Udvarhelyi Híradó, 1998. április-június (9. évfolyam, 26-50. szám)
1998-04-02 / 26. szám
1998. április 2., csütörtök közélet (Abc 3 Megszületett az árverés eredménye Régi és új bérlők Kedd reggel közölte a licitáló bizottság a múlt hét péntekén tartott árverés eredményét, mely alapján Székelyudvarhely egyes üzlethelyiségei, új bérlőkhöz kerültek, másokat pedig továbbra is a régi bérlők használnak. Az árverésen négy, raktárral rendelkező üzlethelyiséget kínáltak bérlésre, továbbá két raktár nélküli üzletet és négy raktárhelyiséget. Az utóbbiakból kettőre nem jelentkezett bérlő. Andorkó János, a Városgazdálkodási Vállalat vezérigazgatója elmondta, hogy a Kossuth utca 7. szám alatti helyiségnek (jelenleg élelmiszerüzlet) új bérlője lesz. Az eddigi bérlő, a Comal Homorod Rt. nem teljesítette a részvételi feltételeket, amelyek a licitálási füzetben elő voltak írva, emiatt kizárták az árverésről. Az üzlethelyiség új bérlője a Tungs-Star Kft. Kizárták az árverésről a Harmónia Kft.-t is, mert nem nyújtotta be a szükséges iratokat, habár egyedüli jelentkező volt a Szabadság tér 6. szám alatti raktár bérlésére. A Bethlen Gábor utca 61/b. szám alatti helyiségnek (cukrászda) megmaradt a régi bérlője, a Frézia Kft. A Bethlen Gábor u. 90. sz. alatti helyiségnek (egykori Szováta büfé) és raktárnak új bérlője lesz, mégpedig az Impar Kft., az egyedüli jelentkező. A régi bérlő, a Ciocârlia Kft. (Pacsirta bár) tulajdonosa nem vett részt a licitáláson. A Függetlenség sugárút 18. sz., illetve a Tamási u. 25. sz. alatti raktárhelyiségek bérlésére nem jelentkezett senki, míg az árverésen meghirdetett többi üzlethelyiségnek, illetve raktárnak megmaradt a régi bérlője. A felsorolt helyiségek bérlői közvetlenül a Városgazdálkodási Vállalattal kötnek szerződést, és nem a Comal Homorod Rt.-vel, ahogyan eddig, mert a kereskedelmi társaság nem értesítette a vállalatot, ha szerződést kötött vagy hosszabbított meg az említett helyiségek bérbeadására. Az új bérleti szerződéseket tizenöt napon belül kötik meg a felek, öt évre, és ezekbe belefoglalják az árverésnél ígért feltételeket (bérszint, beruházás stb.). A bérszintek a statisztikai hivatal által havonta közölt inflációs együttható szerint módosulnak. Az árverés előtt nem érkezett egyetlen írásos óvás sem, és azután sem nyújtottak be semmilyen fellebbezést a Városgazdálkodási Vállalathoz, közölte Andorkó János vezérigazgató. Vass Anna, a Frézia Kft. tulajdonosa elmondta, hogy számára az árverés nagy megmérettetést jelentett, mert az Impar Kft.-vel volt harcban. Véleménye szerint ennek így kellett eldőlnie, hisz már huszonegy éve az illető üzlethelyiségben dolgozik, megérdemelte, hogy ott is maradjon. A bér, amelyet ezután kell fizetnie, több mint kétszerese az eddiginek, mondotta Vass Anna. Kovács Jenő, a Ciocârlia Kft. (Pacsirta bár) tulajdonosa panaszáradattal fogadott, amint arról érdeklődtem, miért nem vett részt az árverésen. - 1992. március 1-jétől bérelem a Comal Homorodtól a Szováta büfét, viszont akkor nem tudtam, hogy ez a kereskedelmi társaság a közüzemektől béreli a helyiséget - mondotta Kovács Jenő. - Megkötöttük öt évre a szerződést, amely '97. március 1-jével lejárt. Mivel a különböző engedélyek illemhelyet is kikötöttek, közbenjártam, hogy engedélyt kapjak közvécé építésére, de mind a kereskedelmi vállalat, mind a közüzemek ezt megtagadták, őket ez nem érdekli. Nagyon sok kérvényt beadtam a közüzemekhez az akkori vezérigazgató, Kenyeres László idejében, hogy megvásároljam - vagy legalább én legyek a főbérlője a büfének, ne a Comal Homorod - de mindig elutasító választ kaptam. Az új vezetőséghez is jártam, szóban kértem Andorka főmérnököt és az igazgatónőt, hogy engedélyezzék: legyek én a főbérlő. Kérésemet mindig megtagadták: a Comal Homoroddal van kötve a szerződés, s amíg le nem jár, nem köthetek mást, mondták. A Polgármesteri Hivatalhoz is nyújtottam be kérvényeket. Ez így ment '97 márciusáig. '96 januárjában ideiglenes szerződést (act aditional) kötöttem a Comal Homoroddal a szóban forgó helyiség bérlésére újabb öt évig, vagyis 2001-ig, a Közüzemek tudta nélkül, legalábbis nekem így mondták - folytatta a panaszos. - Közben elmentem a Közüzemek vezérigazgatójához, és megkérdeztem: