Udvarhelyi Híradó, 1997. július-szeptember (8. évfolyam, 51-77. szám)

1997-08-14 / 64. szám

1997. augusztus 14., csütörtök magazin ,ADÓ 9 Azt válaszolta: újra megszökött a bitang Agyonverte 10 éves áldozatát Nem mindennapi kegyetlenséggel elkövetett gyilkos­ság színhelye volt tavaly Szászkézd község. Május 16-án a község határában egy 10 éves kisgyermek holttestére bukkantak az egyik esztenán. Az ügyben idén mondtak ítéletet, érdemes visszapergetni az eseményeket.Kora tavasszal, miután a juhokat kihajtották, az esztenán hár­man kezdték el a munkát: a 20 éves Lungu Mitică és szülei. Ők moldvai származásúak, de jó pár évvel ezelőtt átvándoroltak Erdélybe és Szászkézden telepedtek le. Lunguék a község lakói­nak juhait legeltették ta­vasztól késő őszig, csinálták a sajtot, az ordát. Jól jövedel­mezett a foglalkozás, de hár­man nem győzték a munkát. Minden évben felfogadtak egy-két szolgát, akiket aztán egyezség alapján fizettek. Tavaly május 1-jétől sikerült alkalmazniuk két bojtárle­gényt, a 19 éves D. Mirceát és egy mindössze 10 éves gyermeket. Lunginé és a gyermek any­ja megegyeztek, hogy a kis­fiú után havonta fizetnek 40.000 lejt, ősszel pedig ad­nak egy levágnivaló disznót. A gyermeket felvitték az esztenára, ahol a munkát a következőképpen osztották fel: az öreg Lungu és a gyerek napközben terelgették a nyá­jat, gyűjtötték a rozsét, a két legény, Mitică és Mircea pe­dig az esztena környékén te­vékenykedtek. Lunguné in­kább lent tartózkodott a köz­ségben, végezte a mező­­gazdasági munkát, néha fő­zött a férfiaknak. A tíz éves gyereknek nem ízlett a bojtárkodás, idegen volt számára a környezet, nem volt játszótársa, nem ta­lálta fel magát a három férfi között. Annál is inkább, mi­vel a szadista hajlamú Mitică már az első naptól verni kezdte, ha volt rá oka, ha nem, így történt, hogy már a harmadik napon a gyermek megszökött a juhok mellől. A két legény keresésére indult, és amikor megtalálták, Miti­că erőszakkal visszacipelte az esztenához; útközben, dühében végig ütötte, verte. Sőt, annyira felhergelte ma­gát, hogy nadrágszíjjal meg­kötözte a gyereket, lábától fogva fejjel lefelé felakasztot­ta egy fára, kábeldróttal pe­dig addig csapkodta, amíg elájult. Akkor eloldozta, fejét a közeli patakba mártotta, amíg a kisgyermek magához nem tért. De Miticănak még ez sem volt elég. Fadarabbal verte a talpát, hogy móresre tanítsa, hogy soha többé ne szökjön meg, de a szegény gyerek nem bírta tovább egy hétnél, és hazaszökött. Otthon hiába panaszko­dott, hogy Mitică állandóan veri, az anyja visszavitte az esztenára, hiszen szükség volt a pénzre, s főleg ősszel a hízott disznóra. Eltelt újabb két hét, amikor május 16-án Mitică vízért küldte a gyereket. Ő szó nél­kül fogta a vedreket, és le­baktatott a völgybe a kúthoz. Ekkor csak ketten voltak az esztenánál, mert időközben Mircea is felmondott, neki sem ízlett a majoroskodás, az öreg Lungu meg a juhok­kal volt a legelőn. Hogy to­vább mi történt, azt csak a gyilkos Mitică nyilatkozatá­ból, illetve a tényekből, a nyomokból tudjuk. A vizsgálat során Mitică azt vallotta, hogy a kúthoz érve a gyermek ledobta a vedre­ket és futásnak eredt a falu felé. Gondolva, hogy újra szökni próbál, utána szaladt, és amikor már-már utolérte, hozzávágta a fütyköst. Állítá­sa szerint tarkón találta a gyermeket, aki összeesett, nem mozdult többé. Mitică az elején azt hitte, hogy csak meg akarja őt ijeszteni, azért nem mozdul, nem válaszol a szavaira az áldozat, de ami­kor megfordította, látta, hogy a szemei felakadtak, meg­halt. Ekkor ölbevette, és a kö­zeli erdő szélén rejtette el egy bokorban. Estére Lunguné is felment az esztenára. Amikor Miticăt kérdezték a szülei, hogy hol van a