Udvarhelyi Híradó, 1997. július-szeptember (8. évfolyam, 51-77. szám)
1997-09-25 / 76. szám
4 ÚjlAdó gazdaság 1997. szeptember 25., csütörtök Drágul a főzőolaj A Mezőgazdasági és Közélelmezési Minisztérium javasolta, hogy októberben ne szabjanak felső határt a főzőolaj árának. Az intézkedés-javaslatot azzal indokolta a minisztérium, hogy az augusztusban piacra dobott 10.000 liter étolaj csak a szeptemberi szükségleteket tudta kielégíteni, és a jövő hónapban megtörténhet, hogy az étolajat gyártó vállalatok képtelenek lesznek betartani a kormányrendelkezéssel megszabott árat, mert az idei napraforgómag-termésért többet kell majd fizetniük. Jó hír A Mezőgazdasági és Közélelmezési Minisztérium javasolta a kormánynak, hogy — a kedvezőtlen időjárásra való tekintettel, ami miatt hozzávetőleg 30 napot késik az őszi betakarítás — hosszabbítsa meg a mezőgazdasági termelők által felvett hitelek törlesztésének határidejét. A minisztérium javasolta, hogy a hitelezésre szánt pénzalapot 30%-os kamattal adják a kereskedelmi bankoknak, amelyek 50%os évi kamattal továbbítják a termelők számára; a rozs- és búzatermesztésre adott hitelek törlesztésének határidejét változtassák a jelenlegi 150 napról 240 napra; a bankok számára megszabott hitel-visszatérítési határidőt nyújtsák ki 1997. december 31-ig. A minisztérium 550 milliárd lejes pénzalappal rendelkezik, hogy a kereskedelmi bankok közvetítésével kedvezményes hiteleket biztosítson a termelőknek. Mostanáig 80%-os kamattal biztosították a hiteleket, és törlesztéskor 25%-os kedvezményt számoltak, csakhogy a kitartó esőzések miatt késik a betakarítás és a termelők képtelenek betartani a határidőt — mutatott rá a minisztérium szóvivője. Gyógyszerek A kormány többször is elhalasztotta a kompenzált gyógyszerekre vonatkozó rendelkezés tervezetének a megvitatását, pedig havonta 30 millió lejes ráadással terheli ez a kiadás a költségvetést. A gyógyszerek ármegtérítésére kiutalt pénzösszeget már régen meghaladták a felhalmozódott adósságok, ezért a minisztérium arra kényszerült, hogy Nemzet Egészségügyi Programnak, a TBC- és AIDS-megbetegedések leküzdésére kiutalt összegből fedezzék a hiányt. Ştefan Drăgulesci egészségügyi miniszter arra kérte a kabinetet, hogy két éves hitelek felvételét engedélyezzék a tárca számára. Az ebből származó pénzösszeg segítségével kilábalhatna az egészségügy a jelenlegi helyzetből, amikor a fekvő betegek álta igényelt minimális ellátást sem tudja biztosítani — jelenti a Mediafax.___________ Ellentétek a Kereskedelmi és Iparkamarában . Vádolják az elnököt A Hargita Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kezdeményező bizottsága 1997. október 17-én 10 órára összehívja rendkívüli közgyűlését a Csíkszeredai Szakszervezeti Művelődési Ház stúdiótermébe. Ha a meghatározott időpontban nem jelenik meg a megfelelő számú tag, a közgyűlést október 24-re halasztják. A meghirdetett közgyűlést a Kamara berkeiben kirobbant éles konfliktus előzte meg, ugyanis korábban öt cég azzal vádolta az elnököt, hogy már 1993 óta módszeresen akadályozta a közgyűlés összehívását. Július 16-án, a Csíkszeredai Hamerock és a Peco vezetői Bíróság döntése kötelezte Alexandru Tusuneanut arra, hogy 30 napon belül hívja össze a közgyűlést. Az elnök azonban fellebbezett, állítva, hogy az öt cég követelése törvénytelen és megalapozatlan. Szeptember 15-én 50 Hargita megyei cég alapítója, igazgatója, menedzsere (köztük olyan nagy vállalatok, mint a székelyudvarhelyi Bútorgyár, a Csíkszeredái levelet intéztek Tusineanu Alexandruhoz, a Hargita Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökéhez, melyben felszólították, hogy öt napon belül hívja össze a testület rendkívüli közgyűlését, a következő napirendi pontokkal: jelentéstétel a KIK tevékenységéről az utolsó közgyűlés óta; a KIK vezetőszerveinek megválasztása. A több mint 50 cég beadványával kapcsolatban az elnök mostanig nem akart nyilatkozni, többen úgy sejtették, hogy a közelgő nyugdíjaztatásáig szeretné megtartani vezető pozícióját. A közgyűlést összehívó cégek ellenben nem voltak hajlandók újabb halasztásokra, követelték a közgyűlés minél hamarabbi összehívását, ahol át kell világítani a Kamara teljes tevékenységét, beleértve annak pénzügyi vonatkozásait is. A közgyűlés kezdeményező bizottsága elfogadta a cégek által javasolt napirendi pontokat és az érdekeltek tudomására hozza, hogy szavazati joggal bírnak a gyűlésen azok a tagok, akik