Udvarhelyi Híradó, 1997. január-március (8. évfolyam, 1-24. szám)

1997-03-11 / 19. szám

10 HI­RIADÓ magazin 1997. március 11., kedd A kis mozgalom tömegakcióvá fejlődött Közösség-nevelő verseny Március elsején a Bethlen Gábor Általános Iskolá­ban tartották meg a Curie kémia verseny körzeti szakaszát. E vetélkedő a szolnoki Új Város Általános Iskola kémia szakos tanárainak kezdeményezésére, ’94-től vált ismertté Erdélyben. Szász Ferencet, az említett iskola kémiatanárát, a vetélkedő körzeti ve­zetőjét és versenyszervezőjét kértük, hogy beszéljen e rendezvényről. — Az anyaországi szerve­zők a feladatlapokat közös szempontok figyelembevé­telével készítik el, úgy, hogy találjon a magyarországi, az erdélyi, a szlovákiai és ukrajnai oktatási program­mal, de idéntől a branden­burgiak is bekapcsolódtak a versenybe — mondta Szász Ferenc. — A Curie verseny hét fordulóból áll, az első négy levelezés útján törté­nik. Több kérdés is érinti a tananyagon kívüli kémiát, így a résztvevők rákénysze­rülnek, hogy atlaszokban, lexikonokban keresgélje­nek. Ebbe bekapcsolódnak a szülők, szomszédok, szakta­nárok is, így nem csak a ta­nulókat neveljük, hisz ez a kis mozgalom tömegakció­vá fejlődött Az ötödik forduló a körzeti szakasz, az ezen való részvételhez 120 pont szük­séges, (fordulónként 40 pon­tot gyűjthetnek össze). Idén az udvarhelyi körzet­ből negyven tanuló indult, harminc­hetedikes, tíz nyol­cadikos. A VII. osztályosok közül 14-en, a nagyobbak­­ból nyolcan jutottak be a körzeti szakaszra, tőlük Fe­renci Zsolt (Móra Ferenc Ált. Isk.) és Hadnagy László; a VII.nél Kovács Zita és Póké Enikő nyert jogot, hogy részt vegyen a szolnoki elődön­tőn (mindhárman a Bethlen Gábor iskola diákja). Bár több iskolából is bene­veznek, az az észrevétel, hogy a szorítóba csak az említett két iskola diákjai ke­rülnek be. Az első versenylapot októ­ber 20.-án küldjük ki, a bu­dapesti döntőt május 20-án tartják, így ez egy hosszú és tartalmas verseny. Javításnál olyan válaszokkal is szem­bekerültem, hogy szükséges volt elvégeznem a kísérletet, hisz a tanuló egészen más­ként válaszolt, mint ahogy azt a javítókulcs tartalmazta, de helyes volt a diák észre­vétele. — Csak általános iskolások vesznek részt? — Bennünk is felmerült az ötlet, hogy ezt a tehetség­ku­tató, gondozó versenyt foly­tatni kellene középiskolá­ban is. Vásárhelyi kezde­ményezésre elindították a Takács Csaba emlékver­senyt, ami lehetőséget ad a folytatásra, a nagyobbak be­kapcsolódására. — A verseny milyen tu­dásszintet igényel? — Nem haladja meg egy közepes nyolcadikos tanuló szintjét, de emellett rengeteg egyéni munkát igényel, kell keresni az információkat. Sajnos a mi tanulóinknál hiányzik a szakirodalom te­rén való olvasottság, nem veszik meg a folyóiratokat. Ebben a részben próbál segí­teni az Erdélyi Műszaki Tu­dományos Társaság kiadvá­nya a Firka, amely sok fizi­ka-kémia információt tartal­maz. — Hogyan szerepelnek di­ákjaink a versenyen? — Legnagyobb sikerünk a bekapcsolódáskor, '94-ben volt, három tanulónk, Szőcs Boglárka, Simon Károly és Bálint Zoltán bejutott az or­szágos döntőbe, ahol szin­tén jól szerepeltek, és Szász Csaba ii Curte Kémia Emlékverseny HHj elő­döntőjén való kiemelk­edő szerepléséért Dr. Szathmári Sebestyén Csíkszeredai nőgyógyász válaszol . •' J Wk w ’ W fg &£■ ţ® S* ív.7 C Nők körében a mellrák a leggyakoribb rosszindula­tú daganat. Az elváltozások korai felismerése s ezzel együtt a gyógyulás esélyei is jelentősen nőttek az utóbbi időben. Ráadásul az észlelt melldaganatok háromnegyede jóindulatú: a kötőszövet daganatait fibrómának, a zsírszövetét tipornának, a folyadék­kal teli üregeket