Udvarhelyi Híradó, 1997. július-szeptember (8. évfolyam, 51-77. szám)
1997-08-21 / 66. szám
I 1997. augusztus 21., csütörtök magazin IHAbó 9 Kelet-Európa: a pedofilek paradicsoma Ahol a maffia az úr Az utóbbi években a kicsiny gyermekeket szexuálisan kihasználók már nem Ázsiába, inkább Kelet- és Közép-Európába és a volt Szovjetunió területére igyekeznek. És nem is véletlenül. Errefelé megkapnak mindent, amire vágynak. A gyermekprostitúció ellen küzdő nemzetközi szervezet, az ECPAT jelentései egyértelműen bizonyítják ezt. Nemrégen egy UNICEF-kongresszuson már sokan követelték, hogy az érintett kormányok tegyenek valamit. A gyermekpornó-kedvelők és a pedofilok kedvelt vadászterülete lett Kelet-Európa, és a jelenség kezd már tömeges méreteket ölteni. Legrosszabb a helyzet a balti államokban, Oroszországban, Romániában és Lengyelországban. Itt szinte büntetlenül lehet kihasználni a gyermekeket szexuális célokra, mert vagy eléggé lyukas a szóban forgó országok paragrafustára, vagy a rendőrök tesznek úgy, mintha mi sem történne. Orosz földön a gyermekszexügyekben a maffia az úr. Nemrég az egyik finn nyilvánosházban bukott le 15 kiskorú orosz lány — egytől egyig az orosz maffia közvetítette ki őket. A pornóipar is felfedezte az országot, különösen Szentpéterváron nagy a forgalom. Finnországból és Svédországból majdhogynem tömegesen jönnek a pedofilek. Külföldi férfiakat nyolc-tízéves kisfiúkkal már a kapuk alatt is láttak fajtalankodni. A gyerekek olyan szegények, hogy nem egyszer egy hamburgerrel is megelégszenek valamelyik közeli gyorsétkezdében. A német szexturisták inkább a balti országokba mennek , ott nagyobbrészt értik a nyelvüket, és nem anynyira elmaradottak a körülmények, mint orosz földön. Vilniuszban például egy gyermekkel töltött szexuális együttlét egy szállodai szobában mindössze 16 litbe, vagyis négy USA-dollárba kerül. Itt a legfiatalabbak — például a Lietuva hotelben — 11-12 évesek. Errefelé forgatták nemrég azokat a gyermekpornófilmeket is, amelyekkel elárasztották a német piacot. Lettországban sem jobb a helyzet. Itt a rendőrség nemrégen 60, szexuális szolgáltatásokat gyakorló, gyereket vett őrizetbe. A város központjában — Rigában — olyan gyerekekkel lehet találkozni, akik két-, sőt egy USA-dollárért is hajlandóak elmenni bárkivel — pedig még 13 évesek sincsenek. Romániában a legtöbb idegen szexturista angol. Gyakran megesik, hogy karitatív szervezetek alkalmazottainak adják ki magukat. Két ilyen urat már letartóztattak: ők a szépen hangzó Friend in Romania szervezet tagjaiként mutatkoztak be, és fiúkra pályáztak. Legfiatalabb áldozatuk mindössze hétéves volt. Azután utaztak Bukarestbe, miután otthon már szépen megdagadt a rendőrségi dossziéjuk hasonló ügyek miatt. Egy másik brit állampolgár hamis megbízólevéllel román gyerekeket akart "adoptálni" és kivinni Nyugatra — nem nehéz kitalálni, milyen pénzt ígért értük, szerencsére még idejében elkapták. Ettől függetlenül mások más úton-módon sok fiatal román kislányt vittek különböző ürügyekkel Ciprusba, Törökországba, Hollandiába, Görögországba és Olaszországba, ahol a kis áldozatok "speciális" nyilvánosházakba kerültek. Nem árt megjegyezni, hogy a nemi betegségeknek is valóságos tárháza lett a Kelet. Románia az AIDS-es gyerekekről híres, Oroszország pedig körülbelül egymillió szifiliszes gyerekről. Számuk csak az utolsó évben 20 százalékkal nőtt. A kelet-európai gyerekek nemcsak lakóhelyükön szolgáltatnak. Van egy sajátos "utazó" formája is ennek az iparnak. A legtöbben Berlinbe utaznak, ahová Nyugat- Európából áramlanak az efféle élményekre vágyó felnőttek. A fő találkozási pont a berlini Állatkert, a pályaudvar és a metró némely állomása. Berlinben a legtöbb kisfiú lengyel, román és a volt Szovjetunió országaiból való. Alig érkeznek meg, már az állomáson várják őket az ottani pedofil homoszexuálisok, és lecsapnak rájuk — aztán hazaviszik, és hónapokig, de