Udvarhelyi Híradó, 1997. október-december (8. évfolyam, 78-102. szám)
1997-10-02 / 78. szám
4 HírAdó gazdaság 1997. október 2., csütörtök Ksállatkedvelők figyelmébe A Mezőgazdasági Minisztérium kisállatszakértői tanfolyam elvégzésének lehetőségéről értesítette a székelyudvarhelyi Küküllő Baromfi- és Kisállattenyésztő Egyesület vezetőségét. A látogatás nélküli tanfolyamon, (baromfi, galamb, díszállat, nyúl és prémes állatok szakterülete) részt vehet bárki, függetlenül attól, hogy foglalkozik-e kisállattenyésztéssel vagy sem. Az egyesület ezzel kapcsolatosan tart megbeszélést október 7-én, kedden este 7 órától a Nyugdíjasok klubjában. Bővebb felvilágosítással Molnár Lajos, az egyesület elnöke szolgál a Céhek utca 16/2. szám alatt, az esti órákban. Drágulnak a vonatjegyek Átlagosan 7 százalékkal drágult október 1-jétől a vasúti személyszállítás. Traian Basescu közlekedésügyi miniszter szerint a vonatjegyek időnkénti drágítása elkerülhetetlen, mivel a szállítás anyagi ráfordítása is folyamatosan növekszik. A teherszállítás 3 százalékkal drágul. Kétszeresére drágulhat a tej Év végéig a tej és tejtermékek ára a mostaninak a kétszeresére drágulhat, jelentették be a Tejfeldolgozók Országos Szövetsége részéről. A tejfeldolgozók kénytelenek rövidesen megduplázni a jelenlegi 1000 lejes felvásárlási árat, hogy a késő őszi, téli időszakban ne maradjanak alapanyag nélkül. Ez a zacskós tej literét átlagosan 4000— 4500 lejre fogja módosítani. A feldolgozók szerint a nagyarányú drágulás csak úgy lesz elkerülhető, ha az állam szubvencionálja a tejtermelőket. Köztudottan azonban a szakminisztérium az élelmiszeripari nyersanyagok ártámogatását egységesen megszüntette — írja a kolozsvári Szabadság. Vetőmagvak Tókos József, a székelykeresztúri vetőmaglerakat főnöke tájékoztatott, hogy az őszi mezőgazdasági munkálatokhoz az alábbi vetőmagféleségeket kínálják: őszi árpa csávázva — 2260 lej/kg; őszi búza csávázva 2478 lej/kg, csávázatlanul pedig 1947 lej/kg, akárcsak a rozs. A lerakat naponta 8—15 óra között tart nyitva, szombaton és vasárnap zárva van. Its L.M. Közgazdászok vándorgyűlése Csatlakozásra várva A Romániai Magyar Közgazdász Társaság az elmúlt hét végére szervezte meg Székelyudvarhelyen, a Digital 3 stúdiótermében a VI. Közgazdász Vándorgyűlést , Gyergyószárhegyet, Illyefalvát, Szovátát, Kolozsvárt és Hargitafürdőt követően. A vándorgyűlés témája: A román gazdaság felkészülése az EU-csatlakozásra. A tanácskozásról Kaján Júlia, a Bancorex Rt. hitelosztályának vezetője számolt be lapunknak. Kaján Júlia elmondta, hogy a gyűlésen hazai és magyarországi meghívottak, előadók vettek részt, de a rendezvény nyitott volt bármely helyi közgazdász előtt. Dr. Kerekes Jenőnek, az RMKT elnökének és Szécsi Kálmán országos alelnöknek megnyitó- illetve köszöntő beszédét követően, dr. Halmi Tamás, a Magyar Közgazdasági Társaság főtitkárhelyettese tartott érdekes előadást Kölcsönös utálat, egyoldalú vágyódás címmel. Az EU- hoz való csatlakozás gazdasági előnyeit és hátrányait sorakoztatta fel , hátrányokat természetesen a belépő országok jelentenének a már bentlévők számára. A Mezőgazdasági Minisztérium részéről Kovács Adorján államtitkár előadásában hangsúlyozta, hogy az EU- csatlakozáshoz való felkészülés szempontjából a mezőgazdaság sem áll rosszabbul Romániában, mint a nemzetgazdaság többi ága. Ám nagy átszervezésekre szorul, hiszen nadrágszíjparcellákon nem lehet gazdálkodni. Szavaiból az is kiderült, hogy a jelenlegi országvezetésnek egyelőre semmilyen konkrét stratégiája nincs a mezőgazdaság fellendítését illetően. Dr. Vincze Mária, a Babes Bolyai Tudományegyetem tanára átfogó dolgozatát mutatta be a falugazdaság humán, vállalkozói és szociális összetevőiről. Összehasonlította a magyar és román falvak gazdasági helyzetét, csíki és Kolozsvár környéki településeket véve alapul. A dolgozatból kitűnt, hogy a felső vezetés hiába várja el a falvak mezőgazdaságának alulról való