Udvarhelyi Híradó, 1997. július-szeptember (8. évfolyam, 51-77. szám)

1997-08-07 / 62. szám

1997. augusztus 7., csütörtök magazin 9 Világra jöttek, de meg nem születtek... Jó üzlet az örökbefogadás? —Az elmúlt években gyakran robbantak ki botrányok a kiskorú gyerekek örökbeadása, jobban mondva “ela­dása“ körül. Mit mondhatna ezzel kapcsolatban? — kérdeztem Cristian Botezatut, az Állami Gyermekvé­delmi Főigazgatóság jogászát, aki elmondta, hogy az örökbeadások nálunk is — miként Nyugaton — olyan szociális felmérések alapján történnek, amelyeket a gyámügyi hivatalok végeznek el, csakhogy amikor az örökbefogadó külföldi, nincs mód tüzetes felmérésre. — Az utóbbi években több tucatnyi, örökbefogadásokat intéző külföldi ügynökség te­vékenykedett az országban, amelyekről, illetve azok megbízottjairól vajmi keve­set lehet tudni. Ezért aztán gyakran megtörtént, hogy az örökbeadásnál fontosabb volt az üzlet — mondotta a jogász. — Van-e érvényben a kül­földi ügynökségek működé­sére vonatkozó jogszabályo­zás, vagy tulajdonképpen egyféle gyermekcsempészet­nek vagyunk szemtanúi? — Sajnos az ügynökségek nagy része nem törvényesen van jelen az országban, kö­zülük alig néhányan vették fel a kapcsolatot az Állami Gyermekvédelmi Ügyosz­tállyal. Bár az ügynökségeket a Román Örökbefogadási Bi­zottság akkreditálja, azok nálunk nincsenek hivatalo­san bejegyezve. — Ezek szerint eme pénzes tevékenység után adót sem üzetnek? — Sajnos eddig ez így volt. Az adót — állítólag — a saját államuknak fizették. Ezen azonban változtatni fogunk, a jövőben az örökbeadáso­kat csak hazai ügynöksége­ken keresztül lehet lebonyo­lítani. — Az árvákat azonban nem csak külföldiek fogad­ják örökbe. Mi a helyzet a hazai örökbefogadások te­rén? — Tény, hogy javítanunk kell a hazai örökbefogadá­sok rendszerén is, amiben a külföldi ügynökségek is haj­landóak segíteni. Igaz, erre eddig alig néhány példa van, köztük a HOLT ügynökségé, amely évente 30-40 szaksze­rű örökbeadást bonyolít le. —Mi az oka, hogy gyakran botrányok robbannak ki az örökbeadások körül? — Elsősorban megenged­hetetlenül rosszul történik az örökbefogadások ügyintézé­se, másodsorban pedig van­nak, akik a gyerekeket egy­szerűen csak árunak tekin­tik... — Székelyudvarhelyen, a Városi Kórházban szinte ne­gyedévente 15-20 újszülöt­tet hagynak el többnyire roma szülők. Ezeknek a gye­rekeknek tulajdonképpen nincs identitásuk, olyanok, mintha meg se születtek vol­na... — Sajnos ez nem csak Önöknél van így. Bukarest­ben az elmúlt fél év alatt 675 gyereket hagytak a szülésze­teken, és országos viszony­latban ez a szám megköze­líti a kétezret. Ezek a gyere­kek nem is szerepelnek a nyilvántartókban. Valójában tehát Romániának több mint tízezerrel több lakója van, mint ahányról a demográfiai adatok beszámolnak... A je­lenlegi jogviszonyok között a kórházból elszökött sze­mélyeket — akiket anyáknak aligha nevezhetünk — sajnos semmire sem tudjuk kötelezni. Hogy mi lesz ezekkel a gyerekekkel? Többnyire bűnözőkké vál­nak, ha csak nem kerülnek olyan szerencsés helyzetbe, mint azok az újszülöttek, akiket az Agapedia Alapít­vány vesz gondozásba — mondta Cristian Botezatu. Néhány árván maradt gyerek­re mégis rámosolyoghat a szerencse. Ezt igazolja a Brassóban működő Agape­dia Alapítvány tevékenysé­ge­— Mit kell tudni az alapít­ványról? — kérdeztem Bar­­tha Istvánt, az alapítvány lét­rehozóját, menedzserét. — Kezdeményezésünkre kezdett működni 1995-ben Brassóban az alapítvány, amelyet teljes egészében né­metországiak működtetnek. Célunk, hogy a kórházak­ban "felejtett" 3 évnél fia­talabb gyerekeknek átme­netileg otthont biztosítunk. Ugyanakkor próbáljuk visszajuttatni őket a természetes családi körbe, s ha ez nem sikerül, igyekszünk más örökbe­fogadókat keresni a szá­mukra. — Terveik? — A brassói Horea utcai otthont szeretnénk kibőví­teni. Jelenleg 27 árvát gon­dozunk, a legkisebb négy hónapos, a legnagyobb há­roméves. Mivel feleségem, Marika székelyudvarhelyi születésű, távlati terveink kö­zött szerepel ilyen otthon lét­rehozása a Székelyföldön, Csíkszeredában