Udvarhelyi Híradó, 1997. április-június (8. évfolyam, 25-50. szám)
1997-05-05 / 35. szám
2 HíVAbc er Május másodikán újabb ülést tartott a megyei korrupcióellenes bizottság. Napirendre kerültek a Hodosana gyár ügyében, valamint a gyergyószentmiklósi szemaforok esetében tett feljelentések, azonban a bizottság mindkét alkalommal alaptalannak ítélte a vádakat. Ami újdonság: a bizottság négy tagja ellen is érkezett óvás. Nevek nem hangzottak el a sajtótájékoztatón, csak annyi szivárgott ki, hogy három esetben alaptalannak találták a vádat, egy esetben pedig még folyik a kivizsgálás. (K. L.) **■ A kisebbségek helyzete Közép-Kelet-Európában és Magyarországon címmel tudományos konferenciát rendezett a Magyar Tudományos Akadémia IX. osztálya, valamint az MTA Veszprémi Területi Bizottsága április 29-én, kedden Komáromban, a városháza dísztermében. Beszteri Béla, a politikatudomány kandidátusa, a konferencia egyik szervezője az egész napos rendezvényről a távirati iroda tudósítójának elmondta, hogy az MTA Veszprémi Területi bizottsága immár több éve kiemelt figyelmet fordít két témakörre: a rendszerváltás hozta társadalmi, gazdasági, kulturális jelenségekre, valamint a kisebbségek helyzetére, problémáira. (S. I).■ A múlt szerdán Frunda György szenátor a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) éves jelentésének parlamenti vitája alatt előterjesztett egy olyan törvénytervezetet, amely alárendeli a Román Hírszerző Szolgálatot az Igazságügyi Minisztériumnak vagy a kormánynak. Valeriu Stoica azonban kijelentette, hogy egy ilyen döntést csak a parlament hozhat. Tizenöt elhagyott gyermek tetemét őrzik formaiiban a kolozsvári gyermekkórház udvarán. Az egy és három hónapos gyermekeket különböző betegségek miatt utalták be a kórházba, ahol meghaltak. A szülők "ottfelejtették" őket, a kórház vezetőségének pedig nincs pénze arra, hogy eltemettesse őket. Az orvosok szerint az egyik megoldás egy krematórium építése lenne, vagy az, hogy ilyen szociális problémák esetében a temetkezési vállalat kisebb árakat szabjon a temetkezésre.■ Országos szinten 4500 kórházi ágyat nem használnak ki kellőképpen, és éppen ezért felszámolják a fekvőhelyeket — jelentette ki Ioan Ramosan, az Egészségügyi Minisztérium államtitkára. Az Egészségügyi Minisztérium vezetősége kijelentette, hogy a fekvőhelyek jobb kihasználása magával hozza az indokolatlan kiadások csökkenését. figyelő Mihály király Hargita megyében A román húsvét alkalmával tett országos körútja során Mihály király és Anna királyné rövid látogatást tett Hargita megyében is. Sepsiszentgyörgyről indulva, Tusnádfürdőnél lépték át megyénk határát, ahol Dézsi Zoltán prefektus és Sarcé Mihai alprefektus fogadták a jeles vendégeket. Rövid tusnádfürdői tartózkodás után Csíkszeredába érkeztek. Megtekintették a csíksomlyói kegytemplomot, a zárdát, ahol P. Albert házfőnök köszöntötte őket. Csíkszeredából Gyergyószentmiklósra utaztak. Itt meglátogatták az ortodox templomot — melyet Mihály király édesapja alapított —, és ahol mintegy tízpercnyi imádkozásra is szakítottak időt. A királyi párt Pál Árpád, Gyergyószentmiklós polgármestere köszöntötte. A vendégek Hargita megyei rövid látogatásának utolsó állomása a Magasbükk lábánál levő 4-es kilométerkő, ahol Romfeld János, Gyergyószentmiklós alpolgármestere fogadta őket. A kora délutáni órákban indultak tovább, a megye- és a városvezetők kíséretében, akik Neamț megye határáig kísérték a királyi párt. Mihai király nyilatkozata szerint legközelebbi látogatásuk alkalmával időt szakítanak arra, hogy többnapos pihenőt tartsanak megyénk festői szépségű vidékén. ms Kovács László A főkonzulátus Alexandru Farcaș, Kolozs megye prefektusa és Buchwald Péter alprefektus április végén Kolozsváron találkozott Szőcs Ferenccel, Magyarország bukaresti nagykövetével. A megbeszélésen — a Rompres jelentése szerint—a román—magyar kapcsolatokban bekövetkezett