Udvarhelyi Híradó, 1997. április-június (8. évfolyam, 25-50. szám)
1997-05-05 / 35. szám
1997. május 6., kedd A gazdasági élet új irányvonala Székelyudvarhely szeretne a régió gazdasági központjává válni — hangsúlyozta Szász Jenő polgármester, a Sportcsarnokban megrendezett Tavaszi Napok ’97 elnevezésű vásár megnyitóján elhangzott beszédében. A május 1. és 4. között lezajlott gazdasági megmérettetés startjára mellesleg mintegy háromszáz személy volt kíváncsi. "A gazdasági élet új irányvonala a tavaly ősszel bekövetkezett választások után arra bátorított, hogy az immár hagyománynak számító, sorozatos sikereknek örvendő Őszi Napok vására után megrendezzük a májusi Tavaszi Napokat is . Székelyudvarhely nyitott, befogadó város, amely értékének megfelelően reagál az újra, szívesen látja vendégeit" — írja a vásárkatalógus előszavában Szász Jenő polgármester. A Békéscsaba Expo által felállított standokon 48 cég mutatta be termékeit. A vásárkatalógus szerint az udvarhelyi cégek és polgári szerveződések mellett számos magyarországi és szlovákiai vállalat is részt vett a rendezvényen, melynek fővédnöke, Călin Popescu Tariceanu ipari és kereskedelmi miniszter, védnöke pedig Birtalan Ákos idegenforgalmi miniszter volt. A fővédnököt tanácsadója, Natain Ioan képviselte, az RMDSZ-szel miniszter pedig szombaton érkezett városunkba; délelőtt a Városháza dísztermében egy szimpóziumon a gazdasági reformokról tartott előadást. Bíró Tibor, a Udvarhelyszéki Magánvállalkozók Szövetségének elnöke a rendezvény zárónapján szerfölött sikeresnek értékelte a vásárt, hangsúlyozva, hogy a régió gazdasági fellendítésének szempontjából akár történelminek is mondható eseménynek adott otthont a városunk. m £ P. D. / közélet EHÍHADÓ 3 Erősödő román—magyar kereskedelmi kapcsolatok Csíki Tavaszi Vásár Megyénk gazdasági életének jelentős állomását képezi a május 14—17. között megrendezendő IV. Csíkexpo. A nemzetközi vásárt a Hargita Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a szegedi Mac Line Kft közösen rendezi. Április 29-én tartották meg a megyeközpontban azt a sajtókonferenciát, melyen a rendezők elképzeléseiket ismertették a médiával a rangos eseménnyel kapcsolatban. A találkozón részt vett Kolumbán Gábor, Hargita Megye Tanácsának elnöke, dr. Csedő Csaba, Csíkszereda polgármestere, Tușineanu Alexandru, a Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, a szegedi cég képviseletében pedig Pigniczki Ferenc elnök és Szirák József. A meglepően népes hallgatóság előtt Tușineanu Alexandru nyitotta meg a találkozót, kiemelve az esemény jelentőségét megyénk gazdasági fejlődésében, méltatva az egyre erősödő román—magyar kereskedelmi kapcsolatokat. Pigniczki Ferenc, a Mac Line Kft elnöke, röviden ismertette cége történetét, szerepét a hagyományossá vált megyénkbeli vásárokon. Mint mondotta: — A Csíkszeredai kiállítások szervezésében a kezdetektől együttműködünk a Hargita Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával, amely folyamatosan ellát bennünket kereskedelmi és céginformációkkal, a kiállításokra szervezi a romániai cégeket, vállalkozókat, s megrendezi az ezekhez kapcsolódó üzleti találkozókat. Közös kiállításunk állandó, jól bevált helyszíne a kiváló adottságú Csíkszeredai Szakszervezeti Művelődési Ház, amelynek közössége a kivitelezési munkákban is társunk. A IV. Csíkexpot az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium a kiemelt fontosságú kereskedelmi események közé sorolta, elismerve azt a tényt, hogy kiállításunk a székelyföldi üzleti kapcsolatok hasznos fóruma, romániai és magyar cégek, vállalkozók találkozási helye. Későbbi kilátásaink is igen