van úgy, hogy évekig "gondjukat viselik". Ellátják a gyerekeket mindennel, amit csak megkívánnak , majd tizenöt-tizenhat évesen kerülnek ismét az utcára, amikor gazdájuk egy fiatalabbal cseréli fel őket... Megkéselték a parancsnokot Ünnepre készült Alsórákos apraja, nagyja. Ez évben is megünnepelték a hagyományos bányásznapot a helység kőfejtői. S a nagy alkalomra meghívták az elöljárókat is, a helyi hatalom és közélet helyi képviselőit, így lett részese az ünnepségnek Dobai Lőrinc rendőrparancsnok is. Amikor a mulatság megkezdődött, senki sem gondolt arra, hogy még a nap eltelte előtt gyászos következményei lesznek. Folyt a vígkedélyű beszélgetés, de legfőképpen a pálinka. S közben szólt a zene, táncoltak az egybegyűltek. Ahogy teltek az órák, úgy hágott mind magasabbra a jókedv. Ebben pedig jelentős része volt az elfogyasztott italnak is. S mivel az alkohol néha erősíti a memóriát, a 33 esztendős Bíró Sándornak eszébe jutott, hogy Dobai Lőrinc rendőrparancsnok egy régmúlt kocsmai verekedés alkalmával elvett tőle egy szalonnaszeletelő, hagymavágó kést. S ha már jelen volt az érintett is, Bíró nem sokat teketóriázott, hanem odalépett a rendőrparancsnok mellé, s megkérdezte, mikor kaphatja vissza tulajdonát. Dobai válasza — azt bizony nyugdíjas korodig nem látod vissza — pillanatok alatt felbőszítette. Bíró nem is teketóriázott sokat, kezét zsebébe mélyesztve egy kutyanyúzót halászott elő, melyet gyorsan kinyitott, s mielőtt bárki is közbeavatkozott volna, azt egymás után háromszor mélyesztette a magatehetetlen rendőrparancsnok gyomrába. A minssjárt Tündort a ZGPlinai kórházba szállították, s a szakszerű, gyors orvosi beavatkozásnak köszönhetően sikerült a súlyosan sebesültet életben tartani. Amint Creţu főorvos kijelentette, pár percnyi késedelem az áldozat halálát okozhatta volna. Bíró Sándort azonnal őrizetbe vették, gyilkossági kísérlet vádjával előzetes letartóztatásban van. Azonban rendkívül furcsa, hogy a kihallgatás alkalmával a mulatságon részt vevő 33 személy egyike sem emlékezett semmire, mindannyian azt vallották, hogy tökrészegek voltak, és nem tudnak semmiről semmit! Mindössze a vádlott testvére, Bíró Mihály esze váltott, s azonnal támadásba lendült. Állítása szerint, az áldozat önmaga kereste a bajt, ugyanis a táncmulatság közben többször is felkérte Bíró Sándor szemrevaló feleségét, s nem egy alkalommal, mindenki szeme láttára, túl közel simult hozzá... A varázslatos Hargita rengetegében Hazavezérlés csillagok hívása A kanadai Horváth Árpád négy évtizede hagyta el hazáját, Romániát. Szinte azóta vadászik a világ különböző tájain, négy világrész vadonjaiban. Az esztendő tizenkét hónapjából négyet szenvedélyének hódolva tölt el — megjárja Észak-, Közép- és Dél-Amerika rengetegeit, Afrika vad vidékeit, Európa erdőségeit. Egyedülállóan értékes gyűjteményében a világ 170 vadfajtájának trófeái találhatók. — Hazavezérlő csillagok késztető hívása nyomán jutottam el végre fiammal Erdélyországba — kezdte élménybeszámolóját Horváth Árpád. — Már 1992-ben kérvényt nyújtottam be a román állami szervekhez, tegyék lehetővé számunkra egy kárpáti medvevadászat megszervezését. Sajnos, kérésünket elutasították. 1994 őszén kerültem kapcsolatba, véletlen folytán, a Székelyudvarhelyen élő dr. Gotthárd Bélával, akinek hathatós segítségével valósággá válhatott a kárpáti barnamedve elejtésének álma... Székelyudvarhelyre érkezésünk után hamarosan megtaláltuk Gotthárd Béláék otthonát, ahol megindító szeretettel fogadtak bennünket. Az elkövetkező napokban szállásunkként szolgáló vadregényes, csodálatosan szép vadásziakban az erdészetvezetők, a vadászszemélyzet meleg szeretettel fogadott, akár a távolba szakadt rokonokat, a vacsora meghitt hangulatában úgy tűnt, mintha már réges-rég ismernénk egymást. ... Végre elérkezett a várvavárt vadászat napja. Sajnos, az első próbálkozás nem járt sikerrel. A csodaszép tájon kívül sem medvét, sem