Udvarhelyi Híradó, 1997. július-szeptember (8. évfolyam, 51-77. szám)
1997-07-31 / 60. szám
10 HílAb© tinive 1997. július 31., csütörtök Hagyományos ünnep Szent Anna Mint minden évben, idén július 26-án is számos fiatal gyűlt össze a festői szépségű Szent Anna-tónál. Ezen a napon Mária édesanyjára, Szent Annára emlékeznek a katolikusok, míg az ünnep keretében, a fiatalok a maguk módján próbálták feledni a hétköznapokat. A legenda szerint a mostani tó helyén magas vár állt, tőle nem messze egy másik. A két várúr testvér volt, akik állandóan viszálykodtak egymással, állandóan azon versengtek, hogy melyiküknek van több kincse. Egyszer az egyik testvér gyönyörű szép hintót és hat pompás lovat nyert el kockajátékon egy odalátogatótól. A másik testvér, hogy lepipálja őt, befogatta hintójába a környék legszebb tizenkét lányát. Szegény lányok mozdítani sem bírták a hintót, ezért a dühbe gurult várúr többször végigcsapott rajtuk ostorával. Ekkor a legszebb lány, Anna így kiáltott fel: — Verjen meg az egek ura! Alig hogy kimondta, mennydörögni kezdett az ég, a vár öszszeomlott, majd víz alá sülylyedt. A lányok hattyúkká változtak, kiúsztak a partra, és hazamentek a falujukba. Egyedül Anna maradt ott, kápolnát építtetett, napjait pedig imádkozással töltötte. Még életében szentnek nevezték. Eddig a legenda. Az már a valósághoz tartozik, hogy ismeretlen tettesek kirabolták ezt a bizonyos kápolnát, ahová a turisták az évek folyamán sok pénzérmét dobtak be. A Szent Anna-tavi rendezvények gerincét képezik napja az úgynevezett performance-ek. Ezek a rövid, improvizációs előadások, amelyekből mindenki azt érez, amit éppen a hangulata diktál, nálunk 1991-ben nyertek teret. Idén ezeknek az előadásoknak java részét elmosta az eső, így a jelenlevők — mert nagyon kevesen emlékeztek Mária édesanyjára — a felállított sörsátrakban töltötték napjaikat. Azt tartja a hiedelem, hogy az Anna-napi eső jó kukoricatermést ígér. Ela tényleg így van, akkor megnyugodhatunk: az idén bőven lesz kukorica. m£ Jakab Árpád Határmenti napok Félixfürdőn Hajnalig koncertek Augusztus 1. ás 3. között immár hetedik alkalommal rendezik meg a nagyváradi Határmenti Nemzetközi Ifjúsági Találkozót. A holnap kezdődő rendezvényre több székelyudvarhelyi fiatal is elutazik, ezért beszámolunk az ezzel kapcsolatos tudnivalókról. — Az első határmenti napokat 1991-ben szervezte meg a nagyváradi MADISZ lelkes csapata — mondta Kubinec Zsolt, a hét évvel ezelőtti "stáb" tagja. — Azóta egyre bővült a műsor, bár egyes években — főleg amikor a városközponti termálstrandon rendezték meg — a buli nem volt a legsikeresebb. Talán azért is döntöttek úgy a mai rendezők, hogy a találkozó helyszíne Félixfürdőn legyen, ugyanis ott nagyobb tér áll rendelkezésre. — Milyen jellegű programokkal rukkolnak elő az idén a rendezők? — A program leginkább szórakoztató jellegű lesz, kevesebb komoly, figyelmet igénylő előadásokkal, valamint divatbemutató, sőt egy mini filmfesztiválra is sor kerül. Azonban a komolyabb programokban sem lesz hiány. A találkozó alkalmával zajlik a Zöld Napok elnevezésű környezetvédelmi és ökológiai rendezvénysorozat, amikor előadásokat, újradélutánt tartanak, film és diapozítivet vetítenek. Azt hiszem Félixfürdőre ráfér egy ilyen figyelemfelhívó rendezvény, hiszen az egykorú fürdőparadicsomunk igen lerobbant állapotban van. Hogy