Udvarhelyi Híradó, 1993 (4. évfolyam, 1-102. szám)

1993-01-07 / 1. szám

Újjászületik-e a December 28-án gyűlést hívott össze az Udvarhely­széki RMDSZ, ahová meghívta a városi szervezetet is, hogy — úgymond — békejobbot nyújtsanak egymásnak és az új vezetőség választásával megszűnjön az ellenségeskedés, valamint létrejöjjön a he­­lyi egységes RMDSZ-szervezet. A fórum tulajdonképpen a december 18-án megkezdett közgyűlés folytatása, amikor a küldöttek létszáma csak 32%-os volt, így a fő napirendi pontokat, a tiszt­újítást és a kongresszusi küldöttek válasz­tását is most szándékoztak lebonyolítani. Miután ellenőrizték a vidék és helyi sza­vazati joggal rendelkező küldöttek létszá­mát, heves vita alakult ki a képviseleti arányról és a szavazati jogról. A széki szervezet a választásokon az RMDSZ-re adott szavazatok arányában határozta meg körzetenként a képviseleti arányt, mások, főleg a városi küldöttek, a fizető taglétszámot tartják döntőnek. Sokan „semleges” ügyvezető elnököt követeltek, ezért Incze Béla a gyűlés ve­zetését Kolumbán Gábornak adta át, a döntéssel a többség egyetértett. Újból ellenőrizték a küldöttek névsorát és így kiderült, hogy 101 -en rendelkeznek szavazati joggal. A vezetési struktúráról, az alapszabályzat módosításáról folyt a vita (úgy döntöttek, hogy a választmány maga a részletkérdéseket tisztázza). A vá­lasztmány összetételéről az önkormány­zati képviselők részvételi arányáról, szer­vezési kérdésekről hangzottak el javaslatok. A közgyűlés, szavazatok alap­ján, fontos kérdésekről döntött: —A szervezet neve továbbra is Udvar­helyszéki RMDSZ marad, a Sófalvi I. által javasolt RMDSZ U­dvarhely Területi Szövetsége megnevezés helyett. — A szervezetet 45 tagból álló választ­mány és hét tagból álló elnökség vezeti. — Az elnökség összetétele: egy elnök és hat alelnök. — Az elnökség tagjai nem lehetnek parlamenti képviselők.­­— Az Etikai Bizottság öttagú, amely­ből három jelenlévő tag döntőképes. A döntéseket konszenzussal hozzák. Elhangzottak kiegészítő javaslatok, helyi RMDSZ, amelyeket az új választmány kell majd megvitasson: — az Etikai Bizottságban legyenek lelkészek, és legalább egy jo­gász, fizetett ügyvezető titkán kell alkal­mazni, a helyi hatóság és intézmények képviselőiből konzultatív bizottságot kell létrehozni, legalább két „falujáró” alelnö­­köt kell kinevezni. Dönteni kellett, hogy az új választmány, a küldöttek közgyűlése, fel­vállalja-e azokat a kérdéseket, elveket, amelyeken az Udvarhelyszéki RMDSZ- szervezet már legelejétől küzdött. — Udvarhely megye visszaállítása — A területi autonómia — A politikai önéletrajz letétbe helye­zése (az RMDSZ tisztségviselőitől) Külön-külön szavazás alá kerültek ezek a pontok és a többség úgy döntött, hogy az RMDSZ-nek vállalnia kell a fenti elveket. Az­ új elnökség tagjaira tettek javasla­­tot. Elhangzott Major Sándornak a Keres­kedelmi Bank igazgatójának és Bunta Le­­vente jelenlegi alpolgármesternek a neve. Bunta úr nem vállalta a megbízatást. Major Sándor is csak feltételhez kötve vállalta el a javaslatot. Megtörtént az alelnökök megválasztása: politikai alelnök Katona Ádám, társadalmi és önkom­ányzati alelnök Bunta­ievente, Fodor György szervezési, Szilágyi István falujárási, Kassay Gábor gazdasági, Fülöp Lajos művelődési kérdésekkel foglalkozó alelnökök. Időközben felszínre kerültek azok az anyagi, erkölcsi és más jellegű vitás kérdések, amelyek hónapok óta megosztják a szervezetet. Az álláthatatlannak tűnő helyzetben Major Sándor határozottan visszalépett, lépését — többek között — azzal indokolta, hogy az ülést megelőző napon az országos elnökség néhány tagja megkereste őt, és egy új szakemberekből álló elnökség létrejöttét előlegezték, amellyel új irányba terelhető lesz a helyi RMDSZ- vezetés. A késő estig elhúzódó gyűlés miatt energiából már csak arra tellett, hogy a küldöttek megbízták az elnökséget a kongresszusi