Udvarhelyi Híradó, 1999. január-március (10. évfolyam, 1-24. szám)
1999-03-04 / 17. szám
■ Ki a felelős az utak katasztrofális állapotáért? Erre a kérdésre szeretett volna választ hallani a februári tanácsülésen Iszlai József tanácsos, de az adatok kései közlése miatt a Polgármesteri Hivatal részéről e közérdekű kérdés nem kerülhetett napirendre ■ A tanácsos azonban kitart kezdeményezése mellett, és érdembeli vitát kíván folytatni e problémáról a márciusi ülésen . Iszlai József a polgármesteri cenzúra létezése miatt beadványban kérte a prefektustól Szász Jenő leváltását. Iszlai József határozati javaslatot állított össze: a helyi tanács nevezzen ki egy olyan bizottságot, amelyik szakértői vizsgálat alapján megállapítja annak okait, hogy városunkban miért mennek tönkre az utak még a szavatossági idő lejárta előtt? Ebben a bizottságban helyet kapnának a Polgármesteri Hivatal szakosztályainak alkalmazottjai, meghívás alapján a munkálatokat tavaly elvégző magáncégek vezetői és a tanács megbízottjai. Az elfogadásra szánt határozati javaslat 3. cikkelye szerint, ha a megbeszélések sikertelenek lesznek és a munkálatokat végző cégek nem javítják ki saját költségükön a nem megfelelő minőség miatt keletkezett hibákat, akkor a károk ellenértékének fejében a Polgármesteri Hivatal nem fizeti ki azt a közel egymilliárd lejes adósságát, amivel az útépítő cégeknek tartozik. A javaslatban az is szerepel, hogy ezután a Polgármesteri Hivatal más beruházást ne végezzen, csak azt, amire pénzt szavazott meg a költségvetésből az önkormányzati testület. A határozati javaslat elnapolásának körülményeiről Iszlai József nyilatkozott lapunknak. - Miután kézhez kaptam a februári tanácsülés napirendi pontjainak lajstromát, elhatároztam, hogy tűzön-vízen keresztülviszem a maholnap járhatatlan útjaink helyzetének napirendre tűzését, választ kérve a következő kérdésekre: mi az oka annak, hogy a múlt év őszén végzett kátyúzási munkák a szavatolt idő előtt tönkremennének, és mennyi ezen munkálatok átvételezett és kifizetett értéke? Köztudott, hogy a Polgármesteri Hivatal több százmillióval adós maradt a múlt év végén, tehát az idei költségvetésből kell pótolni a tartozás összegét. Továbbá kíváncsi vagyok arra, hogy milyen szerződéses garanciák biztosítják a rosszul végzett munkálatok miatt keletkezett károk kijavítását. Javaslatokat fogalmaztam meg független szakvélemény kikérésére, az útjavítást végző cégek anyagi felelősségének megállapítására. Kísérletem kudarcot vallott, mert a Polgármesteri Hivatal illetékes szakosztályainak vezetői azzal fogadtak, hogy „bárkinek, bármilyen, a helyi tanács munkájával kapcsolatos információt csak a polgármester előzetes jóváhagyásával adhatnak ki". A tanácsülés ideje alatt a polgármester tudomást szerzett szándékomról, és az ülés 13. órájában átnyújtotta az általam kért adatokat. De ekkor már késő volt, így nem fogadtam el, hiszen nem jutott időm átnézésre, és egy ilyen közérdekű kérdést nem lehet a különfélék napirendi pontban rövid idő alatt megvitatni. A helyi közigazgatási törvény 22. szakasza a polgármesternek 15 nap haladékot ad az írásos válaszra. Ön eszerint nem idejében kapta meg a kért adatokat? - Én az adatokat nem a polgármestertől kértem, és nem is tőle vártam a választ. A tanács szervezési és működési szabályzatának 88. szakasza azt írja elő, hogy egy tanácsos hivatalos személynek számít, akinek jogában áll bármikor adatokat, információkat, okmányokat kikérni a polgármesteri hivatal bármelyik osztályáról. Nevetséges az, hogy az így alakult kellemetlen helyzet magyarázását az Udvarhely Szék hasábjain