nagymértékű javulás volt a fő téma. A nagykövet újságíróknak elmondta, hogy elsősorban megfelelő épületet keres a városban az újra megnyíló magyar főkonzulátus számára. Megjegyezte: a legalkalmasabb az a ház lenne, amelyben korábban működött az intézmény. A főkonzul kinevezésére még Göncz Árpád elnök május végi romániai látogatása előtt sor kerül. A konzulátus újbóli megnyitásához azonban, a diplomata véleménye szerint, hosszabb időre lesz szükség — jelenti az MTI. 1997. május 6., kedd John Major megbukott Nagy-Britanniában a Tony Blair által vezetett Laburista Párt a parlamenti választások során ragyogó győzelmet aratott John Major és a Konzervatív Párt felett A nemzetközi hírügynökségek kihangsúlyozták, hogy az utóbbi 150 évben a Konzervatív Párt nem szenvedett ilyen méretű vereséget A minapi választások után, a laburisták a szavazatok 46%-át szerezték meg, míg az eddig hatalmon lévő konzervatívokra a szavazók 31 %-a adta voksát Az előzetes felmérések szerint a laburisták 421 helyet kapnak az angol parlamentben, míg a konzervatívoknak mindössze 163 hely jut; 46 helyet kap a Szabad Demokrata Párt a fennmaradó 29 helyen több más párt fog osztozkodni. A választások részleges eredményeinek közlése után az új miniszterelnök, Tony Blair kijelentette, hogy győzelmével Nagy-Britanniára egy új korszak köszönt rá. Az exminiszterelnök pénteken, nyilvánosan is elismerte vereségét, és telefonon gratulált utódjának. Major azonban azt is megjegyezte, hogy az új miniszterelnök egy rendkívülien jó gazdasági helyzetben lévő országot fog irányítani. Az exminiszterelnök nem marad távol a politikától, ugyanis Huntingdon választókerület képviselőjeként helyet kapott a parlamentben. A hírügynökségek jelentéseikben visszapörgetik a történelem kerekét, és felsorolják mindazokat a történelmi jelentőségű eseményeket, amelyek 1979 és 1997 között, Margaret Thatcher és John Major miniszterelnökösködése alatt történtek. Eszerint ebben az időszakban a konzervatívok gyökeresen átszervezték a brit társadalmat, és a változások nagyon érzékenyen érintették a polgárokat. Csapatokat küldtek a Falkland-szigetekre, és megnyerték az ott kirobbant háborút, de a rendőrségnek meg kellett hátrálnia a Trafalgar Square-n, amikor az angol adófizetők az állami illetékek megemlése ellen tüntettek... Sokaknak azonban az volt a véleménye, hogy a konzervatívok uralma alatt a gazdagok még inkább meggazdagodtak, a szegények még jobban elszegényedtek. "Robin Hood a másik oldalra állt át" — jelentette ki néhány évvel ezelőtt a laborista párt képviselője, Michael Meacher. A hírügynökségek azzal a megállapítással zárják a sort, hogy John Major csupán szürke árnyéka volt a "Vaslady"-nek, ezért Tony Blair könnyedén legyőzhette. (Mediafax) Virgil Magureanu az sohasem hazud Nagy érdeklődés előzte meg a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) lemondott igazgatójának, Virgil Măgureanunak, április 30-án tartott sajtótájékoztatóját, hisz ez az ellentmondásos személyiség előzőleg olyan kijelentést tett, mely szerint nem a honatyáknak, hanem a sajtónak fogja elmondani lemondásának okait. Az elmúlt hét esztendő legtitokzatosabb, mindig a politika és a vezető körök közelében élő ismert személyisége a sajtótájékoztatón sem hazudtolta meg önmagát, mert bármilyen kényes kérdéseket intéztek hozzá az újságírók, mindig talált valamilyen magyarázatot anélkül, hogy a lényeget említette volna. Mikrofonerdő vette őt körül, és nagy volt a lelkesedés, mert Magureanu megígérte, hogy mindenre válaszol. Amint említettem, igaza volt, mert körömfont taktikával ismert szövegeket, általánosságokat mondott, kerülve a konkrétumokat. Ugyanis az igazgató lemondása okairól, a belső és külső nyomásról egy szót sem szólt. Minduntalan azt ismételgette, hogy neki elég volt a hét esztendő ebben a munkakörben, és már az elnökválasztások után bejelentette: hamarosan lemond. Kérdésre válaszolva