küldöttek kijelölésével, és egy elnökválasztó közgyűlés összehívásá­val, két héttel a kongresszus után. fr F.D.D. HÍRLEVÉL Demokrata Szövetségünk udvarhelyi 8-as számú körzetének választmánya ...tudatjuk minden tagtársunkkal, hogy a decemberi rendkívüli ülésünkön java­solt 10.000 lej adományt az Orbán Balázs szoboralapítványra elfogadtuk, egyönte­tűen megszavaztuk. (A tagdíjakból a körzetnek visszatartott 10%-os pénzalapból.) A székely anyaváros részére többször sokak által szorgalmazott Orbán Balázs­­szobor elkészítése mindmáig „elfelejtő­dött”. A legutóbbi kezdeményezés óta éb­­rentartott gondolatot mintegy ham­incöt hónapi vajúdás után, dicséretére megol­dandó gondjaiba vette a Városi Tanács, s a város jövő évi költségvetésének tárgya lesz. S most, a kezdeményezés hároméves évfordulóján, az RMDSZ városi választ­mányi ülésén is elhangzott pénzadomá­nyozási javaslat a szoborra. Felhívjuk figyelmüket és felkérjük kör­zetünk tagságát, hogy tehetsége, belátása, saját döntése szerint, a közeljövőben meg­­­nyitandó folyószámla lehetőséget ad e ne­mes cél támogatására. (A folyószámla számát rövidesen közzéteszik.) Köszönet a szervezet támogatásá­ért, és boldog új évet kíván a körzet választmánya ! HÍR ! Január 19-ig a Kossuth utcai zene­bolt szabadság miait zárva. Fotó­papírt és filmet az átellenben levő dohányáradéban vásárolhatnak. * * * | Köszönősorok A N­YÖP Vezetőtanácsa hálásan kö­­szöni a Nyugdíjas Otthon nyugdíja­sai nevében a Caritas nemes, humá­nus egyletnek a Mikulás szeretetcsomagot. A Vezetőtanács köszöni a Szkéné színjátszó egylet karácsonyi Vörösmarty Gergő: A fátyol titkai című vígjáték műsorát. A lelkes csoport kellemes órákat biztosított. Meleg ünnepi hangulat­ban zajlott a szépen díszített szék­házban a karácsony előzetes ünnepi műsor, ahol a nyugdíjas és reformá­tus énekkarok hangversenyeztek és alkalmi verset mondott Magyari Sándor. Szóló éneket adott elő Szász Olga. A N­YÖP Vezetőtaná­csa minden nyugdíjasnak boldog új évet kíván ! Finta Béla Vt. elnök 1993 január 7. MÉG CSAK ENNYIT... A cekendi katonai objektum vezetősége tiltakozott a Madarasi menedékház vissza­adásáról közölt cikk kapcsán (UH 75-76): nem az ő képviselői próbálták rávenni Dénes Dezsőt (a Turisztikai Vállalat udvarhelyi kirendeltségének igazgatóját) a menedékház átadását hitelesítő dokumentum aláírására, hanem a Csíkszeredai kato­naság képviselőit. A fenti tiltakozást két okból is helyénvalónak tartjuk közölni: 1. A környékünkön létező katonai objektumok vezetősége is olvassa/követi a Híradót, és 2. Igyekeznek kimaradni a már-már botrányossá váló menedékház-ügyből. Mindkét tényt jólesően (?) vesszük tudomásul, bár kissé nehezen tudjuk fölfogni, hogy ki kinek az alárendeltje. Még csak ennyit: szerintünk nem lényegi különbség az, hogy a Csíkszeredái — és nem a cekendi katonai egység képviselői próbálták elmenteni a — számunkra oly fontos — menedékházat. ____________________________________________________________________fr. sz. M­ÉRLEG A 2-es számú Budvár Cserkészcsapat 1992-es évi tevékenysége A Szentimre utcai Tanulók Házában Jakab Emil és Tankó Albert cserkészve­zetőket kérem, foglalják össze az 1992- es évi tevékenységüket. J.E.: „A cserkészet azért századunk legnagyobb pedagógiai mozgalma, mert megalakulásától nem hangzatos frázi­sokkal próbál hatni, hanem eleven példa­adással nevelt.” A fentiek szellemében, a gyermekek társaságából olyan közösséget igyek­szünk formálni, melyet a fegyelem, a közért munkálkodó önfeláldozás, tiszta erkölcs, az élniakarás, a hit és a minden­napi hősiesség jellemez. A 92’-es évet egy jól sikerült farsangi karnevállal kezdtük, melyet teljes egészében a cser­készek szerveztek. Megtartottuk az I. Budvar cserkészta­lálkozót, amelyen Brassó, Kovászna, Maros, Kolozs, Szilágy és Hargita me­gyék cserkészcsapatai vettek részt. Részt vettünk a marosvásárhelyiek szervezte etédi, valamint a