Udvarhely, 2015. július (2. évfolyam, 322-344. szám)

2015-07-01 / 322. szám

N­apirenden. MINDENNAPI Ki vagy de ártalmasabb? A­z új népvándorlás kora jött el. Soha nem volt ennyi il földönfutó, mint napjainkban: csak a háború súj­totta Szíriából tizenegy millió ember menekült el. És árad a tömeg Afganisztánból, Irakból, fekete Afriká­ból, felkerekednek a koszovóiak és mennek a románok, a magyarok is, álmaik Európájába igyekeznek. Nyugat-Európa számára a kelet-európaiak beván­dorlása, amit elegánsan a munkaerő szabad mozgá­sának neveznek, a demográfiai hanyatlás (a népes­ségfogyás és az elöregedés) mérséklésének az eszköze. Magyarország számára hasonló jóval kecsegtetett a­­ kettős állampolgárság kiváltotta migrációs késztetés főként a vajdasági és erdélyi magyarok körében. Noha erről nem volt ildomos beszélni határon innen és túl. Ezért úgy tűnt, nincs nagyobb fenyegetés az erdélyi magyarságra a beolvadásnál? És valóban. Az erdélyi magyarok disszimilációs vesztesége 1956 és 1992 között a stat­sztikák szerint 120 ezer lélek volt. Még mélyrehatóbb volt a nyelvcserével nyomatékosított identitásváltás: a többségi nemzet három és fél évti­zed alatt 140 ezer gyereket és fiatalt hódított el a ma­gyar nyelvű közösségtől. Nem ritka jelenség már a nagyvárosokban, hogy a magyar nagyszülő és a szép magyar nevű unoka jelbeszéddel kommunikál. Előbbi nem tanulta meg a románt, utóbbi a magyart... Ma azonban be és fel kell ismernünk a nyelvcse­­rés identitásváltásnál is nagyobb veszteséget okoz a kitántorgás. Mennek a fiatalok külföldre, kiürülnek a falvak, kiürülnek az iskolapadok is. Tévedés lenne azt hinni, hogy a kivándorlásnak kizárólag gazdasági okai vannak. A külföldi munkavállalás elsősorban élet­szervezési minta, amelyben nagy szerepet játszik az otthoni pozitív jövőkép hiánya. Könnyebben szánják rá maguk a kivándorlásra azok, akik környezetükben gyökértelennek érzik magukat. A döntést nagyban be­folyásolja az emigrálni készülők tájékozatlansága is: a mai kivándorlók fejében a néhány évtizeddel ezelőtti helyzet, egy merőben téves kép rajzolódik ki a befo­gadó Nyugatról, amelynek már semmi valóságalapja nincs. A világ kivándorlást és asszimilációt serkentő tartalékai kimerültek, látványos meggazdagodásra, felemelkedésre, előrehaladásra az újonnan bevándo­roltaknak kevés az esélyük. Mégis mennek a fiataljaink... S míg a beolvadás mértékének a csökkentésére vol­na recept, a színvonalas oktatás, a többségiekhez ké­pest bizonyos előnyök (a kedvezménytörvény, a kettős állampolgárság) révén a pozitív szociális identitástu­dat alakítása, esetleg a tömbbe vándorlás, a kiván­dorlásnak egyelőre nincs ellenszere. Noha elvándorlás elleni lépésekre sürgősen szükség van. Cselekvésre a sopánkodás helyett. Azon is érdemes eltűnődni, hogy a modern kori népvándorlás hasonlóan terra incognitát teremt-e a Kárpátok két oldalán, mert bizonyára észrevették: Romániába senki sem akar bevándorolni, sem szír, sem koszovói albán, sem fekete-afri­kai. Ambrus Attila AZ ÉLMÉNYFÜRDŐI STÁTUSZ CSAK A KEZDET Pénteken nyílik a parajdi Wellness