Udvarhelyi Híradó, 1999. január-március (10. évfolyam, 1-24. szám)

1999-03-04 / 17. szám

■ Ki a felelős az utak katasztrofális állapo­táért? Erre a kérdésre szeretett volna vá­laszt hallani a februári tanácsülésen Iszlai József tanácsos, de az adatok kései közlé­se miatt a Polgármesteri Hivatal részéről e közérdekű kérdés nem kerülhetett napi­rendre ■ A tanácsos azonban kitart kezde­ményezése mellett, és érdembeli vitát kíván folytatni e problémáról a márciusi ülésen . Iszlai József a polgármesteri cenzúra létezése miatt beadványban kérte a prefek­tustól Szász Jenő leváltását. Iszlai József határozati javaslatot állított össze: a helyi ta­nács nevezzen ki egy olyan bizottságot, amelyik szakértői vizs­gálat alapján megállapítja annak okait, hogy városunkban mi­ért mennek tönkre az utak még a szavatossági idő lejárta előtt? Ebben a bizottságban helyet kapnának a Polgármesteri Hivatal szakosztályainak alkalmazottjai, meghívás alapján a munkála­tokat tavaly elvégző magáncégek vezetői és a tanács megbí­zottjai. Az elfogadásra szánt határozati javaslat 3. cikkelye szerint, ha a megbeszélések sikertelenek lesznek és a munkálatokat végző cégek nem javítják ki saját költségükön a nem megfelelő minő­ség miatt keletkezett hibákat, akkor a károk ellenértékének fe­jében a Polgármesteri Hivatal nem fizeti ki azt a közel egymil­­liárd lejes adósságát, amivel az útépítő cégeknek tartozik. A ja­vaslatban az is szerepel, hogy ezután a Polgármesteri Hivatal más beruházást ne végezzen, csak azt, amire pénzt szavazott meg a költségvetésből az önkormányzati testület. A határozati javaslat elnapolásának körülményeiről Iszlai József nyilatkozott lapunknak. - Miután kézhez kaptam a februári tanácsülés napirendi pontjainak lajstromát, elhatároztam, hogy tűzön-vízen keresztülviszem a maholnap járhatatlan útjaink helyzetének napirendre tű­zését, választ kérve a következő kérdésekre: mi az oka annak, hogy a múlt év őszén végzett ká­tyúzási munkák a szavatolt idő előtt tönkre­mennének, és mennyi ezen munkálatok átvé­telezett és kifizetett értéke? Köztudott, hogy a Polgármesteri Hivatal több százmillióval adós maradt a múlt év végén, tehát az idei költség­­vetésből kell pótolni a tartozás összegét. To­vábbá kíváncsi vagyok arra, hogy milyen szer­ződéses garanciák biztosítják a rosszul végzett munkálatok miatt keletkezett károk kijavítását. Javaslatokat fogalmaztam meg független szak­­vélemény kikérésére, az útjavítást végző cégek anyagi felelősségének megállapítására. Kísérle­tem kudarcot vallott, mert a Polgármesteri Hi­vatal illetékes szakosztályainak vezetői azzal fogadtak, hogy „bárkinek, bármilyen, a helyi tanács munkájával kapcsolatos információt csak a polgármester előzetes jóváhagyásával adhatnak ki". A tanácsülés ideje alatt a polgármester tudomást szerzett szándékomról, és az ülés 13. órájában átnyújtotta az általam kért adatokat. De ekkor már késő volt, így nem fogadtam el, hiszen nem jutott időm átnézésre, és egy ilyen közérdekű kérdést nem lehet a különfélék napirendi pontban rövid idő alatt megvitatni.­­ A helyi közigazgatási törvény 22. szakasza a polgármesternek 15 nap haladékot ad az írásos válaszra. Ön eszerint nem idejében kapta meg a kért adatokat? - Én az adatokat nem a polgármestertől kér­tem, és nem is tőle vártam a választ. A tanács szervezési és működési szabályzatának 88. sza­kasza azt írja elő, hogy egy tanácsos hivatalos személynek számít, akinek jogában áll bár­mikor adatokat, információkat, okmányokat kikérni a polgármesteri hivatal bármelyik osztá­lyáról. Nevetséges az, hogy az így alakult kellemetlen helyzet magyarázását az Udvar­hely Szék