pedig cisztáknak nevezik az orvo­si szaknyelvben. A rosszindulatú elváltozá­sok korai felismeréséért ma­guk a nők tehetnek a legtöb­bet. Az orvosok tapasztalatai szerint ugyanis a daganatok 90 %-a tapintással is érzékel­hetőek. Legjobb, ha havonta végzik, és bármilyen elválto­zást tapasztalnak, haladékta­lanul orvoshoz kell fordulni. Ez azonban önmagában még nem elegendő, ezért a szakemberek azt javasolják, hogy 35 éves korában min­den nő készíttessen mammog­ráfiás felvételt a melléről, hogy a későbbiek folyamán legyen összehasonlítási alap. 40 éves kortól kezdve egy­két évenként érdemes a kontrollvizsgálat lehetősé­geit igénybe venni. Ha az orvos csomóra bukkan, to­vábbi vizsgálatokkal — pél­dául ultrahanggal—tudja a diagnózist megállapítani. A modern módszerek már az egészen kicsi tumorok felis­merését is lehetővé teszik, így a gyógyulás esélyei is biztatóak.­­ Manapság sok mindenre mondják, hogy rákkeltő, vagy legalábbis összefüggés­be hozható a rákos megbete­gedéssel. Családi kóre­lőzmény, hormonális elégte­lenség, helytelen táplálko­zás, környezetszennyező anyagok hatása — a szakem­berek szerint mind-mind közrejátszhat a roszszindu­latú elváltozások kialakulá­sában. Az mi­ndenesetre még nem ismert, hogy hasonlóan káros környezeti tényezők hatására, miért csak egyes nők betegszenek meg. Újab­ban feltételezik, hogy a je­lenségben jellembeli okok is közrejátszhatnak. Mellrák­ban szenvedő nők körében végzett felmérések igazol­ták, hogy a szokásosnál fo­kozottabban tekintettel van­nak másokra, gyakran érzik úgy, hogy az életben nem érvényesülnek várakozásaik­nak megfelelően, kevésbé öntudatos és kreatív szemé­lyiségek A pszichikoterápia minden bizonnyal haszná­ra válik az ilyen típusú pácienseknek. Lejegyezte: Kovács László így kiálthatna nagyon sok szülő. Közeleg a felvételi, s ez egy különleges lelkiállapotot teremt a családban. A drukk, a stressz nyilvánvaló: mi lesz ha nem jut egy hely csemetéjük­nek a kiszemelt középiskolában? Tehát jönnek a szidások, a "tanulj, fiam", különben... típusú fenyegetések. A gyerekek, aki maga is fél a megmérettetéstől, tele van a hócipője. Ha legalább ne mondanának annyit! Alig futnak össze egy-két percre, s akkor már kezdi egyik vagy másik szülő. Ő pedig berzenkedik, s néha megmakacsolja magát. Egye meg a fene az egészet, X is bejutott (pénzzel, csalás­sal"... -a sor folytatható, tetszés szerint kiegészíthető.) Az “ellenfél" közös­­ szülő és gyerek egyformán a felvételi drámától retteg. Miért kell hát ellentáborokat alkotni?Miért nem lehet leülni néha a gyerekünk mellé, elbeszélgetni vele, mérle­gelni a lehetőségeket és ha kell, kikérdezni az anyagból? Persze tudom, van ilyen szülő. De kevés. Nagyon kevés azoknak a száma, akik biztatják a gyereküket, éreztetik vele, hogy bíznak benne, s ez a bizalom esetleges kudarc esetén is megmarad. Pedig ez fontos lenne. Érezze a gyerek a szülők szeretetteljes és teljesen nyugodt bizalmát. és Sz.M. p£- 15 Március 22. A VÍZ VILÁGNAPJA Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi ülésszaka - az 1992-es dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a Víz Világnapjává nyilvánította. Megköze­lítően 12 millió ember hal meg a világon évente a rossz minőségű ivóvíz okozta betegségek miatt, a harmadik világ­­ban a fertőző, járványos betegségek 80 százalékát a tiszta víz, illetve a csatornázás hiánya okozza. Egymilliárd ember nem jut megfelelő minőségű ivóvízhez, csaknem kétmilliárd pedig nélkülözi a megfelelő higiéniai körülményeket. A népességrobbanás miatt a vízigény nő, ugyanakkor egyre nehezebb tiszta vízforráshoz jutni. A Föld vízkészletének kevesebb mint három