zetelaki cser­­késztalálkozókon. Mindeniken irodalmi és ügyességi vetélkedő, főzőverseny, játékbemutatás, népdalverseny, majd táncháztalálkozó szerepelt. Mindenki sokat tanult ezeken a találkozókon. A csíksomlyói búcsúról sem hiányoztunk. Cserkészeink az utat gyalog tették meg, rövidített útvonalon, Dániel Ernő római katolikus tisztelendő úr vezetésével. A székelyudvarhelyi úrnapi szentmi­sén és a körmeneten 89 cserkészünk vett részt Több túrán is voltunk. Az elmarad­hatatlan táborozások jelentették a cserkészélet fénypontját: a Madarasi Hargitán, Háromkúton, Kicsipankon majd a magyarországi Bélapátfalván és Szigetszentmiklóson. Fogadtuk a külföldi magyar szövetséghez tartozó cserkészcsoportok küldötteit és kö­zös táborozásokon, túrákon vettünk részt. Ez kitűnő alkalmat nyújtott, hogy cserkészeink ismeretséget és barátságot kössenek. Észak- és dél-amerikai, ausztráliai, nyugat-európai magyar cserkészekkel. Három cserkészünk az Oltárkőnél táborozott egy francia és egy román cserkészcsapat tagjaival. Tevékenységeik között táborépítés és különféle játékok szerepeltek. — Úgy látom, a cserkészélet az év­szakoktól függetlenül, leginkább a szabadban zajlik... T.A.: A cserkészek tevékenysége való­ban a szabadban zajlik, függetlenül az időjárás szeszélyeitől. A cserkész a ter­mészet élén érzi jól magát. Nyitott szem­mel jár, hogy minél több ismeretet sze­rezhessen, de nemcsak ez a cél. Óvja és védi a természetet. A tavasz folyamán a Jézus kápolna körül 100 darab díszfát ültettünk. Sajnos, kevés vészelte át a garázdálkodók vandálpusztítását. Július folyamán 23 cserkészünk vett részt a hargitafürdői Természetvédők tábo­rozásán, ahol a környező telep és te­rep rendbehozatala volt a cél. — Vannak-e anyagi támogatóik? Városunkban nagyon sokan megértik a cserkésztevékenységet, ennek gyakorlati hasznát felmérik, értékelik, elismerik. Éppen ezért messzemenő erkölcsi és anyagi támogatásban részesítettek. A pénz- és más természetű adományok — a hazánkban érvényben lévő törvényes rendelkezések szerint — nyilvántartás­­ban szerepelnek. Pénzalapunkat a taka­rékbankban helyeztük el. Az adomá­nyokból tábori felszereléseket tudtunk vásárolni, és fedeztük a táborozási költ­ségeink egy részét is. Ezúton fejezzük ki köszönetünket az egyházak, vállalatok, intézmé­nyek, szervezetek és magánvállalatok vezetőinek, valamint magánszemé­lyeknek és cserkész gyermekeink szüleinek, akik adományaikkal segí­tették cserkészcsapatunkat. — Kap-e fizetést a cserkészveze­tő, van-e igény cserkészvezető utánpótlásra? J.E.: Nyíltan el kell mondanom: kevés a cserkészvezető. Az ifjak iskolán kívüli nevelése megkívánná, hogy minél több pedagógus vegyen részt ebben az építő­nevelő munkában. Kissé furcsának tartj­­uk, hogy olyan pedagógussal is találkoz­tunk, akinek gyermeke cserkészcsapa­tunk tagja, és a — közel három évi tevékenység során — soha nem érdeklő­dött a csapat vezetőinél gyermeke iránt. Meglepő továbbá az, is, hogy az 1907- ben alakult cserkészmozgalmat az egy­kori pionírszervezet utódjának tartják. Itt szeretném elmondani, hogy „a cser­kész jótetteiért elismerést nem vár jutal­mat el nem fogad”. A cserkészvezető nem kap fizetést, de boldog és elégedett, amikor látja, hogy cserkészei, valamit jobban, ügyesebben, szebben és gyor­sabban tudnak megcsinálni, és ezzel má­soknak örömet szerezhetnek. Akkor is elégtételt kapunk, amikor látjuk, hogy cserkészeink különbséget tudnak tenni a szükséges, hasznos, lényeges és mellé­kes dolgok között. A cserkészvezető részére ez, a legna­gyobb fizetés. Bízunk abban, hogy mun­kánknak egyre nagyobb eredménye lesz, és reméljük, hogy a cserkészmunkába bekapcsolódnak a fiatalabb pedagógu­sok. Mi már lassan „kinövünk” a cser­készkorból, de hisszük, hogy munkánkat átveszik és továbbviszik. Amit mi te­szünk , abból gyermek, szülő, társadalom, egyház csak nyer, ezért érdemes az ügyet felkarolni. Tamás Lajos

Next