Udvarhelyi Híradó, 1997. április-június (8. évfolyam, 25-50. szám)

1997-05-05 / 35. szám

2 HíVAbc er Május másodikán újabb ülést tartott a megyei kor­rupcióellenes bizottság. Napirendre kerültek a Ho­­dosana gyár ügyében, vala­mint a gyergyószentmiklósi szemaforok esetében tett feljelentések, azonban a bi­zottság mindkét alkalom­mal alaptalannak ítélte a vádakat. Ami újdonság: a bizottság négy tagja ellen is érkezett óvás. Nevek nem hangzottak el a sajtótájé­koztatón, csak annyi szivár­gott ki, hogy három esetben alaptalannak találták a vá­dat, egy esetben pedig még folyik a kivizsgálás. (K. L.) **■ A kisebbségek helyzete Kö­­zép-Kelet-Európában és Magyarországon címmel tudományos konferenciát rendezett a Magyar Tudo­mányos Akadémia IX. osztálya, valamint az MTA Veszprémi Területi Bizott­sága április 29-én, kedden Komáromban, a városháza dísztermében. Beszteri Béla, a politikatudomány kandidátusa, a konferencia egyik szervezője az egész napos rendezvényről a tá­virati iroda tudósítójának elmondta, hogy az MTA Veszprémi Területi bizott­sága immár több éve kie­melt figyelmet fordít két té­makörre: a rendszerváltás hozta társadalmi, gazdasá­gi, kulturális jelenségekre, valamint a kisebbségek hely­zetére, problémáira. (S. I).­­■ A múlt szerdán Frunda György szenátor a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) éves jelentésének parla­menti vitája alatt előter­jesztett egy olyan törvény­­tervezetet, amely aláren­deli a Román Hírszerző Szolgálatot az Igazságügyi Minisztériumnak vagy a kormánynak. Valeriu Stoi­ca azonban kijelentette, hogy egy ilyen döntést csak a parlament hozhat.­­ Tizenöt elhagyott gyermek tetemét őrzik formaii­ban a kolozsvári gyermekkór­ház udvarán. Az egy és há­rom hónapos gyermekeket különböző betegségek mi­att utalták be a kórházba, ahol meghaltak. A szülők "ottfelejtették" őket, a kór­ház vezetőségének pedig nincs pénze arra, hogy elte­­mettesse őket. Az orvosok szerint az egyik megoldás egy krematórium építése lenne, vagy az, hogy ilyen szociális problémák eseté­ben a temetkezési vállalat ki­sebb árakat szabjon a temet­kezésre.­­■ Országos szinten 4500 kórházi ágyat nem használnak ki kellőkép­pen, és éppen ezért felszá­molják a fekvőhelyeket — jelentette ki Ioan Ramo­­san, az Egészségügyi Mi­nisztérium államtitkára. Az Egészségügyi Minisztéri­um vezetősége kijelentet­te, hogy a fekvőhelyek jobb kihasználása magával hozza az indokolatlan kia­­dások­ csökkenését. figyelő Mihály király Hargita megyében A román húsvét alkalmával tett országos körútja során Mihály király és Anna királyné rövid látoga­tást tett Hargita megyében is. Sepsiszentgyörgyről indulva, Tusnádfürdőnél lépték át megyénk hatá­rát, ahol Dézsi Zoltán prefektus és Sarcé Mihai alprefektus fogadták a jeles vendégeket. Rövid tusnádfürdői tar­tózkodás után Csíkszeredá­ba érkeztek. Megtekintették a csíksomlyói kegytemplo­mot, a zárdát, ahol P. Albert házfőnök köszöntötte őket. Csíkszeredából Gyergyó­­szentmiklósra utaztak. Itt meglátogatták az ortodox templomot — melyet Mihály király édesapja alapított —, és ahol mintegy tízpercnyi imádkozásra is szakítottak időt. A királyi párt Pál Árpád, Gyergyószentmiklós polgár­­mestere­­ köszöntötte. A ven­dégek Hargita megyei rövid látogatásának utolsó állomá­sa a Magasbükk lábánál levő 4-es kilométerkő, ahol Rom­­feld János, Gyergyószent­miklós alpolgármestere fo­gadta őket. A kora délutáni órákban indultak tovább, a megye- és a városvezetők kí­séretében, akik Neamț me­gye határáig kísérték a királyi párt. Mihai király nyilatkoza­ta szerint legközelebbi láto­gatásuk alkalmával időt sza­kítanak arra, hogy többnapos pihenőt tartsanak megyénk festői szépségű vidékén. ms Kovács László A főkonzulátus Alexandru Farcaș, Kolozs megye prefektusa és Buchwald Péter alprefektus április végén Kolozsváron találkozott Szőcs Fe­renccel, Magyarország bukaresti nagykövetével. A megbeszélé­sen — a Rompres jelentése szerint—a román—magyar kapcso­latokban