Udvarhelyi Híradó, 1998. július-szeptember (9. évfolyam, 51-76. szám)

1998-09-17 / 73. szám

1998. szeptember 17., csütörtök közélet EHínÁbó­l Pénteken zajlott le a Magyar Oktatási Minisztéri­um vezetősége és a határon túli régiók képviselői közötti találkozó, amelyen terítékre került a határon túli anyanyelvű oktatás minden égető kérdése: az ok­levelek elismertetése; a Magyarországon tanulók ha­zairányítása végzésük után; azon képzési formák számának emelése, amelyek a későbbiekben az ott­honmaradást biztosítják; a szülőföldön való tanulás ösztönzésének kidolgozása; a már meglévő, határon túli felsőoktatási intézmények, tanszékek, karok tá­mogatása; a pedagógus-továbbképzés kérdése, a pe­dagógus szövetségek támogatása, az önálló magyar felsőoktatási intézmények megteremtésének gondja. A tanácskozáson jelen volt Pokorni Zoltán oktatási mi­niszter, Pálinkás József politi­kai államtitkár, dr. Szenkeő Judit közigazgatási államtit­kár, dr. Kroó Norbert helyet­tes államtitkár, valamint Egyed Albert, a határon túli oktatásért felelős főosztály­­vezető. A magyar egyetemre vonatkozó kérdést dr. Szilá­gyi Pál, a Babeş-Bolyai Tu­dományegyetem prorektora, míg a közoktatásra vonatko­zó gondjainkat Lászlóffy Pál, a Romániai Magyar Pedagó­gusok Szövetségének elnöke ismertette. A hivatalos talál­­kozót megelőzően Kötő Jó­A rendezvény kezdeménye-­­zője Gémesi György, a Ma­gyar Polgármesterek Világ­­szövetségének elnöke volt, aki azonban személyesen nem jelenhetett meg a ma­gyarországi polgármesteri választási kampányhadjárat­ban való részvétele miatt. Az egybegyűlteket dr. Csedő Csaba István, Csíkszereda polgármestere, a Magyar Pol­gármesterek Világszövetsé­gének vezetőségi tagja üdvö­zölte, majd dr. Basa Antal, szintén elnökségi tag, galga­zsef államtitkár, és Asztalos Ferenc képviselő külön meg­beszélést folytatott Pokorni Zoltánnal, a Minisztérium vezetőségével, valamint Sza­bó Tiborral, a HTMH újon­nan kinevezett elnökével. - Az önálló állami magyar egyetem kérdéskörét bon­colgattuk - tájékoztatott Asz­talos Ferenc. - Beszámol­tunk az utóbbi hetek ilyen vonatkozású eseményeiről, a várható fejleményekről is. Az együttműködés konkrét eszköztárának feltérképezé­sénél figyelembe vettük azt a tényt, hogy október 14-én Radu Vasile Budapesten ta­hévízi (Magyarország) pol­gármester ismertette a szö­vetség létrehozásának főbb mozzanatait. Az 1996-ban alakult egyesületnek jelenleg több mint 550 tagja van, eb­ből 130 erdélyi polgármester. Dr. Basa Antal elmondotta, hogy szövetségi szinten húsz fős testületet választanak, melynek négy tagja az erdé­lyi küldöttek közül kerül ki, a szövetség legfőbb feladata a 2000-ben sorra kerülő III. vi­lágtalálkozó megszervezése. A két üdvözlő beszéd után­lálkozik Orbán Viktorral, va­lamint azt, hogy október 1-3. között Pokorni Zoltán Párizsban találkozni fog Andrei Margával. Nyilván egyetértettünk ab­ban is, hogy az oklevelek el­ismertetésének a folyamatát fel kell gyorsítani, kitértünk a gyakorlati lépések feltérképe­zésére is. Megtárgyaltuk azt is, hogy a magyar és a román oktatási minisztérium két év­re szóló együttműködési egyezményt kell hogy aláír­jon. A román fél részéről olyan diplomáciai jelek ér­keztek, hogy ajánlatos lenne ezt az egyezményt október 1-3. között Párizsban aláírni. Pokorni Zoltánt figyelmeztet­tük: az aláírást nem kell elsi­etni, azért sem, hogy tudjuk meg, milyen lesz a végső vál­tozata a tanügyi törvény fel­sőoktatást szabályozó cikke­lyének. Ugyanis az SZKT döntése értelmében, a végső változat függvényében szep­tember 30-tól vagy kivonu­lunk a kormányból, vagy to­vább folytatjuk az együttmű­ködést. Az egyezmény