Udvarhely, 2015. július (2. évfolyam, 322-344. szám)
2015-07-01 / 322. szám
Napirenden. MINDENNAPI Ki vagy de ártalmasabb? Az új népvándorlás kora jött el. Soha nem volt ennyi il földönfutó, mint napjainkban: csak a háború sújtotta Szíriából tizenegy millió ember menekült el. És árad a tömeg Afganisztánból, Irakból, fekete Afrikából, felkerekednek a koszovóiak és mennek a románok, a magyarok is, álmaik Európájába igyekeznek. Nyugat-Európa számára a kelet-európaiak bevándorlása, amit elegánsan a munkaerő szabad mozgásának neveznek, a demográfiai hanyatlás (a népességfogyás és az elöregedés) mérséklésének az eszköze. Magyarország számára hasonló jóval kecsegtetett a kettős állampolgárság kiváltotta migrációs késztetés főként a vajdasági és erdélyi magyarok körében. Noha erről nem volt ildomos beszélni határon innen és túl. Ezért úgy tűnt, nincs nagyobb fenyegetés az erdélyi magyarságra a beolvadásnál? És valóban. Az erdélyi magyarok disszimilációs vesztesége 1956 és 1992 között a statsztikák szerint 120 ezer lélek volt. Még mélyrehatóbb volt a nyelvcserével nyomatékosított identitásváltás: a többségi nemzet három és fél évtized alatt 140 ezer gyereket és fiatalt hódított el a magyar nyelvű közösségtől. Nem ritka jelenség már a nagyvárosokban, hogy a magyar nagyszülő és a szép magyar nevű unoka jelbeszéddel kommunikál. Előbbi nem tanulta meg a románt, utóbbi a magyart... Ma azonban be és fel kell ismernünk a nyelvcserés identitásváltásnál is nagyobb veszteséget okoz a kitántorgás. Mennek a fiatalok külföldre, kiürülnek a falvak, kiürülnek az iskolapadok is. Tévedés lenne azt hinni, hogy a kivándorlásnak kizárólag gazdasági okai vannak. A külföldi munkavállalás elsősorban életszervezési minta, amelyben nagy szerepet játszik az otthoni pozitív jövőkép hiánya. Könnyebben szánják rá maguk a kivándorlásra azok, akik környezetükben gyökértelennek érzik magukat. A döntést nagyban befolyásolja az emigrálni készülők tájékozatlansága is: a mai kivándorlók fejében a néhány évtizeddel ezelőtti helyzet, egy merőben téves kép rajzolódik ki a befogadó Nyugatról, amelynek már semmi valóságalapja nincs. A világ kivándorlást és asszimilációt serkentő tartalékai kimerültek, látványos meggazdagodásra, felemelkedésre, előrehaladásra az újonnan bevándoroltaknak kevés az esélyük. Mégis mennek a fiataljaink... S míg a beolvadás mértékének a csökkentésére volna recept, a színvonalas oktatás, a többségiekhez képest bizonyos előnyök (a kedvezménytörvény, a kettős állampolgárság) révén a pozitív szociális identitástudat alakítása, esetleg a tömbbe vándorlás, a kivándorlásnak egyelőre nincs ellenszere. Noha elvándorlás elleni lépésekre sürgősen szükség van. Cselekvésre a sopánkodás helyett. Azon is érdemes eltűnődni, hogy a modern kori népvándorlás hasonlóan terra incognitát teremt-e a Kárpátok két oldalán, mert bizonyára észrevették: Romániába senki sem akar bevándorolni, sem szír, sem koszovói albán, sem fekete-afrikai. Ambrus Attila AZ ÉLMÉNYFÜRDŐI STÁTUSZ CSAK A KEZDET Pénteken nyílik a parajdi Wellness Központ Véget ér a hosszú várakozás, pénteken, július harmadikán megnyitja kapuit a parajdi Wellnes Központ. Hat évet kellett várni rá. A balneoklimaterikus kezelőközpont építése 2009- ben kezdődött, egy évvel később elkészült a komplexum épülete, részavatás is volt Elena Udrea, akkori turisztikai miniszter jelenlétében. Ekkor még hátra voltak a belső munkálatok, a beléptetőrendszer, a gyógyvíz melegítésére és tárolására alkalmas berendezés, valamint a tusolok vizének melegítésére alkalmas napelemes rendszer kiépítése. A parajdi önkormányzat az elmúlt két évben eredménytelenül keresett olyan magánvállalkozót, amely felvállalta volna a komplexum üzemeltetését, végül úgy döntöttek, saját céget hoznak létre erre a célra, így közel hat évvel az alapkő letétele után hivatalosan is megnyitja kapuit (egyelőre mint élményfürdő) a központ. Az épületben két tízszer húsz méteres medence van (egyik édesvizű, a másik sós termál gyógyvizes), gyerekek számára egy 24 négyzetméteres medencét is kialakítottak, de széleskörű wellnes szolgáltatásokkal, két jakuzzival, szaunákkal, római- és törökfürdőkkel, fitness teremmel és öltözőkkel várják a vendégeket. Az élményfürdői státusz csak a kezdet, az elképzelések sze-rint a későbbiekben gyógy- nászati ágazattal is bővül a komplexum tevékenységi köre. Az élményfürdő ünnepélyes megnyitása mellett ugyanaznap avatják fel a parajdi családi rendelő és sürgősségi ügyelet épületét is. _______________• Szász Csaba szász. csaba@udvarhely. ma A szerencsések már kipróbálhatták. Három medence és két jakuzzi várja a vendégeket BICIKLIS KIRÁNDULÁSRA HÍVNAK Végigkerekeznek a Gyümölcsúton Az Udvarhelyszéki Gyümölcsút egy rövidebb szakaszának végigkerékpározására hívják az érdeklődőket. Az egész napos biciklis kirándulás vasárnap reggel 8 órakor indul Felsőboldogfalva központjából. Egész napos biciklis kirándulásra hívja az érdeklődőket a Székelyudvarhely és Felsőboldogfalva közötti bicikliút megépülését promováló Együtt a bicikliútért elnevezésű mozgalom. A programajánló szerint a vasárnapi (július 5.) kirándulás résztvevői az Udvarhelyszéki Gyümölcsút (Hodgya, Farcád, Székelyudvarhely) kerékpáros túraútvonalat utazzák be, közben megtekintik a farcádi Szapuj Kati iszapvulkánt és szalonnasütésre is nyílik lehetőség. Az Udvarhelyszéki Gyümölcsút egy 75 kilométer hoszszú kerékpáros túraútvonal, amely 14 település és 5 község területén halad át, olyan településeket érint, mint Székelypálfalva, Firtosváralja, Énlaka, Firtosmartonos, Csehétfalva, Tordátfalva, Tarcsafalva, Bencéd, Kecset, Farkaslaka, Székelyszentlélek, Nyikómalomfalva, Sükő és Farcád. A vasárnapi túrán természetesen nem a teljes távot, hanem ennek töredékét kívánják végigkerékpározni. A találkozó vasárnap reggel 8 órakor lesz Felsőboldogfalva központjában, a résztvevőket kérik, hogy hozzanak magukkal pokrócot és sütnivalót. További információkat a 0742-184 895-ös telefonszámon lehet igényelni. • Sz. Cs. A Gyümölcsút egy rövidebb szakaszát járják be FOTÓ: SZÁSZ CSABA