hasábjain a szerző így tálalja: „Az azonnali információszolgáltatás hiányát azzal indokolta a polgármester, hogy távollétében a hivatal alkalmazottjai bizonyos kérdésekről nem adhatnak ki adatokat. Elsősorban azokról, amelyek nyilvánosságra kerülése a szerződő feleket közvetlenül érinthetik." Teljes a félre­magyarázás és­ a „szépítgetés", hiszen amint mondtam, én nem a polgármesterektől kértem az adatokat, és az adatközlés letiltása érvény­ben volt, akár hivatalában tartózkodik a pol­gármester, akár nem. A fenti eset a polgármes­teri cenzúra létezését erősíti, mert ő szabja meg, hogy az információ - milyen formában, illetve milyen része - egyáltalán közölhető-e. Tilta­kozom a cenzúra bármely formája ellen, és úgy vélem, hogy az eredményekben igen szűkös mandátumunk vége felé, illene tiszteletben tar­tani a helyi tanácsok szervezési és működési szabályzatának 88. szakaszát, amely világosan szavatolja a tanácstagok korlátok nélküli infor­málódásának jogát. A meddő vita elkerüléséért javaslom olyan útjavítást végző cégek szolgál­tatásainak igénylését, amelyek legalább két évig szavatolják munkálataik minőségét. - Ön az esettel kapcsolatosan egy beadványt is megfogalmazott, amelyben Szász Jenő pol­gármester leváltását kérte a prefektustól.­­Nem gondolt arra, hogy a leváltási kezdeményezés­nek semmi esélye, hiszen a polgármester jelen­leg a többség támogatását élvezi a tanácsban? - Teljesen tudatában vagyok annak, hogy az ilyen kezdeményezés nem lehet sikeres. Célom az volt, hogy felhívjam a prefektus és a közvélemény figyelmét a polgármesteri cen­zúra létezésére, ennek súlyos következ­ményeire. Egyéni kezdeményezésről van szó, nem kértem meg senkit a tanácsból, hogy mel­lém csatlakozzon. A tanácsülés után, másnap elküldtem Dézsi Zoltán prefektusnak a bead­ványt, de még nem kaptam választ. Remélem, hogy a márciusi tanácsülésen rendes napirendi pontként szerepelni fog az útjavítások és kivitelező cégek felelősségének megvitatása. Nem ellentétek szításáról van szó, hanem­­a józan kiértékelésről és okfejtésről, mert az utak jelenlegi állapota az egész városvezetés tevékenységét kompromittálja. Fülöp D. Dénes ­iaVi»»fcefy« //imM, 1999. 4., e*StS*tSk Kolumbán pere Mint ismeretes, január 18-án Kolumbán Gábort, a Hargita Megyei Tanács elnökét a vaslui­i Bíróság 1 milliárd lej kártérítés, valamint 30 millió lejnyi perköltség kifizetésére ítélte, amiért a csere­háti ügy kapcsán korábban alatto­mosnak nevezte Aristide Roibu, a bukaresti Aris Industrie Rt. tulaj­donosának tevékenységét. Az ügy fejleményeiről nyilatkozott Sükös József ügyvéd, aki Kolumbán Gábort képviseli. - Meg kell állapítanunk, hogy a per kiterjedt a csereháti események elfogult bemutatására, így szület­hetett meg az ítélet, amely alapta­lan, az ügy büntetőjogi oldalát illetően és aberáns a polgári oldala szempontjából. Egy emberéletért ítélnek meg 25 millió lejes kártérítést a Legfelsőbb Bíróság gyakorlatában, itt pedig egy állítólagos erkölcsi kártérítésről van szó. - Fellebbeznek-e az ítélet ellen? - Természetesen. Élünk a fellebbezés lehetőségével, és a Vaslui Megyei Törvényszék fog végső ítéletet hozni a perben. Mivel az alaptárgyaláson kimerítet­tük a védekezés összes törvényes lehetőségét, a Fellebbezési Bizottság előtt az a feladat, hogy meggyőzzük az ítélőbírókat a prob­léma szigorúan jogi szempontból való elemzéséről. Meglepetéssel vettük tudomásul, hogy fellebbezett Aristide Roibu is. - Ha a másodfokú ítélet sem ked­vez az ügyfélnek, mi a teendő? - Gyakorlatilag az ilyen jellegű perek kétlépcsősek, tehát a megyei törvényszék ítélete végleges és megmásíthatatlan. Rendkívüli esetekben lehetséges az, hogy a legfelsőbb ügyész vagy az igazságü­gy-miniszter változtasson az ítéleten. Fordulhatunk az Emberi Jogok Európai Bizottságához is, azonban ez nem változtatja meg a helyi döntést.