bekövetkezett nagymértékű javulás volt a fő téma. A nagykövet újságíróknak elmondta, hogy elsősorban meg­felelő épületet keres a városban az újra megnyíló magyar főkonzulátus számára. Megjegyezte: a legalkalmasabb az a ház lenne, amelyben korábban működött az intézmény. A főkonzul kinevezésére még Göncz Árpád elnök május végi romániai látogatása előtt sor kerül. A konzulátus újbó­li megnyitásához azonban, a diplomata véleménye szerint, hosszabb időre lesz szükség — jelenti az MTI. 1997. május 6., kedd John Major megbukott Nagy-Britanniában a Tony Blair által vezetett Laburista Párt a parlamenti választások során ragyogó győzelmet aratott John Major és a Konzervatív Párt felett A nem­zetközi hírügynökségek kihangsúlyozták, hogy az utób­bi 150 évben a Konzervatív Párt nem szenvedett ilyen méretű vereséget A minapi választások után, a laburis­­ták a szavazatok 46%-át szerezték meg, míg az eddig hatalmon lévő konzervatívokra a szavazók 31 %-a adta voksát Az előzetes felmérések szerint a laburisták 421 helyet kapnak az angol parlamentben, míg a konzerva­tívoknak mindössze 163 hely jut; 46 helyet kap a Szabad Demokrata Párt a fennmaradó 29 helyen több más párt fog osztozkodni. A választások részleges eredményeinek közlése után az új miniszterelnök, Tony Blair kijelentette, hogy győ­zelmével Nagy-Britanniára egy új korszak köszönt rá. Az exminiszterelnök pénteken, nyilvánosan is elismerte ve­reségét, és telefonon gratulált utódjának. Major azonban azt is megjegyezte, hogy az új mi­niszterelnök egy rendkívülien jó gazdasági helyzetben lévő országot fog irányítani. Az ex­miniszterelnök nem marad tá­vol a politikától, ugyanis Hun­tingdon választókerület képvi­selőjeként helyet kapott a par­lamentben. A hírügynökségek jelenté­seikben visszapörgetik a tör­ténelem kerekét, és felsorol­ják mindazokat a történelmi jelentőségű eseményeket, amelyek 1979 és 1997 kö­zött, Margaret Thatcher és John Major miniszterelnö­­kösködése alatt történtek. Eszerint ebben az időszak­ban a konzervatívok gyökere­sen átszervezték a brit társa­dalmat, és a változások na­gyon érzékenyen érintették a polgárokat. Csapatokat küld­tek a Falkland-szigetekre, és megnyerték az ott kirobbant háborút, de a rendőrségnek meg kellett hátrálnia a Trafal­gar Square-n, amikor az angol adófizetők az állami illetékek megemlése ellen tüntettek... Sokaknak azonban az volt a véleménye, hogy a konzer­vatívok uralma alatt a gazda­gok még inkább meggazda­godtak, a szegények még jobban elszegényedtek. "Ro­bin Hood a másik oldalra állt át" — jelentette ki néhány évvel ezelőtt a laborista párt képviselője, Michael Mea­­cher. A hírügynökségek az­zal a megállapítással zárják a sort, hogy John Major csupán szürke árnyéka volt a "Vasla­­dy"-nek, ezért Tony Blair könnyedén legyőzhette. (Mediafax) Virgil Magureanu az sohasem hazud Nagy érdeklődés előzte meg a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) lemondott igazgatójának, Virgil Mă­­gureanunak, április 30-án tartott sajtótájékoztatóját, hisz ez az ellentmondásos személyiség előzőleg olyan kijelentést tett, mely szerint nem a honatyák­nak, hanem a sajtónak fogja elmondani lemondásá­nak okait. Az elmúlt hét esztendő leg­titokzatosabb, mindig a poli­tika és a vezető körök köze­lében élő ismert személyisé­ge a sajtótájékoztatón sem hazudtolta meg önmagát, mert bármilyen kényes kér­déseket intéztek hozzá az újságírók, mindig talált vala­milyen magyarázatot anél­kül, hogy a lényeget említet­te volna. Mikrofonerdő vette őt körül, és nagy volt a lelke­sedés, mert Magureanu meg­ígérte, hogy mindenre vála­szol. Amint említettem, igaza volt, mert körömfont taktiká­val ismert szövegeket, általá­nosságokat mondott, kerülve a konkrétumokat.