Udvarhelyi Híradó, 1995. július-december (6. évfolyam, 52-101. szám)
1995-11-09 / 89. szám
HÉTKÖZBEN már minálunk babáin nem tárolják a szemetet fedeles kukában, mert köztudott, hogy nem füstöl a hulladék, ha nem fújja a szél, hát ezért rácsos a sárgára meg zöldre festett konténer, meg azért is, hogy levegőt vehessen a guberáló, amikor új, bokáig, derékig sőt nyakig benne van az átmeneti időszak mindenféle nehézségében, amitől fájó szívvel ugyan, de igyekszik megválni a lakótelepi túlélő, mert nem leli örömét abban, hogy otthonában nézzen szembe az efféle gondokkal és nem gondolja, hogy magukat megnevezni nem óhajtó illetékeseknek köszönhetően, a limlom halmazállapota légneművé válva, előbb-utóbb fojtogató füst formájában tér majd vissza otthonába az ablakon keresztül, miként hozzánk is, babám, te meg csak kapkodd a levegőt, amíg meg nem osztják fejadagra HÉTKÖZBEN. pintér VALÓS ADATOK, AVAGY RÁGALMAK ? Ítélethirdetés a jövő héten A helyi Bíróságon november 7-én reggel 10 óra körül folytatódott az a bűnvádi eljárás, amelyet sajtóban elkövetett rágalmazás címén a közüzemek két alkalmazottja, Kenyeres Ladislau és Bartha Árpád kezdeményezett Fülöp D. Dénes ellen. Ezen az ülésen a felperesek kihallgatása volt napirenden. Mintegy válaszképpen Májai László védőügyvéd kérdésére, hogy a felpereseket együtt vagy külön-külön óhajtjáke kihallgatni, Nagy János törvénybíró felkérte Bartha Árpádot, hogy várakozzon a folyosón, míg felveszik Kenyeres úr vallomását. A Közüzemek igazgatója hangsúlyozta, hogy továbbra is fenntartja panaszát Fülöp D. Dénes ellen, aki szerinte valótlan állításokat tartalmazó cikkeket jelentetett meg az Udvarhelyi Híradóban, befeketítve ezzel a vállalatot. Az Urbangos vezetőjeként fenntartom panaszomat, nem magánszemélyként teszem ezt, de úgy vélem, hogy a megjelent cikkek révén rágalom érte a vállalatot és közvetve engem is, mint a vállalat vezetőjét — nyilatkozta a felperes. — Miért és miben érezte rágalmazva a vállalatot?— kérdezte Márai László védőügyvéd. — Kérem, — érvelt Kenyeres úr — képtelenségnek tartom az olyan állítást, mely szerint a vezetékeken több víz folyt el, mint a Küküllő vízhozama. Az Urbangos állami tőkével működik, tevékenységünket és az általunk gyakorolt árakat kormányrendeletek szabályozzák. Mi folyamatosan az állami szervek ellenőrzése alatt állunk, ezért teljességgel lehetetlenség, hogy törvénytelenséget kövessünk el... Ugyanakkor azt is kijelentette, hogy azok a bizonyos adatlapok, amelyekből Fülöp D. Dénes az információit merítette, nem a vállalat irattárából származnak — tudja ugyan, hogy az újságíró miként juthatott hozzájuk, de azt egyelőre nem hajlandó elárulni. (folytatás a 2. oldalon)S Pintér D. István FÜGGETLEN INFORMÁCIÓS LAP • VI. ÉVFOLYAM • 1995. NOVEMBER 9. CSÜTÖRTÖK • 89. SZÁM • 300 LEJ . Privatizálás Keresztúron Október közétől a székelykeresztúri postahivatalnál hozzákezdtek a tulajdonjegyek részvényekké történő átváltásához. E tevékenységgel kapcsolatban Székely Istvántól, a postahivatal vezetőjétől kértünk felvilágosítást. — Aki részvényt akar előjegyeztetni a Hivatalos Közlönyben felsorolt majdnem 4.000 magánosítandó vállalat valamelyikénél, az 1995. december 31-ig jelentkezhet a helyi postahivatalnál (de a Kereskedelmi Bank, székelykeresztúri kirendeltségénél is — szerk. megj.). Jelentkezésénél az alábbi iratok szükségesek: személyazonossági igazolvány, tulajdonjegyek, egy személyesen kitöltött típuskérés (nyomtatvány található a postán). A letett tulajdonjegyek 0,2 %-át kezelési díjként, készpénzben kell lefizetni. Ez alól kivételt képeznek a nyugdíjasok. A letett részvényről