szö­vegénél figyelembe kell ven­ni azt, hogy koalícióban va­­gyunk-e, vagy sem. Üdvözöltük a magyar okta­tási tárca azon szándékát, hogy létrehozza az Apácai Csere János Közalapítványt. Ennek az a célja, hogy anya­gilag támogassa a határon túli magyar intézményalapí­tást. Amennyiben az RMDSZ-nek sikerül az önál­ló állami egyetemalapítás jo­gát törvénycikkelybe foglal­ni, a létrehozandó alapít­vány indító támogatásban kell hogy részesítse a meg­alakulandó önálló állami magyar egyetemet. Ameny­­nyiben az egyedül végigjár­ható alternatíva számunkra a koalícióból való távozás, avagy a magyar egyetem dét­magyarországi, szlovákiai és vajdasági gazdasági szakem­berek előadásai hangzottak el, azonban a hazai viszo­nyoktól nagyon távol álló megoldási lehetőségek nem hagytak mély nyomot a hall­gatóságban. Nyíltszíni tapsot váltott azonban ki Szász Je­nő székelyudvarhelyi pol­gármester szabadelőadása, amelyben a mindenkit ér­deklő és égető problémákat tárta a hallgatóság elé, saját tapasztalatai alapján ecsetel­te az önkormányzati szerep­­vállalást. Bíró Albin, Csík­szereda alpolgármestere a romániai privatizáció jelen­legi helyzetéről beszélt. A vártnál sokkal nagyobb ér­deklődés kísérte végig a szö­vetség vezetőségének­ meg­választását. Lew Emil, Gyer­­gyószárhegy polgármestere ésszerű javaslatát megszívlel­ve, a jelenlévők pár szóban bemutatkoztak, ismertették rehozása, akkor az alapít­vány pénzügyi támogatása állandó jellegűvé kellene váljon. Megállapodás született ab­ban a kérdésben is, hogy amennyiben a román parla­menti többség megfoszt a magyar egyetem alapítási jo­gától, az RMDSZ át kell érté­kelje oktatási stratégiájában a kihelyezett magyarországi karok, a távoktatásos szak­emberképzés szerepét. Az utóbbi időben az RMDSZ azt hangoztatta: felkéri a ma­gyar oktatási tárcát, hogy anyagi támogatásban része­sítse a már működő évfolya­mokat, de nem szervez újabb évfolyamok számára felvételit. Amennyiben a ma­gyar egyetem létrehozásá­nak a lehetőségétől megfosz­tanak, akkor hiánypótlásként újra felértékelődik e képzési formák fontossága. Felhívtuk Pokorni figyelmét arra, hogy megyénkben két ilyen okta­tási forma van, amelyeket feltétlenül támogatni kell: a Csíkszeredába kihelyezett Soproni Erdészmérnöki Kar, valamint Székelyudvarhe­lyen a Tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főisko­lája. Személyesen kértem a minisztert, hogy iktassák be mindkettőt az Oktatási Mi­nisztérium finanszírozási rendszerébe, ugyanis a két oktatási forma valós szakem­berhiányt pótolna. Ezáltal biztosítani lehetne a zökke­nőmentes oktatási folyama­tot, mert ez a két évfolyam a Soros Alapítvány pénzügyi támogatását élvezve indult, de semmi garancia nincs ar­ra, hogy az alapítvány két­­három év múlva is biztosítja a pénzügyi feltételeket - ösz­­szegezte a megbeszélésen elhangzottakat Asztalos Fe­renc, Jakab Árpád településük legjellegzete­sebb jellemvonásait, s egyre barátibb légkörben tették meg a javaslatokat. Figye­lembe véve a területi meg­osztást is, végül Szász Jenő székelyudvarhelyi, Kovács Jenő nagykárolyi, Sántha Gyula kökösi és Szász Bene­dek nyárádremetei polgár­­mesterre esett a választás, ők lettek a szövetség vezetősé­gének A tanácskozást felüdítette a világhírű ceglédi leánykórus fellépése. Az előadott dalok hatalmas sikert arattak, majd miután elismerésképpen dr. Csedő Csaba polgármester a város zászlaját adományozta emlékül az együttesnek, nyíltszíni taps kíséretében vonultak ki az énekesek a ta­nácskozás színhelyéről. A rendezvény a Bulevard vendéglőben megtartott dísz­ebéddel zárult, ahol a rész­vevők elmélyíthették a tény­leg közérdekű