tagsági díjukat napra befizették, valamint azok, akik 1977- ben iratkoztak be. és Kovács László Nem tudták eldönteni lett a Timihuav A 30/1997-es sürgősségi kormányrendelet előírásai értelmében a megyei útügy kereskedelmi társasággá fog alakulni, melynek részvényese a megye lesz — közölte Hargitay László mérnök, aki azt is elmondta, hogy a Megyei Tanács urbanisztikai bizottságának székelyudvarhelyi ülésén elhatározták, átszervezési tervet állítanak össze, melynek alapján a vállalat egy, két vagy három különálló társasággá alakul. — Minner Gábor, a megyei önkormányzat alelnöke, Péter Zoltán mérnök, az urbanisztikai bizottság vezérigazgatója és én, a bizottság vezérigazgató-helyettese ezen az ülésen javasoltuk, hogy az átszervezés után az útügy egységes maradjon — mutatott rá Hargitay László. — Ennek szellemében határozattervezet született. Az átszervezési tervet a bizottság előterjesztette a Megyei Tanács Állandó Küldöttségének gyűlésén, ahol összehasonlító tanulmány készítését ajánlották erre vonatkozólag. Majd az átszervezési tervet, a határozattervezetet és az összehasonlító tanulmányt ismertettük a megyei önkormányzat szeptember 9-i ülésén, ahol a tanácsosok megvitatták a kérdést, és végül úgy döntöttek, hogy az útügyet átalakítják kereskedelmi társasággá. Viszont nem tudták eldönteni, hogy ez egységes maradjon, esetleg két vagy három vállalattá bomoljon, külön-külön a Csíkszeredai, a székelyudvarhelyi és esetleg a gyergyószentmiklósi — övezetenként. Ezért az önkormányzat tagjai versenytárgyalás kiírása mellett határoztak, hogy majd egy illetékes cég tanulmányt készítsen, melynek alapján eldönthessék, melyik a legjobb változat a három közül. Ha ez elkészül, újra a Megyei Tanács ülésének napirendjére tűzik a kérdést — mondta Hargitay László mérnök. Dávid László Tömbházlakás-tulajdonosok jogai és kötelezettsége ilyen legyen a lakás? A Hivatalos Közlönyben 1996 október 21-én megjelent, a lakástörvényt kiegészítő 114/1996-os számú törvény előírja, hogy a tömbházlakás-tulajdonos köteles saját költségére rendben tartani a lakrészt. Senki nem hághatja át a tulajdonosi vagy közösségi jogot. Tizenöt nappal azelőtti felszólítás esetén a tulajdonos köteles lakásába engedni azt a személyt, aki javítani vagy felügyelni megy. A sürgősségi esetekben felszólítás nélkül is házunkba kell engednünk a tulajdonosok szövetségének képviselőjét. A közös tulajdont képező javak javítása esetén, a költségek kifizetése közösen történik. A tulajdonosok szövetsége javításokra más személyeket is alkalmazhat, szerződéseket köthet az elvégezendő munkák javítására. A fontosabb berendezések, mint például a melegvíz tartályok, felvonók kicserélése csak abban az esetben történhet meg, ha a tulajdonosok legalább 75 százaléka hozzájárul ehhez. A közbenjárások természetétől függetlenül az épületek egységes és harmonikus aspektusát kell szem előtt tartani. A tulajdonos megváltoztathatja lakásának kinézetelét, ha ezzel nem sodorja veszélybe az épület vagy más lakrészek épségét. Az átrendezéshez először ki kell kérni a tulajdonosok szövetségének véleményét, szükség van az ő hozzájárulásukra. A lakrészek közötti falak, amelyek nem tartoznak bele az épület ellenállási struktúrájába, kicserélhetők a tulajdonosok, illetve a lakószövetség beleegyezésével. Ha egy saját szakállára dolgozó tömbházlakás-tulajdonos, vagy egy másik személy olyan javításokat eszközöl, amelyek kárt okoznak más lakrészeknek vagy az épületnek, akkor az illető személy köteles kifizetni vagy megjavítani az általa okozott károkat. A lakrészek a következő feltételeknek kell, hogy megfeleljenek: szabad és egyéni bejárás a saját lakrészbe, anélkül, hogy más családok vagy más személy területét használnánk; pihenésre alkalmas terület; főzésre alkalmas terület (konyha); illemhely; a villamos energiához és az ivóvízhez való hozzáférhetőség, lehetőség a használt víz és a konyhai hulladék eltávolítására. Az egyszobás lakrészek nappalija hálószobának is alkalmas kell hogy legyen, az ebédlő a konyha vagy a nappali tartozéka. A szobák minimális szabad magassága 2,55 méter, kivételt képeznek a manzárdszobák, fülkék, amelyeknek kötelező minimális térfogata 15 köbméter/személy. Ig Jakab Árpád Vastagh Pál Bukarestben Valeriu Stoica román igazságügyi miniszter meghívására, Bukarestbe látogatott Vastagh Pál, Magyarország igazságügyi minisztere. Szeptember 23-án, délelőtt aláírtak egy megállapodást, a két minisztérium