­­ Mikor lesz az ítélethozatal? - A Vaslui Megyei Törvényszék március 10-re tűzte napirendre a kettős fellebbezés kivizsgálását, és több mint valószínű, sor kerül ítélethirdetésre is. Reméljük, hogy győz a józan ész, és ügyfelem javára dönt az igazságszolgáltatás. Kovács László 3 Hargita megyében a legnagyobb a gyilkosságok aránya ■ A Hargita Megyei Rendőrfelügyelőség február 22-én tartotta az 1998-as évi tevékenysége kiértékelő gyűlését, melyre ez alkalommal meghívták a városok polgármes­tereit, a csendőrség, a titkosszolgálat, az ügyészség képviselőit ■ Mircea Butnaru ezredes, megyei rendőrpa­rancsnok terjesztette elő a beszámolót, amelyből kide­rült: a 342 ezer lakost számláló Hargita megye első he­lyet foglal el országunkban a 100 ezer lakos arányában vett gyilkosságok terén. Az egy évvel korábbi 12-ről 24-re növekedett a megyénkben elköve­tett gyilkosságok száma. Fő okként a rendkívüli mértékben megnöve­kedett alkoholfogyasztást nevezte meg Mircea Butnaru a beszámoló­ban. Hat esetben nők követték el a gyilkosságot: férjük, élettársuk éle­tét oltották ki összetűzések során. A 24 gyilkosságból 16 alkalommal az alkoholfogyasztás jelentette a dön­tő indítékot, más esetben spontán viták végződtek tragédiával. 1998-ban 36 illegális fegyvertartó ellen indítottak eljárást. Lefoglaltak 14 katonai és 1­7 vadászfegyvert, öt gázpisztolyt, 936 katonai és 862 va­dásztöltényt. Az 1989 decemberi események alkalmával eltűnt fegy­verekből újabb tíz, 7,92 mm kalibe­rű fegyverre bukkantak rá; 48 akkor eltűnt fegyverről nincs semmi infor­mációjuk. Jelentős helyet kapott a beszámo­lóban a rendőrség közlekedésügyi tevékenysége. 1998-ban 4370 jogo­sítványt adtak ki, így a hivatásos és nem hivatásos sofőrök száma 73.564-re emelkedett megyénkben, ami 4,6 lakosra egy hajtási enge­déllyel rendelkezőt jelent. 3316-tal nőtt az autópark, mely elérte a 62.369-et. Nem mentesültünk a ta­valyi évben sem a közúti balesetek­től, melyek a következőképpen osz­lanak meg: a gyalogosok hibájából 28 baleset történt, melyből nyolc halállal végződött; a megengedett­nél nagyobb sebesség 22 balesetet okozott, ebből négy halálos volt; al­koholos állapotban való vezetés 9 balesetet okozott, melyben hat em­ber életét vesztette; figyelmetlen előzés miatt 8 baleset történ­t, kettő emberáldozattal. 14 olyan baleset is történt, melyet a belügyminiszté­rium alkalmazottjai idéztek elő. A megye területén 1998-ban ösz­­szesen 6457 bűntényt követtek el, ami 1997-hez viszonyítva 1047 esettel való növekedést jelent. Eb­ből 1807 gazdasági-pénzügyi jelle­gű, 174 adócsalás, 72 sikkasztás, 1332 csalás és egyebek. A tavaly 99 rendőr ellen érkezett feljelentés, közülük hatot tartalék­ba helyeztek, két esetben pedig a katonai törvényszék dönt. Butnaru ezredes beszámolója után a hozzászólások keretében Szász Je­nő, Székelyudvarhely polgármeste­re felemlítette: ideje lenne intézke­déseket foganatosítani az udvarhe­lyi, úgynevezett rendőrségi tömbhá­zak kijavítása, helyrehozatala ügyé­ben, mert ezek állapota pillanatnyi­lag szégyenfoltja a városnak. A felszólalók véleménye szerint ra­dikális fejlődés mutatkozott az el­múlt évben a helyi önkormányzatok és a rendőrség közötti együttműkö­dés tekintetében. Kolumbán Gábor megyei tanácselnök hangsúlyozta: további fokozott együttműködésre van szükség annak érdekében, hogy a megye kikerülhessen a nagyon el­gondolkoztató helyzetből. Kovács­ László ?jpi^^ei^ndőrseg: bejár atj§

Next