a szerző így tálalja: „Az azonnali információszolgáltatás hiányát azzal indokolta a polgármester, hogy távollétében a hivatal alkalmazottjai bizonyos kérdésekről nem adhatnak ki adatokat. Elsősorban azokról, amelyek nyilvánosságra kerülése a szerződő feleket közvetlenül érinthetik." Teljes a félremagyarázás és a „szépítgetés", hiszen amint mondtam, én nem a polgármesterektől kértem az adatokat, és az adatközlés letiltása érvényben volt, akár hivatalában tartózkodik a polgármester, akár nem. A fenti eset a polgármesteri cenzúra létezését erősíti, mert ő szabja meg, hogy az információ - milyen formában, illetve milyen része - egyáltalán közölhető-e. Tiltakozom a cenzúra bármely formája ellen, és úgy vélem, hogy az eredményekben igen szűkös mandátumunk vége felé, illene tiszteletben tartani a helyi tanácsok szervezési és működési szabályzatának 88. szakaszát, amely világosan szavatolja a tanácstagok korlátok nélküli informálódásának jogát. A meddő vita elkerüléséért javaslom olyan útjavítást végző cégek szolgáltatásainak igénylését, amelyek legalább két évig szavatolják munkálataik minőségét. - Ön az esettel kapcsolatosan egy beadványt is megfogalmazott, amelyben Szász Jenő polgármester leváltását kérte a prefektustól.Nem gondolt arra, hogy a leváltási kezdeményezésnek semmi esélye, hiszen a polgármester jelenleg a többség támogatását élvezi a tanácsban? - Teljesen tudatában vagyok annak, hogy az ilyen kezdeményezés nem lehet sikeres. Célom az volt, hogy felhívjam a prefektus és a közvélemény figyelmét a polgármesteri cenzúra létezésére, ennek súlyos következményeire. Egyéni kezdeményezésről van szó, nem kértem meg senkit a tanácsból, hogy mellém csatlakozzon. A tanácsülés után, másnap elküldtem Dézsi Zoltán prefektusnak a beadványt, de még nem kaptam választ. Remélem, hogy a márciusi tanácsülésen rendes napirendi pontként szerepelni fog az útjavítások és kivitelező cégek felelősségének megvitatása. Nem ellentétek szításáról van szó, hanema józan kiértékelésről és okfejtésről, mert az utak jelenlegi állapota az egész városvezetés tevékenységét kompromittálja. Fülöp D. Dénes iaVi»»fcefy« //imM, 1999. 4., e*StS*tSk Kolumbán pere Mint ismeretes, január 18-án Kolumbán Gábort, a Hargita Megyei Tanács elnökét a vasluii Bíróság 1 milliárd lej kártérítés, valamint 30 millió lejnyi perköltség kifizetésére ítélte, amiért a csereháti ügy kapcsán korábban alattomosnak nevezte Aristide Roibu, a bukaresti Aris Industrie Rt. tulajdonosának tevékenységét. Az ügy fejleményeiről nyilatkozott Sükös József ügyvéd, aki Kolumbán Gábort képviseli. - Meg kell állapítanunk, hogy a per kiterjedt a csereháti események elfogult bemutatására, így születhetett meg az ítélet, amely alaptalan, az ügy büntetőjogi oldalát illetően és aberáns a polgári oldala szempontjából. Egy emberéletért ítélnek meg 25 millió lejes kártérítést a Legfelsőbb Bíróság gyakorlatában, itt pedig egy állítólagos erkölcsi kártérítésről van szó. - Fellebbeznek-e az ítélet ellen? - Természetesen. Élünk a fellebbezés lehetőségével, és a Vaslui Megyei Törvényszék fog végső ítéletet hozni a perben. Mivel az alaptárgyaláson kimerítettük a védekezés összes törvényes lehetőségét, a Fellebbezési Bizottság előtt az a feladat, hogy meggyőzzük az ítélőbírókat a probléma szigorúan jogi szempontból való elemzéséről. Meglepetéssel vettük tudomásul, hogy fellebbezett Aristide Roibu is. - Ha a másodfokú ítélet sem kedvez az ügyfélnek, mi a teendő? - Gyakorlatilag az ilyen jellegű perek kétlépcsősek, tehát a megyei törvényszék ítélete végleges és megmásíthatatlan. Rendkívüli esetekben