­ Ugyanis az igazgató lemondása okai­ról, a belső és külső nyomás­ról egy szót sem szólt. Mind­untalan azt ismételgette, hogy neki elég volt a hét esztendő ebben a munka­körben, és már az elnökvá­lasztások után bejelentette: hamarosan lemond. Kérdés­re válaszolva Magureanu azt is elmondta, hogy az új hata­lom nem fogalmazott olyan véleményt, mely szerint sze­mélye nem kívánatos, vagy bármilyen tekintetben aka­dályt jelentene, hozzáfűzve azt is: ideje átadnia helyét egy fiatalabb vezetőnek. Hogy ki lesz ez az új ember, erről sem mondott sokat, az újságírókra bízva a találga­tást. Miután a sajtó képvise­lői belefáradtak a kérdezős­­ködésbe, mert nem tudtak meg semmit a lemondás okairól, a volt igazgató sze­mélyére vonatkozó kérdése­ket kezdték firtatni. Megkér­dezték Magureanutól, hogy miből fog ezután megélni? A válasz tiszta és frappáns volt. Néhány hónapig még hír­szerző tiszt marad az in­tézmény keretében, majd a felsőoktatásban kíván dol­gozni. Szóba jöhet a politikai pálya is, de Magureanu kije­lentette, hogy nem kíván va­lamelyik pártba belépni, ha­nem esetleg független jelölt­ként próbál bejutni a parla­mentbe, valószínűleg Szi­lágy megyei képviselőként. Az újságírók szóba hozták az eltelt hét év botrányos ügyeit is. Arra a kérdésre, hogy milyen minőségben vett részt a Ceausescu házas­­­­pár perén, Magureanu azt fe­lelte "egyszerű" tanúként, mert erre kérték fel az akkori új hatalom személyiségei. A szekus múltját firtató kérdé­sekre azt válaszolta, hogy amikor kinevezésekor esküt tett a parlament előtt, már rég elfelejtette azt a valamikori papír aláírását, amely együtt­működésre szólította a tit­kosszolgálattal. Tehát nem hazudott, mert ez az együtt­működés soha nem jött létre, így az aláírásnak semmiféle következménye nem volt. Szóba kerültek még a le­hallgatások, a Pacepa-ügy stb., de újat nem tudhatunk meg a válaszokból. A volt SRI-igazgató saját felelőssé­géről csak annyit vallott be, hogy sokszor naiv volt, mert olyan emberekkel állt szóba, akik ezt nem érdemelték meg. Határozottan elutasí­totta azokat a vádakat, me­lyek szerint ő és az intéz­mény Nyugat-ellenes tevé­kenységet fejtett ki, kijelen­tetve, hogy sohasem hazu­dott, nem zsarolt meg senkit, mint ahogy ezután sem fog. A Magureanu lemondásá­nak vitatása után érdemes még néhány szót szólni az általa felolvasott SRI-jelen­­tésről, már csak azért is, mert a volt igazgató ismét "elő­szedte" az erdélyi magyarság "irredentizmusát", amelyről nagy vita keletkezett a parla­mentben. Frunda György RMDSZ-szenátor elutasította a vádakat rámutatva, hogy a jelentés burkoltan bírálja Ro­mánia euroatlanti integráció­ját is. Dr. Csapó József az autonómia törekvések bírá­latát hárította el, megmagya­rázva, hogy az erdélyi ma­gyarság szándékai alkotmá­nyosak, és európai nemzeti­ségű sorskérdésekről szóló dokumentumokat ismerte­tett, amelyeket Románia is aláírt. A szélsőséges pártok, az NRP és az RNEP képvise­lői többször megszakították dr. Csapó József beszédét. ma Fülöp D. Dénes UDVARHELYI HÍRADÓ információs lap, megjelenik hetente kétszer, kedden és csütörtökön (alapítási év: 1990). * Kiadja az iNropRESS RT. * Felelős szerkesztő: Pintér D. István Szerkesztőségi tagok: Bálint Rozália, Dávid László, Fülöp D. Dénes, Jakab Árpád, Kész Csaba Levente, Szász Csaba * Szerkesztőségi titkár: P. Sándor Ildikó * Számítógépes tördelés: Sándor Levente * Terjesztő: Deák Sándor Korrektorok: Lőrincz Ildikó, Kovács László * Tudósítók: Bán Kata (Bukarest), Dénes László (Nagyvárad), Kovács László (Csíkszereda), László Miklós (Székelykeresztúr), Páll Szilárd (Budapest) * Munkatársak: Bartha János, Csifó László * LAPZÁRTA Péntek, illetve kedd 11 óra * Reklám-és hirdetésfelvétel: (Kossuth Lajos u. 23. sz.) Hétköznap 10-15 között * A felelős szerkesztő fogadóórái: Csütörtökön 10-15 óra között * Apróhirdetést az InFopress Rt székhelyén is felveszünk Munkanapokon 9-20 óra között (Győzelem u. 12. sz.) * A szerkesztőség címe: 4150, Székelyudvarhely, Kossuth Lajos u. 23., Tel: 215261, Fax: 212540. * A MEGJELENT ÍRÁSOK NEM FELTÉTLENÜL A SZERKESZTŐSÉG VÉLEMÉNYÉT TÜKRÖZIK! * Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a beérkezett levelek és másféle írások közléséről döntsön na *

Next