Udvarhelyi Híradó, 1996. január-március (7. évfolyam, 1-25. szám)

1996-03-19 / 22. szám

1996. március 19., kedd Székelykeresztúr címere Székelykeresztúr címerét helyi polgárok, pedagógusok ötletei alapján tervezték. A végleges he­raldikai és grafikai megfogalma­zást Kovács Ferenc grafikus vé­gezte. A pajzs alapszíne kék, alján zöld hármashalom. A hármasha­lomra állított díszes kereszt fölött balra a Nap és jobbra csillagok láthatók aranyozott színben, s a Hold ezüstös. A címer külső dí­szeként megjelenő korona barna, s a pajzsot körülvevő díszítések piros és barna színűek. Értelmező leírása: A zöld hármashalom a városcí­merben a várost alkotó három te­lepülést: Keresztúr várost, Ke­­resztúrfalva és Timafalva közsé­geket szimbolizálja. A hármas a legfontosabb szakrális szám, a hármashalom mellett jelentkezik a lóhere végződésű keresztszárak végének tagolódásában, a három égitestben, a korona három leve­les ágában. A hármashalomra állított ke­reszt-motívum a város nevében is szereplő "Kereszt Úr" megfele­lője. A kereszt díszesebb ábrázo­lása azért indokolt, hogy ne csak a Golgota ke­resztjét szimbolizálja, ha­nem utaljon a Szent Ke­reszt tiszteletére is. A székelységet jelképező égitestek a legelterjedtebb motívumok a régi erdélyi települések pecsétjein, cí­merein. Megjelenésüket a magyarok honfoglalásától eredeztetjük, akik kettős királyságuk égi megfele­lőjeként a Nap és a Hold kettős istenségében hittek. A Nap kündü, s a Hold a másodkirály, a hadak élén álló gyalu. 1437-ben már a székelyek címerében is megtalálhatjuk. Együttes ábrázolásuk minden eset­ben két egymás ellen küz­dőnek a megnyilatkozása (bal-jobb, élet-halál, sötét­ség-fény, stb.). Az égitestek az agrárvilághoz is kapcsolódnak, mivel a termékenységnek, újjá­születésnek is kifejezői. A címer külső díszítéseként megjelenő korona a barokk kartussal a tele­pülés nagyságát, városi rangját emeli ki. A városcímerben megjelenő színek jelentéstartalma a követ­kező: Fémek: arany (Nap): értelem, ész, tekintély, hit, erény, erkölcsi­­ség. ezüst (hold): bölcsesség, tiszta­ság, ártatlanság, szemérmesség. Színek: kék: (Jupiter): hűség, áll­hatatosság, ellenállóképesség, bi­zalom; zöld (Vénusz): szabadság, sze­retet, remény, boldogság, szép­ség; vörös (Mars): hazaszeretet, ön­­feláldozás, tenniakarás, nagylel­kűség. A város önkormányzata elfo­gadta a címertervet. ma László Miklós Helyén marad a szeméttelep? Megkaptuk a kegyelemdöfést! Amint az MH. március 7-i "Gyújtogató guberálók" című írá­sából megtudtuk, megkapta a "ke­gyelemdöfést" az a közel 3000 ember, aki kérni merte a Polgár­­mesteri Hivatalt, hogy intézked­jen a hat éve füstölgő városi sze­métdomb és a 18 éve bűzlő, sza­badon folyó szennyvízcsatorna megszüntetésének ügyében. Ugyanis a városatyák szavaztak arról, hogy mi legyen a fent emlí­tett környezetromboló gócpontok további sorsa és három tanácsos kivételével arra a változatra adták voksukat, hogy "büntetésünket" további két évre meghosszabítják. A szeméttelep marad a jelenlegi helyén, a szennyvízcsatornát pe­dig még szóra sem méltatták, sem­mibe véve közel 3000 ember, há­rom nappal korábban beadott ké­rését. Az említett újságcikkből az is kiderült, hogy a szeméttelep kö­rül minden a legnagyobb rendben van, és a tiltakozó beadvány el­készítése, az aláírások