gyerek, azt válaszolta, hogy újra megszökött a bi­tang. Aztán éjféltájban Mitică óvatosan kilopakodott a kali­bából, magára öltött egy régi, rossz ruhát — mint utólag vallotta azért, hogy a min­dennapit össze ne vérezze — és a holttest után ment. Fejében ördögi terv született. Hogy leplezze a gyilkossá­got, kicipelte a tetemet a vas­úti töltésre, rátette a sínekre tudva, hogy nemsokára érke­zik a vonat. Hadd higgyék, hogy öngyilkos lett a gyerek, hiszen nem szerette az eszte­nán, ahonnan kétszer is megszökött. Ahogy jött, úgy lopakodott vissza Mitică az esztenára, levetkőzött, a rossz ruháit el­rejtette, és mint aki jól vé­gezte dolgát, lefeküdt. A szü­lei semmit sem vettek észre. Nem így a törvényszéki or­vos, aki könnyűszerrel meg­állapította, hogy vérbeszűrő­dés csak a fejsérüléseken van. A vonat által összevá­gott test lágyrészi sebei egy­általán nem véreztek. Ez azt jelentette, hogy az áldozat élt, amikor fejbeverték, vi­szont már halott volt, amikor elgázolta a vonat. A helyszíni szemle során harminc méterre a holttest­től, a mozdony közlekedésé­vel ellenkező irányban egy agyvelődarabot találtak, ami nyilván nem re­pülhetett odáig és főleg nem abba az irányba a gázolás követ­keztében. Később, a hely­színi lejátszáskor a vádlott végig­vezette a nyo­mozószerveket azon az útvona­lon, amelyen a holttestet a vasút­hoz cipelte, és ekkor derült ki, hogy az agyvelőt éppen ott talál­ták, ahol a gyil­kos a gyermek tetemét a vasút­hoz vitte. Ebből viszont arra lehetett következtetni, hogy a vádlott nemcsak egyszerű­en fejbe dobta áldozatát, ha­nem szétverte a koponyáját. Nem sikerült tehát a szadis­ta gyilkos terve, nem tudta félrevezetni a nyomozó szer­veket. A cselekményt ugyan utólag beismerte, de ez vajmi kevés volt ahhoz, hogy enyhítő körülménynek szá­mítson. Lungu Miticăt, külö­nös kegyetlenséggel elköve­tett gyilkosság vádjával, 20 évi börtönbüntetésre ítélték, .e? Kovács László A Hivatal autója A túlzsúfolt forgalom a Polgármesteri Hivatal kárára megy — ezt állapíthatták meg múlt csütörtökön a Rendőrség előtt elhaladó járókelők az 1 -HR-101 -es, a Hivatal szolgálati autó­ja láttán. Mi történt az autóval?— kérdeztük Barb Nicolae hadnagyot, a közlekedési osztály vezetőjét . Csíkszereda irányába haladva a jelzőlámpa után, a Rendőrség előtt megállt és jelzett kocsijával az egyik őrmester, hogy be akar fordulni a Rendőrség udvarára. Hátulról érkezett az 1-HR-101 rend­számú autó, amely a sebessége miatt még áthaladt a sárga jelzésen, de már nem tudott megállni, és belehajtott a befor­duló autóba. A Polgármesteri Hivatal gépkocsijában Csíki Dé­nes és Buzogány Attila tartózkodtak, akik állításuk szerint ép­pen a Demaco céghez igyekeztek, hogy megvizsgáltassák az autó fékrendszerét A vizsgálat szerint elkerülhető lett volna a baleset, ha a sofőr figyelmesebben vezet, és vagy megáll, vagy jobbfelöl, ahol 3,5 m szabad hely volt, kikerüli az autót­­____________________________________& Szász Csaba | Panaszkodnak a hívek Gyalázzák a ferences templomot A cigány testvérek a télen jelentek meg először istenházában. Akkoriban még becsületesen visel­kedtek mind a ketten, de minél többet jártak oda, annál merészebbek lettek. Eleinte csak a padok kö­zött járkáltak, amikor hívek tartózkodtak az épület­ben, mindenkitől pénzt kértek, s mivel néhányszor kaptak, bátrabbak lettek. Húsvét óta se szép szóval, se csúnyával, de még megfélemlítve sem lehet elri­asztani őket. Az egyházhoz való ra­gaszkodásukat meglehető­sen szokatlan módon kimu­tató roma fiúk annyira el­­szemtelenedtek, hogy újab­ban a szertartásokat is zavar­ják, sőt lopni is próbálnak a templomba , betérőktől. Többször hozzányúltak a perselyhez, s ahogy tudták, kipiszkálták