Udvarhelyi Híradó, 1998. április-június (9. évfolyam, 26-50. szám)
1998-04-23 / 31. szám
2 HIHAdÓ figyelő 1998. március 23., csütörtök Radu Vasile kormányfő, aki korábban a román parlamenti küldöttség elnöke volt, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén elhangzott keddi felszólalásában hangsúlyozta, hogy Románia minden vállalását teljesítette, illetve ami még hátra van, teljesíteni fogja. A kisebbségi jogokkal kapcsolatban nyilatkozott Radu Vasile a helyi közigazgatási és az oktatási sürgősségi kormányrendelet kérdéséről is, kijelentve, hogy előnyben részesíti a kormány változatát, amelyre vonatkozólag megegyezés van a koalíción belül, „de létezik egy szenátusi változat is". Az Amnesty International azzal vádolja Romániát, hogy az országban az utóbbi években is számos alkalommal megsértették az emberi jogokat: a rendőrök bántalmaztak, kínoztak roma kisebbséghez tartozókat, és faji megkülönböztetést alkalmaztak velük szemben, továbbá homoszexualitás miatt embereket börtönöztek be. Az Amnesty International szerint 1997 márciusa és 1998 januárja között Romániában mintegy 25 esetben ért rendőrök fegyverétől halálos lövés menekülésben lévő tolvajokat, illetve következett be haláleset a börtönökben a rossz bánásmód és a kínzások miatt. Egyhetes nyugati útja során Andrei Pleşu külügyminisz ter arról igyekszik meggyőzni partnereit, hogy az új kormány „elkötelezetten halad tovább a megkezdett úton". Első állomásán, az Amerikai Egyesült Államokban a román diplomácia vezetője főleg azon fáradozik, hogy előkészítse Emil Constantinescu júliusi látogatását. Románián belül főleg Erdély és a Bánát vonzza a külföldi tőkét. A román cégbíróság adatai szerint az 1989-es fordulat óta - Bukarestet nem számítva - a nyugat-romániai Temes megyében jegyeztették be a legtöbb külföldi céget, összesen 3471 -et. Második helyen - 2447 külföldi érdekeltségű vállalattal - a délkelet-romániai Konstanca megye áll, míg Kolozs megye 2395, Bihar 1563, Brassó pedig 1267 külföldi befektetést vonzott. A Románia keleti részén fekvő Moldvába és a déli országrészbe alig-alig csordogál külföldi tőke. Az Amerikai Fizikai Társaság (AFT), az egyik legnagyobb és legbefolyásosabb amerikai tudományos szervezet a hét végén megemlékezett a világhírű atomfizikus, a magyar származású Szilárd Leó születésének 100. évfordulójáról. Az emlékülésen neves kortárs tudósok méltatták a nukleáris láncreakció felfedezőjének, az elsőatomreaktor megalkotójának, az atombombát előállító Manhattan Program kezdeményezőjének szakmai munkásságát, egyszersmind pedig azt a széles körű tevékenységet, amelyet Szilárd Leó a nukleáris energia békés célú felhasználása érdekében fejtett ki a későbbiekben. (MTI) lilUMiftniBulllplftM'nWtill „Andrei Marga tanügyminiszter - a Képviselőház és Szenátus összevont szakbizottságában történő meghallgatásán - olyan kérdésekre válaszolt kötelező módon, amelyek szoros összefüggésben voltak a kormányprogram oktatási fejezetével. Ez utóbbi olyan előírásokat tartalmaz, amelyek vitára hangolták a képviselők egy részét Számos olyan kérdést fogalmaztak meg az ellenzékiek, amelyek elég kényes helyzetbe hozták a minisztert, de a mi szempontunkból nézve ez jó volt, ugyanis - akarva, nem akarva - a tanügyminiszter fel kellett hogy fedje lapjait - mondotta Asztalos Ferenc parlamenti képviselő. - Milyen előírásokat tartalmaz a kormányprogram oktatási fejezete? - Az oktatásra vonatkozó másfél oldalnyi kormányprogram három alfejezetből tevődik össze, ezek mindenikébe sikerült szervezetünknek bevinni azokat a kérdéseket, amelyek megoldása számunkra elsődleges. Az oktatáspolitika céljai című alfejezetben Szerepel az az elvi megfogalmazás, hogy a kisebbségi nyelvű oktatást korlátozó előírásokat meg kell szüntetni, az oktatási intézmények szervezése és működése terén az állam monopolhelyzetét fel kell számolni oly módon, hogy biztosítva legyen a másféle lehetőség is, aminek a közösségi és felekezeti oktatási intézmények támogatásában kell megnyilvánulnia. Az oktatási rendszer szerkezeti átalakítása és modernizálása