szerveződését, erre sem lehetőség, sem igény nem mutatkozik, sőt a magyar lakosok óvakodnak igazán fontos vezetői állást betölteni. Több mint 1000 kérdőívet feldolgozva bebizonyosodott, hogy a falusi lakosság túlnyomó része városi munkahely betöltésével egészíti ki mezőgazdasági, illetve vállalkozói jövedelmét, ha az utóbbiról egyáltalán beszélhetünk. Délután Szarka Árpád a bihari Munkaügyi Igazgatóságtól a munkanélküliek nyilvántartásáról beszélt, látszólagos nyilvántartásról, hiszen azokról, akik már semmilyen segélyben nem részesülnek, nincsenek adatok, tehát a munkaerőpiac követésével igen rosszul állunk. A temesvári egyetemtől első ízben jött magyar előadó tanár a vándorgyűlésre, aki a Nemzeti Bank monetáris politikájáról beszélt. Kolumbán Gábor előadását Zsombori Vilmos alelnök olvasta fel. A Megyei Tanács elnöke öt regionális csoportra osztotta gazdaságilag Romániát. Hargita megye Kovászna, Brassó, Szeben és Fehér megyékkel együtt a központi régióban található. Az előadás vonatkozott a gazdasági tervekre és azok finanszírozására is. Birtalan Ákos turisztikai miniszter a szombati kormányülés miatt nem lehetett jelen a vándorgyűlésen, az ő előadását Szécsi Kálmán olvasta fel. A résztvevők — főként a hazai vendégek — gazdasági ismeretei számottevően gyarapodtak ezúttal is. A vándorgyűléssel egyidejűleg került sor az RMKT küldöttgyűlésére, amely kétéves időtartamra megválasztotta a társaság új vezetőségét: elnök: dr. Kerekes Jenő, alelnökök: Coltea Tibor (Kolozsvár), Kelemen Emőke (Marosvásárhely), Somai József (Kolozsvár) és Szécsi Kálmán (Székelyudvarhely), és B.R. A magyarok növényismerete Udvarhelyi A középkort általában tudománymegőrző korszaknak nevezik a szakemberek, mert ebben az időszakban a zene-, a természet- és a haditudomány az ókor eredményeire támaszkodott. Elsősorban a kolostorok lakói, a szerzetesek voltak, akik a növénytermesztésben és -ápolásban jeleskedtek. — Milyen volt a magyarok növényismerete a középkorban? — ezt kérdeztem Nagy Tóth Ferenctől, a kolozsvári Babeş-Bolyai Egyetem professzorától. — A magyarok növényismerete nem volt alábbvaló más népek növényismereténél, sőt még fejlettebb volt a Kárpát-medencében élőkhöz viszonyítva, mivel az itteni letelepedés előtt sokféle növényt megismertek és megneveztek, amelyek hasznosak voltak az élelmezésben. Ilyen régi hasznos növény, illetve gyümölcs a meggy, amely az Ural-hegység déli lejtőin termett. A sűrű erdőkkel borított Etelközben a magyarok nagyon sok fa- és gyümölcsfajtával megismerkedtek, később a középkorban tovább bővültek ezek az ismeretek. A magyarok elsősorban portyázásaikról, hadviseléseikről váltak híressé, a földművelést — állítólag — a Kárpát-medencében élő szlovákoktól, avaroktól tanulták. Milyen a kölcsönszavak aránya? — Kölcsönszavaink elsősorban a mezőgazdasági kultúrnövények nevei: a búza, a káposzta, a barack, stb., de az eke szavunk egyetlen más népekével sem hasonlatos, valamint még nagyon sok — a földműveléshez szükséges alapeszköz — megnevezése is tisztázatlan eredetű formában jelentkezik. — Vannak növényi eredetű keresztneveink... — Igen, ilyen például az Árpád név, amely a növényi névből ered, vagy a Bors, Borsod, stb. Érdekes "a gyopár“ növénynév eredete, mert az egy igéből származik. A — tűzre lobbant, régies formában „gyappan"-ból lett a főnév, vagyis a gyopár. — Ön sokat foglalkozott az almafajták tanulmányozásával. Erdélyben melyik a legősibb, legjobb almafajta? — Erdély földrajzilag mindig kedvező feltételeket biztosított az almafajták térhódításának. Itt élt Nagyajtai Benkő József, aki elsőkénta XVIII. században két kötetben írt e tájegység flórájáról és dicshimnuszokat zeng az Udvarhely környéki gyümölcsökről. Székelyföldön a legősibb és legjobb almafajta az a párisalma, amelyből több mint 14 félét termesztettek. A megnevezése nem Franciaország fővárosával kapcsolatos, hanem a néphiedelem szerint, az ókorból ismeretes nőcsábító trójai