Udvarhelyi Híradó, 1997. október-december (8. évfolyam, 78-102. szám)

1997-11-25 / 93. szám

1997. november 25., kedd magazin AbC 9 Végzetes gyorsulás Hajdanán az volt a menő srác, aki biciklizés közben a kormányt eleresztette. Ma már ennél többet kell produkálni ahhoz, hogy vagánynak nevezzenek valakit. Volán mögé kell ülni, és hajmeresztő előzésekkel lehagyni mindenkit. Ehhez a művelethez nem kell zseninek születni, hiszen az autóvezetés könnyen elsajátítható és emellett rendkívül élvezetes. Nem szükséges statisztikai adat, hogy megállapíthassuk: feltűnően magas a fiatalok által okozott közúti balesetek száma. A kérdés már csak az, hogy van-e összefüggés az ifjú jellem feltűnési vágya és a baleseti veszélyezettség között. A magyarázat talán az, hogy még sok huszonéves értékrendjének az alapjai a veszély és a kockáztatás. Egy ismerősöm, akit az eredményes érettségi vizsga után a papa slusszkulccsal ajándékozott meg, arról próbált meggyőzni, hogy a négykerekű paripát még egy jó nő sem tudja pótolni. Igazi felszabadulást, mámoros érzést egy villámsebesen száguldó járgánnyal lehet elérni és a teljes beteljesülést az hozza meg, ha a sebességmutató óra legalább 100 és 200 között vibrál. Sőt, próbatevő viadal az, hogy az nyer, aki később rántja el a kormányt. De halottam már azt is, hogy a volán alkalmas a kisebbségi érzés leküzdésére. A nyílt pálya küzdőtér, ahol csak a gázpedált kell jobban nyomni, ez mégsem annyira fárasztó, mint élsportolóként kitűnni. A gyorshajtáshoz nem szükséges a tízes iskolai osztályzat vagy a szorgalom, inkább intellektuális lemaradás kell és fokozott agresszivitás. A cél: kitűnni a sok „cammogó" autó közül, olyan illúziót kelteni, hogy aki a volán mögé ül, az legyen király az úton. A sebesség megszállottjainál nem ritka az sem, hogy maszeriül néhány lóerővel növelik autójuk motorjának teljesítőképességét. A pénzesebbek a gyártótól várják el ezt, akik igyekeznek is mindenféle igényt kielégíteni. Nem nehéz megfejteni: a sebességnek éppúgy, mint az időnek, ára van. Ugyanabból az alapanyagból lehet nagyobb sebességre képes, drágábban értékesíthető autót készíteni. Sajnos, az autós versengés gyakran áldozatokat követel és ezzel egyidőbe kialakul az a téveszme, hogy a gyorsforgalmat szolgálja a jármű. S.l. Veszélyes örökség? A kutyáknak 450-nél több fajta jellemző betegsége ismeretes. Sokan közülük az extravagancia vagy a túlzás áldozatai: a különlegesen hosszú test vagy a nagyon rövid láb, a túlságosan hosszú tül, a dülledt szem, a meztelenség vagy a ráncolódó bőr. A gond rendszerint nem csupán a fajta jellege, hanem annak extrém megnyilvánulásai. Ha egy meztelen kutya szőrzete csak egy kicsit is sűrűbb vagy hosszabb, ha egy tacskó háta valamivel rövidebb, a lába viszont némileg hosszabb, bizony sok szenvedéstől menthetnénk meg. Miért kell ezt elvetni? Alapjában véve csak azért, mert a fajta szabványának ez felel meg, másrészt a kiállítások bíráinak szigorúsága miatt. A legismertebb örökletes hajlamú kutyabetegség a csípőízületi diszplázia. A csípő deformálódása erős fájdalmakkal és mozgáskorlátozással jár. Az egyes fajtákon belül ez a betegség 7—69%-ban fordul elő. A fajtaspecifikus betegségek elemzésekor nem a szélsőséges esetek jelentik a legnagyobb gondot. A komoly veszély, amelynek minden kutya ki van téve, a genetikai sokféleség beszűkülése, vagyis a beltenyészet. A célzatos pároztatás — miszerint csak a legjobbak adják át egymásnak az örökséget — valamennyi fajtánál elszegényíti a génállományt. Ezáltal csökken az állatok vitalitása, a betegségekre