jók, hisz a román—magyar partnerségi viszony kialakulása kedvező feltételeket teremt a két ország széleskörű, intenzív fejlődéséhez. Biztató még Románia CEFTA-tagsága, a magyar cégek erdélyi tőkebefektetési terve, a kölcsönös kereskedelem további liberalizálása, így remélhető, hogy a magyar—román áruforgalom mielőbb eléri és meghaladja a félmilliárd USD szintet. — Tartósabb kapcsolatokat óhajtunk kialakítani a Hargita megyei cégekkel — hangsúlyozta Szirák József—, nem egy-két termék bemutatása a fő cél. A májusi vásáron szinte minden iparág képviselteti magát, 28 magyarországi vállalat állítja ki termékeit. Kolumbán Gábor miután kiemelte, hogy Hargita megye számára nagy jelentősége van a vásárnak, megemlítette, hogy ez a kapcsolat fordulópontot jelenthet a gazdasági életben. Szerinte lehetőség nyílik a befektetésekre a privatizáció keretében. Példának említette a felszámolás előtt álló Len- és Kenderfonó Vállalatot, melyet egy esetleges magyar beruházás lábra tudna állítani. Dr. Csedő Csaba, polgármester üdvözlő szavai után, szükségessé vált Hecser Zoltánnak, a Hargita Népe napilap felelős kiadójának közbelépése ahhoz, hogy a jelenlevők végre megtudhassák azt is, hogy a magyarországi cégeken kívül hazánkból, és különösen Hargita megyéből, milyen cégek szerepelnek a kiállítók között. Az eléggé szűkre szabott válaszból megtudtuk, hogy egyrészt a kiállítási terület kicsi terjedelme, másrészt a túl nagy kiadás következtében, eléggé mérsékelt a hazai érdekeltség: Kolozsvárról, Brassóból és Bukarestből jelezték vállalatok a részvételüket, melyek mellett — természetesen— Hargita megye cégei is bemutatják termékeiket, és Kovács László Tavaszi Napok ’97 Kínálat a termelőknek Jóllehet a tavaszi vásárra nem túl sok mezőgazdasági magántermelő látogatott el — pontosan azért, mert jóra fordult az idő, ezt pedig ki kellett használni —, a kiállításnak, vásárnak volt olyan standja is, amely a gazdákat érdekelte elsősorban. A Saaten-Union Romania bemutató helyénél Sodó Géza agrármérnökkel beszélgettem. — A Saaten-Union egy német növénynemesítő, -szaporító és vetőmag-forgalmazó társaság, amelynek a Saaten-Union Romania bukaresti székhelyű kereskedelmi társaság a leányvállalata — tájékoztatott Bodó Géza. — Ezzel a vállalattal három éve van kapcsolatom, a vetőmagjait forgalmaztam, forgalmazom a Rákóczi út 86. szám alatt, az Actual Kft-nél. Az idéntől ez a német társaság egy egész komoly termeltetési programot ajánlott föl, amely azt jelentené, hogy három év alatt Hargita megyében meg kellene művelnünk 25.000 hektár szántóföldet olyan terménynek, amelynek biztos piaca is lenne. Először a vetőmagból vetőmagot termesztenénk, aztán abból terményt, árut. A vállalat megcélozta a hat legnagyobb romániai sörgyár árpával való ellátását. Tudni kell, hogy a Saaten- Union Európa legjobb minőségű sörárpáját termesztette ki, a DITA fajtát, amelynek tulajdonságai a leginkább megfelelnek kontinensszerte. Ez az árpa képezi Németország sörgyártó ipara 70 százalékának az alapanyagát, ugyanakkor Lengyelországban, Csehországban és Szlovákiában a sörgyárakat csak ezzel a fajtával látják el. Tavaly a nagyváradi kísérleti állomásnál homplogáltatták, hogy az országban is lehessen forgalmazni és termeszteni. Most Lengyelfalván van belőle 10 tonnányi, ami 55 hektár vetőmagját képezi, ebből vetőmagot termesztünk. Hargita megyében a jövő évben, a program szerint, el kell vetni 1000 hektáron, aminek terméséből '99-ben 5000 hektárt vetnénk be. Ennek az 5000 hektárnak a termése fedezné például a Csíkszeredai sörgyár árpaszükségletét. Ennek érdekében tárgyaltunk a sörgyár vezetőségével, amely nagyon figyelt az