Udvarhelyi Híradó, 1997. október-december (8. évfolyam, 78-102. szám)

1997-10-02 / 78. szám

4 HírAdó gazdaság 1997. október 2., csütörtök K­sállatkedvelők figyelmébe A Mezőgazdasági Mi­nisztérium kisállatszak­értői tanfolyam elvégzé­sének lehetőségéről érte­sítette a székelyudvarhe­lyi Küküllő Baromfi- és Kisállattenyésztő Egyesü­let vezetőségét. A látoga­tás nélküli tanfolyamon, (baromfi, galamb, díszál­lat, nyúl és prémes álla­tok szakterülete) részt vehet bárki, függetlenül attól, hogy foglalkozik-e kisállattenyésztéssel vagy sem. Az egyesület ezzel kapcsolatosan tart meg­beszélést október 7-én, kedden este 7 órától a Nyugdíjasok klubjában. Bővebb felvilágosítással Molnár Lajos, az egyesü­let elnöke szolgál a Cé­hek utca 16/2. szám alatt, az esti órákban. Drágulnak a vonatjegyek Átlagosan 7 százalékkal drágult október 1-jétől a vasúti személyszállítás. Traian Basescu közleke­désügyi miniszter szerint a vonatjegyek időnkénti drágítása elkerülhetetlen, mivel a szállítás anyagi ráfordítása is folyamato­san növekszik. A teher­szállítás 3 százalékkal drágul. Kétszeresére drágulhat a tej Év végéig a tej és tejter­mékek ára a mostaninak a kétszeresére drágulhat, jelentették be a Tejfeldol­gozók Országos Szövet­sége részéről. A tejfeldol­gozók kénytelenek rövi­desen megduplázni a je­lenlegi 1000 lejes felvá­sárlási árat, hogy a késő őszi, téli időszakban ne maradjanak alapanyag nélkül. Ez a zacskós tej literét átlagosan 4000— 4500 lejre fogja módosí­tani. A feldolgozók sze­rint a nagyarányú drágu­lás csak úgy lesz elkerül­hető, ha az állam szub­vencionálja a tejtermelő­ket. Köztudottan azon­ban a szakminisztérium az élelmiszeripari nyers­anyagok ártámogatását egységesen megszüntette — írja a kolozsvári Sza­badság. Vetőmagvak Tókos József, a székely­keresztúri vetőmaglera­kat főnöke tájékoztatott, hogy az őszi mezőgazda­­sági munkálatokhoz az alábbi vetőmagfélesége­ket kínálják: őszi árpa csávázva — 2260 lej/kg; őszi búza csávázva 2478 lej/kg, csávázatlanul pe­dig 1947 lej/kg, akárcsak a rozs. A lerakat naponta 8—15 óra között tart nyitva, szombaton és va­sárnap zárva van. Its L.M. Közgazdászok vándorgyűlése Csatlakozásra várva A Romániai Magyar Közgazdász Társaság az elmúlt hét végére szervezte meg Székelyudvarhelyen, a Digi­tal 3 stúdiótermében a VI. Közgazdász Vándorgyűlést , Gyergyószárhegyet, Illyefalvát, Szovátát, Ko­lozsvárt és Hargitafürdőt követően. A vándorgyűlés témája: A román gazdaság felkészülése az EU-csatla­kozásra. A tanácskozásról Kaján Júlia, a Bancorex Rt. hitelosztályának vezetője számolt be lapunknak. Kaján Júlia elmondta, hogy a gyűlésen hazai és magyar­­országi meghívottak, előa­dók vettek részt, de a ren­dezvény nyitott volt bármely helyi közgazdász előtt. Dr. Kerekes Jenőnek, az RMKT elnökének és Szécsi Kálmán országos alelnöknek megnyitó- illetve köszöntő beszédét követően, dr. Halmi Tamás, a Magyar Közgazda­­sági Társaság főtitkárhelyet­tese tartott érdekes előadást Kölcsönös utálat, egyoldalú vágyódás címmel. Az EU- hoz való csatlakozás gazda­sági előnyeit és hátrányait sorakoztatta fel , hátrányo­kat természetesen a belépő országok jelentenének a már bentlévők számára. A Mezőgazdasági Minisz­térium részéről Kovács Ador­ján államtitkár előadásában hangsúlyozta, hogy az EU- csatlakozáshoz való felké­szülés szempontjából a me­zőgazdaság sem áll rosszab­bul Romániában, mint a nemzetgazdaság többi ága. Ám nagy átszervezésekre szorul, hiszen nadrágszíjpar­­cellákon nem lehet gazdál­kodni. Szavaiból az is kide­rült, hogy a jelenlegi ország­vezetésnek egyelőre semmi­lyen konkrét stratégiája nincs a mezőgazdaság fellendíté­sét illetően. Dr. Vincze Mária, a Babes Bolyai Tudományegyetem tanára átfogó dolgozatát mu­tatta be a falugazdaság hu­mán, vállalkozói és szociális összetevőiről. Összehasonlí­totta a magyar és román fal­vak gazdasági helyzetét, csí­ki és Kolozsvár környéki tele­püléseket véve alapul. A dol­gozatból kitűnt, hogy a felső vezetés hiába várja el a fal­vak mezőgazdaságának alulról