alfejezetben egy másik, számunkra fontos gondolat található: a kormány felvállalja, hogy a külföldön szerzett diplomák honosításának módszertanát le fogja egyszerűsíteni, és ilyen jellegű egyezményt fog kötni minél több állammal. A kormányprogram oktatási fejezetének harmadik része kimondottan a kisebbségi oktatásra vonatkozik: a kormány felvállalja a tanügyi törvényt módosító 36-os sürgősségi kormányrendelet elfogadtatását a Parlamenttel, legkésőbb május végéig. A Tanügyminisztérium kidolgozza az alkalmazásához szükséges szabályozókat, valamint a szükséges intézményes keret megteremtését. Hogy ezt a mondatot nehogy valaki másképp értelmezze, a kormányprogramban kiegészítik még magyarázattal: „az egyetemi oktatás intézményeinek a bővítése, multikulturális, illetve a szükségletnek megfelelően önálló, kisebbségi egyetemek létrehozása." Az egyházak által működtetett világi oktatási formák anyagi támogatását felvállalja az állam. - Hogyan reagált ezekre a kitételekre az ellenzék? - Nagy megdöbbenéssel tapasztalták, hogy a kormányprogram a kisebbségi oktatás számára fontos kérdéskörben nyitott. Ezért több mint ötven kérdést intéztek a tanügyminiszterhez. Számára a legkényesebbek a következők voltak: Helyénvalónak találja-e, és egyáltalán milyen jelentőséget lát abban, hogy a felekezetek különböző oktatási formák létrehozásának a jogához jussanak? Hogyan képzeli el azt, hogy az állam monopol helyzete megszűnjön, nem lát-e ebben nagy veszélyforrást? Mit gondol, nincs-e kapcsolatban a kormányprogramnak ez az előírása azzal, amely kimondja, hogy az egyházak elkobzott ingó és ingatlan javait visszaszolgáltató törvényt is el kell fogadni, mert akkor körülbelül 2500 épülettől fosztják majd meg a tanügye? Ennél kényesebb kérdések: szerinte Románia történelmét és földrajzát milyen nyelven kell tanítani; a 36-os sürgősségi kormányrendelet vagy a szenátusi változat mellett foglal állást? - Milyen válaszokat adott a tanügyminiszter? - Marga válaszaiból kitűnt, hogy - kormányprogram ide vagy oda - a miniszteri melléállás jóval szűkkeblűbb, mint a kormányprogramban szereplő javaslatok. Az egyetemmel kapcsolatban elmondta: meggyőződése szerint - és a történelmi tapasztalatok is azt bizonyítják - hosszú távon járható és eredményes út a multikulturális egyetemek fenntartása. „Az egyfajta kizárólagosság, az egyfajta szeparálódás kísérlete nem hozta meg a kellő eredményt 1872- ben sem, amikor megszületett Kolozsváron a Ferencz József magyar nyelvű egyetem, ahonnan kizárták a románokat, és a Ceauşescu-intézkedések sora sem hozta meg a várt eredményt, ami által a magyarokat próbálták kiszorítani az egyetemi oktatásból Kolozsváron"mondta Andrei Marga. A románok történelmének tanításáról pedig azt mondta: „nem az a nagy probléma, hogy ezt a tantárgyat milyen nyelven tanulják, hanem az, hogy milyen tankönyvekből. Ugyanis a jelenlegi román oktatási rendszerben a tankönyvek közül - tartalom, szemlélet szempontjából - a történelemkönyvek a legrosszabbak, a legideologizáltabbak, ezért ezeket olyanokra kell kicserélni, amelyek a valós történelmet tükrözik, és az új tankönyv megalkotásában magyar és román történészek együttműködhetnének úgy, hogy mindkét fél szempontjából elfogadható és hamisításmentes legyen az eredmény. - Milyen következtetésre jutott Ön a miniszteri álláspont meghallgatása után? - Több mint valószínű, hogy amennyiben a Képviselőházban nem kezdjük meg a költségvetési törvénynek a plénumbeli vitáját, akkor a bizottságban folytatjuk majd a sürgősségi kormányrendelet megvitatását. A kormányprogram - és a miniszter viszonyulásának - tükrében úgy látom, hogy óriási viták előtt állunk. A kormányprogram nagyon adakozó, de nekem kételyeim vannak, mert a miniszter véleménye nagymértékben fogja befolyásolni sokak álláspontját. Jakab Árpád Tanügyi módosítások Andrei Marga tanügyminiszter javasolta a Parlamentnek a tanügyi törvény 17 pontjának módosítását, annak érdekében, hogy a nevelésügy reformja felgyorsuljon. Marga azt tervezi, hogy a jelenlegi szövegben lévő megkötések eltávolítása után megalkotják