elismervényt, a befizetett pénzről pedig nyugtát adnak. Ha valaki az 5 magánalap valamelyikéhez akarja elhelyezni részvényét, azt meg kell tennie 1996. március 31-ig . Udvarhely vidékén a városi postahivatalokon kívül még az etédi, a zetelaki, a kápolnási, a köröndi és a parajdi postahivatalokban foglalkoznak részvényelőjegyzéssel. A székelykeresztúri Szerszámacélgyárat 42 %-ban magánosítják. Nagy Istvánt, a vállalat igazgatóját arra kértem, hogy ismertesse a gyár tevékenységének fontosabb adatait: — A vállalat alaptőkéje 1995. november elején: 5.97. 000.000 lej. Évi forgalma ab:943.600.000.000 lej, évi bruttó jövedelme: 2,1 millió lej volt. Az alkalmazottak száma a valamikori 1.000-ről 409-re csökkent. A magánosítandó érték (49 %) 2.927.000.000 lej. A fennmaradó 51 % értéke: 3.048.000.000 lej. A törvény értelmében az 51 %-ot bel-, vagy külföldi befektetők is megvásárolhatják. Tudnivaló, hogy előre ki kell fizetni a fennmaradt rész 20 %át, vagyis 609.000.000 lejt, a többit pedig maximum 10 év alatt kell törleszteni. (folytatás a 2. oldalon) László Miklós : Másfél év után sincs Ha nem jön közbe semmi, december 5-én ítéletet mondanak egy közel másfél éve zajló perben. 1994. július 27-én, a székelyudvarhelyi Flamingó bárban találkozott Akácos Sándor és Simó Mihály. Mint az lenni szokott italozás közben az eredeti,barátság, ellenségeskedésbe csap át, s ebben az esetben is kis híján végzetes tragédiával zárult. Akáczos Sándor 36 éves, nyolc osztályt végzett, nős, két kiskorú gyermek apja. Több mint egy éve, a félelem, az idegesség költözött a családba. Miért? Választ kapunk a Hargita Megyei Törvényszék irattárában található aktacsomóból. Mint említettem Akáczos és ismerőse, Simó Mihály, a Flamingó bár közelében összevesztek, Akáczos sértő szavakkal illette cimboráját. A vitát F. Tünde váltotta ki, akinek édesapjával Akáczos közvetlen baráti viszonyban volt, míg a lány Simóval szórakozott. Tünde hiányában, Akáczos olyan kijelentést tett, hogy az Simó szeretője. Simó a hallottakra felmérgesedett, rátámadt Akácosra, akit több alkalommal megütött. Verekedés közben nem használt semmiféle ütő-szúró eszközt. Ennek elenére Akáczos két alkalommal is elesett, majd, amikor nagy nehezen felállt, jobbnak látta visszahúzódni. Úgy nézett ki, elcsendesedik a botrány. Azonban, amikor a legkevésbé várták, Akáczos a táskájából kést húzott elő, s mielőtt haragosa vagy bárki más a közelében állók közül észbekaphatott volna, rátámadt Simóra, s hozzászúrt. A kés pengéje a nyak jobb oldalát sértette meg. Látva vérző ellenfelét, Akáczos gyorsan távozott a tett színhelyéről. Hazafele azonban lelkiismeretfurdalása volt és végül, útját megváltoztatva, a rendőrségre sietett, ahol feladta magát. Elmondta a történteket és átadta a szolgálatos rendőrnek a kést is, mellyel megszúrta az áldozatot. Simó Mihály a sürgősségre került, ahol elsősegélyben részesítették, majd — amint a hivatalos törvényszéki orvosi igazolásból is kitűnik — 25-30 napos orvosi kezelésre szorult. A fehérfegyver használata miatt bűnügyi aktát állítottak össze, s Akáczos ellen gyilkossági kísérlet vádjával törvényszéki eljárást indítottak. Az enyhítő körülmények figyelembevételével Akácost nem tartóztatták le, szabadlábon várja a fejleményeket. Eddig már több alkalommal kerültek a törvény elé, azonban minden alkalommal volt valamilyen ok, ami miatt a végső döntést elnapolták. Egyes tanúk hamis vallomása, illetve mások meg nem jelenése követelt újabb és újabb halasztást. Remélhetőleg végre sikerül pontot tenni ennek a sokat vitatott ügynek a végére. Kovács László 1995. november 9. ÉRDEKTELENSÉGBE