Udvarhelyi Híradó, 1997. július-szeptember (8. évfolyam, 51-77. szám)
1997-07-22 / 57. szám
GEHÍVADÓ társadalomvédelem 1997. július 22., kedd A kormány elfogadta és a Parlament elé terjesztette a szociális kantinok működtetésével kapcsolatos törvénytervezetet, amelynek egyes előírásai nem sokban térnek el a 290/92-es szociális étkezdékre vonatkozó kormányhatározat előírásaitól. A tervezet azonban tartalmaz néhány új, fontos előírást is. Ami azonban a leglényegesebb: az ilyen jellegű étkezdéket ezután is a helyi költségvetésből kell fenntartani. Országos viszonylatban az elmúlt esztendőben közel ötvenezer rászoruló személy kapott ingyenes kosztot. Jelenleg az erre vonatkozó kérések száma meghaladja a kétszázezret. Amint a Polgármesteri Hivatal illetékes osztályától megtudtam, Székelyudvarhelyen júliusban 158 személy kapott ingyenkosztot a hivatal által működtetett étkezdében. Ezek a személyek többnyire gyerekek, s koszt ellenében a szüleiknek havi öt napos közmunkát kell végezniük. Városunkban az ingyenkantin szolgáltatásait igénylő személyek esetében először egy szociális felmérést végeznek, amely során megállapítják, hogy jogos-e az illető kérése. Visszatérve a szociális étkezdékkel kapcsolatos új törvénytervezetre, annak fontosabb pontjai a következőket írják elő: A szociális otthonokban díjmentesen étkezhetnek azok a kettő és tizennyolc év közötti gyerekek, akik esetében a szülők jövedelme kevesebb a törvény által előírt, egy főre eső havi nettó jövedelem értékénél. Hasonló kedvezményben részesülnek azok a fiatalok is, akik iskolában vagy felsőoktatási intézményekben tanulnak; a felső korhatár 25 év. Ingyenkosztot kapnak azok a személyek is, akik szociális segélyben részesülnek és a havi összjövedelmük nem éri el a törvény által megszabott nettó havi jövedelmet. Továbbá a kisjövedelmű nyugdíjasok, valamint bármelyik személy, akinek időszakosan semmilyen jövedelme nincs. Az utóbbi kategóriába tartozó személyek azonban legtöbb kilencven napig kaphatnak ingyenes kosztot. Nem ehetnek ingyen a munkanélküli segélyben részesülő személyek. Az új törvénytervezet előírja, hogy bizonyos esetekben az igénylőnek a koszt értékének csak bizonyos százalékát kell kifizetnie, amit a havi jövedelme függvényében számítanak ki, ugyanakkor azt, hogy más jogi személyek, szövetségek, alapítványok is működtethetnek szociális jellegű étkezdéket, ehhez azonban szükség van a helyhatósági szervek engedélyére. is K.Cs.L. Az utcára kerülnek? A Rákóczi út 7., 9. és 13. szám alatt található R4-es, R5-ös és R6-os tömbházlakások szociális lakás jellegét visszavonta legutóbbi ülésén a helyi önkormányzat. Az összesen 36 lakásban olyan személyek, családok laknak, akiknek anyagi és társadalmi helyzetük nem engedi meg, hogy saját lakásuk legyen. A 85/1992-es törvény értelmében ezeket a lakásokat bárki megvásárolhatja. A törvény szerint ezeket vagy elárverezik, vagy készpénz-, illetve részletfizetéssel lehet megvásárolni. Az említett tömbházak lakói közül nagyon sokan nem fogják tudni kifizetni a lakások aktuális piaci árát, hiszen ezért is kényszerültek eddig szociális lakásban élni. Hogy ezek a családok hol fognak fedelet találni a fejük fölé, az még a jövő titka. Az eladásokból származó összeget a C4-es, C5-ös, Z9-es és Z10-es