Magureanu azt is elmondta, hogy az új hatalom nem fogalmazott olyan véleményt, mely szerint személye nem kívánatos, vagy bármilyen tekintetben akadályt jelentene, hozzáfűzve azt is: ideje átadnia helyét egy fiatalabb vezetőnek. Hogy ki lesz ez az új ember, erről sem mondott sokat, az újságírókra bízva a találgatást. Miután a sajtó képviselői belefáradtak a kérdezősködésbe, mert nem tudtak meg semmit a lemondás okairól, a volt igazgató személyére vonatkozó kérdéseket kezdték firtatni. Megkérdezték Magureanutól, hogy miből fog ezután megélni? A válasz tiszta és frappáns volt. Néhány hónapig még hírszerző tiszt marad az intézmény keretében, majd a felsőoktatásban kíván dolgozni. Szóba jöhet a politikai pálya is, de Magureanu kijelentette, hogy nem kíván valamelyik pártba belépni, hanem esetleg független jelöltként próbál bejutni a parlamentbe, valószínűleg Szilágy megyei képviselőként. Az újságírók szóba hozták az eltelt hét év botrányos ügyeit is. Arra a kérdésre, hogy milyen minőségben vett részt a Ceausescu házaspár perén, Magureanu azt felelte "egyszerű" tanúként, mert erre kérték fel az akkori új hatalom személyiségei. A szekus múltját firtató kérdésekre azt válaszolta, hogy amikor kinevezésekor esküt tett a parlament előtt, már rég elfelejtette azt a valamikori papír aláírását, amely együttműködésre szólította a titkosszolgálattal. Tehát nem hazudott, mert ez az együttműködés soha nem jött létre, így az aláírásnak semmiféle következménye nem volt. Szóba kerültek még a lehallgatások, a Pacepa-ügy stb., de újat nem tudhatunk meg a válaszokból. A volt SRI-igazgató saját felelősségéről csak annyit vallott be, hogy sokszor naiv volt, mert olyan emberekkel állt szóba, akik ezt nem érdemelték meg. Határozottan elutasította azokat a vádakat, melyek szerint ő és az intézmény Nyugat-ellenes tevékenységet fejtett ki, kijelentetve, hogy sohasem hazudott, nem zsarolt meg senkit, mint ahogy ezután sem fog. A Magureanu lemondásának vitatása után érdemes még néhány szót szólni az általa felolvasott SRI-jelentésről, már csak azért is, mert a volt igazgató ismét "előszedte" az erdélyi magyarság "irredentizmusát", amelyről nagy vita keletkezett a parlamentben. Frunda György RMDSZ-szenátor elutasította a vádakat rámutatva, hogy a jelentés burkoltan bírálja Románia euroatlanti integrációját is. Dr. Csapó József az autonómia törekvések bírálatát hárította el, megmagyarázva, hogy az erdélyi magyarság szándékai alkotmányosak, és európai nemzetiségű sorskérdésekről szóló dokumentumokat ismertetett, amelyeket Románia is aláírt. A szélsőséges pártok, az NRP és az RNEP képviselői többször megszakították dr. Csapó József beszédét. ma Fülöp D. Dénes UDVARHELYI HÍRADÓ információs lap, megjelenik hetente kétszer, kedden és csütörtökön (alapítási év: 1990). * Kiadja az iNropRESS RT. * Felelős szerkesztő: Pintér D. István Szerkesztőségi tagok: Bálint Rozália, Dávid László, Fülöp D. Dénes, Jakab Árpád, Kész Csaba Levente, Szász Csaba * Szerkesztőségi titkár: P. Sándor Ildikó * Számítógépes tördelés: Sándor Levente * Terjesztő: Deák Sándor Korrektorok: Lőrincz Ildikó, Kovács László * Tudósítók: Bán Kata (Bukarest), Dénes László (Nagyvárad), Kovács László (Csíkszereda), László Miklós (Székelykeresztúr), Páll Szilárd (Budapest) * Munkatársak: Bartha János, Csifó László * LAPZÁRTA Péntek, illetve kedd 11 óra * Reklám-és hirdetésfelvétel: (Kossuth Lajos u. 23. sz.) Hétköznap 10-15 között * A felelős szerkesztő fogadóórái: Csütörtökön 10-15 óra között * Apróhirdetést az InFopress Rt székhelyén is felveszünk Munkanapokon 9-20 óra között (Győzelem u. 12. sz.) * A szerkesztőség címe: 4150, Székelyudvarhely, Kossuth Lajos u. 23., Tel: 215261, Fax: 212540. * A MEGJELENT ÍRÁSOK NEM FELTÉTLENÜL A SZERKESZTŐSÉG VÉLEMÉNYÉT TÜKRÖZIK! * Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a beérkezett levelek és másféle írások közléséről döntsön na *