsáncok kutatásában és a középkori várak környezetének felderítésében. Legutóbb - szintén kísérleti jelleggel - az Udvarhelyszéken található több tucat or’, ’les”, ’vigyázó’ típusú helynevekkel jelölt pontokon fényképeztük, arra keresve a választ, hogy a székelység önvédelmi rendszerének e helyszínein állhattak-e valamilyen mesterséges építmények. A fényképfelvételek kiértékelése és a hitelesítő terepbejárások elkezdése után előzetes eredményeink azt mutatják, hogy a homoródújfalusi Őrhegy kimagasló pontján látható világháborús lövészárkoknak előzménye is van, mely a felszíni terepforma alapján egy elpusztult - fából épült - őrtorony maradványait sejteti. A helyszínen a késő középkorban vagy a fejedelemség korában épült őrtorony paramétereiben hasonlíthatott a mai magaslatokra épülő kilátókra. A légifényképezés költségeit a Communitas Alapítvány Művelődési Szaktestülete és az RMDSZ támogatta. _____________• Sófalvi András régész-történész A Székelydobó - Leshegy mai kilátója 2015. ÁPRILIS 22.