közötti együttműködésről, azzal a szándékkal, hogy az államok közötti jogi kapcsolatokat a kölcsönös érdek alapján megszilárdítsák. A látogatás ideje alatt a magyar miniszter találkozott az RMDSZ parlamenti csoportjának jogászaival is. Tájékoztatta őket a magyarországi jogalkotás aktuális feladatairól, ismertette az Európai Bizottság Magyarországgal kapcsolatos jelentésének legfontosabb megállapításait, a jogharmonizáció, illetve az igazságügyi reformmal kapcsolatosan. Beszélgettek néhány olyan közös együttműködési lehetőségről, segítségnyújtási formáról is, mint a magyar jogszabálytervezetek rendszeres továbbítása, valamint a jogalkotáshoz szükséges információ biztosítása. A magyar nagykövetségen tartott sajtóértekezleten Vastagh Pál elégedettségét fejezte ki a tárgyalásokkal kapcsolatosan és a következőket nyilatkozta: — Évtizedek óta nem került sor román—magyar igazságügyi miniszteri találkozóra. Három héttel ezelőtt kaptam meg a meghívó levelet Valeriu Stoica minisztertől és természetesen igyekeztem úgy alakítani a programomat, hogy ha rövid időre is, de eljöhessek. Annál is inkább, mert sok tekintetben a jogalkotási feladatok mindkét országban hasonló jellegűek, hiszen mind Románia, mind Magyarország arra törekszik, hogy jogrendszerét az európai közösségi jog alapvető követelményeihez igazítsa. Mindkét országban zajlik az igazságszolgáltatás reformja, tehát a jogfejlődés, az intézményrendszer fejlődése a kelet-közép európai országokban, most ebben a szakaszban lényegében azonos feladatokat állít valamennyi kormányzat elé. A miniszter úrral ma délelőtt aláírtunk egy megállapodást, amelynek három lényeges elemét szeretném kiemelni. A román fél nagy mértékben kíván támaszkodni a magyar tapasztalatokra, a jogharmonizáció folyamatát, technikáját, szervezetét illetően. Ennek érdekében meghívtunk Magyarországra egy román szakértői delegációt, hogy tanulmányozzák az európai közösségi jog magyarországi adaptációját. A látogatást a közeljövőre tervezzük. A másik elem, ami szerintem lényeges, a jogi dokumentumok kölcsönös cseréje. Ezen belül, a román fél speciális érdeklődést fejezett ki a kárpótlással kapcsolatos törvényekkel és az alkotmánybírósági határozatokkal szemben. A privatizáció volt a másik terület, ahol a magyar joganyagot szívesen tanulmányoznák román partnereink, ugyanakkor megállapodtunk abban, hogy sor kerül bírák és ügyészek tapasztalatcseréjére. Itt felvetődött az, hogy ez a tanulmányút pozitívan hathat a magyar anyanyelvű szakemberek számára a jogterminológia pontosabb megismerése szempontjából. Mindkét fél lépéseket tesz azért, hogy a határmenti megyékben működő megyei bíróságok között jöjjön létre együttműködési kapcsolat. Jelenleg Békés és Arad megye bíróságai között már van intézményes együttműködés, és azt szeretnénk elérni, hogy ez kiszélesedjen. Vastagh Pál igazságügyi miniszter a továbbiakban elmondta, hogy hamarosan szerveznek egy magyar—román jogász szemináriumot amely, témáját tekintve elsősorban a gazdasági jog területére öszpontosítana. Az új magyar társasági jog, cégnyilvántartás, cégeljárás ismer- tetése, illetve a hasonló jellegű román változások ismertetése adná a szeminárium témakörét. Több mint 1800 magyar-román közös vállalat van és a gazdasági jogról pontos információkkal kell rendelkezni. A miniszter azt is hangsúlyozta, hogy tájékoztatta román partnerét azokról a változásokról, amelyeket hamarosan bevezetnek a választási törvénybe. Ezek lehetővé teszik majd, hogy a nemzetiségi szervezetek, alkotmányos jog alapján a választási rendszeren keresztül tudjanak képviselőket küldeni a Parlamentbe. Ez azt jelenti, hogy az országos önkormányzat összeállít egy listát és a választópolgárok ezekre a listákra szavaznak majd. Ez a lista egy preferenciarendszer alapján kedvezményesen juttathat mandátumot minden kisebbségi önkormányzat számára. Az még nem dőlt el, hogy tízezer, vagy ötezer szavazat szükséges egy mandátum megszerzéséhez. Az ötezer szavazat mellett az szól — utalt rá a miniszter —, hogy ily módon lehetségessé válik a román kisebbségi önkormányzat parlamenti képviseletére is. A magyar nemzetiségi törvény szerint bejegyzett 13 nemzeti kisebbség közül 11 -nek van országos önkormányzata. A magyar fél április 20-22. közötti időszakra meghívta Valeriu Stoica minisztert Magyarországra. Ekkor lesz Budapesten egy közép-európai jogászfórum, amelyen összesen nyolc ország képviselete vesz rész. Jezván Kata