Központ Véget ér a hosszú vára­kozás, pénteken, július harmadikán megnyit­ja kapuit a parajdi Wellnes Központ. Hat évet kellett várni rá. A balneoklimaterikus keze­lőközpont építése 2009- ben kezdődött, egy évvel később elkészült a komp­lexum épülete, részavatás is volt Elena Udrea, akkori turisztikai miniszter jelen­létében. Ekkor még hátra voltak a belső munkálatok, a beléptetőrendszer, a gyógy­víz melegítésére és tárolására alkalmas berendezés, vala­mint a tusolok vizének mele­gítésére alkalmas napelemes rendszer kiépítése. A parajdi önkormányzat az elmúlt két évben eredménytelenül ke­resett olyan magánvállalko­zót, amely felvállalta volna a komplexum üzemeltetését, végül úgy döntöttek, saját cé­get hoznak létre erre a célra, így közel hat évvel az alapkő letétele után hivatalosan is megnyitja kapuit (egyelőre mint élményfürdő) a köz­pont. Az épületben két tízszer húsz méteres medence van (egyik édesvizű, a másik sós termál gyógyvizes), gyere­kek számára egy 24 négy­zetméteres medencét is ki­alakítottak, de széleskörű wellnes szolgáltatás­okkal, két jakuzzival, szaunákkal, római- és törökfürdőkkel, fitness teremmel és öltözők­kel várják a vendégeket. Az­­ élményfürdői státusz csak a­­ kezdet, az elképzelések sze-­­­rint a későbbiekben gyógy- n­ászati ágazattal is bővül a komplexum tevékenységi köre. Az élményfürdő ünne­pélyes megnyitása mellett ugyanaznap avatják fel a parajdi családi rendelő és sür­gősségi ügyelet épületét is. _______________• Szász Csaba szász. csaba@udvarhely. ma A szerencsések már kipróbálhatták. Három medence és két jakuzzi várja a vendégeket BICIKLIS KIRÁNDULÁSRA HÍVNAK Végigkerekeznek a Gyümölcsúton Az Udvarhelyszé­ki Gyümölcsút egy rövidebb szakaszá­nak végigkerékpá­­rozására hívják az érdeklődőket. Az egész napos biciklis kirándulás vasárnap reggel 8 órakor indul Felsőboldogfalva köz­pontjából. E­gész napos biciklis ki­rándulásra hívja az ér­deklődőket a Székelyud­varhely és Felsőboldogfalva közötti bicikliút megépülését promováló Együtt a bicikli­­útért elnevezésű mozgalom. A programajánló sze­rint a vasárnapi (július 5.) kirándulás résztvevői az Udvarhelyszéki Gyümölcsút (Hodgya, Farcád, Székelyud­varhely) kerékpáros túraút­vonalat utazzák be, közben megtekintik a farcádi Szapuj Kati iszapvulkánt és szalon­nasütésre is nyílik lehetőség. Az Udvarhelyszéki Gyümölcs­út egy 75 kilométer hosz­­szú kerékpáros túraútvonal, amely 14 település és 5 község területén halad át, olyan tele­püléseket érint, mint Székely­­pálfalva, Firtosváralja, Énla­ka, Firtosmartonos, Csehét­­falva, Tordátfalva, Tarcsa­­falva, Bencéd, Kecset, Far­kaslaka, Székelyszentlélek, Nyikómalomfalva, Sükő és Farcád. A vasárnapi túrán ter­mészetesen nem a teljes tá­vot, hanem ennek töredékét kívánják végigkerékpározni. A találkozó vasárnap reg­gel 8 órakor lesz Felsőbol­dogfalva központjában, a résztvevőket kérik, hogy hoz­zanak magukkal pokrócot és sütnivalót. További informá­ciókat a 0742-184 895-ös te­lefonszámon lehet igényelni. • Sz. Cs. A Gyümölcsút egy rövidebb szakaszát járják be FOTÓ: SZÁSZ CSABA

Next