százaléka édesvíz, s ennek is csak tizede vehető közvetlenül igénybe. A szakemberek felhívják a figyelmet a sokhelyütt tapasztalható pazarlásra, s a korsze­rűtlen vezetékekből elszivárgó tetemes mennyiségű vízre. Magyarországon 1994-ig megvalósították a lakosság ellátá­sát egészséges ivóvízzel; a csatornázás további feladatokat jelent. Március 23. METEOROLÓGIAI VILÁGNAP Az 1873-ban alapított Nemzetközi Meteorológiai Szerve­zet utódaként 1950. március 22-én Genfben megalakult a Meteorológiai Világszervezet (WMO). Másnap életbe lépett a szervezet alapokmánya. Ennek emlékére határozták el 1960-ban a Meteorológiai Világnap megünneplését, s azóta minden évben március 23-án tartják. Az időjárás megfigye­lésére először 1853-ban hirdettek meg nemzetközi progra­mot. Az 1873-ban megalakult Nemzetközi Meteorológiai szervezet társadalmi jellegű volt, az utódaként 1950-ben létrehozott WMO kormányközi testületnek tekinthető, az ENSZ szakosított intézményeinek egyike. Legfőbb célja, hogy elősegítse a meteorológia felhasználását a legkülönbö­zőbb területeken, összehangolja a több mint 160 tagország kutatásait, segítse a képzést. Magyarországon az Országos Meteorológiai Szolgálat egyre inkább szolgáltatásainak dí­jaiból tartja fenn magát. A világnapnak minden évben vá­lasztanak egy időszerű témát, idén: "Időjárás és víz a váro­sokban". Március 26. A TUBERKULÓZIS VILÁGNAPJA Évente mintegy hárommilióan halnak meg ebben a rég legyőzöttnek hitt betegségben a világon. Az új megbetege­dések száma egy évben nyolcmillió körül van, s a világné­pesség harmada hordozza magában a tbc kórokozóját. Bár a halálesetek 95 százalékát a fejlődő országokban regisztrál­ják, a baktériumok az utazások és a migráció nyomán visz­­szatértek a gazdag országokba. A betegség leküzdésében gondot jelent, hogy új, a hagyományos terápiára nem reagá­ló törzsek jelentek meg, s a gyógyszeripar 1963 óta nem dobott a piacra új tbc-gyógyszert, mert a jelek szerint alábe­csülte a leküzdöttnek hitt betegségtől remélhető hasznot. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) előrejelzése szerint a következő ötven esztendőben akár fél milliárd ember is megfertőződhet tbc-vel.. Magyarországon a tuberkulózisban megbetegedettek szá­ma 1990 óta lassan, de folyamatosan nő, elsősorban az életkörülmények romlása miatt. Az emelkedés másik oka, hogy éppen a leginkább veszélyeztetettek nem mennek el a (ma már nem kötelező) tüdőszűrésre, pedig az időben felfe­dezett betegség kezelhető. Március 27. SZÍNHÁZI VILÁGNAP E világnapot a Nemzetközi Színházi Intézet (ITI) 1961-es bécsi közgyűlésének határozata alapján tartják 1962 óta, annak emlékére, hogy 1957. március 27-én volt a Párizsban működő Nemzetek Színházának évadnyitója. Az első Szín­házi Világnapra Jean Cocteau írt ünnepi köszöntőt. A Nem­zetközi Színházi Intézet 1975. évi kongresszusa úgy határo­zott, hogy 1978-tól a világ valamennyi országában üzenettel köszöntsék e napot. Az első magyar üzenetet Örkény István írta. A Színházi Világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a színházművészet - és tágabb értelemben a kultúra fontosságára, tisztelegjen a színészek, a színházi dolgozók előtt, kérje a közönség szeretetét és támogatását. A Nemzet­közi Színházi Intézet - az ünnep kezdeményezője - arra törekszik, hogy a különböző országok népeit megismertesse egymás színházművészetével, szorgalmazza a tapasztalatok cseréjét, elősegítse a színházi emberek együttműködését. A világnapon a magyar színházak előadásai előtt is felolvassák az ünnepi üzenetet, amelyet minden évben egy-egy jeles színházi vagy irodalmi személyiség fogalmaz meg. MTI-Panoráma

Next