kapcsolatokat, pl. kölcsönös látogatásokról döntöttek, s ez kiindulópont­ja lehet a közeli és távolabbi, felelősségteljes feladatok eredményes megoldásának. Kovács László Vasárnap délelőtt a Csíkszeredai Polgármesteri Hi­vatal üléstermében tartották az erdélyi, partiumi és szórványvidéki magyar polgármesterek találkozó­ját, melynek célja az volt, hogy megalakítsák a Pol­gármesterek Szövetségének Erdélyi Fiókját. Több­nyire objektív okok miatt a meghívott 137 résztve­vő közül csak mintegy negyvenen foglaltak helyet a teremben. Tépett szirmú tulipán Szeptember 12-én már kora reggeltől népes csoportok igyekeztek az alsócsernátoni múzeumi kertbe, ahol 11 órára mintegy ezer főnyi hallgató gyűlt össze azon a fóru­mon, melyet Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke kezdeményezett az RMDSZ megújulásáért. A rendezvé­nyen jelen voltak történelmi egyházaink méltóságai közül néhányan, parlamenti képviselők és szenátorok, Kovász­­na és Hargita Megyei Tanácsának elnöke, önkormányzati tisztségviselők, az RMDSZ megyei, területi és­­helyi szer­vezeteinek képviselői. Hiányoztak viszont a sok szelet vetett fórumról az SZKT főbb tisztségviselői és más, jelentős világi és egyházi sze­mélyiségek, s hiányuk árnyékot vetett a találkozóra. A túlméretezett előadások következtében a Fórum el­vesztette azt az alapvető küldetését, hogy lehetőséget ad­jon az ország minden részéről összesereglett résztvevők véleménynyilvánításának. Harmincheten iratkoztak fel a hozzászólók listájára, azonban negyedük sem léphetett a nyilvánosság elé, ugyanis Tőkés László megsürgette az előkészített dokumentumok bemutatását és megszavazá­sát; a felovasott nyilatkozatokat - mint várható volt - a je­lenlevők közfelkiáltással fogadták el. A részleteiben nagyon felületesen megszervezett Fó­rum, sajnos, jogos elégedetlenséget váltott ki az embe­rekből. Hiszen a részvevők leginkább azt szerették vol­na, hogy végre hajtják a közemberek véleményét, állás­­foglalását, értékelését és valószínűleg jogos bírálatát is az RMDSZ-en belül kialakult helyzetről. Azonban leg­több jeletkezőtől megvonták alapvető jogát, a szólássza­badságot. A néhány szerencsés felszólaló között feltét­len figyelmet érdemelt Kincses Előd, aki azt javasolta, hogy az RMDSZ Operatív Tanácsát helyettesítsék más fórummal. Katona Ádám ezúttal is hű maradt önmagá­hoz; szerinte az RMDSZ keretén belül nem mérsékeltek­ről és radikálisokról kell beszélni, hanem sokkal inkább a nemzeti értékekben gondolkodók és a nemzeti szem­pontból gyökértelenek csoportjairól. A dokumentumok elfogadása után megkezdődött sajtótá­jékoztató kis híján kudarcba fulladt. Több mint száz érdek­lődő próbált bevergődni egy kis szobába, ahol egymás he­­gyén-hátán torlódva próbálták feltenni kérdéseiket. Azon­ban csak kérésüknek adatott meg az a szerencse, hogy bár egy (!) kérdéssel fordulhasson a rendezőkhöz, hiszen ezek félórás ostrom után - minden különösebb megindoklás nélkül - berekesztették a sajtótájékoztatót. A szervezők rovására írható az is, hogy - bár a tervezett 2000-2500 résztvevő helyett mindössze mintegy ezren je­lentek meg - az érdeklődők többsége talpon állva kény­szerült végighallgatni a hétórás maratoni rendezvényt. (Ennél mindenképpen több megbecsülést érdemeltek vol­na a többszáz kilométer távolságról ideérkező atyánkfiái.) így ért véget a keresztül-kasul hírhedtté kiáltott Fórum. A látottak­ hallottak azonban nem győztek meg senkit arról, hogy ezzel valóban jelentős lépést tettünk volna az RMDSZ megújulásáért, az országban élő magyarság alap­vető, jogos követelményeinek megoldásáért... ____________________________________Kovács László :

Next