tömbházlakások építésének befejezésére fordítják. és Jakab Árpád A családi pótsegélyekről Mindazok a családok, amelyek eleget tesznek a 119/97-es törvény előírásainak, legkésőbb két hét múlva már jelentkezhetnek azoknál a postahivataloknál, amelyekhez területileg tartoznak, hogy kitöltsék a családi pótsegély igényléséhez szükséges típusnyomtatványokat — jelentette ki pénteken a Munkaügyi és Népjóléti Minisztérium szóvivője, Simona Marinescu. Mivel — a felmérések szerint — városunkban és környékén több ezer család jogosult erre a segélyre, bizonyára érdeklődéssel várják, hogy mit kell tenniük. A fenti törvény a július 11-i Hivatalos Közlönyben jelent meg, s tartalmát már ismertettük a lapunkban. Az utolsó bekezdése szerint az illetékes minisztérium rövidesen kidolgozza a segély folyósításával kapcsolatos eljárásokat. Július 16-án a kormány elfogadta a 360-as számú rendeletet, amely éppen ezekre vonatkozik. A kormányrendelet értelmében a Munkaügyi és Népjóléti Minisztérium típusnyomtatványokat juttat el az ország postahivatalaihoz, amelyeket majd a segély igénylőinek — az apának, az anyának vagy a gyámoknak — kell kitölteniük. Kitöltésekor a következő iratokkal kell jelentkezni a postahivataloknál: a gyerekek születési bizonyítványával (eredeti és két másolat), a személyazonossági igazolványokkal, a házassági levéllel, vagy — esetenként — a válást igazoló bizonylattal, illetve az örökbefogadást igazoló iratokkal. A kitöltött nyomtatványokat, iratokat a megyei Munkaügyi Igazgatóságokhoz továbbítják, ahol jóváhagyják a kéréseket. Az ezt követő hónapban postai pénzutalvánnyal kapja meg a címzett (aki kitöltötte a típusnyomtatványt) a családi pótsegélyt. A típusnyomtatványokat már elkészítették, de amint a székelyudvarhelyi Posta igazgatója, Bugarschi Dejan elmondta, ők még semmilyen hivatalos utasítást nem kaptak. Amint azonban megkapják, a sajtón keresztül azonnal értesítik az érintett családokat. — Igyekezni fogunk úgy megszervezni tevékenységünket, hogy minél zökkenőmentesebben szolgálhassuk ki a kéréssel hozzánk folyamodókat — mondta az igazgató. Végül megismételem: azok a családok jogosultak pótsegélyre, akiknek legkevesebb két gyermekük van. A segélyt a gyermekek 16. éves koráig (ha tanuló, akkor 18-ig) fizetik. A pótsegély értéke a kétgyermekeseknél 40 ezer, a háromgyermekeseknél 80 ezer, míg a négygyermekes családoknak 100 ezer lej. A 360-as kormányrendelet értelmében szeptember 30- ig jóvá kell hagyni a családi pótsegélyre vonatkozó kéréseket, és Kész Cs. L. Megoldást kell találni az egyedi problémákra is A tavasszal a PHARE-SESAM-program keretében meghirdettek egy pályázati lehetőséget, amely a nagycsaládosok és a gyerekek segítését célozza. Erre felfigyelt a polgármester is, és a Civitas Alapítvány segítségével sikerült megnyerni tizenhárom szervezetnek, partnernek a támogatását a program elnyeréséhez. — A tizenháromból tizenegy nonprofit szervezet — mondta Orbán Árpád, a Civitas Alapítvány elnöke. — Ide tartozik a Megyei Tanfelügyelőség és nyilván a helyi önkormányzat. A pályázatot én készítettem el, és óriási munka volt. Amikor a csereháti ügy országos visszhangot váltott ki, Székelyudvarhely, meglepetésre, szociális pályázatot nyert el, ami az országban még három városnak sikerült. Az Európai