gyűjtésé­nek módja, szerintük, nem volt a "legkorrektebb". Az ilyen célzá­sokat határozottan elutasítjuk, és a számunkra negatív döntés miatt magyarázatot kérünk a Városi Ta­nács részéről. Ha válaszra méltat­nak, akkor ezt nyilvánossá téve, az AH szerkesztőségébe küldjék. Ideje volna már megismernünk az RMDSZ-szervezet véleményét is ebben az ügyben, mert állítólag ez a mi érdekvédelmi szerveze­tünk, nemde? Befejezésül pedig ezúton is kö­szönetet mondunk a Független Környezetvédők Klubjának, tilta­kozó akciónkban nyújtott segítsé­gükért. A közel 3000 aláíró nevében: Orbán Dénes és Fülöp Albert Talán csak a szenvedélyes ha­lászok —­ akiket gyakran látunk pecázni a Küküllőn — veszik észre azt, hogy a folyó vizében kevesebb a hal. Ezért pedig legfő­képpen a város lakói és elöljárói okolhatók. Bizonyára sokan nem tudják, hogy március 22-én van a Víz Napja, míg április 22-én a Föld Napját ünnepeljük. Az idén az európai természetbarátok azt szeretnék, ha a fenti két dátum közötti egy hónap a Víz Hónapja lenne. Az ötletet megyénkben is több helyen felkarolták, s Gyer­­gyószentmiklóson például az is­kolák diákjai számára, a témában több ismeretterjesztő előadást tartanak. Székelyudvarhelyen is nagy szükség lenne egy ilyen ren­dezvénysorozatra, hiszen a szo­morú tapasztalatok azt igazolják, hogy nem értékeljük kellőképpen az életet adó nedűt, a vizet, azt a folyót, amely átszeli a várost, s amelyből élünk. Ha a város keleti határától a nyugatiig figyelemmel kísérjük a Küküllő útját, láthatjuk, mi minden szennyezi a folyó vi­zét, károsítva ezáltal a mi egészségünket is. A környezetvé­dők és Boldogfalva lakói szerint gyakran előfordul, hogy nem csak a Küküllő, hanem a talajvíz is szennyezett. A túlzott nitrát és nitrittartalom miatt bármikor megbetegedhetnek az emberek, főleg a gyerekek. Az ilyen ve­szélyek talán nem tűnnek annyira időszerűnek, de hosszabb távon — ha nem előzzük meg— mind­­anyian kárát látjuk. A város elöl­járói szerint a szeméttelep nem szennyezi sem a talajvizet, sem a Küküllőt, ennek ellenére Boldog­falván észleltek talajvízszennye­ződést. Nos, meglehet, hogy en­nek nem a szeméttelep az oka, de most, a Víz Hava kezdetén jó lenne felvilágosítani a veszélyről mindazokat, akik a szennyvizet a Küküllőbe öntik. Hiszen megtör­ténhet, hogy holnapután hiába mennek pecázni a folyóra a hor­gászok... és Kész Mindannyiunk felelőssége A Víz Hónapja MEGALÁZÁS VAGY JOGTALANSÁG Manapság bizonyos üzletbe csak olyanok mehetnek be vásá­rolni és körülnézni, akik biztosak abban, hogy nem kérhetnek szá­mon tőlük olyan dolgokat, áru­kat, amelyeket meg sem érintet­tek. Egyedi példa, de lehet, hogy már nem is az, ami a múlt héten, 11-én délután a Kossuth utcabeli OKÉ Market üzletben történt. Rövid nézelődés után léptem ki az üzletből, amikor utánam jött egy fiú azzal, hogy hív az a lány, aki ott vásárolt, amikor bent vol­tam. Ismertem látásból a lányt és arra gondoltam, hogy talán szük­sége van valamire. Visszamen­tem az OKÉ-ba és mielőtt szóhoz jutottam volna, a "kedves" eláru­sítónő (aki talán értünk, a vásár­lókért van) rám támadt: "Hol van a tanga?" — Derült égből vil­lámcsapás! Ezt valahogy így szokták mondani —"Milyen tan­gál" —"Amelyiket onnan vettél ki a kosárból" — "Esküszöm, hogy nem is láttam"— "Ne ma­gyarázkodj! Láttam, hogy