nem lehetséges, hogy ketten kössünk bérleti szerződést? Andorkó igazgató•azt mondta: dehogynem, de ebből per is lehet, mert a kereskedelmi társaság ebbe nem fog beleegyezni. Végül egy kérvényt kellett beadnom, hogy majd '98 elején szerződést köthessek a közüzemekkel. Időközben lejárt a közegészségügyi engedélyem, amelyet Mátyás doktornő adott ki 1994- ben, s három hónapos határidőt kaptam illemhelyek építésére, ellenkező esetben bezárhatom a cégemet. Addig öt évig működtettem a báromat a külső illemhelyekkel, amelyeket rendbehozattam. A Comal Homorod vezetőségétől kértem segítséget az új illemhelyek építéséhez, de azt mondta, nem csináltat, mert nem az övé az épület, a tulajdonosa viszszakaphatja stb. Végül más megoldás nem volt, tavaly novemberben lebontottam a régi épületet, tervrajzot kértem, s nekiálltam az illemhelyek építésének. Azonban ezeket nem tudtam befejezni, mert december 20-án átiratot kaptam, ne folytassam a munkálatokat, amíg nincsen meg az összes irat, beleegyezés a felettes szervtől. De nem tudtam, ki a felettes szerv - a Comal Homorod, a Közüzemek vagy a Polgármesteri Hivatal -, mert mind a három helyen azt mondták, ők a helyiség tulajdonosai. Megbüntetnek hétmillió lejjel, mondták. Jó,egyeztem bele, büntessenek meg, de adjanak engedélyt, mert már 1989 márciusától abban a helyiségben tevékenykedem. Akkor erőszakkal hoztak ide Radicsfalváról, állandóan tologattak egyik helyről a másikra, mert fiatal voltam. Béreltem még egy helyiséget, a volt Braseriát (a Vásártér és a Bethlen Gábor utcák kereszteződésénél), és bár '95-ben megnyertem az árverést, másnak adták azt a helyiséget. Most ezt is elvesztettem. Nem mentem erre az árverésre, mert tudtam, úgysem nyerek, az Impar Kft. tulajdonosáé, László Jánosé lesz ez a helyiség, mert ő tanácsos. Egyébként pénteken be kellett feküdnöm a kórházba, mert előző nap nagyon fájt a fejem emiatt. Hozzávetőleg 150 millió lejt fektettem be abba a helyiségbe, amelyet eddig béreltem. Nyolc emberrel dolgoztam, s most ők is az utcára fognak kerülni. Magam nem féltem, mert van más mesterségem is. Nem hagyom ennyiben az ügyet, az igazságügyi szervekhez fordulok. Nem hagyom az igazamat - mondta Kovács Jenő. Dávid László Az Erdészet közleménye Az Erdészeti Autonóm Ügyigazgatása területi kirendeltségein, erdészeteken keresztül felhívja az érintettek, valamint a közvélemény figyelmét a következőkre: Az utóbbi időben az erdészetek az ország egyes övezeteiben nehézségekbe ütköznek az erdők szakszerű, az üzemterveknek megfelelő kezelésében. Ez a tény a 18/1991 földtörvény - a 169/1997 törvény általi - módosításának tulajdonítható, amit egyes emberek, érdekcsoportok, sőt egyes politikai és helyi adminisztrációs hatóságok - akarva vagy akaratlanul - rosszul értelmeznek olyan irányban, hogy meg akarják akadályozni az erdészeti személyzetet a munkája elvégzésében, elsősorban a fakitermelést akarják megtiltani azokon a területeken, amelyeket visszaigényelnek. Ennek következménye nagyon káros lehet ökológiai, gazdasági valamint társadalmi szempontból is, nem beszélve arról, hogy az ország egyes vidékein társadalmi feszültségeket is szült már. Felhívjuk az összes érintett felet, hogy tartsák tiszteletben a jelenleg érvényben lévő törvényeket, mind a tulajdonjogot, mind az erdőgazdálkodási normákat illetően. Meg kell említeni, hogy a lábon álló fa ára nem 5-6-szorosára nőtt, mint ahogy a médiában megjelent, hanem kb. 60%-kal, ami a piacgazdálkodásnak megfelelően alakult ki. Ez az ár objektív és hozzájárul a faanyag maximális kihasználásához, valamint reális piacának kialakulásához, ugyanakkor biztosítja az erdőkkel hosszív távon történő gazdálkodást. Úgy gondoljuk, hogy ezen problémákat sürgősen meg kell oldani, elsősorban parlamenti és kormányszinten. Az EAÜ határozottan kiáll az erdőkkel hosszú távon való gazdálkodás és a törvények szigorú betartása mellett. Az EAÜ vezetőtanácsa részéről Gheorghe Cahniţă elnök Változó svájci közvélemény Hogyan vált egy segélyakció politikai problémává? címmel a svájci Basler Zeitung napilap hasábjain ismét Cserehátról szóló cikk látott napvilágot. Talán ez az első, svájci újságíró tollából megjelent újságcikk, amelyben felmerül, hogy az udvarhelyieknek