Udvarhelyi Híradó Kalendárium, 1999
Napfogyatkozás 1999. augusztus 11-én, egy szerdai napon, remélhetőleg szép, meleg, felhőtlen nyári időben Közép-Európában ritka jelenség fog mutatkozni. Nálunk délelőtt már javában süt a Nap és mégis fokozatosan sötétedni kezd, lehűl a levegő, és déltájban, röviddel utána éjszakai sötétségben leszünk, a fényesebb csillagok láthatóak lesznek, a Napból pedig alig látszik a szélén egy picike vékony sáv. A Nap helyén egy fekete korong van, melyet halvány fehér fény vesz körül. Ez tart két-három percig, utána a Napból mind több kezd látszani, a sötétség és hűvösség kezd múlni és végül szép nyári meleg délután lesz. A Föld felületének ugyanazon a helyén ilyen jelenség, bár a nappal különböző óráiban, évszázadonként legfeljebb kétszer fordul elő (nálunk legutóbb 1912. májusában). Minthogy a mostani rendkívül kedvező körülmények között jelentkezik, érdemes lesz jól megfigyelni. A Nap és a Flold csaknem gömb alakú égitestek. Látható képük köralakú korong. A korong átmérője függ az égitest nagyságától és távolságától. A Nap csaknem 150 millió kilométerre van a Földtől, míg a Hold nagyjában 380.000 km-re. De átmérőik aránya csaknem egyezik a távolságaik arányával, így a látszólagos képük, a korongjaik csaknem egyenlő nagyok. A Föld a Nap körül kering, körhöz nagyon hasonló, de valójában ellipszis alakú pályán, melynek egyik gyújtópontjában van a Nap. A Föld évenkénti egy keringése alatt egyszer legtávolabb van a Naptól, félévre rá a legközelebb. Napközelben a napkorong nagyobbnak látszik, naptávolban kisebbnek. Keringés közben a Föld a tengelye körül is forog, de ez a tengely nem merőleges a nap körüli keringés síkjára, hanem 66 fokos szöget zár be vele. Ez a tengely is nagyon lassan változtatja irányát, egy kúpfelületet ír le kb. 26.000 év alatt. Jelenleg a tengely északi iránya a keringési sík merőlegesétől úgy hajlik el, ha napközelben a földfelületnek északi része kevés napsugárzást kap, ott tehát tél van. Európában télen vagyunk közelebb a Naphoz, de mert a napsugarak nagyon ferdén érik a földet, kevés jut egy helyre. Ilyenkor a Nap alacsonyan jár. Nyáron fordított a helyzet. A földtengely északi része a naptengelyhez hajlik, az északi földgömb sok napsugárzást kap, világosabb és melegebb van, mint télen, pedig távolabb van a Föld a Naptól. Kisebb a napkorong. A Hold szintén kering a Föld körül elliptikus pályán, melynek egyik gyújtópontjában a Föld van. A holdpálya síkja kis szöget zár be a földpálya síkjával. A Holdnak a Földtől való távolsága havonta változik. Földközelben nagyobb a holdkorong átmérője, még a napkorongénál is nagyobb lehet. Földtávolban kisebb. A Hold pályasíkja metszi a Föld nap körüli pályasíkját. Ha a Nap és a Hold ugyanabban az időben és egy irányban éppen a metszésvonalon vagy nagyon közel annak az irányában van, akkor a Holdkorong a napkorongot a Földről nézve részben vagy egészben eltakarja, a földi szemlélőnek "napfogyatkozást" okoz. A fogyatkozás mértéke és időtartama több körülménytől függ. Legnagyobb mérvű a fogyatkozás, ha a két korong középpontja egybeesik, továbbá ugyanakkor a Föld naptávolban, a Hold pedig földközelben van. A Hold teljes árnyéka miatt ilyenkor a Föld forró és mérsékelt övezetein mintegy 260 km. átmérőjű közterületen teljes napfogyatkozás van. Ezt a helyet körülveszi egy jóval szélesebb terület, amelyről nézve a Hold csak részben takarja el a Napot. Ott csak részleges napfogyatkozás van.