való hajlam viszont egyre nagyobb és alattomosan terjed. Csak abban bízhatunk, hogy a tenyésztők idővel észhez térnek, mielőtt túlságosan késő lenne, és megszűnne a visszaút. Márpedig ez az idő egyre közeledik. A fajtiszta kutya nem tűnhet el, nem szabad, nem kell eltűnnie — de szenvednie sem szabad, nem lehet áldozata az egyre terjedő beltenyésztésnek. A kutyabarátok — gazdák és tenyésztők — ne magyarázkodjanak, ne vegyék személyes sértésnek, ha szóba kerülnek az örökletes betegségek és a hibás tenyésztés témái, inkább vegyenek részt aktívan a vitában, nehogy egyszer csak elérkezzen a végveszély, a fajták kihalása, amit az örökletes betegségeknek, specifikus hibáknak tulajdoníthatunk. (A rovat szakmai tanácsadója Bogdán Emil, az Ebtenyésztők Országos Szövetsége Hargita megyei fiókjának titkára.) Lejegyezte: Kovács László Ítélethirdetés december 3-án Több mint 19 hónap telt el a tavaly áprilisi, húsvéti rendőrgyilkosság óta, melynek öt letartóztatottja azóta is várja a per befejezését. November 17-én volt a legutolsó tárgyalás. Előbb László András, László Ilona, Török Pál vallomásait hallgatták meg, melyek azonban semmi újat nem tartalmaztak. Molnár László Botond ügyvédje, Szakács Zoltán — arra hivatkozva, hogy védence, saját vallomása szerint nem volt jelen a rendőr meggyilkolásánál — kérte ügyfele felmentését. Ugyanezt kérte Chere Vasile ügyvéd is Dénes Levente érdekében. Mindössze három vádlott — Béres Dombi Zsolt, Béres Dombi Mihály és Kovács István — ismerte be bűnösségét. Ügyvédjük, Darvas József kérte védencei elítélése alkalmával figyelembe venni azok őszinte vallomását. Bleotu Nicolae, Hargita Megye főügyésze, a vád képviselője, kijelentette, hogy a több száz oldalas vádirat nyilvánvalóan bizonyítja mind az öt vádlott bűnösségét. A védelem és vád képviselőinek meghallgatása után a megyei törvényszék ezen üggyel foglalkozó ítélőbírója, Szakács Dénes, lezártnak nyilvánította a pert, és bejelentette: december 3-án hozzák nyilvánosságra az ítéletet. Kovács László A nagy ho-ho- gyi -horgászás A hőmérséklet mínusz két fok. Néhány csóka röpköd, talán ők is fáznak. Elvétve feltűnik egyegy zsebre dugott kezű ember, átsiet a parkon. Sok a lehullt falevél, csúszós az aszfalt, de semmi különös nem történik. Balra egy csobbanás — arra fordítom felem — inni, emberek. És halásznak. Bedobom a kérdéseket — Miért pecázik? — Szórakozásból.. . — Megengedheti magának, hogyhétközben reggeltől délutánig így szórakozzon? — Huh! Igen, 46 esztendőt ledolgoztam, 65 éves elmúltam és nyugdíjas vagyok, tehát szórakozhatom — mondja Jakócs János. — Nincs túl hideg? Volt-e húzás? — Jól felöltöztem, kesztyűt is hoztam, most a szél sem fúj, de nyáron jobb volt. Alig van húzás, ez az időjárástól függ. Egyik nap ilyen, másikon olyan. — Előttünk konzervdobozok úszkálnak... — A Küküllő ennyire mocskos sosem volt... amióta emlékszem — fűzi hozzá hosszas tűnődés után. — Ennyire szemetes nem volt. Nagyon mocskos. — Így is lehet halat fogni? — Hát hogyne lehetne. — Ha kifog valamit, például halat, akkor megtartja vagy visszadobja... mint a mesében? — Még az kéne: halászok és visszadobjam, jó bolond lennék! — Mekkorát lehet fogni? — 20 dekástól fölfelé, kisebbet nem szabad kifogni. — És mi lesz a mai zsákmányból? — Szardínia, fasírt vagy halleves. — Hogyan kell szardíniát készíteni a pontyból? — Megfőzi a halat olajjal, a hozzávaló fűszerrel. Persze addig kell főzni, amíg a csontja is finomra megpuhul. Még körénk gyűlt két halász, így őket sem hagyhatom ki. Sajnos, csak az egyik hajlandó nyilatkozni, de