is igazuk lehet. Maga a cím is objektivitásra utal; a szerző tárgyilagosan írja le az eseményeket, különös gondot fordítva Bürgerék romániai vállalkozásaira, ezen kívül az Omega Prodinvest működését is megemlíti. A cikk az itthoniak másfél éves, szívós munkájának kézzelfogható eredménye is, hiszen Svájcban is kezdenek rájönni arra, hogy Bürger körül nem minden tiszta, és ezért számon is kell kérni tőle néhány dolgot - tájékoztatott Szász Jenő. A legmeglepőbb az, és ezt a svájciak mondják, hogy valami nincs rendben a Basel Hilft körül, csak azért is, mert segélyekből nem lehet ekkora beruházást végezni. Ugyanakkor Bürger állítása is meglepő - „nekünk senkivel semmi bajunk", így lehetne lefordítani - holott a Svájcban élők azt kérik tőle számon, hogy az épületet miért őrzik csendőrségi alakulatok. A cikk mellett egy olyan fénykép jelent meg, amelyen világosan láthatóak az épületet őrző személyek. Svájcban ma már sokan megkérdőjelezik a Basel Hilft karitatív jellegét, valamint azt is, hogy adományokból hogyan lehet ekkora beruházást elvégezni. Szeretnénk, ha ez a hullám - ami ezúttal a kantonok országából indult, és a valódi helyzetet veti föl, amit senki nem akart ezidáig elhinni nekünk - magasabbra csapna. Egyébként a România liberă ben is jelent meg egy hasonló cikk, amelyben ugyancsak felmerül, hogy tisztázatlan háttere van a csereháti iskolának - a cikkíró a pénzmozgások tüzetesebb kivizsgálását kéri. Bízzunk abban, hogy a helyzet tisztázódik, hiszen nem lehet lenyelni, hogy az egész akciót - mostani formájában - a város nyakába varrják - mondotta a polgármester. Jakab Árpád Megújuló Erdélyi Napló Március idusától új kiadó vette szárnyai alá a megjelenés anyagi gondjaival, a sanyarú terjesztési feltételekkel küszködő nagyváradi hetilapot, az Erdélyi Naplót. Egy magyar mecénás által alapított új cég, az Erdélyi Sajtóház Kft. próbál biztosabb hátteret nyújtani a kiadványnak, elősegítve a talpraállást. Egy maroknyi ember az Erdélyi Napló „föltámasztásán" munkálkodik, a szerkesztőség fiatalokkal kiegészülve, folyamatosan erősödve fogott hozzá a lap egykori presztízsének helyreállításához, amely presztízs megnyirbálásán oly sokan munkálkodtak az elmúlt esztendőben, országhatárokon innen és túl. A megújulás, a változás, a megerősödés jelei minden bizonnyal érzékelhetőek lesznek, noha sem az új tulajdonos, sem a lapvezetés nem tervez látványos szerkezeti átalakulást még kevésbé koncepcionális irányváltást. Az Erdélyi Napló polgári hetilapként a civil társadalom ki- illetve újjáalakulását kívánja elősegíteni, publikálási lehetőséget nyújtva értelmiségieknek és gondolkodó „átlagembereknek" egyaránt, véleményeket és nézeteket ütköztetve, kritikusan viszonyulva a társadalom visszásságaihoz, egyszerre kínálva korrajzot és tartalmas olvasnivalót. A lap közérdekű információkkal, háttéranyagokkal, tévé- és rádiósműsorokkal, reklámozási és hirdetési lehetőségekkel szolgál, hetilapként természetesen túllépve a puszta hírközlés kereteit. Formáját és tartalmát tekintve mindazonáltal újságszerű marad, és nem kíván szakítani az erdélyi sajtóhagyományokkal a személytelenített, kilúgozott, gépiessé tett, uniformizált globális médianyelv javára. Ami a koncepciót illeti, a szerkesztőség fölvállalja a keresztény-nemzeti-liberális értékek közvetítését, a hazai átlagnál valamivel magasabb publicisztikai minőségre és szakmai-nyelvi igényességre törekedve. Polgári középlapként megőrizhetőnek és megerősíthetőnek vélik szerkesztői az Erdélyi Naplót, mind formájában, mind irányultságában. Sőt bővíthetőnek és fejleszthetőnek hiszik, alakilag terjedelmesebbé, koncepcionálisan átfogóbbá igyekezve tenni. A március 31-én megjelenő, újból 24 oldalassá váló 13. lapszám már eme törekvésekre utal. A kiadó konszolidációs programja természetesen a létező realitásokra támaszkodik, kutatva ugyanakkor a kiaknázatlan lehetőségeket. A folyamatosan növekvő előállítási költségeket egy jószerével jelképes, 250 tejes áremeléssel próbálja kompenzálni a jövő héttől. Az Erdélyi Napló minden jelenlegi és leendő munkatársa bízik benne, hogy e csöndes feltámadást kedvezően fogadja a remélhetőleg gyarapodó olvasótábor. .__________________________________Dénes László |