való szerveződését, erre sem lehetőség, sem i­­gény nem mutatkozik, sőt a magyar lakosok óvakodnak igazán fontos vezetői állást betölteni. Több mint 1000 kérdőívet feldolgozva bebi­zonyosodott, hogy a falusi lakosság túlnyomó része vá­rosi munkahely betöltésével egészíti ki mezőgazdasági, illetve vállalkozói jövedel­mét, ha az utóbbiról egyálta­lán beszélhetünk. Délután Szarka Árpád a bi­hari Munkaügyi Igazgatóság­tól a munkanélküliek nyil­vántartásáról beszélt, látszó­lagos nyilvántartásról, hiszen azokról, akik már semmilyen segélyben nem részesülnek, nincsenek adatok, tehát a munkaerőpiac követésével igen rosszul állunk. A temesvári egyetemtől első ízben jött magyar előa­dó tanár a vándorgyűlésre, aki a Nemzeti Bank monetá­ris politikájáról beszélt. Kolumbán Gábor előadását Zsombori Vilmos alelnök ol­vasta fel. A Megyei Tanács elnöke öt regionális csoport­­ra osztotta gazdaságilag Ro­mániát. Hargita megye Ko­­vászna, Brassó, Szeben és Fehér megyékkel együtt a központi régióban található. Az előadás vonatkozott a gazdasági tervekre és azok finanszírozására is. Birtalan Ákos turisztikai mi­niszter a szombati kormány­ülés miatt nem le­hetett jelen a ván­dorgyűlésen, az ő előadását Szécsi Kálmán olvasta fel. A résztvevők — főként a hazai vendégek — gazdasági ismere­tei számottevően gyarapodtak ezút­tal is. A vándorgyűlés­sel egyidejűleg ke­rült sor az RMKT küldöttgyűlésére, amely kétéves időtartamra meg­választotta a társa­ság új vezetőségét: elnök: dr. Kerekes Jenő, alelnökök: Coltea Tibor (Ko­lozsvár), Kelemen Emőke (Marosvásárhely), Somai József (Kolozsvár) és Szécsi Kálmán (Székelyudvarhely), és B.R. A magyarok növényismerete Udvarhelyi A középkort általában tudománymegőrző korszak­nak nevezik a szakemberek, mert ebben az időszak­ban a zene-, a természet- és a haditudomány az ókor eredményeire támaszkodott. Elsősorban a kolosto­rok lakói, a szerzetesek voltak, akik a növényter­mesztésben és -ápolásban jeleskedtek. — Milyen volt a magyarok növényismerete a középkorban? — ezt kérdeztem Nagy Tóth Ferenctől, a kolozsvári Babeş-Bolyai Egyetem professzorától. — A magyarok növényis­merete nem volt alábbvaló más népek növényismereté­nél, sőt még fejlettebb volt a Kárpát-medencében élők­höz viszonyítva, mivel az it­teni letelepedés előtt sokféle növényt megismertek és megneveztek, amelyek hasznosak voltak az élelme­zésben. Ilyen régi hasznos növény, illetve gyümölcs a meggy, amely az Ural-hegy­­ség déli lejtőin termett. A sűrű erdőkkel borított Etel­közben a magyarok nagyon sok fa- és gyümölcsfajtával megismerkedtek, később a középkorban tovább bővül­tek ezek az ismeretek.­­ A magyarok elsősorban portyázásaikról, hadviselé­seikről váltak híressé, a föld­művelést — állítólag — a Kárpát-medencében élő szlovákoktól, avaroktól ta­nulták. Milyen a kölcsönsza­­vak aránya? — Kölcsönszavaink első­sorban a mezőgazdasági kultúrnövények nevei: a búza, a káposzta, a barack, stb., de az eke szavunk e­­gyetlen más népekével sem ha­sonlatos, valamint még na­gyon sok — a földművelés­hez szükséges alapeszköz — megnevezése is tisztázatlan eredetű formában jelentkezik. — Vannak növényi erede­tű keresztneveink... — Igen, ilyen például az Árpád név, amely a növényi névből ered, vagy a Bors, Bor­sod, stb. Érdekes "a gyopár“ növénynév eredete, mert az egy igéből származik. A — tűzre lobban­t, régies formá­ban „gyappan"-ból lett a fő­név, vagyis a gyopár. — Ön sokat foglalkozott az almafajták tanulmányo­zásával. Erdélyben melyik a legősibb, legjobb almafajta? — Erdély földrajzilag min­dig kedvező feltételeket biz­tosított az almafajták térhódí­tásának. Itt élt Nagyajtai Ben­­kő József, aki elsőként­­a XVIII. században két kötet­ben írt e tájegység flórájáról és dicshimnuszokat zeng az Udvarhely környéki gyü­mölcsökről. Székelyföldön a legősibb és legjobb almafajta az a pá­­risalma, amelyből több mint 14 félét termesztettek. A megnevezése nem Francia­­ország fővárosával kapcsola­tos, hanem a néphiedelem szerint, az ókorból ismeretes