Udvarhelyi Híradó, 1998. január-március (9. évfolyam, 1-25. szám)

1998-01-06 / 1. szám

I \ A*» ■' > FÜGGETLEN INFORMÁCIÓS LAP • IX. ÉVFOLYAM 1998. január 6., kedd »1. szám *900 lej Az év első ÚJSZÉIÉttj. A székelyudvarhelyi Városi Kórházban, a székelyszent­­mihályi 24 éves Pap Juliánna hozta világra az év első újszülöttjét, hajnali fél négykor. Pap Andrea 3,6 kg­­-al született, egészséges, az anyuk­a úgyszintén. Ma hagyják el a kórházat. Az anyuka az IKOS CQNF RT. alkalmazottja, az apuka­ egy szentmihályi vállalkozásnál dolgozik. A boldog család­nak az UH szerkesztősége az Elekes Intercom jóvoltá­ból egy tortát ajándékoz. Románok az együttélése Amikor a fenti felvétel készült, Traian Basescu volt szállítás­ügyi miniszter még nem tudta, hogy éppen egy újságcikk miatt kell majd lemondania... „...Tudnivaló volt, hogy a forradalom előtt a román ajkú pe­dagógusok erőszak­kal kapták a kineve­zést Hargita, Kovász­­na és Maros megyé­be...’ - meséli Barta Marinca, aki 1977-ben került Székelyudvar­helyre és jelenleg a Benedek Elek Tanító­képző román-latin szakos tanára... (a II. oldalon) Az épülő Maria Préda Líceum Cigányúton Az új esztendő küszöbén elkoccintott pezsgő alighanem cigányútra tévedt a Demokrata Párt politikusainak, hiszen röpke hónap alatt két miniszterüket kényszerültek lapátra tenni. Adrian Severin volt külügyminiszternek nem vált be a blöff­­je, mondhatni a nagy ricsajjal meghirdetett kémvadászaton visszafelé sült el a puskája, hát vette a bőröndjét, és ment. Pedig nem semmi az a távolság, amit a NATO-integrálódá­­sért folytatott versenyfutásban megtett. Jelképesen szólva egy-két akadályt is sikerült átugornia, de a madridi csúcs után szégyenteljesen hasra esett, mert belegabalyodott a pa­pírszalagba, amit a sajtó a célvonal előtt húzott ki neki. Severin, amikor a DP lapjának, az Az­­-nak azt nyilatkozta, hogy politikusi és lapigazgatói álarcokat viselő kémek ássák a vermet az országnak, feltehetőleg azt hitte, hogy szavának akkora súlya lesz, mint amikor Constantinescu meghirdette a korrupcióellenes kampányt. A Román-kormányban re­formügyeket silabizáló egykori miniszternek vélhetőleg vala­miféle kibúvóra volt szüksége, hogy a NATO-csatlakozás ku­darcát igazolja, és megüthette a fülét Pacepanak, Ceausescu egykori kémfőnökének­ a véleménye, aki óvva intette Nyuga­tot attól, hogy alig néhány esztendővel a hidegháború után, mint valamiféle mérkőzés végén, katonai mezt cseréljen egy olyan volt kommunista országgal, amelynek vezetői egy­előre dallamosabban mondják a zdrásztrujtyét, mint azt, hogy good morning. Severin erre a lóra tett, de emez túlsá­gosan szilaj volt ahhoz, hogy ő a nyergében maradhasson. Traian Basescu immár másodszor kényszerül arra, hogy jó­val a mandátum lejárta előtt távozzon a szállításügy éléről. Először a Roman-kabinettel együtt hajtotta meg a fejét az Ili­­escu-klán akarata előtt, most pedig kollégájához hasonlóan egy sajtónyilatkozat miatt került útilapu a talpára. Az Eveni­­mentul zilei napilapban bírálta a kormány egyes intézkedé­seit; a kabinet üléseit elméretezetteknek és fölöslegeseknek nevezte. Ciorbea hűséges olvasója a fővárosi lapoknak, nem kerülte el a figyelmét, hogy ismét rakoncátlankodik az egyik beosztottja, és felszólította a rendbontó minisztert, hogy mondjon le a funkciójáról, vagy pedig vonja vissza állítása­it. Basescu azonban hajthatatlan maradt, csak annyit mon­dott, hogy kedvére való volt ez a munkakör. Ha nem sike­rült időközben jobb belátásra bírni, akkor ez idő tájt éppen azzal foglalatoskodik, hogy személyes dolgaitól megüresítse azt az irodát, ahonnan második alkalommal teszik ki a szű­rét. Basescu, akárcsak Severin, amiatt került zsákutcába, mert különutas politikát folytatott. Hogyha a volt külügyminiszter a kormány ülésén tett volna javaslatot a feltételezett kémhá­lózat leleplezésére, utólag senki sem vádolhatta volna fele­lőtlenséggel. A szállításügy leváltott vezetője is elmondhatta volna észrevételeit magának a miniszterelnöknek, ehelyett azonban az egyik legolvasottabb botránylapban fejtette ki véleményét... Nem lehet véletlen a DP minisztereinek ilyenszerűen egy­beeső bizalmatlansága a kormány iránt. Severin azt nyilat­kozta, amiután leváltották, hogy egyedül maradt egy olyan küzdelemben, amelyet csak a kormánynak, az elnöki hiva­talnak, a kémelhárításnak és az igazságszolgáltatásnak a tá­mogatásával folytathatna. Basescu pedig a róla elnevezett útadót valószínűleg azért nem tudta belefoglaltatni az üzemanyag árába — miként azt szerte a világon szokás —, mert a kormány attól tartott, hogy újabb inflációs lavinát fog elindítani. Módfelett érdekes, hogy a DP két emberéne­k egyszerű saj­tókijelentések miatt kell távoznia a kormányból, amelyben nagyszerűen megférnek olyan személyek, akik megfeled­keznek a miniszteri esküről és monarchista nézeteket pro­pagálnak, esetleg önszorgalmúlag intézkednek egy táblabí­rósági döntés félreértelmezett végrehajtása érdekében. Az persze való igaz, hogy eme utóbbiak egytől egyig a Keresz­ténydemokrata Nemzeti Parasztpárt védőszárnyai alatt fejtik ki áldásos tevékenységüket, és mindaddig, amíg a kormány­fegyelem csak a koalíció többi tagjára érvényes, azt mond­hatjuk, hogy cigányútra tévedt ez a „pezsgő" hatalom, amelynek a magyar nemzetiségű választók jóvoltából az RMDSZ is tagja. Pintér D. István ■v________________________________________________/

Next