vagy éppen Székelyudvarhelyen — mondta Bartha István, ez Kész Cs. L. A végzetes nap reggelén K. M. marosvásárhelyi lakos férjével és Dadi Józseffel indult a mezőre. Késő estig dolgoztak, majd hullafáradtan indultak hazafelé. Dadi elvált tőlük, és egy kocsmában pró­bálta feloldani aznapi fáradtságát. Itt akadt össze bátyjával, Dadi Lajossal. Együtt folytatták az italo­zást, míg alaposan el nem áztak. Amikor már a pohár is ne­héznek bizonyult, úgy hatá­roztak, hogy hazamennek. Több mint valószínű, hogy hajthatta őket az elfogyasz­tott ital is, viszont tény, hogy a mezőn véletlenül újból ta­lálkoztak a K. házaspárral, akik az egyik ismerősüknél tartott látogatás után igye­keztek haza. Az egész na­pon át tartó baráti, meghitt hangulat pár pillanat alatt megszűnt. A jóformán gon­dolkodni sem tudó Dadi József szemet vetett az előtte haladó csinos fiatalasszony­ra. Elegendő volt egy villa­násnyi tekintésváltás bátyjá­val, és kettejük agyában má­ris megszületett az ördögi terv. Előbb csak szóba ele­gyedtek a mit sem sejtő K­­ékkal, majd egy váratlan pil­lanatban a fiatalabb Dadi belökte az útszéli sáncba a férjet, s míg arra az idősebb Dadi szorgosan ügyelt, a tá­madó az asszony után vetet­te magát. A szerencsétlen menekülni próbált, azonban semmi esélye nem volt. Az emberségéből kivetkőzött haramia amint utolérte, azonnal földre teperte, majd a csalánosban megerősza­kolta. A megalázott asz­­szonyt, aki a csaláncsípések­től szinte a felismerhetetlen­­ségig elváltozott, hazacipel­ték, ahol az idősebb Dadi felesége vette kezelésbe, és úgy-ahogy elsősegélyben ré­szesítette. A szerencsétlen asszony számára azonban még nem ért véget a megaláztatás. Amikor valamennyire hely­rejött, a fiatalabb Dadi karon ragadta, és távozott vele. A következő megálló a férfi la­kása volt, ahol tovább folyt az orgia. A haramia hajnal felé fáradt bele becstelen te­vékenységébe, és elszundí­tott. Erre a pillanatra várt az asszony, aki azonnal kiosont a lakásból, és elmenekült. Még aznap jelentették az esetet a marosvásárhelyi rendőrségnek. Nem kellett sok idő, hogy bilincs kattan­jon a gazember csuklóin. Dadi Józsefet a Marosvásár­helyi Ügyészség 30 napos előzetes letartóztatásba he­lyezte, és nemi erőszak vala­mit szabadságtól való meg­fosztás vádjával eljárást in­dított ellene. és Kovács László “Csak törvényes keretek között nyilatkozom" 300 millió lej hiány A Rendőrség Központi Felügyelősége kivizsgálást indított a balánbányai bányaipari vállalat ellen, 330.473.741 lejes hiány miatt. Szabadlábon folyik a kivizsgálás Molnár Gyula igazgató, Kabdebó László András gazdasági igazgató és Nemes Fe­renc, a beszerzési osztály főnöke ellen. A vállalat vezetősége ellen indított kivizsgálással kapcsolat­ban nyilatkozott az igazgató. " Minden azzal kezdő­dött, hogy a balánbányai bányavállalati részleg, a dévai Rézkitermelő Köz­pont megkerülésével, egyezményt írt alá a nagy­bányai Phoenix Rézfeldol­gozó Vállalattal a rézérc eladására. Ez azért követ­kezett b­e, mert a központ által is engedélyezett zalat­­nai Apullum Rt. nem fizette rendszeresen a szállított rézérc ellenértékét. A balánbányai alegység nagybányaiakkal kötött szerződése következtében ellenőrző bizottság érke­zett a dévai központtól. El­lenőrizték az utolsó három év könyvelési-pénzügyi mérlegét mindazon válla­latokkal, melyekkel a ba­­lánbányaiak kapcsolatban voltak. Az ellenőrzés idő­szakában több alkalommal érdeklődtem, hogy akad­­tak-e rendellenességekre. A válasz minden alkalom­mal tagadó volt. Ennek el­lenére az ellenőrzés befe­jezése után egy héttel hi­vatalos átiratot kaptunk a dévai központtól, mely ér­telmében egységünkben több mint 330 millió lejes hiányt fedeztek fel. Mivel ebből az összegből 1­70 mil­lió lejjel mi tartoztunk part­nereinknek, maradt 160 millió lej hiány. Megindult az úgyneve­zett kényszerlevelezés a központtal. Részletes be­számolót készítettünk, me­lyet ellenőrzés céljából Dévára küldtünk, s mely­ben igazoltuk az említett hiányt. Több alkalommal vettük fel a kapcsolatot a központtal, azonban