ő is furfangosan. A nevét nem mondja. — Én is így szórakozom. Biztosan nem ülök otthon a tv mellett, amilyen adások vannak. Betették a sok adót, nem ér semmit. Tíz perc film aztán tíz perc reklám. Ezt nem tudom végignézni. — Ha ön ilyen ideges alkat, hogy képes pecázni? — Ez egy sport. Olyan, amikor valaki futballmecscset néz, mert azt szereti. Én eljövök halászni. Szórakozol a víz mellett, nem nézem a tévét. — Nem túl kis halak, amelyek itt vannak a táskájában? — Nem. A tepsiben jó nagynak tűnnek. — Az előbb volt egy sikeres kapás. Mi lesz abból a halból? — Hát megsütöm, s a csórókkal megesszük. A családdal együtt. Most nem kell szákba (zsák alakú háló) tenni, hideg van, jól elfér a táskában is, nem romlik meg. — Mennyit lehet egy nap fogni? — Mikor, hogy megy. Hármat, négyet. Volt, hogy fogtam tizenkettőt, s volt, hogy egyet sem. — Milyen csalival? — Gilisztával, ezzel, azzal. Szász Csaba A kávé Amerikai orvosok 60 éven felüli nőket és férfiakat kérdeztek meg, és arra az érdekes következtetésre jutottak, hogy a kávé feléleszti a szerelmi vágyat. Köztudott, hogy a kávé izgatóan hat a központi idegrendszerre, de elernyeszti a gyomor, a bél, a hólyag, a petefészek és a véredények izmait. Az orvosok a válaszok alapján arra a következtetésre jutottak, hogy minél több kávé kerül az asztalra, annál élénkebb szerelmi életet él az idősebb korosztály. A válaszokból az is kiderült, hogy azoknál a férfiaknál, akik megtagadják a kávéfogyasztást, gyakran impotencia áll be. Súlyos közlekedési baleset színhelye volt a balánbányai December 1. utca. A 9 éves F. Dana, anélkül, hogy körülnézett volna, át akart szaladni az út túlsó oldalára, s az úttesten elütötte az NT-02- TZM rendszámú Daciát vezető M. Joan Manuel. A kislányt kórházba szállították s a gyors orvosi beavatkozás eredményeképpen túl van az életveszélyen. Fura lopás történt az elmúlt napokban Tusnádfürdő közelében. F. Erzsébet tekerőpataki lakos lányával, bérelt kocsin nagyobb mennyiségű szövetet szállított. Kocsijuk útközben elromlott, utolérte őket F. Erzsébet férje, aki barátai segítségével erőszakkal átrakta a szövetet saját kocsijukra, majd elrobogtak. A Hargita és Kovászna megyei rendőrség közös akciója nyomán Sepsiszentgyörgyön elfogták és letartóztatták a tolvajokat.* Újabb zászlólopás? November 17-én, Csomafalva polgármestere jelentette a rendőrségnek, hogy a polgármesteri hivatal épületéről eltűnt a román zászló. Hosszas keresés után a Maros medrében találtak rá. A szállótolvajok kilétéről eddig semmi hír nem érkezett, és Tervük van a rendőröknek — vallotta be Nicolae Avramescu, a Közlekedési Rendőrség Igazgatóságának alparancsnoka. Az útkereszteződéseknél kukkoló rendőröknek napi legkevesebb 15 büntetést kell kiróniuk a gépkocsivezetőkre, ellenkező esetben visszavonják tőlük a szabadnapokat, és Bukarest központjában egy export-import cég leple alatt férfi prostituáltakat kínálnak hölgyeknek. Míg nyugaton a striciket főként idősebb nők keresik fel, addig nálunk főként az idős, de jól szituált férjekkel megáldott nők a vevők. Nagy botrányt okozott a feketehalmi tanítónőnek az esete, aki hanyagságból 27 tanítványát fertőzte meg a tbc bacilusával. Annak ellenére, hogy tudatában volt betegségének, a tanítónő nem mondott le a tanításról, s közben elhanyagolta saját kezeltetését is. A fertőzött gyerekek szülei ügyészségi feljelentéssel fenyegetik az iskola vezetőségét is, mivel az elhanyagolta a tanszemélyzet számára kötelező orvosi vizsgálaton való részvételt, mely megakadályozta volna a tömegfertőzés keletkezését. K. L.