belőle az aprót. A hívek nagyon sokszor kér­ték a testvéreket, hogy az ut­cán kéregessenek, mert a já­rókelőktől biztosan kapnak alamizsnára valót, és ne istenházában, mivel az egy­házi előírások szerint a templomban nem szabad koldulni. A cigánygyerekek két héttel ezelőtt földöntötték a per­selyt, s mivel nem sikerült egyből kiszedniük a pénzt, a persely ajtaját próbálták föl­feszíteni. Miközben ezzel foglalatoskodtak, egy temp­lomlátogató lepte meg őket, aki előbb kiabálni kezdett, majd szólt az apácáknak, hogy értesítsék a Rendőrsé­get. Végül senki nem merte jelenteni az esetet, mert köz­ben a testvérek eltűntek, s bi­zonyíték hiányában a nővér­ek nem mehettek pa­naszkodni a rendőröknek. Talán egy-két hónapja, hogy a roma gyerekek a fe­rences templomban végzik el szükségleteiket. Naponta bejárnak, s nem csak odavi­zelnek, hanem nagydolgukat is elvégzik. Bebújnak a bejá­rat melletti padok alá, vagy behúzódnak a sötétebb sar­kokba, s oda piszkítanak. Még a templomajtót is bezár­ják belülről a biztonsági lánccal, hogy senki se zavar­­hassa őket, míg a szüleik a szemközti parkocskában várnak rájuk. A testvérek gyakran kisze­dik a virágokat a tartókból, a szépeket elhordják, a her­vadtakat pedig szétszórják a padlón. A hívek arra kérik az illetékeseket, segítsenek, hogy valamilyen módon ki­tilthassák a cigánygyerekeket a templomból, hisz az egy középület, s már tűrhetetlen az ottani állapot. és Dávid László ttu& (MUUtoÁ! )­.Súlyos közlekedési­­ baleset történt au­gusztus 5-én Gyergyóalfa­­lu határában. A kecskeméti Tóth Sándor Opel Kadett márkájú személygépkocsi­jával egy szénásszekeret próbált megelőzni, s későn vette észre, hogy az ellen­kező irányból közeledik a Gogoaşe Nicu vezette Da­cia. Az ütközés elkerülhe­tetlenné vált. A Dacia uta­sai közül a vezető kopo­nya- és lábsérülést szenve­dett, feleségének a lába tört el, míg a velük utazó Berla Luţă láb- és bordatö­réssel került kórházba. Úgyszintén koponyasé­rüléssel szállították kór­házba Kovács Zsuzsát. Az anyagi kár sem megveten­dő, hozzávetőleges becslé­sek szerint 15 millió lejt tesz ki. ..­Súlyos baleset tör­­­tént augusztus 5-én este Felsőboldogfalván. A 13 éves Sz. Ferenc és a 14 esztendős B. Dénes gyu­tacsot kötöttek egy kerék­pár áramfejlesztőjére, majd felrobbantották azt. Mindkét gyereket súlyos­­ kéz-, illetve szemsérüléssel szállították a székelyud­varhelyi kórház sürgősségi osztályára. Nem mindennapi­ leletre bukkantak a maroshévízi Domb utcá­ban lakó P. Gheorghea kertjének közelében. Egy csecsemő keserves sírására figyeltek fel az emberek. Azonnal értesítették a rendőrséget. Nem sokkal később az orvosok megál­lapították, hogy egy legfel­jebb 4-5 napos újszülött kislányt hagytak magára. A vizsgálat alatt kiderült, hogy 5-6 órával előbb még szopott. A kivizsgálás fo­lyik.­­ Nem gondolta,­ hogy utolsó útjára indul a segesvári Bob Emil, aki feleségével és két lá­nyával ment sétálni a vég­zetes nap délelőttjén. Kel­lemesen telt az idő, repül­tek az órák, észre sem vet­ték, hogy eltelt a nap. Este, hazaindulás előtt benéztek egy bárba, ahol a férfi egy üveg sört, felesége és lá­nyai pedig üdítőt ittak, majd elindultak hazafelé. Útjukban azonban összea­kadtak pár agresszív fiatal­lal, akik beléjük kötöttek. Egyikük, a helybeli líceum tanulója, Filip Rares, várat­lanul ököllel arcul ütötte Bobot, aki a nem várt ütés következtében elvesztette egyensúlyát, hanyatt esett, közben pedig beleverte fe­jét egy kemény tárgyba. Azonnal kórházba szállí­tották, azonban a gyors, szakértő orvosi beavatko­zás sem tudott segíteni rajta, másnap elhunyt. A felelőtlen diákot gyilkosság vádjával tartóztatták le, ügyében megindult a ki­vizsgálás, és Kovács László

Next