ajánlatra, és szeretné, ha ez a kapcsolat kialakulna; a szándéknyilatkozat már meg is született. Ezenkívül a Santen-Union Romania szinte mindenfajta vetőmagot forgalmaz az ország egész területén, persze előzetes megrendelés alapján. Természetesen megfelelően kezelt vetőmagokat. Az Actual Kft három éve az egész megyében árusít főleg kukoricahibrideket, cukorrépa-vetőmagot, amelyet a cukorgyárakon keresztül juttat a termelőkhöz. Takarmányrépa vetőmag szintén létezik az üzletünkben, az igényeknek megfelelően. Ezenkívül van lucerna-, vöröshere-, borsó-, repce-, mustármag. Alapjában véve mindenféle vetőmagot tudunk biztosítani. — Két olyan vetőmagot is láthatnak a vásár látogatói, amelyet aligha ismernek fel. — A kék színű a cukorrépa vetőmagja, mégpedig a monogerm fajtáé. Ez azt jelenti, hogy egy magból csak egy növény kel ki. Drazsé formájában látható, azaz egy tápos ragasztóanyaggal van bevonva, így, egyforma golyócskákként a rendkívül precíz vetőgéppel pontosan el lehet vetni a beállított távolságra, 15-20 cm-re. A piros szín, csávázott kukoricamag. Az üzletben egy kiló ára 1607 lej. Látva azt, hogy a tavasz nagyon későre jön, egy olyan nagyon korai hibridet hoztunk, amely ebben az övezetben egészen május 10-ig elvethető, hogy az ősszel biztos termést hozzon. Ezt a tulajdonságát a tavaly, tavalyelőtt próbáltuk ki Lengyelfalván, egy kísérleti parcellán. A takarmányrépa vetőmagját, amelynek nagyon jó szárazanyag-tartalma van, május 15-ig nyugodtan el lehet vetni, gyakorlatilag a föld felszínén növekedik, gyökere alig nyúlik a talajba. A tavasz búzát május 5-ig lehet elvetni, csak nagyon jó magágyat kell készíteni, megfelelő mélységbe vetni és jó tápanyagellátást biztosítani. Ez azt jelenti, hogy ha rendszeresen trágyázott a terület, legalább 200 kg műtrágya szükséges hektáronként, ha pedig nem, akkor 400-500 kg, hogy a növekedés erőteljes legyen — fejezte be Bodó Géza. Alig két standdal távolabb egy növényvédő szereket forgalmazó cég, az Alcedo Kft bemutató helye. Habár a cég 1990-ben alakult, és fokozatosan kirendeltségeket hozott létre az ország szinte valamennyi megyéjében, Hargita megyében most szándékozik üzletet nyitni. Kezdetben ugyanis a vállalkozás a román alföldre, a nagy gabonatermő vidékekre összpontosított, ahol fennmaradtak az állami gazdaságok. Ezeknél egyrészt a nagyüzemi termelés követelte meg, másrészt anyagilag meg tudták engedni a növényvédő szerek használatát. Lázár István Csíkszeredai származású fiatalember 1995-ben végzett agrármérnöki egyetemet Magyarországon. Az említett cég által hirdetett állást nemrég pályázta és nyerte meg. Ő győzte meg a vállalkozót, hogy vegyen részt a tavaszi vásáron. Először mutatkozik be tehát a cég városunkban, ezért a tulajdonos csak prospektusokat hozott magával. Azonban remélhetőleg hamarosan üzletet nyit Csíkszeredában, ahol olyan szakembert szeretne alkalmazni, aki kellőképpen el tudja látni tanácsokkal, az anyagok használati utasításával a termelő gazdákat. Lázár István meggyőződése, hogy a helyi magántermelőknek is ki kell szorítaniuk a növényvédő szerekre szükséges összeget, amelyeknek ára megtérül a terméshozamon, az idő- és energia-ráfordításon. Enélkül ma már nem működik a mezőgazdaság, és aki eredményt szeretne elérni, annak áldoznia kell erre. Gondolva a kistermelőkre, az idéntől egészen kicsi csomagokban is forgalmazzák a növényvédő szereket. Ezeket részben belföldi gyártóktól vásárolják — például az OLTCHIM Kft-től —, részben külföldről, beleértve Európa valamennyi államát, Japánt, Kanadát is. A növényvédő szerek teljes skáláját forgalmazzák mind a kártevők, mind a betegségek ellen. jes B. R.