egyebet ne mondjak, a híres félixfürdői tavirózsákat és egyéb ritka növényeket tehenek táplálására használják, s a kis tavak igen siralmas állapotban vannak. Az idei találkozó újdonsága, — ezt az udvarhelyi fiatalok figyelmébe is ajánlom —, hogy a felsőoktatási felvételire készülőket egy információs központ várja, ahol tájékozódhatnak a nagyváradi, a kolozsvári, a temesvári, a marosvásárhelyi, a brassói egyetemi és főiskolai felvételivel kapcsolatos legaktuálisabb újdonságokról. — Kik lesznek a hajnalig tartó koncertek nevesebb előadói? — Neves romániai és magyarországi rockzenekarok és szólisták fognak fellépni. A hazaiak közül Nicu Alifantis, a Pasărea Colibri és a Neurotica rockbandát említem meg. A szomszéd országból a neves P. Mobil jön el, fellép Deák "Bill" Gyula is. Ezenkívül lesz még néhány meglepetésfellépés is. — Több vendégre számítanak-e a rendezők, mint a tavaly? Tavaly napi 3-4 ezren voltak jelen a programon, az idén napi 5-6 ezer résztvevőre számítanak. Finn, holland, svéd, olasz, francia fiatalok is jelezték részvételi szándékukat, de a román és a magyar fiatalokon kívül a szomszédos országok, Szlovákia, Csehország, Lengyelország fiataljai is jelen lesznek — tájékoztatott Kubinec Zsolt, Jes Kész Cs. Kisforgalmi verseny A részvétel is fontos Idén július 17-26. között az Argeş megyei nucsoarai táborban tartották a kisforgalmi verseny országos döntőjét. Ezen a megmérettetésen 40 megye, Bukarest hat kerületének csapatai és meghívottként Moldávia versenyzői vettek részt. Hargita megyét hat székelyudvarhelyi diák és irányító tanáruk, Szász Ferenc képviselte. Ő beszélt az észrevételekről, tapasztalatokról. — Szükségesek az ilyen jellegű versenyek, mert ahogy az emléklapon is kitűnik, életmentő jellegű versenyről van szó — mondotta. — Ezek a tanulók olyan szinten ismerik a közlekedési szabályokat, hogy akár jogosítványnyal is rendelkezhetnének. Ezt a kisforgalmista csapatot két éve alakítottam, kéthetenként tartottam a felkészítőket — úgy gondoltam, hogy ennyi bőségesen ele gendő —, de sajnos a verse nyen akadtak jóval felkészültebb csapatok is. A múlt évben felújított szabályzat szerint, a csapatot három fiúnak és három lánynak kell alkotnia, melyből egy-egy a tartalék. Az országos versenyen Tóti Adél, Tódor Orsolya Noémi, Bálint Erzsébet, Gellért László, Csiza József és Szász Dénes vettek részt. Ehhez meg kellett nyernünk a májusban tartott körzeti szakaszt, majd a megyei versenyt is, amelyen — öt éves töretlen győzelem után — sikerült félreállítanunk a maroshévizieket. Az élen levő csapatok vezetői, akik többnyire testnevelő tanárok, elmondták, hogy verseny előtt edzőtáborokban vettek részt, és diákjaiknak az elméleti felkészítőt a rendőrök tartották. A bukaresti forgalmi osztály vezetője is igazolta, hogy minden városban kell lennie olyan rendőrnek, aki az ilyen jellegű felkészítőkért felel. A verseny egyik kikötése szerint csak összecsukhatós Pegas biciklikkel lehetett részt venni. Mi a diákok 10- 15 éves kerékpárjaival jelentünk meg, míg egyes megyék, vetélkedő előtt, minden tagnak vásároltak biciklit. — Miből állt a verseny? — Négy próbában kellett megfelelni. Az első 12 akadályból álló pálya volt, ahol kemény megpróbáltatásnak tették ki a versenyzőket. Minden akadálynál voltak bírók, ezért ez volt a legigazságosabb versenyszám. Másodikként bicikliszerelési