lehetséges az, hogy a legfelsőbb ügyész vagy az igazságügy-miniszter változtasson az ítéleten. Fordulhatunk az Emberi Jogok Európai Bizottságához is, azonban ez nem változtatja meg a helyi döntést. Mikor lesz az ítélethozatal? - A Vaslui Megyei Törvényszék március 10-re tűzte napirendre a kettős fellebbezés kivizsgálását, és több mint valószínű, sor kerül ítélethirdetésre is. Reméljük, hogy győz a józan ész, és ügyfelem javára dönt az igazságszolgáltatás. Kovács László 3 Hargita megyében a legnagyobb a gyilkosságok aránya ■ A Hargita Megyei Rendőrfelügyelőség február 22-én tartotta az 1998-as évi tevékenysége kiértékelő gyűlését, melyre ez alkalommal meghívták a városok polgármestereit, a csendőrség, a titkosszolgálat, az ügyészség képviselőit ■ Mircea Butnaru ezredes, megyei rendőrparancsnok terjesztette elő a beszámolót, amelyből kiderült: a 342 ezer lakost számláló Hargita megye első helyet foglal el országunkban a 100 ezer lakos arányában vett gyilkosságok terén. Az egy évvel korábbi 12-ről 24-re növekedett a megyénkben elkövetett gyilkosságok száma. Fő okként a rendkívüli mértékben megnövekedett alkoholfogyasztást nevezte meg Mircea Butnaru a beszámolóban. Hat esetben nők követték el a gyilkosságot: férjük, élettársuk életét oltották ki összetűzések során. A 24 gyilkosságból 16 alkalommal az alkoholfogyasztás jelentette a döntő indítékot, más esetben spontán viták végződtek tragédiával. 1998-ban 36 illegális fegyvertartó ellen indítottak eljárást. Lefoglaltak 14 katonai és 17 vadászfegyvert, öt gázpisztolyt, 936 katonai és 862 vadásztöltényt. Az 1989 decemberi események alkalmával eltűnt fegyverekből újabb tíz, 7,92 mm kaliberű fegyverre bukkantak rá; 48 akkor eltűnt fegyverről nincs semmi információjuk. Jelentős helyet kapott a beszámolóban a rendőrség közlekedésügyi tevékenysége. 1998-ban 4370 jogosítványt adtak ki, így a hivatásos és nem hivatásos sofőrök száma 73.564-re emelkedett megyénkben, ami 4,6 lakosra egy hajtási engedéllyel rendelkezőt jelent. 3316-tal nőtt az autópark, mely elérte a 62.369-et. Nem mentesültünk a tavalyi évben sem a közúti balesetektől, melyek a következőképpen oszlanak meg: a gyalogosok hibájából 28 baleset történt, melyből nyolc halállal végződött; a megengedettnél nagyobb sebesség 22 balesetet okozott, ebből négy halálos volt; alkoholos állapotban való vezetés 9 balesetet okozott, melyben hat ember életét vesztette; figyelmetlen előzés miatt 8 baleset történt, kettő emberáldozattal. 14 olyan baleset is történt, melyet a belügyminisztérium alkalmazottjai idéztek elő. A megye területén 1998-ban öszszesen 6457 bűntényt követtek el, ami 1997-hez viszonyítva 1047 esettel való növekedést jelent. Ebből 1807 gazdasági-pénzügyi jellegű, 174 adócsalás, 72 sikkasztás, 1332 csalás és egyebek. A tavaly 99 rendőr ellen érkezett feljelentés, közülük hatot tartalékba helyeztek, két esetben pedig a katonai törvényszék dönt. Butnaru ezredes beszámolója után a hozzászólások keretében Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere felemlítette: ideje lenne intézkedéseket foganatosítani az udvarhelyi, úgynevezett rendőrségi tömbházak kijavítása, helyrehozatala ügyében, mert ezek állapota pillanatnyilag szégyenfoltja a városnak. A felszólalók véleménye szerint radikális fejlődés mutatkozott az elmúlt évben a helyi önkormányzatok és a rendőrség közötti együttműködés tekintetében. Kolumbán Gábor megyei tanácselnök hangsúlyozta: további fokozott együttműködésre van szükség annak érdekében, hogy a megye kikerülhessen a nagyon elgondolkoztató helyzetből. Kovács László ?jpi^^ei^ndőrseg: bejár atj§