nőcsábító trójai férfiszépség, Páris nevéből származik, ami a nép körében kedveset, pirosat jelent. A párisalma ősi erdélyi fajta és leginkább Udvarhely megyében volt elterjedve. In­nen került egyre több változa­ta Csík- és Marosszékre is. Jelenleg sajnálatos, hogy botanikai szempontból le­romlás tapasztalható, mert lecsökkent a fajtaváltozatos­ság, maradtak a „divatos" al­mák, amelyek Nyugatról ke­rültek hozzánk. Ezek szeb­bek, mutatósabbak, drágáb­ban lehet őket értékesíteni, és háttérbe szorítják az ősi erdélyi fajtákat: a batult, po­­nyikot, stb. — Ön, mint szakember, mit ajánlana, milyen almát termeljenek a lakosok, a kis­­kertészek? — A falusi vagy városi föld­művelő számára a változatos gyümölcsfajtákat lehet aján­lani, olyanokat, amelyek a nyár elejétől az ősz végéig szerte teremnek a családi kertben. Érdekes a bodoki öreg tanító példája, akivel egyik gyűjtőutam alkalmával találkoztam. Feltűnt nekem, hogy Bodokon nagyon sok­féle almafajta létezik. Azt mondták a helybeliek, hogy kérdezzem meg Pali bácsi­tól, az öreg tanítótól: miként honosodtak itt el az almafák? A halk szavú, idős ember el­mondta, hogy amikor még fiatalabb volt, nagyon sokat járta a dombokat, dűlőket, és ahol vadalmacsemetét talált, mindjárt beoltotta. Amikor az oltás megfogamzott, min­dig „megsúgta" valakinek, hogy itt és itt van egy jó al­mafa, arra vigyázni kell majd, nehogy ellopja valaki. „Tudtam, hogy az lesz az első, aki hazaviszi a cseme­tét, akinek megmondtam." — mesélte az öreg tanító. Lassan, így észrevétlenül, Pali bácsi rászoktatta a falu népét az almatermesztésre. és Fülöp D. Dénes páro­salma Alacsony átlagkereset A Business Central Europe statisztikai intézet kimu­tatása szerint, a romániai átlagkereset ez év májusá­ban havonta 106 USA dollár volt, ami országunkat a nem előkelő 11. helyre rangsorolja a volt szocialista államok között. Ehhez azonban hozzá kell fűzni azt is, hogy a felmérésbe belekerültek a magas keresetek is és a lakosság többségének havi jövedelme nem köze­líti meg a 100 dollárt sem. Az is rossz jel, hogy a statisztika szerint, az elmúlt év hasonló időszakában az átlagkereset nálunk 131 dol­lár volt, tehát az idén jóval szegényebbek lettünk, mint tavaly. A 12 kelet-európai ország között, a gazdasági teljesítőképesség alapján kialakult rangsor­ban csupán Bulgária kerül mögénk, a többiek „elhúz­tak" mellettünk. Jó lenne kiértékelni, hogy egy ilyen ország, amely rendkívül gazdag természeti és alta­lajkincsekben, miért van ilyen mélyen, lennebb a bá­nyászbéka ülepénél? Mert nemcsak a fejlettségéről híres Csehország, Horvátország lakói élnek jobban, mint mi, hanem az orosz birodalomból kivált Lettország és Litvánia pol­gárai is. Még az oroszok is előttünk vannak, ami végleg letaglózza nagy balkáni büszkeségünket. De szöveg helyett álljon itt a statisztika, amely önmagáért beszél. A havi átlagjövedelem dollárban számítva, az alábbi képet nyújtja: Szlovénia 859, Horvátország 576, Lengyelország 347, Csehország 347, Magyaror­szág 319, Szlovákia 287, Észtország 239, Litvánia 179, Oroszország 158, Románia 106, Bulgária pedig 93 dollár­ és F.D.D. DIRECŢIA GENERALA A VĂMILOR BUCUREŞTI Str. Matei Millo nr. 13­, Bucureşti, prin DIRECŢIA REGIONALĂ VAMALĂ BRAŞOV, str. Turnului nr. S- angajează prin concura la Vama Odorheiu-Secuietc: a) 3 controlori vamali tr. IIL — studii medii­­, b) 1 controlor vamal cu sarcini de validare a declaraţiei vamale tr. L — studii medii (contabil) c) leader tr. L Vârsta minimă Î0 ani pentru personalul cu studii medii şi 22 ani pentru cel cu studii superioare. Vârsta maximă 35 ani la femei şi 40 ani la bărbaţi Domiciliu stabil în Odorheiu-Secui etc. Tematica şi celelalte condiţii de înscriere la concurs pot f consultate la sediul Vămii Odorheiu-Secuiete, str. Lemnarilor nr. 14/A, tel: 096-114918 între orele 10-15. Termen de depunere a dosarelor: 15.10.1997- pentru posturile menţio­nate la pct. a) şi 17.10.1997- pentru posturile menţionate la punctele b) şi c). _______________________________

Next