próba volt. Mind a négy versenyzőnek az volt a feladata, hogy a kiszerelt hátsó kereket visszategye a helyére. Persze időre és hibapontokra, pl. nem vették jó néven, ha nem volt megszorítva a csavar, nem volt betéve a platnn, becentírozva a kerék. Itt öt hibapontot kaptunk, a Román Autóklub bírója nagyon szigorú volt. Harmadik versenyszám a közlekedés volt. Az összes, forgalmat irányító és szabályozó jelzőtáblák között kellett helyesen lavírozni, áthaladva öt ellenőrző ponton. Végül, utolsóként elméleti teszt volt, mint a KRESZ- vizsgákon, azzal a különbséggel, hogy itt csak 10 kérdésben kellett eldönteni, mi a helyes. Annak ellenére, hogy gyerekeink magyar környezetben nőttek fel, és hadilábon állnak a román szakkifejezésekkel, itt elég jó pontszámot értünk el. A végösszesítésnél, a 48 résztvevő csapatból, a 31. lettünk, 230 ponttal (ugyanannyi pontszámunk volt, mint a 29- 30. helyezetteknek). A Maros megyei csapat lett az első, a bihariak a másodikok, míg harmadikként az argesi csapat állhatott a dobogóra. Végül, köszönettel tartozunk támogatóinknak, a Ligapress, a Printbat és az Unver cégeknek, valamint a helyi közlekedési osztály vezetőjének, Barb Nicolae hadnagynak — fejezte be Szász Ferenc tanár, és Szász Csaba Magyar jövőkép ami nincs? “Vannak pillanatok, amikor a morál fontosabb, mint a politika és az, hogy erkölcsi elvek nélkül nem élhet meg egy nemzet” — Szabó Zoltán. Ez volt a mottója annak az ifjúsági találkozónak, amelyet múlt hét végén, június 25-27 között rendeztek a magyarországi Szentesen. A találkozón mintegy 150 nemzeti érzelmű fiatal vett részt, tucatnyi magyar ifjúsági szervezet képviseltette magát határon innen és túlról. A rendezvény célja az volt, hogy a meghívott anyaországi erdélyi, felvidéki, vajdasági és kárpátaljai fiatalok megismerkedjenek egymással és a nemzeti oldal közéleti személyiségeivel. A Castej Előadj-ison Szenti Tibor néprajzkutató az alföldi tanyarendszer felbomlásáról mutatott be diafelvételeket, majd Szerényi Tibor tartott hangszerbemutatót, játszott tekerőlanton. Szombat nemzetpolitikai nappá volt kikiáltva. Múltunk és helyzetünk cím alá voltak sorolva a különböző, neves közéleti személyiségek által tartott előadások. Raffay Ernő történész Trianon — és ami utána következett címmel, majd Csete György és ifj. Hegedűs Lóránt tartottak történelmi témájú előadásokat, melyeknek végén a résztvevők kérdéseket tehettek fel, véleményüket fejthették ki az elhangzottakkal kapcsolatban. Szombat délután a határon túli és inneni magyarság helyzetéről beszéltek olyan neves politikusok, mint Du ray Miklós (Szlovákiai Együttélés Politikai Mozgalom), Radza József (Vajdasági Magyar Szövetség), Kovács Miklós (Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége). Az előadássorozatot Schuster Lóránttal, a P. Mobil együttes vezetőjével való beszélgetés zárta. Az utolsó nap a résztvevő fiatalok az ópusztaszeri Nemzeti Emlékparkba, a vérszerződés megkötésének színhelyére látogattak. Délután kerekasztal beszélgetés zajlott a magyar sajtó helyzetéről. A megbeszélésen jelen voltak Ludwig Emil, a Magyar Fórum, Seszták Ágnes, a Demokrata, Szaniszló Ferenc, a Magyar Televízió és Pálfy G. István a Móricz Zsigmond Újságíró Iskola lapja, a Hét részéről. A háromnapos találkozón a jelenlevők arról is vitáztak, hogy van-e magyar jövőkép, vagy nincs, és Jakab Árpád