FULLADT TÖRVÉNYISMERTETÉS A közelmúltban zajlott le a Helyi Tanács szervezésében egy törvényismertető előadás a vállalkozók számára, melyet az Állategészségügyi, Egészségügyi és Járványmegelőzési Felügyelőség, a Fogyasztóvédelmi Hivatal, valamint a helyi Polgármesteri Hivatal keretében működő városrendezési és kereskedelmi ellenőrző testület vezetői tartottak. A helyi Kereskedelmi Ellenőrző Testület felügyelőjét, Ilyés Györgyöt kérdeztem, hogy ez a törvényismertető előadás elérte-e a célját? — Bizonyos szempontból igen, de sajnos nagyon kevesen vettek részt az előadáson. Ezt nem magunkért, hanem a városunkban működő több mint 1800 bejegyzett (melyből 1001 kereskedelmi és szolgáltatási) vállalkozás érdekében szerveztük. De az sajnos, érdektelenségbe fulladt, mindössze tizennyolc(!) vállalkozó tartotta érdemesnek, hogy részt vegyen ezen a törvényismertetőn, így nem is csodálkozom, hogy az illetékes vállalkozók nem ismerik a törvényeket, s így azon sem lehet csodálkozni, ha nem tartják be, ezért gyakoriak a kihágások. Az illetékes testületek továbbra is hatékonyan folytatják ellenőrzési akcióikat, mert egyet meg kell jegyezzenek, aki nem ismeri a törvényt, nem mentesül a következményektől. — Milyen elképzeléseik vannak a jövőre nézve? Rendeznek-e még ehhez hasonló törvényismertetőt? — Igen. Meggyőződésünk, hogy érdemes folytatni az ilyen, tanácskozás jellegű találkozókat, törvényismertetőket, még jobb előkészítéssel és a vállalkozók részéről igényelt szakemberek bevonásával. es Fekete B. Zoltán NEM BÍRT 40 NAPIG BÖJTÖLNI (írásunk a 3. oldalon) AZ ÚJ NYUGDÍJTÖRVÉNYRŐL (a 2. oldalon) Megkezdődött a választási kampány (a 3. oldalon) MEGSZŰNŐBEN a bizalmatlanság November 4-én a rendőrök országszerte a Rendőrség Napját ünnepelték. Hat év telt el azóta, hogy a román állampolgárok által annyira rettegett és utált kék egyenruhát más színűvel váltották fel a rend őrei. Ennyi idő elteltével feltehető tehát a kérdés: vajon a levetett egyenruhával és névvel együtt sikerült-e levetkőzniük azt a rossz hírnevet is, amelyet a kommunizmus ragasztott rájuk? Nos, bár a lakosság és az önkormányzatok kapcsolatai a rendőrséggel korántsem felhőtlenek, elmondhatjuk, hogy ezt az átkos hírnevet sikerült levetkőznie a rendőrségnek és a szervezet egyre inkább az állampolgárok biztonságának és a törvényességnek a védelmezőjévé válik. A Rendőrség Napja alkalmával az alakulat központi parancsnoksága, az országvezetés részéről méltó szavak hangzottak el Bukarestben. Igaz, a hibákról is szó esett. Számunkra, udvarhelyiek számára azonban az a fontos, hogy ez alatt a 6 esztendő alatt miképpen alakultak a kapcsolatok a városvezetés, a város lakossága és a municípiumi rendőrség között. Merthogy teljesen holtpontról indult el ez a kapcsolat, azt az 1990 januárjában még romos állapotban lévő rendőrségi épület bizonyítja a legjobban. Az is igaz, hogy városunkban a rendőrségnek talán a legnehezebb volt visszaszereznie a hosszú évek alatt elvesztett bizalmat, s bár akadnak még kívánnivalók a tevékenységében — bátran elmondhatjuk: 1995 végén nem sok nyoma maradt az öt évvel ezelőtti bizalmatlanságnak. És ez valóban fontos eredmény! — Örvendetes dolog, hogy a Polgármesteri Hivatal és a Helyi Tanács kapcsolata a municípiumi rendőrséggel — bár még nem teljesen felhőtlen — sokat javult és az idén már jobban együtt tudunk működni velük — mondta Bunta Levente alpolgármester. Jó volna, ha a sajtó és rendőrség közötti bizalmatlanságot is — amely ebben az esztendőben valóban sokat oldódott — jövőre teljes mértékben "eltűntté" nyilváníthatnánk, és Kész Cs. Levente UDVARHELYI HÍRADÓ - 89/1995