min­den alkalommal válasz nélkül maradtunk. Végül hosszú hallgatás után meg­érkezett a válasz, mely szerint az illetékesek nem vették figyelembe az álta­lunk felhozott érveket, és azt a végkövetkeztetést von­ták le, hogy az eredetileg említett több mint 330 millió lejnyi hiányból 179.657.695 lej igazolva van, a velünk szembeni kö­vetelés tehát mintegy 150 millió lej. Természetesen nem fo­gadtuk el a jelentést. Vá­laszlevelünkben közöltük az igazgatói tanács határo­zatát, melyben ismételten kérjük a vizsgálat kiter­jesztését mindazon ma­gánvállalatokra, melyek­kel részlegünk gazdasági kapcsolatot tart fenn. Kérésünk megoldása he­lyett arra ébredtünk, hogy idézőt kaptunk a Rendőr­ség Központi Felügyelősé­gétől, s ott a központ által első alkalommal kibocsá­tott jelentést mutatták be. Je­lentettük, hogy igényeljük a mi részünkről kibocsátott jelentést is. Mivel azonban ez nem jutott el Bukarestig, ők csak a központ jelentése alapján vontak felelősségre minket. Az egész kivizsgálásban nekünk a dévai központ szándékos félrevezető je­lentése fáj a legjobban. Mi nem kértünk tőlük semmi­féle kegyelmet, csupán azt, hogy a kivizsgálást ter­jesszék ki minden magán­­vállalattal folyatott kereske­delmi kapcsolatra. Nem za­var különösebben, hogy megindult ellenem a ki­vizsgálás. A törvény előtt bármikor igazolom tettei­met, azonban nagyon kelle­metlen, hogy ezzel a hosz­­szas kivizsgálási folyamattal aláásták részlegünk hitelét társaink előtt. Csak azt nem értjük, mivel szolgáltunk rá erre a szándékos mellőzés­re, lejáratásra. Bízom benne, rövidesen tisztázódnak az ellenünk felhozott vádak, s tiszta lappal állhatunk to­vábbra is partnereink ren­delkezésére — mondta Molnár Gyula, és Kovács László ovuunal! A HR-02-DCR • rendszámú Peugeot személygépkocsival közle­kedő Farkas Loránd nem alkalmazkodott a csúszós útviszonyokhoz, túlzott se­bességgel hajtott, ami Csík­­kozmáson megbosszulta magát Az egyik kanyarban fékezett a Farkas előtt sza­bályosan közlekedő CV-01-FGF rendszámú Dacia. Farkas nem tudta megállí­tani járművét, és belehaj­tott az előtte levő személy­­gépkocsiba.­­Ha emberélet­ben nem is történt jelentős sérülés, az anyagi kár több millió lejre becsülhető. Ugy­an­csak közle-­­ kedési baleset hely­színe volt július 30-án Ma­­défalva is, ahol sajnos már súlyosabbak voltak a kö­vetkezmények. Az 1-HR- 2816-os rendszámú 10-es ARO kocsival közlekedő Szabó Félix, 56 éves csík­­szentdomokosi amatőr gépkocsivezető egy útszé­­len parkoló személygép­kocsit akart megelőzni, amikor hirtelen feltűnt előtte a 21 esztendős Ko­vács László. A túlzott se­besség következtében Sza­bó nem tudta elkerülni a gyalogost. A kilyénfalvi ál­dozatot nagyon súlyos sé­rülésekkel szállították a Csíkszeredai Megyei Kór­ház sürgősségi osztályára.­­..Megdöbbentő tra­­­­gédia helyszíne volt július 28-án a Balánbánya közelében levő Borzos né­ven ismert esztena. Itt egy pásztor megerőszakolt egy 11 éves csíkszentdomokosi kisfiút. Az áldozat szülei másnap jelentették az ese­tet a rendőrségen, s július 30-án sikerült azonosítani a tettest. Ő a csíkszentdo­mokosi, 26 esztendős Nyi­­ka Mihály, visszaeső bűnö­ző, akit régebben lopásért és rablásért ítéltek börtön­­büntetésre. Most azonos nemű kiskorú elleni erő­szak vádjával idézik tör­vény elé: akiA 62 esztendős Ber- 9 car Vasile brassói lakost saját lakásán gyilkol­ták meg az elmúlt napok­ban. Az öregember ho­moszexuális hírében vált ismertté a szomszédok kö­zött, akik nem egy alka­lommal látták, hogy csőla­kók társaságában poha­­razgatott, és több esetben saját lakására vitte őket A kórbonctani szakértők vér­vizsgát is vettek a holttest­ből, és kiderült, hogy az ál­dozat nem volt HIV-fertő­­zött. A gyilkosokat még nem sikerült felfedezni. arc UFO-t láttak a na-­y­pokban a Dicső­­szentmárton melletti Kü­­küllővár környékén, Felső­­tatárlakán. Július 15-én és 29-én hajnalban több éjje­liőr is erős fényeket látott az égen, másnap reggel pedig a gabonatáblákon koncentri­kus körökben le volt hajolva az aratatlan gabona. er Kovács László

Next