férfiszépség, Páris nevéből származik, ami a nép körében kedveset, pirosat jelent. A párisalma ősi erdélyi fajta és leginkább Udvarhely megyében volt elterjedve. Innen került egyre több változata Csík- és Marosszékre is. Jelenleg sajnálatos, hogy botanikai szempontból leromlás tapasztalható, mert lecsökkent a fajtaváltozatosság, maradtak a „divatos" almák, amelyek Nyugatról kerültek hozzánk. Ezek szebbek, mutatósabbak, drágábban lehet őket értékesíteni, és háttérbe szorítják az ősi erdélyi fajtákat: a batult, ponyikot, stb. — Ön, mint szakember, mit ajánlana, milyen almát termeljenek a lakosok, a kiskertészek? — A falusi vagy városi földművelő számára a változatos gyümölcsfajtákat lehet ajánlani, olyanokat, amelyek a nyár elejétől az ősz végéig szerte teremnek a családi kertben. Érdekes a bodoki öreg tanító példája, akivel egyik gyűjtőutam alkalmával találkoztam. Feltűnt nekem, hogy Bodokon nagyon sokféle almafajta létezik. Azt mondták a helybeliek, hogy kérdezzem meg Pali bácsitól, az öreg tanítótól: miként honosodtak itt el az almafák? A halk szavú, idős ember elmondta, hogy amikor még fiatalabb volt, nagyon sokat járta a dombokat, dűlőket, és ahol vadalmacsemetét talált, mindjárt beoltotta. Amikor az oltás megfogamzott, mindig „megsúgta" valakinek, hogy itt és itt van egy jó almafa, arra vigyázni kell majd, nehogy ellopja valaki. „Tudtam, hogy az lesz az első, aki hazaviszi a csemetét, akinek megmondtam." — mesélte az öreg tanító. Lassan, így észrevétlenül, Pali bácsi rászoktatta a falu népét az almatermesztésre. és Fülöp D. Dénes párosalma Alacsony átlagkereset A Business Central Europe statisztikai intézet kimutatása szerint, a romániai átlagkereset ez év májusában havonta 106 USA dollár volt, ami országunkat a nem előkelő 11. helyre rangsorolja a volt szocialista államok között. Ehhez azonban hozzá kell fűzni azt is, hogy a felmérésbe belekerültek a magas keresetek is és a lakosság többségének havi jövedelme nem közelíti meg a 100 dollárt sem. Az is rossz jel, hogy a statisztika szerint, az elmúlt év hasonló időszakában az átlagkereset nálunk 131 dollár volt, tehát az idén jóval szegényebbek lettünk, mint tavaly. A 12 kelet-európai ország között, a gazdasági teljesítőképesség alapján kialakult rangsorban csupán Bulgária kerül mögénk, a többiek „elhúztak" mellettünk. Jó lenne kiértékelni, hogy egy ilyen ország, amely rendkívül gazdag természeti és altalajkincsekben, miért van ilyen mélyen, lennebb a bányászbéka ülepénél? Mert nemcsak a fejlettségéről híres Csehország, Horvátország lakói élnek jobban, mint mi, hanem az orosz birodalomból kivált Lettország és Litvánia polgárai is. Még az oroszok is előttünk vannak, ami végleg letaglózza nagy balkáni büszkeségünket. De szöveg helyett álljon itt a statisztika, amely önmagáért beszél. A havi átlagjövedelem dollárban számítva, az alábbi képet nyújtja: Szlovénia 859, Horvátország 576, Lengyelország 347, Csehország 347, Magyarország 319, Szlovákia 287, Észtország 239, Litvánia 179, Oroszország 158, Románia 106, Bulgária pedig 93 dollár és F.D.D. DIRECŢIA GENERALA A VĂMILOR BUCUREŞTI Str. Matei Millo nr. 13, Bucureşti, prin DIRECŢIA REGIONALĂ VAMALĂ BRAŞOV, str. Turnului nr. S- angajează prin concura la Vama Odorheiu-Secuietc: a) 3 controlori vamali tr. IIL — studii medii, b) 1 controlor vamal cu sarcini de validare a declaraţiei vamale tr. L — studii medii (contabil) c) leader tr. L Vârsta minimă Î0 ani pentru personalul cu studii medii şi 22 ani pentru cel cu studii superioare. Vârsta maximă 35 ani la femei şi 40 ani la bărbaţi Domiciliu stabil în Odorheiu-Secui etc. Tematica şi celelalte condiţii de înscriere la concurs pot f consultate la sediul Vămii Odorheiu-Secuiete, str. Lemnarilor nr. 14/A, tel: 096-114918 între orele 10-15. Termen de depunere a dosarelor: 15.10.1997- pentru posturile menţionate la pct. a) şi 17.10.1997- pentru posturile menţionate la punctele b) şi c). _______________________________