remetekant, sem farkast nem vetett elénk a szerencse. Vendéglátóink cseppet sem csüggedtek — másnapra hajtóvadászattal kecsegtettek bennünket. Kora reggel felértünk a hegytetőre. Előbb egy nőstény medve ballagott elő a sűrűből két bocsa kíséretében. Filmező barátom olyan hévvel dolgozott, hogy a megijesztett medvék végül majdnem elsodorták kamerájával együtt... Rövid idő után jókora vadkan baktatott elő az előttünk terjeszkedő tisztásra. Fegyverem azonban néma maradt, mivel vágyam a medve kilövése volt. És ezúttal a szerencse valóban mellénk szegődött. Megjelent a színen egy magányos — és még az én észak-amerikai medveméretekhez szokott szememnek is szokatlanul nagy — medve. Nem haboztam sokat: dörrent a vállamhoz emelt fegyverem, s a medve, testének elejét felvágva, mély hördüléssel lódult a sűrű pereme felé — de nem jutott odáig: a váll lapjába csapódó nehéz lövedék feldöntötte, mielőtt a szélső fenyők takarását elérte volna. Karmos lába még néhányat rúgott a levegőbe, aztán elernyedt... Az álmom teljesült. Miután lekászálódtunk a lesről, és ott álltunk mellette, zsákmányom még hatalmasabbnak tűnt: a trófea elbírálásakor kiderült, hogy 400 pontra becsülték. A következő feledhetetlenül szép napot farkas-, hiúzés vaddisznóvadászattal töltöttük. Majd elérkezett a búcsú pillanata: azzal a biztos tudattal búcsúztunk barátainktól, Gotthárd Bélától és fiától, Zoltántól, Dénes Domokostól, az erdőgazdaság igazgatójától, Szakács Sándor főmérnöktől és Bertalan Jánostól, kísérőnktől, hogy nemsokára visszatérünk a varázslatos Hargita rengetegébe. Erdélyi vadásznapjaim hosszú vadászéletem legszebb ünnepnapjai közé sorjáztak: örömben és megértésben nemesedték emlékké, amit csak az a vadász értékelhet igazán, aki — úgy, mint én — immár negyven esztendeje távol él hazájától. Kovács László összeállítása vamual a.Carmen Simica, 30 éves Moreni-i lakos (Dâmboviţa megye) súlyosan megsérült a Hargita megyei Csíkszentkirály közelében, a DN 12-es közúton bekövetkezett közlekedési balesetben —jelenti a Mediafax a helyi rendőrségi jelentésre hivatkozva. Az áldozat utasa volt a DB-02-GKG rendszámú személygépkocsinak, melyet a 35 éves Ioan Simica, az áldozat férje vezetett. A gépkocsivezető a biztonsági öv becsatolása közben elvesztette a kormánykerék fölötti uralmát, majd gépkocsijával elhagyva az úttestet egy 11 méter mély árokba borult. Carmen Simicát beszállították a Megyei Kórház sürgősségi osztályára, ahol hátgerinctörést állapítottak meg. Férje, Ioan Simica könynyebb sérüléseket szenvedett.Nem mindennapi incidens színhelye volt az elmúlt napokban Újszékely határa. A közlekedésrendészet járőrei megállítottak, ellenőrzés céljából, egy Maros megyei rendszámú taxit. Az ellenőrzés alkalmával a kocsiban tartózkodó három székelyudvarhelyi lakos, az 59 éves Berki József, a 25 esztendős Ráduly László, valamint a 39 éves Vas Elek, minden ok nélkül szidalmazni kezdte a rendőröket. Távozásuk után, Székelykeresztúrra érve, a helyi rendőrségen panaszt emeltek a rendőri járőr tagjai ellen, azzal az indokkal, hogy az iratok ellenőrzése alkalmával egyiküktől elvettek 30.000 forintot. Azonnali ellenőrzésre került sor, Guraluc ban székelykeresztúri rendőrparancsnok jelenlétében, s láss csodát, a 30.000 forintra is ráakadtak Vas Elek zoknijában. Augusztus 8-án, éjjel a Csíkszeredai rendőrök letartóztatták a 38 éves Ötvös Józsefet, aki alig pár órával korábban megtámadta a 13 esztendős I.M.L.-t, akitől erőszakkal elvett 16.000 lejt. A visszaeső bűnöző ellen rablótámadás vádjával emelt vádat az ügyészség. Augusztus 11-én, a Máréfalvához tartozó cekendi legelőn holtan találtak rá a 19 esztendős Lázár Zsoltra. A helyszínre érkező szakértők megállapítása szerint a fiatalember halálát áramütés okozta; a pásztor, anélkül, hogy észrevette volna, egy mindössze két méter magasságban levő magasfeszültségű huzalhoz ért, amely azonnali halálát okozta. & & Kovács László