milyen sunyin viselkedtél és milyen ha­mar elmentél! Menj, végezd a dolgodat! Elegen vagytok..." — "Kik vagyunk elegen?" és jött a cinikus válasz "Tolvajok". Két­ségbeestem, és az alaptalan vá­daskodására csak sírással tudtam válaszolni (védekezni). Arra kér­tem a "hölgyet", hogy győződjön meg róla, nincsen nálam semmi­féle tanga. Kiürítettem a táská­mat, zsebeimet, mire ő csak foly­tatta a megalázást a többi vásárló előtt. Egy félórás vádaskodás-vé­dekezés után a "hölgy" azzal fe­jezte be, hogy "Ne haragudj". Nem tudom, mennyire meg­győző ez az önigazolás. A mi "csoda­ demokráciánk­ban", ahol minden megtörtén­het, talán mégsem hagyhatjuk, hogy becsületes embereket lég­ből kapott vádaskodással mega­lázzanak, azaz, hol vannak az emberi jogok? Soós Emőke Függetlenség 27. közélet, gazdaság EHírAbÓ Gondolatok a privatizációról Még két hét van hátra a nagy­ működtetéssel a mezőgazdasági privatizáció második szakaszá­nak lezárásáig. Ha már nincs más lehetőség arra, hogy a lakosság hozzáférjen az állami vállalatok magánosításához, akkor ezt ki kell használni. Az természetesen kérdés, hogy ez az akció valóban megoldja-e az állami vagyon pri­vatizálását. Az biztos, hogy ez egy LEHETŐSÉG. Minden 18. életévét betöltött személy tu­lajdonszelvényre jogosult. Gyakorlatilag ingyen kapja a le­hetőséget, hogy valamelyik vál­lalat részvényese legyen a későb­biekben. A kockázat annyi, hogy legfen­tebb nem nyer. De nem veszít senki. Sokan gondolkod­nak, milyen szempont szerint vá­lasszanak a listán szereplő válla­latok közül: a profit legyen-e a fontosabb vagy a vagyonállag. Ezt mindenkinek magának kell eldöntenie. Fontos arra is figyel­ni, hogy majd a részvényekkel lehet változtatni a kezdeti dönté­sen — ezeket el lehet adni, lehet vásárolni, stb. Hogy miért fontos ez a magyarság szempontjából is? Az ország szegény vidékei közé tartozunk. A lakosság az adó révén hozzájárul az állami vagyon létrehozásához. Most te­hát érvényesíteni kell azon jo­gunkat, hogy a minket megillető részt megszerezzük. Konkrét tanácsot adni nem ajánlatos, de van néhány szem­pont, amit érdemes figyelembe venni. Falvakon érdemes a me­zőgazdasági szolgáltató vállala­tok iránt érdeklődni, jóllehet he­lyi szinten vannak problémák még velük (területek tisztázása). Közelségüknél fogva viszont könnyebb az ellenőrzés, a részvényesek láthatják nap mint Vj nap a tevékenységét, és korszerű Sántha Pál Vilmos A Megyei Tanács elnöke J gépparkok nagy szolgálatot te­hetnek a mezőgazdaságban, hi­szen kevés magánembernek van lehetősége arra, hogy a szüksé­ges mezőgazdasági gépeket megvásárolja. Ha általánosság­ban vázolom a döntési szempon­tokat, akkor azt mondom, első az, hogy milyen a vagyonállaga és a nemzetgazdaságban betöl­tött helye, hogyan illeszkedik bele az illető vállalat az ország gazdasági vérkeringésébe: nyers­anyag, technológia, termékpiac tekintetében. Adott esetben a va­gyonállag értékesítési lehetősége is lehet egy jó befektetés. A má­sodik helyen a helyi szempont áll. A város szívében álló ingatlan mindig értékes marad. Egy keres­kedelmi egység esetében például a konkurencia nehezebben tör le egy olyan vállalatot, amelynek ilyen vagyona van. A kis vagyon­nal rendelkező benzinkutasnak nagy a bevételük, de hamar tönk­reteheti a konkurencia. Következtetésként: legfon­tosabb az, hogy ne maradjon a fiókban a névre szóló tulajdon­jegy. A jogosultak tisztázzák az esetleges félreértéseket még a hát­ralévő időben (akik valamilyen okból kifolyólag nem kapták meg a tulajdonszelvényeket vagy a privatizálási listáról utólag törölt vállalathoz jegyeztették be) és használják a felkínált lehetősége­ket. Ezzel veszíteni akkor sem lehet, ha csődbe jut valamely vál­lalat, mert a részvényes csak részvényének értékében felelős a veszteségekért, magyarán csak ennyit veszíthet. Legrosszabb esetben nem nyer vele valaki, de veszíteni nem lehet. Keresztüli hírek A városi Postahivatalban és Ta­karékpénztárban (CEC) eddig 3960-an jegyeztettek részvényt. Ha e számot, a város lakóinak kiadott 6700 tulajdonjegyhez vi­szonyítanánk, akkor közel 60 nap­os részvényjegyeztetésről beszél­hetnénk, de számításba kell ven­nünk, hogy a közeli falvakból is e két központban jegyeztettek. Dr. Rossinger Márta, a keresztúri kórház belgyógyász szakorvosa tájékoztatott: valaki a kórház al­kalmazottai közül tévesen tájé­koztatta dr. Ambrus Józsefet, az udvarhelyi mentőszolgálat veze­tőit az EKG-készülékek kezelésé­ről (miszerint csupán 1-2 személy tudja azt kezelni). A kórház bel­gyógyászati osztályán ez év janu­árjától, amióta megjavították a készülékeket, a nővéreket kiké­pezték. Jelenleg a belgyógyásza­ton 7 nővér tud EKG-vizsgálatot végezni. Ezen kívül a belgyógyá­szat rendelkezik modern defibri­­látorral és más sürgősségi eljárás­hoz szükséges készülékekkel. tr László Miklós DIKTATÓRIKUS FELSZÓLÍTÁS Több, munkanélküli segélyre jogosult személy sérelmezte, hogy a székelyudvarhelyi Mun­kaügyi Hivatal ajtajára egy olyan felháborító felhívás van kifüg­gesztve, amely sérti az emberi jogokat: "MUNKAERŐ-VÁSÁR MÁRCIUS 28-ÁN 10 ÓRÁTÓL A KULTÚROTTHONBAN. MIN­DEN EGYES MUNKANÉLKÜLI­NEK A MEGJELENÉSE KÖTELE­ZŐ! ELLENKEZŐ ESETBEN A SE­GÉLYEKET FELFÜGGESZTJÜK!" A munkanélküli segélyben ré­szesülő személy köteles elfogad­ni a munkakamara által felaján­lott állást, ha az megfelel a vég­zettségének, felkészültségének. Amennyiben az érintett nem fo­gadja el a felajánlott állást, abban az esetben megvonhatják a mun­kanélküli segély folyósítását, így pontosít a törvény... Az AH 20. számában arról érte­síti a Megyei Munkakamara olva­­sóinkat, hogy március 28-án megszervezi városunkban az első ún. munkaerő-vásárt. A szé­kelyudvarhelyi Munkaügyi Hiva­tal ajtajára kifüggesztett felhívás kötelezővé teszi a részvételt, és azzal fenyegetőzik, hogy ellen­kező esetben megvonja az érin­­­tettektől a munkanélküli segélyt. Vajon, hogyan lehet ily megalázó módon kényszeríteni arra egy munkanélkülit, hogy részt ve­gyen a rendezvényen? Más eset az, ha névreszólóan értesítik, hogy találtak végzettségének megfele­lő munkát, de nem lehet senkit a segély megvonásával kényszerí­teni arra, hogy részt vegyen a munkaerő-vásáron, amennyiben nincs konkrét ajánlat. Erre nincs törvény. Ilyen esetekre már volt példa az "aranykorszakban". Ha valaki nem dolgozott, notórius munkakerülőnek bélyegezték és a kommunista rezsim rögtön megtalálta erre a gyógyírt: irány a Hat évvel a '89-es események után ez a felhívás diktatórikus módszert sugal­l. Az inkriminált szö­vegben szereplő fenyegetés az em­beri jogok lábbal tiprását jelenti... jel Fekete B. Zoltán

Next