Unió PHARE- programja 104.990 ECU-val támogat, ez körülbelül kilencszázmillió lejt jelent. A kiírásnak fontos része volt a helyi hozzájárulás, ami a fentinél valamivel nagyobb összeget, önkéntességet, felszerelések és épület felajánlását jelenti. Összesen kétmilliárd lej körüli az öszszeg, de az önkéntességet nagyon nehéz felértékelni. Az intézmény a Budvár utcában működne, ahol kb. harminchat, többségében roma gyerek tanulna. Rengeteg közöttük az olyan, aki a tíz évet is elérte, és még mindig nem jár iskolába. Tehát itt egy iskola-előkészítő délutáni foglalkozás lenne, ahol étkezési lehetőséget is kapnának a gyerekek. Ezenkívül a családi háttérrel is szükséges törődni, segíteni ott, ahol gondok vannak. Reméljük, hogy a civil szervezetekkel közösen meg tudunk oldani különböző problémákat, olyan téren is, ahol eddig eléggé hatékonytalanok voltunk. Nagyon fontos az, hogy először elkészítsük a város szociális térképét. Tudnunk kell, hogy kik és mennyire rászorultak, milyen segítségre van szükségük. Ha a szociális térkép elkészül és ezek a szervezetek az önkormányzattal együttműködnek ezen a téren, akkor nagyon hatékonyan ki lehet dolgozni a város szociális politikáját. Lehet, hogy ez eddig is létezett, csak nem volt annyira hatékony. Most van egy kiindulópontunk, van valamenynyi pénzünk is. Önkéntességi munkával egy szervezet, vagy akár az önkormányzat elkészíti a város szociális térképét, amihez hozzáadódnak más szervezetek birtokában levő adatok is. A régi polgármesteri hivatal munkájában nem volt meg a jó együttműködés a civil szervezetekkel, nem voltak elképzelések a közös programokban. Most úgy néz ki — és ezt a civil találkozók is bizonyítják —, hogy feloldódott a merevség, sőt az új önkormányzat álláspontja, hogy mindegyik szervezet hozza be az adatokat; a lényeg az, hogy helyi szinten fejlődés legyen. Bárki hozhat pénzt is, mert az úgyis a helyi közösségé lesz. Az intézményben nappali foglalkozás fog zajlani: a gyerekek reggel elmennek az iskolába, délután a szabadidejüket követik figyelemmel, kirándulni viszik őket. Az otthoni körülményeket a szociális gondozók követik, és ahol probléma lesz, a helyzetnek megfelelően intézkednek. Minket az egyedi megoldások érdekelnek. Ne forduljon többet elő, hogy általánosítunk, hanem tudjuk megnevezni a dolgokat, és mindegyikre megoldást találni. Ez lesz majd ennek a partnerségnek a fő feladata. Megtörténhet, hogy az alkoholistákat is oda visszük, és hatékony elvonókúrát is próbálunk alkalmazni, habár ez nagyon hosszas és költséges dolog lenne. Ez attól függ, hogy mindezt mennyire tudjuk hatékonyan megoldani a rendelkezésünkre álló pénzből. De előbb ezt is fel kell térképeznünk. A hajléktalanoknak próbálunk éjszakai menedékhelyet biztosítani. Lesz egy tíz-tizenkét ágyas fektető, ahová ők térhetnek be, és ahol majd meleg ételt kapnak. Tanácsadással, munkahely felé irányítással segítenénk nekik talpraállni. A programot most írták alá, és az első pénzösszeg későre fog megérkezni, de reménykedünk abban, hogy az épületbe már augusztusban tudunk beruházásokat eszközölni, és szeptemberben megkezdhetjük a tevékenységünket. Ha a partnerek és az önkormányzat együtt dolgoznak, akkor megalapozható egy hatékony szociális politika — mondta Orbán Árpád. és Jakab Árpád