a középiskolai majd pedig a felsőfokú oktatás törvényét. Ennek a két törvénynek az a feladata, hogy szintézisbe összesítse a tanügyi törvény alkalmazásának tömérdek szabályát. A miniszter módosító javaslatai között szerepel az iskolakötelesség időtartamának meghosszabbítása nyolcról kilenc osztályra. Kötelező lesz iskolába járni, nappali tagozatra, a IX. osztály elvégzéséig, azaz 16 év a korhatár. A IX. osztály tájékoztató jellegű lesz. A fenti rendelkezés bevezetése feltételezi az országos oktatási rendszer megváltoztatását: iskolaelőkészítő szakasz (óvoda); kis, közép és nagycsoport, elemi szakasz (I-IV. o.); V-IX. o.; szakiskolák, líceumok IX-XII (XIII.); posztliceális képzés, felsőfokú oktatás; egyetemi, egyetem utáni illetve távoktatásos képzési formák, állandó nevelés. Az elméleti líceumok az alábbi szakokkal és profilokkal működnek: humán és reál szakok, technológiai profilok (technika, technológia), kereskedelem és szolgáltatások, környezetvédelem, katonai, vallási, sport, művészeti, pedagógiai szakok. A Tanügyminisztérium úgy véli, hogy a képességfelmérő illetve az érettségi vizsgák megtartása, a tantervek tartalma és az oktatás folyamatának megszabása a saját hatáskörébe tartozik. A miniszter azon paragrafusok megváltoztatását kérte, amelyek akadályozták a valós decentralizációt, a tanügyi intézmények pénzügyi és működésbeli önállósodását jelenti a Mediafax. Kiszolgáltatott cigányság Dézsi Zoltán prefektus, Zsombori Vilmos, a Hargita Megyei Tanács alelnöke, dr.Csedő Csaba Csíkszereda polgármestere és más hivatalos személyek jelenlétében tartották meg a megyeközpontban a Hargita Megyei Roma Egyesület közgyűlését Ezen egyértelműen kiderült, hogy akárcsak az ország többi megyéjében, nálunk is hátrányos helyzetben van a cigányság. Legtöbbjük írástudatlan, több mint 60%-uk munkanélküli. A szervezeten belül pillanatnyilag sem világos, hogy hány roma tartózkodik a megyében, csak sejtik, hogy mintegy 7000 roma család élhet tájainkon. Területi szempontból a gyergyói a legaktívabb, amit bizonyít az, hogy itt a közelmúltban két művészegyüttes alakult, aktív sportcsapatuk van, és április 6-án beindult a roma iskola is. Örvendetes, hogy a gyermekek mellett fiatalok is jelentkeztek a betűvetés, számolás elsajátítására, így a tervezett egy osztály helyett két osztályt indítottak. A gyermekcsoportban 28 7-13 év közötti tanuló van, akikkel Jánosi Irén tanítónő foglalkozik, míg a nagycsoportban közel húszan ülnek a padokba, nekik Jánosi Irénen kívül a román nyelvet Bordean Rodica tanítja. De létezik roma iskola Csíkszeredában, Szenterzsébeten is. Amint a prefektus úr is megállapította hozzászólásában, ezen az úton kell tovább haladni, mert a társadalomba való beilleszkedés első lépése a betűvetés elsajátítása. Utána minden lehetséges, különösen akkor, ha az önkormányzatok, egyes cégek, intézmények szívügyüknek tekintik a jövőben a romák aktív bekapcsolódását a társadalomba. Kovács László Udvarhelyi Híradó Független információs lap megjelenik hetente kétszer, kedden és csütörtökön (alapítási év: 1990) Kiadja az INFOPRESS RT. * Felelős szerkesztő: Pintér D. István * Szerkesztőségi tagok: Dávid László Fülöp D. Dénes Jakab Árpád Szász Csaba Szente Zsófia * Szerkesztőségi titkár: P. Sándor Ildikó * Terjesztő: Deák Sándor ★ Korrektor: Balázs Judit* Tudósítók: Bán Kata (Bukarest) Kovács László, Szabó Kati (Csíkszereda) László Miklós (Székelykeresztúr) ★ Lapzárta: Péntek, illetve kedd 11 óra. ★ Reklám- és hirdetésfelvétel: (Bethlen Gábor u. 2. sz.) Hétköznap 10—15 óra között. ■k A felelős szerkesztő fogadóórái: Csütörtökön 10—15 óra között •* Apróhirdetést az INFOPRESS RT székhelyén is felveszünk munkanapokon 9—20 óra között pénteken 9—15 óra között (Győzelem u. 12. sz.) * A szerkesztőség címe: 4150, Székelyudvarhely, Bethlen Gábor u. 2.sz. Tel: 066-218361, Fax: 066-218340 E-mail: uk@nextra.ro * A megjelent írások nem feltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik! * Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a beérkezett levelek és másféle írások közléséről döntsön. P